KezdőlapKezdőlap  Legutóbbi képekLegutóbbi képek  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  

Megosztás

Nevada

Admin
Admin
Admin

Avataron : J. Falahee | J. Coleman | C. Wood
Kor : 174

TémanyitásTárgy: Nevada
Nevada EmptyHétf. Jún. 05, 2017 10:55 pm
 



 

- Reno
- Carson City
- Las Vegas.. stb.

Vissza az elejére Go down
Nyssa Kaianae-Plyseckaja
Nyssa Kaianae-Plyseckaja
Egészségügy

Avataron : Eva Green
Kor : 40

TémanyitásTárgy: Re: Nevada
Nevada EmptyKedd Jún. 06, 2017 8:41 pm
 



 

Lehet időszakos elmezavarra hivatkozni az esküdtszék előtt akkor, ha valakinek igent mondani a meghívására volt az és az esküdtszék pedig a rokoni/baráti kör tagjaiból áll? Mert jobb okom nincs rá, hogy én elfogadjam Sigmund Mallors meghívását egy közös hétvégére Nevadába. Főleg, ha meg akarom őrizni az egyébként sem toppon lévő józan eszem utolsó néhány morzsáját. Mert ez általában nem én vagyok. Nem azért, mert nem tudok szórakozni és élvezni egy hétvégét valami kellemes helyen egy atraktív férfi társaságában, aki mellesleg még az ágyban sem utolsó; hanem mert általában amint kezd a dolog komolyra fordulni köztem és a partnerem között, én rükvencbe kapcsolok és áttérek a barátság vonalra. Egyszerűen ez az alap nálam,  mert még mindig nem vagyok túl a múltamon és nem vagyok képes valakit csak úgy megszeretni. Kihasználnám? Nem hiszem, mert soha nem hazudok érzelmeket, nem mondom, hogy van esély bármi másra, de akkor is tudom és érzem, hogy Sigmund számára a kimondott szó nem elég, ő megpróbál hajszolni. Ezért kellett volna az utolsó pillanatban lemondanom a dolgot, ahelyett, hogy bepakolt utazó táskával megyek be az utolsó műszakomra a hullaházban és onnan egyenesen a reptérre vitetem magamat taxival. Ha már két napig a kocsimat nem használom, akkor úgy sem tudnám jobb helyen vigyáztatni, mint a rendőrségi parkoló. Mindenre felkészültem, ugyan csak kevesen tudják, hogy nem vagyok a hétvégén, de meghagytam az ügyeleteseknek mindent, megbeszéltem egy nem túl boldog delikvenssel, hogy átmegy megetetni a macskámat és tényleg sikerült elérnem, hogy csak azután fogjon el a bizonytalanság, amikor már bezárult a gép ajtaja és benn ragadtam jó néhány órára meg napra. A feszültséget elég nehéz lett volna titkolnom, az egyetlen oka, hogy nem kellett, hogy nem én voltam az egyetlen, aki munkából szabadult és könnyedén ráállt, hogy akár alvással is tölthetünk pár órát, hátha utána frissen még képesek leszünk kicsit körül is nézni a környéken, mielőtt igazán elkezdődnek az előadások. Amelyekre megjegyzem, én is bejelentkeztem nézőnek és kizárólag a neurológia szakirányt jelöltem meg a regisztrációkor, mert semmi kedvem magyarázni mindenkinek, mégis mit tud kezdeni egy halottkém az egészség témával. Az én pácienseimnél már régen nem fontos a dolog, ugye?
Odaérve egyből megcsap a nevadai meleg, az időjárás jelentő szerinti átlag harmincnégy fok megvan, mellé pedig olyan szárazság, ami mellett percekig tart, hogy rendesen tudjak újra lélegezni. A hőség nem zavar, elvégre hawaii szigetén aklimatizálódom pár havonta, de ez a tömény homokos és abszolút nedvesség mentes környezet azért üt. Remélem a programot egy tényleg rendes klimatizációval bíró teremben fogják végig vinni vagy egészen biztosan elvesztik a közönség felét már az első körben. Ugyan arra még mindig nem tudtam rájönni, hogyan sikerült Siget kiszúrni előadónak ide, de rajtam nem múlik a dolog, készségesen követem őt és hagyom, hogy intézze a dolgokat. Sőt, eleget utazom ahhoz, hogy ne érezzem szükségét egyetlen hétvégére nagyobb táskának mint a kézipoggyász, ami jelentősen felgyorsítja a repülőtérről kijutás sebességét.
- Mi lenne, ha elmesélnéd végre, mégis hogyan csíptél meg egy ilyen lehetőséget? Engem utoljára Szibériába hívtak előadni - teszem hozzá egy leheletnyi irigységgel a hangomban, mert azért ez nem semmi. Nekem is ilyesmit kellene csinálnom, ha ott tudtam volna maradni a neurológián, egészen biztosan én is ilyen helyekre járnék, de a hullákkal kapcsolatos előadások ennél mindig jóval lehangolóbbak és ritkábban. Tél közepén pedig az az isten nincs, hogy én elmenjek Oroszországba és tartsak egy felvilágosítást a tavaszi olvadás alatt előkerülő holttestek helyzetéről. Ennél meleg vérűbb teremtésnek hiszem magamat...

//nem a legjobb kezdésem, de a mély víz előtt belefér egy kis felvezetés, nem? Smile
Vissza az elejére Go down
Sigmund Gallagher Mallors
Sigmund Gallagher Mallors
Egészségügy

Avataron : Kevin McKidd
Kor : 49

TémanyitásTárgy: Re: Nevada
Nevada EmptyKedd Jún. 06, 2017 9:58 pm
 



 


Nem volt bennem nagyon kiforrott az elhatározás Nyssa elhívását illetőn. Amolyan könnyed felvetésként élt bennem az egész, ennyit is gondoltam róla, nem többet. Mert mégis mit kéne azon nem értenem, amit mondott nekem?
Orvos. Én is az vagyok. Akárhonnan nézzük, helye van itt. Azon kívül pedig élvezem, hogy egy olyan nőnek a társaságában lehetek, akiében legalább szívesen vagyok - nem csak munkaügyileg - és még meg se szól azért, hogy a munkáról akarok beszélni vele.
Ha romantikusan akartam volna utazgatni életemben, akkor bizonyára még tartana a házasságom. Ez a fajta mánia hiányzik belőlem és az is távol álljon tőlem, hogy erőltessek bármit Nyssára. Egyszerűen csak nem az a férfi vagyok, aki le tudja zárni az aktust annyival, hogy a zárójáték a felöltözés és az odamorgott isten hozzád. Vagy az se. Ha ez valakinek már sok, az a probléma nem az én fejemben létezik. Van abban épp elég, nem kell bele több.
Utálok repülni, kipihenten pláne, mint fáradtan. Így műszak után legalább mondhattam azt, hogy azért csukom be a szememet, mert fáradt vagyok, s nem kellett azt a kínos beszélgetést lefolytassuk, mely arra vonatkozott, hogy igenis riaszt a repülés. Ez különösen izgalmas egy olyan veterán félelmei között, aki harci helikopteren keresztül mindenfélével emelkedett már a levegőbe. Hiába, semmi sem megy tökéletesség számába. Mindenkinek kell valami gyengeség, s amint a mellékelt példa mutatja, nekem több is jutott egynél belőle.
A becsekkolás - szállodába és a konferencia helyszínére is - a hőség ellenére is szinte sétagalopp és megváltás számomra. Bármit, csak ne kelljen a talajt elvesztenem a talpaim alól. A biztos föld elérésével a mosolygásomból is kivész minden kényszeredettség, s már nem kell minden erőmmel azon lenni, hogy a tőlem megszokott hangon legyek képes kommunikálni.
Vállamra kanyarítom az utastérbe is felvitt poggyászomat, s mivel Nyssának sincs mása a kézin kívül, így a bőröndökre való várakozás lehetőségét és szükségességét elnapolva indulok meg az oldalán kifelé a reptérről.
- Akár hiszed, akár nem: elvesztettem egy fogadást. A konferencia szervezője egyetemi cimborám, akivel a tengerentúlon is együtt szolgáltunk. Elvert pókerban két hónappal ezelőtt. A kártyaparti tétje volt az, hogy előadok a konferenciáján. Mondjuk ő se gondolta, hogy veszíteni fogok. Kissé nehezére esett a baleseti sebészetet beilleszteni a konferencia témájába,de azért csak megoldotta.
Nem hiszem, hogy erre a válaszra számított. Saját vigyorságom elárulja, hogy mit is gondolok az egészről. Hiába, nem ezzel fogok bevonulni a karriertörténelembe, de az is tény, hogyha már felkértek, akkor maximális hozzáértéssel állítottam össze a prezentációmat, alkalmazkodni próbálva a többi előadó által körüljárt központi témához is.
- És hogy sikerült az előadás? - csatolok vissza arra a Szibériára, miközben az órámra is vetek egy kósza pillantást.
- Van nagyjából két óránk a konferencia megnyitójáig. - vezetem fel magyarázatként az idő nézegetésére.
- A szobák elfoglalása után volna kedved kávézni velem egyet? Muszáj szerezzek valami koffeint, mielőtt ez a cécó elkezdődik. Bár persze ha inkább a magad útját járnád a szabadidő folyamán, úgy majd a vacsoránál biztos összefutunk.
Nem erőszak semmi, nem vagyunk összenőve. Én dolgozni jöttem ide, őt pedig lényegében kiruccanni invitáltam. Szakmailag. A többi "sallang" elég, ha véka alatt marad.

//100. reagom csak itt, csak most, csak neked Nevada 1407662633 *szereti a kerek százasokat számon tartani, s vagizni velük :"D*//
Vissza az elejére Go down
Nyssa Kaianae-Plyseckaja
Nyssa Kaianae-Plyseckaja
Egészségügy

Avataron : Eva Green
Kor : 40

TémanyitásTárgy: Re: Nevada
Nevada EmptySzomb. Jún. 10, 2017 12:56 pm
 



 

Pókerfogadásból orvosi konferencia? Na, ezt sem hallottam még, pedig azért nekem is elég szép listám van minden létező kifogásról, hogy miért kellene elmennem valahova vagy éppen kihagyni azt az alkalmat. Az általános, betegségek szövődményeit magába fogadó előadásokon mindig ott vagyok, elvégre ezekkel én napi szinten találkozom a munkám során, de például az alternatív sebészeti eljárásokkal kapcsolatban még véletlenül sem ültem be egyre sem. Köszönöm szépen, nekem aztán senki nem panaszkodik a vágási stílusom miatt és senki nem is nézi meg utólag, így felesleges a dolog. A halottakkal kapcsolatos előadásokon ugyan ott kellene lennem, de néha a dokik tudnak olyan kegyetlenül rossz képeket választani egy-egy előadás kísérőjének, hogy komolyan kiégetik a sokat látott szememet is. Olyankor jön, hogy valami elrontotta a gyomromat, fáradt vagyok, vészhívás van vagy bármi más, ami miatt elhagyhatom a termet. És nem utolsó sorban szokásom hátul leülni, ahonnan könnyű és kevésbé feltűnő meglépni...
- Mínusz harmincöt fok és oroszul előadni? Persze, hogy hirtelen sürgős egészségügyi problémám akadt, amivel nem összeegyeztethető a repülés - nem mintha nem tudnám megakadályozni magamat abban, hogy feljussak egy gépre. Simán le tudnám késni bármelyiket, ha erős kényszert éreznék rá, hogy az utolsó pillanatban meglépjek. Ha Siggel együtt érkeztem volna és kicsivel éberebb, akkor kiszúrja, hogy én nem véletlenül számolok fel magamnak több mint egy óra extrát minden egyes alkalommal. A becsekkoláskor kötelező fém detektoros ellenőrzés és a fejben lévő repeszek elég szép fényműsort tudnak bárkinek adni, így én egyenesen a külön álló biztonságiakhoz megyek minden alkalommal és átadom nekik az orvosi papírjaimat, mely feljogosít motozásra és egy külön vizsgálatra a fémpálcával, szóval jó sok macera a dolog. Meg egy utolsó menekülési lehetőség, ha mégis meggondolnám magamat valamiféle beszállással kapcsolatban, mert a papír nélkül engem ugyan fel nem engednének oda. Még soha nem használtam, de maradjunk annyiban, jó tudni, hogy van ilyen dolog...
- A koffein nekem is jöhet, ha kibírsz negyed órát, már több mint meleg a ruha, ami a repülőn még kellemes volt - nem mintha nem csekkoltam volna le jó előre, hány fok várható és ennek megfelelően pakoltam. Fényvédő krém tartalmú arckrém, mellé jó adag naptej, ami még nem járt le, hála a gyakori Hawaii körútjaimnak, vékonyabb ruhák és persze napszemüvegből a legsötétebb, amit csak találtam. - Ha kicsit hűvösebb idő lenne, javasolnám, hogy kérjük elvitelre a kávét és nézzünk körül a környéken, most viszont attól félek, megolvadnék - hiába, jól bírom a meleget, de nem erősségem a száraz idő és valahogy az nagyon nem vonz most a kimenetel ötlete a kellemesen klimatizált komplexumból. Igen, tudom, ez már majdnem hiper érzékenység, de nem véletlenül nem sivatagi túráktól kapok agybajt. Valahogy a meleg és száraz helyekhez nem fűznek túl szép emlékek egyébként sem. Olyannyira, hogy tisztában vagyok vele, jobb lenne, ha bevennék este egy altatót a biztonság kedvéért... - Szóval inkább csak fedezzük fel, melyik a legeldugottabb sarok a kávézóban - kacsintok rá, mielőtt átvenném a szobakártyákat és elindulnék a lift felé. Igazából egy pillanattal azután, hogy hátat fordítottunk a recepciósoknak ki is nyitom a saját kis tartómat, hogy megnézhessem, amit előre sejtettem. Két egymás melletti szoba és szobánként két kártya van a kezemben. Ezzel a lendülettel az egyiket át is rakom Sigmund kártyái mellé és átadom neki az egészet. Lehet, hogy ő szeret ártatlan barátságot színlelni, de nekem nem szokásom. Nem beszélek róla, amíg nem kérdik, de bujkálni sem fogok. Akkor eleve nemet mondtam volna a meghívásra...

//ha a félkerek is megteszi. nálam az előző volt a 250. Smile
Vissza az elejére Go down
Sigmund Gallagher Mallors
Sigmund Gallagher Mallors
Egészségügy

Avataron : Kevin McKidd
Kor : 49

TémanyitásTárgy: Re: Nevada
Nevada EmptyVas. Jún. 11, 2017 6:15 pm
 



 

Van az úgy, hogy néha még én magam is tartogatok meglepetéseket. Ez a fogadás is olyan volt. Meg úgy egyáltalán az - már nekem - hogy elvesztettem a játszmát. Sose szoktam. Ennek egy titka van: tudatosan olyanokkal játszom, akik kevésbé jók, mint én. Talán ez így rosszul hangzik, de nem olyan rémes, lévén sosem pénzben játszunk.
A reptéren a csipogásra nem reagáltam semmit, látszólag észre sem vettem. Az igazság mondjuk az, hogy nagyon is feltűnt, de orvos lévén - és egy igen ingoványos "kapcsolatban" járva inkább a "nem történt semmi" útját választottam a kérdezgetés helyett. Majd ha alkalmas lesz egyszer, akkor rátérek. Ha pedig nem? Fedje homály. Nyssa esetében egyébként sem tudom, hogy merre van az arra. Ahogy Tristannek kifejtettem, túl nagy ez a fa, amibe a fejszém meggondolatlanul beleszaladt.
- Pedig szívesen meghallgatnám az oroszodat egyszer. Vagy többször. - rákacsintok ezzel. Nem mondtam ugyan semmi pikánsat, de értheti, ahogyan akarja. Kacsintva, vagy anélkül. Fogalmam sincs mit miért cselekszem, s ez már úgy tűnik így is marad.
- Enyhén mások errefelé a hőviszonyok. Kibírok, persze. - hagyom rá. A rövidujjú ing nem ing, így nem is készültem vele. Legfeljebb színben válthatnék, de a maximális, átöltözős idényesség legyen a nők sajátja. Én nem vagyok az a rövid gatyában, flipflopban és pólóban caplató férfifajta.
- Bizonyára olvadt állapotban is ugyanilyen gyönyörű lennél, de vettem az adást. Légkondicionált kávézóhelyiség rendel.
A legeldugottabb sarokra nem reagálok, szóban semmiképp. A szemöldököm viszont felszalad, s még egy pimasznak is felfogható hümmentés is elhagyja ajkaimat. Aztán ahogy a belépőkártyája az enyémek közé vándorol, úgy kerül a kezébe pótlásnak az, amelyik az én leendő szobámat nyitja. Az ennyi erővel vehettünk volna ki közös szobát is pedig torkomban marad, mint lenyelni nem tudott gombóc. Van azért, ami zavar ebben a helyzetben, de magyarázkodni sem most, sem máskor nem fogok. Éljen a negyvenen felüli lazaság, vagy annak tettetése. Sadie könnyesre röhögné magát és azt hiszem a volt nejem is. Bár lehet, hogy ő inkább felrobbanna. Utóbbit nem bánnám annyira.

Percekkel és a poggyász letételével, valamint a hozott ingek vállfán való szekrénybe akasztásával később már lent vagyok a lobbiban megint. Annyi lazaságot engedélyeztem magamnak, hogy a farmerba tűrt derekú ingem ujjait mindkét karomon felhajtottam könyékig, s a felső két gomb begombolását megszüntettem. Amint Nyssa megérkezik, karomat nyújtom felé. Érdekel is engem, hogy csak szexrabszolgának néz milyen indíttatást hisz a meghívásról, az úriemberlétet akkor sem feledem. Márpedig egy hölggyel az oldalamon a belém karolás lehetőségét megadva kell közlekedni. Ha elutasítja, akkor maximum hanyagul zsebre vágom séta közben a kezeim.
- A google szerint nem egész egy kilométerre van egy alkalmas kávézóegység. Amennyiben nincs ellenedre, odavezetnélek.
Nem mondhatja, hogy nem néztem utána az eshetőségeknek. Eldugottsági mutatóban is kutattam, a mobilinternet a barátunk és hasznos szolgálónk. Több, mint akad egy eldugott box. És még a légkondicionáló is működik.
- Gyakran utazol? Elég rutinos repülőnek tűntél. - veszem fel a csevegés fonalát, jótékonyan lenyelve, hogy nálam akárki rutinosabbnak tűnik. Az évek és a gyakorlat sem tette komfortossá számomra a légi folyosók használatát.

//Számít hát. Nevada 1789651895 Nevada 2088257889//
Vissza az elejére Go down
Nyssa Kaianae-Plyseckaja
Nyssa Kaianae-Plyseckaja
Egészségügy

Avataron : Eva Green
Kor : 40

TémanyitásTárgy: Re: Nevada
Nevada EmptySzomb. Jún. 17, 2017 1:16 pm
 



 

- A franciámat jobban élvezik általában... - már ami a nyelvmunkát illeti, a kiejtésemet simán lehetne vallatásra is használni. Joelt idézve, könyörögne is, csak ne próbáljak meg ezen a nyelven beszélni hosszabb távon. Nem mondom, hogy annyira tragikus a kiejtésem, sokat fejlődtem másfél év alatt Afrikában, de egy született francia családot még így is látványosan fel tud ingerelni a próbálkozásom. Nem mintha egyébként ez engem különösebben zavarna, régen megértettem már, hogy számomra a dallamosabb nyelvek sokkal könnyebben megjegyezhetőek. Meg igazából minden olyan, amit tudom gyakorolni valamelyik családtagommal. Teljesen önállóan néhány év alatt elfogadható szinten megtanultam a koreai-t, hála a nagyanyámnak, oroszul pedig tini korom óta beszélek anyanyelvi szinten apámmal. Ja, és ha az életem múlik rajta, akkor nagyjából bármit körül tudok írni hawaii nyelven is. Bár az általában úgy hangzik, mintha az ember héliumot szívva kezdene el magánhangzókat sorolni magában. És ez volt a kellemesebb hasonlat a sok közül...
Mire elérjük a liftet már nem csak Signek van két szobára is kártyája, amit halvány mosollyal veszek tudomásul, mielőtt zsebre raknám a sajátomat. Lehet, hogy egyszerűbb lett volna egy szobát kérni, de az garantált lebukás ráadásul pedig még meg fogja köszönni, ha holnap reggel nem az én jógázós magánszámomra ébred. Azzal tudom a legjobban elüldözni a kéretlenül hosszú ideig maradó éjszakai bitorlókat a lakásomról, de egyébként is annyira hozzá szoktam, hogy nélküle nem is tudnám elkezdeni a napot. Arról nem is beszélve, hogy a zuhany alatti szex érzéki dolog, de a mosakodásban, ha nincs éppen semmilyen kéjes felhang, jobban élvezem, ha egyedül és zavartalanul vehetek részt. Signek pedig tudok még pár okot felsorolni ezek mellé, ha szépen kéri...
A szobám kicsit olyan mint minden más szállodai szoba, natúr színek, praktikus bútorok és egy elég nagy szekrény ahhoz, hogy gyorsan ki tudjak pakolni. Nem hazudtam Signek, profi vagyok gyors készülődésből, alig két perc alatt felfrissítem  a sminkemet, újabb kettő után már ki is választom a megfelelő ruhát, egy egyszerű, zöld vászonruhát és magas talpú szandált mellé, mert a doki bácsinak nincs probléma a magasságával és a kézi táskámból is kiszedem a felesleges cuccokat. Tíz perc alatt lent is lennék, ha nem az utolsó pillanatban jut eszembe valami, amit korábban eltettem a táskám oldalába. Egy legyező. Furán hangzik, de a nagyi oda volt érte és Maria is, így nekem is van pár szép példányom. Egy egyszerű, apró fehér virágokkal díszített fekete példány, fa vázzal és anyagból szinte minden ruhámhoz illik, így ezt hoztam magammal. A biztonság kedvéért bele is süllyesztem a táskába, majd elindulok lefelé. Sig már az előcsarnokban vár, ami meg sem lep, csak mosolyogva karolok bele és hagyom, hogy vezessen, amerre akar. Én a spontán felfedezés pártján vagyok, de nyilvánvaló, hogy ő már körbe érdeklődött és ez nem olyasmi, ahol megéri vele vitatkozni.
- Amilyen gyakran csak tudok, a nagyapám kilencvenhárom éves és Honolulu-n él, igyekszem minimum öt-hat hetente eljutni hozzá - ami egyben azt is jelenti, hogy a millió mérföldes kedvezmény kártyámat már nagyjából a húszan éveim közepén ki is váltottam és azóta is csak gyűlnek rá a pontok. Akkoriban is nagyjából minden második hónapban volt egy hosszú hétvége vagy hasonló, aminek a kiélvezéséhez leutaztunk a szigetekre és ugyan van még pár európai és afrikai út is a számlámon, de attól még leginkább a szigetek maradtak meg célpontnak. A főnökség egyik előnye, hogy én írom a beosztásokat és igyekszem magamnak azt a hétvégét szabaddá tenni, amikor épp akciós a repjegy. A nagyapámmal mi tudunk találkozni egy kávé mellett is, nekem nem probléma, ha enyhe monszunt jósolnak napokra az időjósok. - De te sem tűntél kezdőnek, már ami a légörvényt illeti. Katonaság? - az egyetlen hely, ahol én bevallom, még soha nem voltam, az egy katonai teherszállító gép gyomra. Az azért elég árulkodó, hogy maguk között a szlengben még a tapasztalt bakák is a rock and roll meg rókamóka kifejezéseket használják és a vezetőiknek egész jó esélyük van a NASA-nál is. - A fene, ezt fel kellene vennem - engedem el, amikor hirtelen elkezd szólni a telefonom egy nem túl sok jót ígérő hangon. Van nagyjából fél tucat különböző csengő hang nálam, egy a legközelebbi barátaim számára, egy a rokonoknak, egy az idegeneknek, egy olyan, amit csak Max miatt használok, egy azokra, akiknek a száma megvan a mobilomon és persze egy, amely minden munkahelyi számnál szólal meg. Még szép, hogy ez utolsó zavar meg, így egy bocsánatkérő mosoly mellett lépek pár méterrel odébb és nyomom meg a fogadást. Bárki is az, előre tudom, hogy utálni fogom, amit mond...
Vissza az elejére Go down
Sigmund Gallagher Mallors
Sigmund Gallagher Mallors
Egészségügy

Avataron : Kevin McKidd
Kor : 49

TémanyitásTárgy: Re: Nevada
Nevada EmptySzer. Jún. 28, 2017 9:23 pm
 



 

-Pedig az orosz szebb nyelv. - vonom fel a szemoldokom. Oke, talan a nyogvenyelos repulout, talan a jellemem, vagy epp a korom az oka de van amit nem vagyok hajlando pikansan ertelmezni. Nem mintha ne ertenem mire is celoz de... azert ennyire en nem vagyok laza. Tulzas lenne allitani hogy arcpirito szamomra a franciazas emlitese - nem az - de ha a nyelvekrol volt szo, en maradok a nyelveknel. Es nem ugy.

A szobakulcskartyakkal valo buveszkedes mondjuk visszafinomit egy kicsit a karot nyelt enembol. Meg egy mosoly is megjelenik szam sarkaban de csak amolyan csendes tudomasulvetelben vagyok. Igen. Ennek nem volt hol nem erteni a pilans reszet es folyomanyat. Es tetszik, meg akkor is ha alapvetoen nem all osszhangban a stilusommal ez a habkonnyu "flort" (amit sikerul agyongondolkozzam de megnyugtato, hogy nem latszik rajtam).
A nok mindig nagyobb atelessel vetik bele magukat az oltozkodesbe. Bar meg kell valljam Nyssa nem csak izleses hanem tempos is ami meglepo - es szimpatikus - kombinacio.
Karom nyujtom neki es az elobbiekben - amennyi idot az oltozessel sporoltam azt google keresesre forditottam - kinezett hely fele kalauzolom, ha megolom ezzel a spontaneitast, ha nem.
-Es jo egeszsegnek orvend?
93? Szep kor, foleg ferfiaknal. Megse fogom a korat dicsergetni, eszembe se jut.  Ezzeg vonalas egeszsegugyiskent az egeszsegi allapotarol erdeklodni azonnal a szamra jo.  
-Az. - fintorgok bele a legorvenyes emlekekbe.
-Ott se sikerult megszeressem a repulest. Bar a helikoptert legalabb jobban megutaltam, mint az utasszallitot, igy utobbinak nott az azsioja. Az is valami azert. - eresztek meg a vegere egy vigyorfelet is.
A telefon megszolalasaval kapcsolatos szabadkozasara mosollyal felelek. Hagyom, hadd huzza ki kezet a karolasbol, s mivel beleszolni nem szeretnek, csak egy bolintassal es fejbillentos iranymutatassal jelzem neki hogy persze, csak nyugodtan es hogy ott megvarom a kinezett, ures boxban a kavezo belsejeben.
A rendelessel nem varom meg, legalabbis ami a figyelmesseg reszet illeti. A kavekulonlegesseget majd o valasztja, de egy pohar citromkarilas asvanyviezt frissitoul azert rendelek neki is es magamnak is amig varok ra. Csak akkor szolok ujra, amikor leult.
-Csak nem valami munkugy? - erdeklodom gyanutlanul. A maganeleteben nem ohajtok vajkali igy direkt a munkaugyi feltetelezesemet veszem elo a kerdessel emigy.
-Kavet nem mertem rendelni neked, nem tudom mi a kedvenced. Majd most jol megtanulom. - kacsintok ra, s ele tolom az itallapot.
Vissza az elejére Go down
Nyssa Kaianae-Plyseckaja
Nyssa Kaianae-Plyseckaja
Egészségügy

Avataron : Eva Green
Kor : 40

TémanyitásTárgy: Re: Nevada
Nevada EmptyCsüt. Jún. 29, 2017 4:04 pm
 



 

- Viszonyítás kérdése, ő utálja, hogy tolókocsiba került, de öt évtizednél is többet volt talpon egy olyan lábbal, amelyre azt hitték, soha többé nem fog tudni ráállni. Panaszkodni van ereje, ez nála csak jót jelent - bár a legutóbbi panasza éppen azt illetően volt, hogy én megint utazom és teljesen szokatlan időben fogom felhívni. Az ember azt hinné, pár évtized a katonaságon rászoktatott, hogy kapcsolatot tarts emberekkel, akik a világ másik végéről jelentkeznek be lehetetlen helyzetekben, de úgy tűnik, a kiképzés vezetőnek ilyesmivel nem kellett vacakolnia, mert már öt perc késést is gyakran a szívére tud venni. Én pedig hagyom, hogy meglegyen és mondja, amit gondol, mert ki tudja, meddig hallgathatom még őt? Évek óta mondogatja, hogy már csak a dédunokáját akarja látni és el fog menni békésen, de ha tényleg ki akarja azt húzni, akkor alighanem a száz éves kort is megéli, mert nálam erre az esély elég erősen nulla. Bradnél sem sokkal több, ami miatt sajnálom is néha szegényt, de vannak dolgok, amelyeket akkor sem fogok neki tisztázni. Mert sokkal jobb, ha azt hiszi, még gyászolok és nem akarok más kapcsolatot, mint elárulni, hogy két lehetőségem van, a terhesség vagy a józan eszem és én egyelőre elég önzőnek érzem magamat az utóbbihoz. Mert az remekül működik és gondolkodás közben is hallom Sigmund kommentárját arról, hogy mennyire nem rajong a repülésért. Sőt, még kicsit meg is tudom érteni, de én már rutinosan bealszom felszállás után, így a sajnálhatom részt is szépen végig durmoltam...
Már éppen gondolkodnék rajta, hogy nekem is illene érdeklődni a családja felől, de az anyjára nem akarok rákérdezni a lánya pedig éppen nem a kedvenc témám, így egy egész pillanatig még áldásnak is veszem a telefon hangját. Utána már félre vonulok és hallgatok, időnként erősen megtűzdelve egy erős "Ugye csak szívatsz?" típusú kérdéssel a másik fél mondandóját. Nagy nehezen végül leteszi és nekem kell pár pillanat összeszedni magamat. Az, hogy rossz hírt kaptam elég egyértelmű. Hogy mennyire, az viszonylagos és részben a férfin is múlik, aki a partnerem. Francba! Ha lehetne, én ezt most elhúznám pár napig, hogy hazaérve és telefonon mondhassam meg neki, de persze ennyire nem akarok szemét lenni. Szóval gyorsan felveszek egy semleges arcot, amit eleget viselek munka közben és csatlakozom a férfihoz. Egek, ezt de mennyire nem várom...
- Mondhatni, hetek óta valaki beteget jelent és kész káosz a beosztás készítés, de nem ezért hívtak. A múlt héten volt az éves egészségügyi kivizsgálásunk. Pár eredmény pozitív lett chlamydia pneumoniae-re, az enyém is. Azt hiszem, neked is le kell teszteltetned magadat - oké, ez a cucc nem szexuális úton terjed, hanem cseppfertőzéssel, de ebben a melegben én sem tudom megmondani, hogy a fagyitól fájt egy napig a torkom vagy éppen egy újabb fellángolását éltem át a baktériumnak, így akár egy csókkal is átadhattam. Azt pedig ennyi beteg mellett nehéz megállapítani, hogy ki mikor kapta meg, de esélyes, hogy hetek óta szedte az áldozatait a hivatal dolgozói között. Tudom, nem tűnik ez annyira vészesnek, hiszen csak légúti megbetegedéseket okoz, de ezek is könnyedén fejezhetik be a pályafutásukat tüdőgyulladásként a sérülékenyebb szervezeteknél. Arról nem is beszélve, mennyire könnyedén fertőz meg egy hordozó mindenki mást a közelében. Azt hiszem, meg kell még ejtenem néhány telefont...
- Ezek után azt hiszem egy extra erős olasz espresso lesz a befutó nálam - ez épp elég pocsék hír volt ahhoz, hogy hirtelen nagyon fáradtnak érezzem magamat tetőtől talpig. Oké, nem valami nemi bajt szedtem össze és ez egy antibiotikum kúrával könnyen kipucolható, de tuti, hogy nem gyakori a felbukkanása ebben a korban és elég könnyen kitalálható a fertőzési ráta oka is. Oké, ha most nem nyílik meg alattam a föld, hogy elnyeljen, akkor remélem, hogy a pincérnő befut a kávéval. Mert éppen mindenhova tudok nézni, csak Sig szemébe nem, mert a végén megkérdezi, kinek kell még szólnom róla. Azt pedig nem fogja megköszönni...
Vissza az elejére Go down
Sigmund Gallagher Mallors
Sigmund Gallagher Mallors
Egészségügy

Avataron : Kevin McKidd
Kor : 49

TémanyitásTárgy: Re: Nevada
Nevada EmptyCsüt. Jún. 29, 2017 9:51 pm
 



 

- Tartsa meg még soká ezt a jó szokását. - mosolyodom el. Mondhatnám azt, hogy tartsa meg az isten jó egészségben, de nem vagyok az a hívő fajta, szégyen ide vagy oda, ez van. Marad hát az egészségügyi megfogalmazás.
A beszélgetések döcögősségét nem szoktam a szívemre venni. Nem vagyok egy könnyed társalgó, így a beállt csendekkel semmi problémám nem akad. sok esetben még szeretem is, van bája a hallgatásnak, ami azt illeti. Így hát hogy Nyssa nem kérdez semmi viszonzottat a családomról, abban sincs semmi kivetnivaló számomra. Bevallom, én is azért kérdeztem a nagyapja egészségügyi állapotáról, mert szóba hozta. egyéb esetben bizonyára én sem teszem.
A tudatlanok nyugalmával rendelem meg a két ásványvizet, amíg Nassa telefonál. Hátradőlök a székben, kényelembe helyezem magam, s a kapott időt kihasználva felmérem magamnak a helyet. Nem szokásom kommentálni az ajánlós fórumokon az ajánlások igazságtartalmát, de mivel minden ilyesmit elolvasok, ha éppen nekem kell vendéglátó-egységet választanom, így szeretem visszaidézni a szavakat, s magamban latolgatni azok igazságtartalmát. Ezzel kellően el is szórakoztatom magam, míg Nyssa vissza nem ér.
- Nos, még jó, hogy nem chlamydia trachomatis, vagy egyéb szexuális úton terjedő válfajai. Feltehetően ha Tristan megneszelné, hívhatnám hozzá a hullaszállítót, ugyanis halálra röhögné rajtam magát.
A megfontolt kezdés után azért a hangomból elvész a könnyedség, s a végére halványan ugyan, de kiérezhető belőle némi sértettség. Hiába, ez nem az a dolog, amivel kapcsolatban szeretnék hosszabban belemenni a részletekbe a saját kórházunkban. Tudom, hogy milyenek ott a népek, épp elégszer hallottam már a pletykahalmot ahhoz, hogy ne legyenek kétségeim afelől, hogy milyen hosszú időre való témát fogok szolgáltatni csámcsogásra nekik.
- Gondolom azért olyan sokakat nem érint a dolog. - a feltételezésem inkább valamiféle kesernyés szájízű célozgatás és igen, Nyssa cseppfertőzhető partnereire vonatkozik akkor is, hogyha nem mondom ki így.
A rendeléséhez igen halkan teszem csak hozzá a következőket:
- Van ír kávé az itallapon. Volnál szíves meginni egyet?
Én nem ihatok egy korty alkoholt sem, függő voltam. De most úgy érzem, hogy amellett, hogy legszívesebben felrobbannék, még innom is kellene. S ha már nem tehetem, legalább hadd nézzem, ahogy Nyssa iszik. Tudom, hogy ez kifacsart logika, de ettől még nem tudom levetkőzni.
- Gondolj vissza az elmúlt időszakra. Milyen tüneteket tudsz visszapörgetni a fejedben, amiket éreztél magadon?
Én hülye. Még aggódom is az egészségéért, jobban annál, mint amennyire mérges vagyok rá. Szerencsére Sadie nem sokat volt otthon az elmúlt időszakban, szóval attól nem félek, hogy megfertőztem volna, vagy rajta kívül bárkit. Az önérzetem sértettsége meg hülyeség. Hiszen eddig is tudtam, hogy Nyssa nem éppen monogám, na meg mi nem is vagyunk együtt. Bár ettől még nem jobb érzés, de ezt megtartom inkább magamnak, s leadom a kávérendelést - akármilyen is legyen annak tételfelhozatala.
Vissza az elejére Go down
Nyssa Kaianae-Plyseckaja
Nyssa Kaianae-Plyseckaja
Egészségügy

Avataron : Eva Green
Kor : 40

TémanyitásTárgy: Re: Nevada
Nevada EmptyVas. Júl. 02, 2017 1:09 pm
 



 

Legalább nem nemi betegség. Nos, ez is egy reakció és egészében véve még pozitívnak is nevezhető a helyzetben. De még így sem mondható el rólam, hogy örülök neki. Jó, ki örülne egy betegségnek? Senki nagyjából. Az meg még rosszabb lenne, ha valami szexuális úton terjedő nyavalyára lett volna pozitív a vérvizsgálatom. Most viszont annak örültem volna a legjobban, ha nem péntek délután hívnak a kellemetlen hírekkel, hanem hétfőn reggel találom meg a papírt az irodai asztalomon és van időm mindent végig gondolni meg konzultálni a dokimmal. Tudom, tudom, ez egy sima tüdőgyulladási előrejelzés, pár kör antibiotikummal ki lehet kúrálni véglegesen, de nekem ott vannak a keresztreakciók is a rizikó faktorok között. Épp elég gyógyszert szedek ahhoz, hogy még neurológiai képzéssel is minimum egy alapos alapanyag lista ismeretében merjek igent mondani bármi másra. Ezek után elhiheti mindenki, mennyire volt poénos fogamzásgátlót választanom. Antibiotikumot? Azt hiszem, ehhez kelleni fog majd jó adag segítség hétfőn. Meg pár hívás azoknak, akiket megfertőzhettem. Egek, előre sejtem, hogy nem egy darab Sigmund a teljes lista. És jobb, ha nem tudja, ki mindenki van még rajta...
- Fogalmam sincs, attól függ, mennyire bírja a baktérium a hőkezelést és az emésztő nedveket. Gyakran főzök extrán és adom oda barátoknak. Viszont senki nem betegedett meg eddig- Joel lányai muffin mániásak, Angie és Tristan pedig nem mindig érkeznek a vacsora készítéssel, így néha oda is viszek be, de talán az nem olyan vészes, mert az utóbbi időben nem volt rá különösebben szükség. Maximum valami sütőbe bevágható egy tál ételre. Fene, arra speciel telefonos segítség nélkül nem emlékszem, hogy mikor is volt az ominózus vacsora Chloenál, de ha az egy hónapos határon belül van, akkor tudok még valakit, aki ki fog feküdni a hívásomtól. És persze ott van néhány kalandom is. Jackie valószínűleg nem kapta el, futás közben soha nem cseréljük össze a palackokat, és így kizárhatóak még a távolabbi barátok is. Nos, nem kurta a lista, de határozottan kevesebb mint az emberek engem ismerve gondolnák. A helyzeten sokat segít, hogy újabban nem szedtem fel pasikat valamelyik bárban, hanem a meglévőkkel foglalkoztam, még ha ez egy elég kétszínűen hangzó kijelentés is tőlem. Mentség, hogy senkinek nem ígértem kapcsolatot vagy monogámiát, csak szórakozást...
- Inkább nem, az alkoholtól bepörgök és most lenyugodnom kéne - és itt teljesen mellékes, hogy nem tesznek egy kávéba olyan sokat belőle. Attól még én az első egy-két adagtól csak túlmozgásos leszek, majd a negyedik környékén kezdek el tompulni és többet gondolkodni. És ha nem forognának ezerrel az agykerekeim egyébként is, akkor elgondolkodnék rajta, hogy Sig vajon miért nem magának választotta, ha nyilván szüksége van rá. Így viszont csak átsiklik rajta és egy extra tejes hosszú kávét kérek, mert a minimális koffein talán segít a nyugalmam megszerzésében. Ha nem, akkor jöhet a kamilla tea, mintha azt is láttam volna már az itallapon korábban. Utolsó lehetőségnek jó lesz...
- Ez a gond, szinte semmit. Soha nem lázasodom be, még hőemelkedésem sincs - el lehet képzelni, mennyire szívás volt ez, amikor megpróbáltam nyomon követni a ciklusomat egy élettel ezelőtt. Talán két tized foknyi eltérés volt összesen reggelente. Brrrrr. - Boncteremben dolgozom erős fertőtlenítő szerekkel, bármelyik indukál köhögést és tüsszögést. Egy napos torok kaparás, amit a fagyi imádatom mellett simán benéztem. Egyre hosszabb távokon futok, fel sem tűnt a terheléses nehéz légzés. Garatgyulladásom nem volt - ami azt is jelentheti, hogy kijött rajtam és minimális problémákat okozott, meg azt is, hogy csak hordozó vagyok lappangó időszakkal, így a csepp fertőzés kimerült azoknál, akikkel sikerült valamilyen nyálcserével járó aktivitást végeznem. Az a lista pedig meglepően kurta, persze a nevek eléggé gyakran ismétlődnek rajta. Mondjuk úgy, soha nem voltam az a fajta, aki megelégedett heti egy szexszel. És pasival sem gyakran találkoztam, akinek emiatt sírt a szája...
- Azt hiszem, Tristannak szólnunk kellene. Aggódom Daisy miatt - ugyan nem vagyok egy nagy baba puszilgató alkat, sőt, én még ki sem kaptam felügyeletre őt az utóbbi időben, de Sigmundnál van rá esély és arra is jó erős alappal indít, hogy az ő tesztje pozitív lesz. Ha nem egy kisgyerekről lenne szó, akkor könnyebben venném, elvégre tényleg kicsi az esélye, hogy elkapta, meg a legtöbb gyerek képes észrevétlenül átesni rajta, csak egy-egy makacs náthának nézve, így a tinik viszonylagos biztonságban vannak, de úgy tűnik, valakinek a hivatalban nem volt ilyen szerencséje és mindenki mást is befertőzött újra vele... - Előre látom, mennyit fog sziporkázni - oké, nekem mindig is benne volt a képletben, hogy egyszer elkapok valamit, nem véletlenül védekezem notóriusan minden alkalommal, de Sig nyilván nem ezt várta, tekintve, hogy kb. az első nő vagyok, akihez közel került a válása óta. Pontosabban úgy. Az irodai kanapé gyászos történetét még nem felejtettem el...
Vissza az elejére Go down
Sigmund Gallagher Mallors
Sigmund Gallagher Mallors
Egészségügy

Avataron : Kevin McKidd
Kor : 49

TémanyitásTárgy: Re: Nevada
Nevada EmptyHétf. Júl. 03, 2017 12:41 am
 



 

Való igaz, a reakcióm kevés megfontoltságról tanúskodott, de mint az egészségügyben dolgozók nagy többsége, én is próbálom a nagyon hideg, nagyon racionális oldalról megfogni az efféle híreket. Nem, mintha oly sokat kaptam volna már, sőt, semennyit. Éppen ezért nincs arra sablonom, hogy mennyire is legyek ideges, vagy összeszedetlen.
- Nem ez a szakterületem, de ha az megnyugtatna, utána tudok nézni. - bejárásom van a legjobb kórházba, hála éppen annak a barátomnak és kollégámnak, akinek hála itt vagyok most és előadást készülök tartani. A felajánlásom nem azt a célzást akarja hordozni, hogy Nyssa esetleg ne tudna utánanézni, épp csak figyelmes vagyok. Kérdés persze, hogy jelen idegállapotában mennyire veszi annak a megnyilvánulásaimat, aminek szánom őket.
- Bocsáss meg, nem kellett volna. Hosszú történet, majd egy nyugodalmasabb pillanatban elmesélem, ha gondolod. - megforgatom a szememet saját magamat megfeddendő. Előállni az ír kávéval és ezzel a témába keverni a majdnem-kimondott ex-függőségemet éppen olyasmi volt, amire határozottan rápecsételhető a nem kellett volna címke. Inkább sebesen próbálok is pár kérdéssel odább lapozni, s meg kell állapítsam magamban, hogy a kezdeti düh csendes aggodalommá finomul bennem. Dühös egyébként is csak magamra lehetek. Hülyén álltam az egészhez. Senkinek semmi köze ahhoz, hogy szeretkeztem-e Nyssával vagy sem, nem érdekel, ha a kórházban megneszelik. A fertőzés ténye és a konspirációs elméletek ebben az ügyben tehát nem osztanak és nem szoroznak. Az már sokkal inkább, hogy nem a munkahelyi zuhanyzóban kellett volna. De persze ezt meg nem fogja megtudni senki sem. A többi meg? Csak gondolati síkon létezik és semmi köze a betegséghez. Egy rohadt tüdőgyulladásba nem fogok belehalni, az aggódásomat és a csak szex és más semmi túlgondolását pedig megtartom magamnak, hét lakat alatt.
- Van valami kórelőzményed, ami miatt nagyobb fejfájást okoz a dolog annál, mint amekkorát kellene?
Isten látja lelkemet, nem tudom miért kérdezem. Ez is az orvosi énem sajátossága, ilyenkor kicsit olyan leszek, mint valamiféle vadászkopó, s ha megneszelek egy nyomot, muszáj vagyok elindulni rajta. Akkor is, ha nem volt valós és csak beleképzeltem. Inkább legyek alapos, mint hagyjak ki valamit.
- Legalább feldob valamivel. - engedek meg magamnak egy fáradt sóhajt. A legutóbbi smsváltásunk után pláne sejtem milyen sziporkákat fog magának megengedni legkedvesebb és egyetlen öcsém. - Kicsi az esélye annak, hogy fertőzöttek lennének.. - nem, nem gondolom, hogy az öcsém és Nyssa.. meg egyébként is, ez nem nemi betegség. Hát hülye vagyok én, hogy ilyesmi eszembe jut? -
..de persze, szólj neki, ha gondolod.

Elcsendesülök a végül kiválasztott, kikért és megkapott kávém felett egy kicsit. Révetegen simogatok végig pillantásommal Nyssa arcán.
- Akarod, hogy magadra hagyjalak? - kérdezem. elvégre nem kívánok útban lenni, hogyha most szeretné intézni a telefonjait. Viszont van még valami, amit muszáj hozzátennem.
- Hétfőig úgyse tud senki és semmit kezdeni az üggyel. Ha elfogadsz egy javaslatot.. ne a hétvégét szánd ezekre a hírekre. Két nap ide vagy oda ebben a helyzetben nem oszt és nem szoroz. A probléma megvár, ahogy mondani szokás. Ha már itt vagy, próbálj kikapcsolódni kicsit.
Amennyit tudok erről a betegségről, két nappal tényleg nem lőnek nyulat. Nem felelőtlenség hát az, amit javaslok. Csak felvetés. Ettől függetlenül úgyis azt csinál, amit akar. Felnőtt nő, önálló gondolatokkal.
Az órámra siklik tekintetem, elhúzom a szám.
- Ne haragudj, de nekem indulnom kellene. Még vissza kell mennem a hotelbe a jegyzeteimért, s oda is kell érnem a konferencia helyszínére. Jössz velem vagy maradsz még?
Akárhogy is dönt, kifizetem az ő italát és az enyémet is, s elindulok. Vagy elindulunk. Nem ragadtatom arra magam, hogy megfogjam a kezét, amennyiben velem sétálna, még csak egy kóbor ölelésre sem vetemedek megnyugtatásául. Pedig szeretném, de.. értek a szóból. Az érzelmek nem kettőnk viszonyába valók, hát feltételezhetően ilyen gyöngéd gesztusokra sem vágyna tőlem.

[az előadás után, valamikor vacsoraidőben]

A jelenésem után szóval tartottak annál jóval hosszabb ideig, mint amennyit el tudtam volna képzelni előre. Udvariasan utasítottam el egy vacsorameghívást - nem, akkor sem tudtam megoldani, sajnálom, hogyha kihagytam a tegnap esti nyitóvacsorát - és szabadulásom örömére egyenesen a szállodába mentem, hogy felfrissüljek kicsit. Így esett, hogy most frissem borotválkozva, még nedves hajjal, lezserebbnek mondható, lenvászon hosszúnadrágban és hozzá illő fehér ingben állok a szállodai szobám ablakában és ujjaim között forgatom Nyssa szobakulcs-kártyáját. Végül a kártya a kis asztalon végzi, a telefon meg a kezemben. Elsodródtunk egymás mellől a konferencia folyamán, nem tudhatom, hogy a szobában van-e egyáltalán. Ezért is döntök úgy, hogy felhívom őt.
- Hello, szomszéd! Volna kedved egy vacsorához? Állítólag remek a szálloda étterme.
Vissza az elejére Go down
Nyssa Kaianae-Plyseckaja
Nyssa Kaianae-Plyseckaja
Egészségügy

Avataron : Eva Green
Kor : 40

TémanyitásTárgy: Re: Nevada
Nevada EmptyKedd Júl. 04, 2017 1:27 pm
 



 

- Segítene. Több könyvtárnyi tudományos anyagom van orvosi szempontból, de szinte mind halottakhoz kapcsolódik. Eltartana egy darabig, mire találok bármi hasznosat - az általános orvosi szaklapok, weboldalak és könyvek ennyire mélyre menően nem foglalkoznak a témával, a speciális publikációkból pedig olyan sok van, hogy kifejezetten nehéz valamit specifikusan megkeresni, ha nem jelentkeztél be egy levelező listára és kapod meg emailben a dolgot. Sajnos az orvosi dolgokra nincs egy összefoglaló katalógus, ahol csak be lehetne írni a betegség nevét és cserébe az embernek kidobná, hol mindenhol és mit írtak róla az elmúlt években. Ezek olyan hatalmas adatbázisok, hogy igazán nagy csoda kell a teljesen egyező tanulmány megtalálásához. Ezért népszerűek még mindig az orvosi konferenciák is, másképp nem lenne lehetséges a különleges keresés, amíg a google ki nem dob egy rá szakosodott kollégát és nem tudunk neki írni pár mailt a kérdésekkel. Oké, lehet, hogy picit túlbonyolítom a dolgot, de attól még igaz, hogy egyik oldalról nagyon nem akarom elfogadni Sig segítségét a másik, logikusabb felem pedig szabályosan követelte, hogy tegyen meg, mert ő sokkal gyorsabban jut eredményre. Ennyire hülye vagyok vagy tényleg így lesokkolt a hír?
- Még szép, hogy van... mármint sajnálom, soha nem emlékszem, ki tud már róla - simítok oda a hajamhoz és húzom el a bal fülem mögül, majd úgy fordulok, hogy látható legyen a nem túl szép heg. Elég jól eltakarja a hajam és már jó ideje ott van, biztos voltam benne, hogy legkésőbb szex közben még Sigmund is kiszúrta. Egyértelmű agyműtét nyom, még ha nem is a teljesen szokványos fajta és nekem senki ne mondja, hogy nincsenek utólagos fejfájásai, miután kivettek egy darabot a koponyájából, belevágtak ide meg oda, majd visszaillesztették és bevarrták az egészet. Nekem nem gyakran, de vannak fejfájásaim és az enyhébb változata, ami csak lüktetés a koponyámban akár naponta is képes jelentkezni egy-két órára. Igen, ha van fél tucat mellékhatás gyanús gyógyszered, pár szilánk a fejedben és egy huzatos boncterem munkahelyként, akkor mást jelentenek az enyhe betegség tünetek az életben. - Még mindig van három fémszilánk az agyamban, inoperábilis helyeken. Sok furcsa tünetért lehet felelős egy esetleges elmozdulás. Ez a fő oka, hogy a pácienseim eleve halottak - a régi viccel élve, kétszer megölni senkit nem lehet. Így pedig nem is tudok nagy kárt tenni bennük újra, miközben próbálom megtalálni a haláluk pontos okát. Bár a legtöbb alkoholistánál a májröntgen elég árulkodó tud lenni...
- Tessék? ... öhm, megiszom a maradék kávét és mennék veled, ráér két percet, ugye? - teszem fel a kérdést miközben átfogom a még mindig langyos csészét, bár ez méretre inkább bögre és nagyot kortyolok az éppen ihatóra hűlt folyadékból. Nagyon finom. Egyszerűen csak forró, koffeines elég tejjel ahhoz, hogy megnyugtasson. Még két szippantás, és már nincs is belőle, így lepakolok, hozom a táskámat és elindulok Siggel visszafelé. - Azt hiszem, elég lesz vasárnap este hívnom  mindenkit. Vagyis, pár hete voltam Honolulun, a nagyapám ápolóját azért megpróbálom elérni közben - a legtöbb ember, aki elkaphatta fiatal és egészséges, nekik nem olyan nagy gond egy kis csúszás, de a papa már kilencven felett jár jóval és eléggé sok gyógyszert szed. Az ő korában egy tüdőgyulladás igencsak végzetes lehet. Szóval a liftben előkapom a telefonomat és igencsak megkönnyebbülök, hogy Annie a harmadik csengés után fel is veszi. Hála az égnek...

(...)

Egész élvezetes volt a konferencia első néhány előadása. Oké, nem mondom, hogy volt pár érdekes pillantás felém az egyik előadás után feltett kérdéseimre, amelyek ugyan óvatosan, de érintették a halál témát is, de még így is egészen rendben voltam. Mivel a kitűzőmön a neurológus szó szerepelt a szaktársak nagyon hamar magukkal ragadtak, köztük egy régi tanárnőm is az egyetemről. Jó tizenöt perccel az utolsó előadás után szabadultam, így Sigmund már régen nem volt a közelben. Végül vállat vonva mentem vissza a szobámba, hogy lepakolhassak és átöltözhessek, a nyári zöld ruha estére már nagyon kezdett idegesíteni, így pedig éppen sikerült a zuhany alatt elkapnia a telefon hívásnak. Tényleg pillanatokon múlt, hogy nem ejtettem el a telefont vagy tette le a hívó. - Szó szerint most léptem ki a zuhany alól, elkészülök és szívesen. Lemehetsz addig vagy maradj, hívlak, amint kész vagyok - válaszolok miközben már törölközöm is, veszem elő a testápolót és a fésűt. A sminkemet nem kell túlbonyolítani, arckrém, tus, spirál, vörös rúzs a tartós fajtából, az ágyra pedig már ki van készítve a viszonylag vékony anyagú fekete miniruha, amit hozzá terveztem viselni. Jó kis rutinom van ebben, a hajamat fél oldalra fésülöm, előkapom a kis táskámat, belecsúsztatom a telefont, néhány papírt, a kulcskártyát, a rúzst és a biztonság kedvéért a gyógyszeres fiolát is, majd felveszem az egyetlen magastalpú cipőmet, amit elhoztam. 8 és fél perc. Azt hiszem, ez még tőlem is rekordnak mondható. Azonnal hívom is vissza Sigmundot.
- Jó hatással vagy a készülődési rekordjaimra azt hiszem. Na, hol szedjelek fel? - fogalmazok trükkösen, miközben neki állok az ajtóval vacakolni. Igen, délután kaptam egy rossz hírt, ami sokkolt. Mostanra megemésztettem, rákerestem, tudom mivel és mennyire kicsi az esélye, hogy minden barátomat megfertőztem. Azért egy kit csókoltam meg lista így is kelleni fog, de jóvan rövidebb lesz. Szóval minden szép, egy kellemes meleg helyen vagyok és vár rám egy könnyed flörtölős vacsi. Vagy ritka vicces, attól függ, mennyire aktív a másik fél...
Vissza az elejére Go down
Sigmund Gallagher Mallors
Sigmund Gallagher Mallors
Egészségügy

Avataron : Kevin McKidd
Kor : 49

TémanyitásTárgy: Re: Nevada
Nevada EmptySzer. Júl. 05, 2017 1:12 am
 



 

- Várj egy pillanatot kérlek! - emelem fel a kezemet, hogy mutatóujjamat kinyújtva is a pillanatnyi várakozásra intsem, szavaimat megerősítendő. Előveszem a telefonomat, s rövid üzenetet fogalmazok rajta. "Van egy esetem. Chlamydia pneumoniae. E-mailben tudod küldeni amitek van?" - semmi cifra. Tudom, ha személyesen találkoznánk, mondaná vég nélkül. Fotografikus memóriával áldotta meg az ég, nincs az az olvasott orvosi szaklap, aminek ne nyomná még az oldalszámait is kívülről. Elképesztő tehetség, irigylem is azt a pókerbajnok pofáját. Viccesen kifejezve mindenképp. Azt meg tudom, hogy nem kell se túlcifrázzam, se megadjam a mailcímemet. Se kérdésekkel nem fog bombázni feleslegesen, se el nem felejti amit kértem. És egyébként is, ez a minimum azok után, hogy ideevett miatta a rosseb. Utálok előadást tartani, nem vagyok egy szereplő-típus.
A telefont visszasüllyesztem a zsebembe, figyelmem újra Nyssáé. Ma már ebből az információból se lesz semmi, de legalább holnap talán ha mással nem is, legalább egy halomnyi adatfájl meglétével megnyugtathatom.
- A magam részéről mindig kívül esek a bizalmi zónán. - mosolyodom el némileg karcosan. Nem vádolok én semmit és senkit, de tény, hogy a "morcos doki" híre nem csak a kórházra korlátozódik. A magánéletben is ennek tartanak, hát elég kevés azon személyek száma, akik megtisztelnek a bizalmukkal. Másnak az egészségügyeibe pedig csak akkor avatkozom, ha direktben a kezeim közé kerül. Így tehát nem kérdezősködtem Nyssánál se, hiába észleltem a forradást a közös zuhanyzásunk alkalmával.
Most, hogy megmutatja viszont érdeklődéssel fordulok felé. S hogyha nem mondaná tovább magától, bizonyára én volnék az, aki megelőzi a kérdéssel. De így csak hallgatom, amit megoszt velem. S közben átnyúlva az asztalon finoman - hacsak a mozdulat közben nem löki el a kezem - és ösztönből születőn érintem meg a heget a füle mögött. Nem előre eltervezett a mozdulat, mint ahogyan nem is szakmai megfontolásból fakad. De hagyom, hogy azt higgye, az orvos akart vizsgálódni. Az érzelmesebbik oldalát pedig gyorsan visszahúzott - lazának tettetett a mozdulat - kézzel magam előtt is letagadom.
- Hány sebész állítja? - én, az örök kétkedő. A kérdés nem letámadó jellegű, de kiszalad. Hamar meg is bánom. - Bocsáss meg, semmi közöm hozzá. - visszakozom, s inkább a kávé kortyolásával nyelem le a torkomba toluló, reszelős-kaparó érzést, mely megkörnyékez. Rohadt aggodalom. Túl sokat foglalkozom ezzel a nővel és a szégyen nem ez, hanem az, hogy nem bánom, cseppet sem azt, amennyire a lelkembe ette - akaratán kívül - magát.
- Persze. Két perc nem oszt, nem szoroz. - bólintok, amíg Nyssa kiissza a maradék koffeines italát, én magam a pulthoz sétálok, hogy időt spóroljak a fizetéssel. Nem fogom megvárni a pincérnőt, hogyha így is lehet számlát kérni.
- Egyetértünk abban, hogy ez a helyes döntés. - mosolygok rá. Van valami végtelenül megkapó abban, amilyennek most látom őt. Talán túlzás, hogy elesettnek, de legyen az. Legyen legalább akkora, mint amennyire nekem nem szabadna így gondolnom rá.

Megmosolyogtat, amit a telefonban mond. Azt hiszem ezt nevezik időzítésnek.
- Foglalok asztalt. Odalent találkozunk! - hagyom meg a lehetőségét arra, hogy nyugodtan készülődjön, s ne kelljen azzal foglalkoznia, hogy várom-e a szobában vagy sem. Mondjuk nekem mindegy, hogy hol várom, de így talán sokkal kevésbé lesz randi-szaga, hiszen nem lovagiasan kísérem az asztalunkhoz, hanem várom az asztalnál. Szigorúan barátilag. Kollegiálisan. Nem tudom milyen címkének örülne, aggasson csak rá fejben, amilyet akar.
Még csak épp a pultig jutok, amikor hív. Fülemhez emelve a készüléket fogadom a hívást.
- A bárban vagyok. Épp a turnusváltást fogtam ki, terítenek. Gyere, megvárlak itt. - telepszem ezzel a lendülettel fel az egyik bárszékre, s a hívást megszakítva a pultos felé fordulok.
- Tonikot kérek, citrommal. - adom le a rendelést. Amikor a gin-es üveg felé nyúl, megrázom fejem.
- Csak tonik. - nyomatékosítom, s közben nem nagyon értem mi baj van a fülével. Nekem van hallókészülékem, de ő nem hallotta, amit mondtam neki? Bár jobban belegondolva lehet, hogy csak megszokta, hogy itt mindenki alkohollal kéri az italát. Nem vethetem meg a feltételezésért. S ha őszinte akarok lenni magamhoz, kérném én, nagyon szívesen. De ennyi évig nem ittam, akkor nem indulhatok el azon a lejtőn megint. Az ilyen helyeken pedig mindig az önuralmamat tesztelem. Nem véletlen nem kerülöm el ezeket a helyzeteket.
Vissza az elejére Go down
Nyssa Kaianae-Plyseckaja
Nyssa Kaianae-Plyseckaja
Egészségügy

Avataron : Eva Green
Kor : 40

TémanyitásTárgy: Re: Nevada
Nevada EmptySzer. Júl. 05, 2017 11:34 am
 



 

- Inkább csak feltételeztem, tudsz róla, bármelyik orvosi nyilvántartás és a google is ezt dobja ki első találatnak. Megvan minden orvosi engedélyem, de ha nincs vészhelyzet, nem nagyon nyúlhatok élő pácienshez - ezért van az, hogy a karácsonyi katasztrófa alatt ugyan riasztottak és akkor ott voltam, mentettem ki embereket, sürgősségi ellátást adtam, osztályoztam sérülések súlyossága szerint és felügyeltem a gyakornokokat is, de miután kikerültek a veszélyes övezetből a kórházba már nem kezelhettem őket tovább. Idegsebész vagyok, a mikromotorikus mozgásom egy részének elvesztésével a karrieremtől is búcsút vehettem, de a sürgősségi ellátás még mindig az a színtér, ahol a mentősöket, sőt, katonai szanitéceket is bevetik ember hiány esetén és ha el tudok kötni egy artériás vérzést, akkor a kutyát sem fogja érdekelni, ha megremeg utána a kezem. Az elméleti tudásom minden szinten megvan a dologhoz, az ég szerelmére, még Afrikát is megjártam a békehadtesttel, láttam már ronda dolgokat, de felismerem a kórházak félelemét is egy esetleges pertől. Egy hullát felboncolni más ügy, ott csak a szép összevarrás a fontos, amit a gyakornokom is gond nélkül el tud végezni, erről ennyit.
Látom Sigmund mozdulatát, ahogy próbálna hozzáérni a heghez, de automatikusan elhúzom a fejemet. Ott valószínűleg egy idegcsomó összecsípődött, mert a legkisebb rossz mozdulat is ritka kellemetlen számomra és ha nem muszáj, inkább én magam sem érek hozzá. Hónapokig tanultam úgy tartani a fésűt, hogy ki tudjam bogozni a csomókat a hajamból, képes legyek kontyot csinálni és mégse kelljen hozzáérnek a legrosszabb részekhez. Igen, ez a testemen a legérzékenyebb pont és konstans fájdalom érzettel reagál mindenre, így a legtöbbször elrejtem és a szexpartnereim is tudják, hogy ott jobb, ha nem érnek hozzám. Nem vagyok mazochista, a fájdalom engem nem izgat fel és ennek az is része, hogy a vágyam szépen meg tud lépni, ha valaki ott próbál kényeztetni...
- Az országban az öt legjobb idegsebész, egy német és egy francia katonai rehabilitációs sebész valamint néhány kutató orvos. Nem adtam könnyen fel - mindenkit megkerestem, akit elég jónak találtam ahhoz, hogy meg merjek kockáztatni egy kört a szikéje alatt és ugyanazt mondták. A két remegésért felelős szilánk csak a csodának köszönhetően ékelődött be úgy, hogy más problémát nem okoz, a harmadik pedig annyira a látóidegemre épült rá, hogy amíg a szemem jó, nem merik piszkálni. Ha majd kezd vakság fenyegetni egy esetleges elnyomott ér miatt, akkor hajlandóan lesznek átgondolni a műtét lehetőségét, de addig élvezzem, hogy a képességeim 95%-ának általában a birtokosa vagyok. Amikor ez a szám leesik... nos, akkor jön a Tristan féle sofőr szolgálat mert nem merek autóba ülni...

Amilyen gyorsan készen leszek az öltözéssel olyan türeletlenül várok a lift előtt. Persze ez a tipikus szállodai gyors lift, ami nem csigaként siklik, de attól még elsőre egy teljesen megteltet fogok ki, a másodikba pedig csak akkor férnék be, ha hajlandó lennék felülni a takarítónő kocsijának tetejére. Harmadik próbálkozásra már sikerül olyat találni, ahol hely is van és lefelé tart, ennek köszönhetően pedig két vihogó srác kerül mellém, akik ránézésre éppen most töltötték be a 21-et és apuci pénzének szórásával akarják megünnepelni. Amire meghívnának engem is, ha csatlakozni akarnék. Oh, remek, és én még azt hittem, végre magam mögött hagytam a kort, amikor az élő Barbie fekete hajú változatának néznek. Felcsóválva hagyom ott őket és indulok el a bár felé, ahol Sigmund már vár rám. A hely elegáns, de így is könnyen ki tudom szúrni a pultnál,a hajszíne árulkodó.
- Mégis késtem, a lift úgy tűnik, nem szeret. Mit iszol? - fordulok a pohár felé egy pillanatra, de nincs alkohol szaga. Ahogy a férfinak sem, állapítom meg, amikor egy gyors puszit adok a szájára. Akkor ez csak víz lehet. Nem mintha máskor láttam volna annyira mást inni, mint kávét. Vagy talán egyszer volt gyümölcslé is? Nem tudom, de alkohol biztosan nem volt soha a talonban. Eddig fel sem tűnt, mert nekem nem kell illuminált állapot, hogy kikezdjek egy férfival. De talán vacsora után rákérdezek. Amikor már nem érzi úgy, hogy sarokba szorítottam a témával...
Vissza az elejére Go down
Sigmund Gallagher Mallors
Sigmund Gallagher Mallors
Egészségügy

Avataron : Kevin McKidd
Kor : 49

TémanyitásTárgy: Re: Nevada
Nevada EmptySzomb. Júl. 22, 2017 1:54 pm
 



 

- Amennyit tudok, az nem kielégítő. A traumán meglehetősen kevésszer találkozom ilyesmivel, s az én fejem se káptalan, bármennyire is próbálok innovatív lenni. Mea culpa. Cserébe vannak ismerőseim és titkos kutatási helyeim. - vigyorgok rá. Tény ami tény, nem tudok mindent, s talán tudhatnék többet is, de úgy vélem, hogy valamilyen szinten mindenki szakbarbár. Egy bőrgyógyász nem update a legújabb baleseti sebészeti újításokból, s én pedig nem vagyok update az ilyenfélékből, mint a chlamydia. Van ez így. Olyan nagyon - sőt, semennyire - azért nem szégyellem össze miatta magam.
Hah, és remek. Sikeresen félreértettem a megjegyzését, s olyanra válaszoltam, amiről már nincsen szó. Egy rövid nevetéssel csak legyintek. - Bocs, azt hiszem lemaradtam egy fordulóval. A sérülésedről volt szó az imént, s nem az előző témáról. Esküszöm, már képben vagyok. - szusszanok saját magamnak gyártott kínos, de mégis vicces helyzetem közepette. Megforgatom magamban mindazt, amit Nyssa mond. - Nem tudtam róla. Nem vagy a betegem, így nincs a fejedben az orvosi kartonod. Akit pedig nem kezelek, attól jobb szeretem magam megkérdezni az ilyesmit, mert ez is az ismerkedés része. Nevezz ódivatúnak érte, akkor is. - mosolygok rá. Elhúzódik, hát nem erőltetem a kérdést, feltűnés nélkül, minden érzelmi reakciótól mentesen húzom vissza a kezemet. Kinőttem már abból a korból, amikor személyes ügyet csináljak az ilyesmiből. Csendes és kimutatás nélküli beletörődéssel fogadom a helyzetet, s raktározom el magamban, mint információt.
- Mondhatnám, hogy kielégítő a válasz, de sajnos bizalmatlan vagyok és a legjobb se elég jó nekem. De nem az én dolgom, te megtettél mindent. - hiú reményeket nem keltek senkiben, benne se jutna eszembe, de tény, hogy a hiszem ha látom elvén működöm, ha egy esetről való következtetéslevonásról legyen szó. Viszont Nyssa nem az esetem. Csak egy barátom.. mindkettőnk számára más extrákkal. Szóval elfogadom a felsorolását ténynek.

Felpillantok érkeztére, végigmérem testének minden négyzetcentiméterét. Nem tolakodó módon, de azért kíváncsian-elismerőn.
- A liftnek nincs ízlése. - kacsintok rá és mosolygok mellé a bajszom alatt. Még mielőtt válaszolhatnék a kérdésére, elér az üdvözlése. Szívesen vonnám magamhoz a "szemtelenségéért", de az a fajta vaskalapos forma vagyok, akinek egy ilyen hely igenis nyilvános, s nem illik szenvedélyes csókra csábítani egyetlen nőt sem egy bárpultnál. Arról nem is beszélve, hogy ilyen helyen kínos tud ám lenni az elutasítás is, szóval egye kánya, hagyom Nyssát vezetni ezzel a puszival.
- Tonikot, a'la nature. Te mit kérsz? - szándékomban áll meghívni, ezért is a kérdés. Az asztalunkra úgyis várni kell még, egy italnyi idő a pultnál belefér. Maximum ha elkészül az asztalunk időközben, akkor a poharunkkal együtt sétálunk oda.
Vissza az elejére Go down
Nyssa Kaianae-Plyseckaja
Nyssa Kaianae-Plyseckaja
Egészségügy

Avataron : Eva Green
Kor : 40

TémanyitásTárgy: Re: Nevada
Nevada EmptySzomb. Okt. 07, 2017 3:28 pm
 



 

Nem akarom beszélni a sérülésemről neki. Sem ma, sem holnap, sem pedig a jövő héten, ha nem muszáj. Sigmund egy barát, sok extrával és megérdemelné, hogy tudja ugyanazt, amivel az öccse már évek óta tisztában van. Mert soha nem az agyi szilánkoktól voltam a padlón, hanem minden más ütött ki, ami a témához tartozott. Most pedig erősen karcolgatjuk a határokat, amikor kénytelen lennék neki állni és mesélni, így igyekszem visszafogni magamat és csak hallgatni. A tény, hogy betegség hordozó lehetek és a fél baráti körömet megfertőzhettem egyébként is remek figyelem elterelés. Hagyom, hogy a hír újra és újra végig cikázzon az agyamban, amíg már nem okoz konstans kisüléseket és könnyedén el tudom fogadni, hogy ezzel most így jártam. Igazából, nem csak poén, hogy még mindig jobb, mint egy nemi baj. Azzal végig hívni mindenkit rövidebb és sokkal cikibb jelenet lenne. A tüdő baktérium egy sima puszi vagy esetleg tüsszentés útján is elkapható, sokkal több ember mehet ugyan miatta a tesztelésre, de egyben megvédi az erkölcseimet is. Az nem titok és soha nem is volt, hogy nekem nem megy jó ideje az elköteleződés. Egy dilidoki valószínűleg azt mondaná, mindent, amit teszek, azért teszem, mert amikor készen álltam rá, akkor elveszítettem egy életet és most a legkevésbé sem akarom, hogy bármi felidézze. Komplikált jellem lennék, vagy mi. Fogalmam sincs például, mi az, amit ennek ellenére Sigmund lát bennem. Fogadok, hogy arról már tud, nem egy dokival kezdtem ki a kórházból. Bár ez a szám még mindig alacsonyabb, mint a pletykák szerint hinné az ember. Nem véletlenül…

A férfi pillantása mosolygásra késztet. Sigmund már számtalanszor látott, mindenféle ruhában, kórházi öltözetben, meztelenül is, mégis újra és újra értékelni tudja az egészet. Ez volt az egyik oka, hogy megkedveltem, a leplezetlen őszinteség a tekintetében. Sok mindent nem mond el nekem és nem is várom el tőle, hogy megtegye, de a pillantása nem titkolózik. Velem ellentétben, aki még soha nem vette rá magát egyetlen férfinál sem, hogy meséljen a múltjáról. Oké, Joel kivétel, de az csak a véletlen műve és vele elég egyértelmű volt az első pillanattól, hogy csak szex van a tervben. A többi egy szerencsés véletlen eredménye. Sigmundnál… fogalmam sincs, hogy jutottunk ide. Csak élvezem, hagyom, hogy sodorjon az ár, amíg nem veszélyezteti a lelki békémet. És most nem teszi még. Szinte biztos vagyok benne, hogy később meg fogja. Ismerem magamat. Akkor fogom menekülőre fogni, ha megszeret. Mert egy ideje ilyen vagyok. Miért rám pazarolja valaki a szeretetét, ha én nem tudom viszonozni? Meg tudja ezt nekem valaki mondani?
-Vodkát jéggel. És egy üveg vizet mellé. Mielőtt még elfelejtem, mennyire rossz hatással tud rám lenni a dehidratáció – alapvetően nem vagyok egy érzékeny fajta, de a testemnek szüksége van a folyadékra és olyan meleg, száraz helyen, mint a nevadai sivatag ez hatványozottan igaz. Az ember hajlamos elfelejteni, hogy sokkal több folyadékra van szüksége. Arról nem is beszélve, hogy az sem árt, ha a fajtáját is alaposan megválogatja. A víz mindenhol más, attól függően, honnan szedik, de az üveges ásványvíz nem változik. Minél jobban ragaszkodik ehhez az ember egy utazás alatt, annál nagyobb az esélye, hogy nem fog semmilyen betegséget összeszedni. Orvosi tény. Meg józan logikával is kikövetkeztethető…
- Tartozom neked egy bocsánat kéréssel. Utálok beteg lenni és még jobban erről hírt kapni. Nem a legjobban fogadtam az egészet délután és ok nélkül torkolltalak le, többször is – teszem hozzá halvány mosollyal, miközben úgy helyezkedem el a mellette lévő széken, hogy a testünk ne érjen össze. Az manipuláció lenne. Nem akarom megzavarni, ha már képes voltam ezt kimondani. Alapvetően nagyon ritkán kérek bármiért is elnézést bárkitől. Nem szokásom elfelejteni dolgokat, hormon túltengéses hisztit produkálni, ok nélkül neki menni valakinek. A türelmemet még vitában is ritkán veszítem el. Ennek ellenére most itt tartok, megkövetem Sig-et. Hiszen ő csak segíteni akart és pár óra gondolkodás elég volt, hogy ezt felfogjam…
Vissza az elejére Go down
Admin
Admin
Admin

Avataron : J. Falahee | J. Coleman | C. Wood
Kor : 174

TémanyitásTárgy: Re: Nevada
Nevada EmptyVas. Dec. 24, 2017 8:31 pm
 



 





játék vége




Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom


TémanyitásTárgy: Re: Nevada
Nevada Empty
 



 

Vissza az elejére Go down
Nevada
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Seattleites :: Játéktér :: 
Határon innen, határon túl
-
Ugrás: