HomeHome  TaglistaTaglista  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  

Share|

CenturyLink Field

Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2
Admin
avatar
Admin

Avataron : J. Falahee | J. Coleman | C. Wood
Kor : 168

TémanyitásTárgy: CenturyLink Field
Kedd Feb. 13, 2018 9:19 pm
 



 

First topic message reminder :



Leander :: Jackie :: Dwayne
Vissza az elejére Go down

Morgana Faye
avatar
Polgárság

Avataron : Katie Mcgrath
Kor : 27

TémanyitásTárgy: Re: CenturyLink Field
Pént. Feb. 23, 2018 6:41 pm
 



 

Türelmesen kivárom, míg felhúzza a bakancsát. Csak aztán, hogy elkészült, nyitom ki előtte az ajtót.
A kijáratban elhangzott szavaira röviden elnevetem magam. Halkan, mégis jólesően.
- Igen… Valóban az volt. – döngöm egyetértően, egy széles ívű, őszinte mosoly kíséretében.
Különös értékkel bír számomra a mai éjszaka. Nagyra becsülöm, hogy a Sors ilyen kegyes volt hozzám.
- …És emlékezetes. Köszönöm, hogy beugrottál. – mondom, miközben kislányosan ragyogó szemekkel mosolyodom az övéibe.
- Minden jót. - lágy hangon búcsúzom el tőle.
Hozzáfűzhetném, hogy „Gyere máskor is, szívesen látlak.”, de ezt olyannyira hasztalannak és reménytelennek érzem. Nem látok rá esélyt, hogy valaha ismét találkozzunk. Mindketten más-más világban élünk.
Ez egy szerencsés, különösen szép este volt.
Ha elindul a folyosón, csak pár másodpercig nézem, ahogy távolodik az alakja, aztán becsukom az ajtót, és visszavonulok otthonom nyugodalmas birodalmába.
Vissza az elejére Go down
Admin
avatar
Admin

Avataron : J. Falahee | J. Coleman | C. Wood
Kor : 168

TémanyitásTárgy: Re: CenturyLink Field
Szomb. Feb. 24, 2018 11:17 am
 



 





játék vége







Leander :: Jackie :: Dwayne
Vissza az elejére Go down
Troy Filemon
avatar
Média és művészet

Avataron : Stuart Townsend
Kor : 29

TémanyitásTárgy: Re: CenturyLink Field
Vas. Márc. 11, 2018 5:51 pm
 



 

BACKSTAGE

...

Baszódj meg, ez kurvára fáj... de az arcomon semmi nem látszódik meg. Maximum egy rándulás. Az ura vagyok. A körülményeknek..

- Hé, Troy, ne mozdulj oké..!? Meg se mozdulj! - Peter az aki felém bök. A világ legjobb menedzsere, azt mondják egyesek, hallottam ám, kinn a folyosókon..
Ezt a kibaszott koncertet se így terveztem...

Végigtörlök az izzadó homlokomon. No nézd csak! Ez meg honnan jön?? - nézem meg a kezemet. Csurom víz. Talán mégis jó hogy elszívtam azt a korábbi löketet.

- Mindjárt szerzünk valakit! Mindjárt ittlesz, Philip már hívja is a kórházat!

- Nemkell ide kórház.. - lököm fel magam, félig sikerül is, nem érdekel a felpolcolt térd, de aztán hamar visszaesem. Egy orbitálisat szisszenek. - Vagy mégse...

- Állj! állj! Állj!- Peter tol vissza. A kezei szinte benne vannak a mellkasomban, én meg ránézek.

- oké... tudom.. nem nyúlok hozzád.. - emeli fel mindkét karját - De Troy.. akkor is maradj a seggeden! - a szemeimbe néz - Ha nem akarod az elkövetkező életedet végig.. tolókocsiban tölteni akkor jobb ha rám hallgatsz. Hogy húznád csőbe azt a sok bulát egy rohadt székben..?

Ez hatott.. Némileg hatott. Nyugton vagyok. Hogy igaza van e?? Nemtudom. Azt tudom, hogy rohadtul összecsuklom ha mégegyszer megpróbálom. Valahol belül érzem...

Nagyot sóhajtok... A fejem koppan, hátraengedve a fotelben, és hagyom.. hogy a sok hülye körülöttem szaladgáljon. Csitrik.. szépszámmal, 'hosssstesek', ahogy a brancs mondja, de egyszerűen csak jóseggű ringyók. Egyiket se kellett nagyon győzködjem, és egy idő után elúszik a kedv. A fickók.. a MUNKÁSOK.. idáig hallom, valahol odakinn beszélgetnek. Várnak. Arra hogy ha újra szállítani kell a naaaagy hírességet, mindegyik tettre készen áll. Persze nem vagyok hülye.. Nem minden a hírnév, a pénz annál fontosabb, de azért milyen jó kis szaft a történetben, hogy a naaagy vámpírkirályt kisegítettem.
Mert az volt oylan fasz, hogy egyszerűen megbotlik egy kábelben.

Felemelem a whiskyt.. ez legalább csillapít. A helyzeten, meg a fájdalom se elhanyagolható. Lüktet... Emlékeztet, hogy elbasztam. Hogy nagyon elbasztam az életem, de még mindig ki lehet hozni még. Ebből valamit... Majd gondolkodom rajta...

- Már hívtam a Virginiát! Azonnal ideküldenek valakit..
Az ajtófélfába kapva Philip esik be, én meg csak rábámulok.
Felemelem az üveget.. egészségére, és kényelmesen meghúzom.

- De ugye mondtad hogy teljes titok!?? - a hangja kényeskedően vicces - Semmi sajtó, semmi információ SENKINEK!!! És a titoktartási papírt is alá kell előbb íratni...

- Már mindent elintéztem Peete! - már nem is tudom melyik az ügynök. - Nyugodj meg, semmi sem szivárog ki. - Nem-e? - Eleget kapnak hogy hallgassanak..

Elmosolyodom. El, mert egyszerűen kell, és el mert a térdemben szóló lüktetés, most áttelepedett a fejembe. És egyre nagyobbá dagad...

- Valaki hozzon már egy új vizes törölközőt! - Peter pattog. Én meg csak figyelem, milyen szakszerűen osztja az utasításokat. Velem miért nem teszi soha meg?
Már rohannak is a kis csitrik, újabb adag lepedő.. vagggy.. törölköző vagy mi a tököm az ami érkezik és egyszerre mozdítják meg a lábam.
Felüvöltök.
Pedig nem akartam, isten úgyse nem akartam, nem akartam hogy hallják a hangomat, de Pete azonnal bocsánatot kér.

- Hé-hé-hé.. ezt most muszáj. Muszáj lehűtenünk hallod? Inkább húzz mégegyet. - utasít, én meg nemfogadom az utasításokat. Aztán mégis húzok.

Löttyen a whisky, már alig félig az üveg. Amúgy nemrajongok érte, sokkal igazabb egy jó pofa brandy, de nem is olyan rossza az íze.
A következőt már teljes önszántamból húzom meg.

És ekkor érkezik valami zavargás.
Valakit előre engednek.
Zsibong a néééép...
És megjelenik egy újabb szempár...
Vissza az elejére Go down
Angela Faith Rodriguez
avatar
Egészségügy

Avataron : Rachel Bilson
Kor : 30

TémanyitásTárgy: Re: CenturyLink Field
Hétf. Márc. 12, 2018 10:41 pm
 



 


Egy műtét, amiről kitúrtak. Egy vizit, ami abból állt, hogy kétszáz kilós beteget próbáltunk mozgásra bírni a nővérkékkel és... ó igen, nővérke! - Legalább hatszor megkaptam az osztályon tett látogatásom alatt a megszólítást. Ez is csak a szokásos este lényegében.
Vagyis az lenne, ha az osztályunk vezetője nem fogna rá, szinte a semmiből kerülve elő, vállamra (csak mert épp én voltam az iroda közelében vagy direktben személyemet kereste, nem tudni) és adna visszautasíthatatlan lehetőséget egy kis belvárosi kocsikázásra. - Hiába csüng ott ajkaimon a gondolat, hogy küldjenek ki egy mentőt, egy főosztály vezetőjével mégsem vitatkozik az ember. Különösen akkor nem, ha az úgy néz rád, mintha maga az elnök haldokolna a város túlfelén.

Mint később megtudom, nem az elnök, 'csak' valami felkapott rocksztár. Háh, és tényleg küldtek értem kocsit! Behalás.
Szinte elveszek a hatalmas verda hátsó ülésén, miközben egyetlen ismerős és biztos pontként orvosi táskám fülét tördelem, azon vezetve le azt a finom kis feszültséget, mi a helyzet idegen volta végett bennem kavarog a mellettem ülő feltétezem valamiféle ügynököt hallgatva. Csak a szokásos bla-bla, amit tol. Nem kerülhet ki, szigorúan bizalmas... a végére kicsit bele is szédülök, hányféle módon tudja mindezt ragozni, miközben én azon filózok, teljesen hülyének vagy éppenséggel ennyire amatőrnek néz e engem.
Biztos a korom teszi és mert nő vagyok, ennek kapcsán nem kergetek hamis illúziókat, ugyanakkor láttam már el fogvatartott rabot is, családgyilkos erőszaktevőt, ahhoz képest egy elkényeztetett rocksztár sima liba, nem igaz?

Szűk folyosón embertömeg fogad, mintha a megváltót várnák magát, úgy kell az ügynökpofát követve átverekednünk magunkat közöttük. "Ez a doki?"- hallom ki a pusmogásból, de engedem is, hagy menjen, amint becsukódik mögöttünk a backstage öltözőjének ajtaja, s magunk maradunk: az ügynök, a klónja (vagy ő lenne emennek a klónja?), a sérült, meg én.
- Mr. Filemon. - Lépek közelebb, megszólítva a kanapén felpolcolt lábút, igyekezve elnyerni magamnak figyelmét az italos üvegtől.- Dr. Rodriguez vagyok a Virginia Mason Kórházból. El tudná mondani nekem, mi történt egészen pontosan? - Ügynök kettő már lép is mellém, s szólalna meg, de finoman felemelem a tenyeremet, s kérem, hagyja, hagy mondja el a sérült maga. Nem úri heccből őt beszéltetem, miközben közelebb húzva egy széket magamnak lepakolom a táskámat, első körben hajgumit keresve, hogy lófarokba fogjam kusza tincseimet. Aztán előkerül az orvosi gumikesztyű is.
Vissza az elejére Go down
Troy Filemon
avatar
Média és művészet

Avataron : Stuart Townsend
Kor : 29

TémanyitásTárgy: Re: CenturyLink Field
Csüt. Márc. 15, 2018 6:13 pm
 



 

Felnézek.
Úgy másodikra, mert a fülemet csapja a hang.
A látvány viszont már annál inkább kellemes, végignézek.. csak úgy tüzetesen és fürkészőn rajta.
Fehérköpeny??(?)
Aztán mégis a szemeimbe néz.

"Dr. Rodriguez vagyok a Virginia Mason Kórházból. El tudná mondani nekem, mi történt egészen pontosan?"

De Peter már ugrik. Beléfullad a levegője, idáig látom, amikor a kis nő keze megakaszt. Muszáj elmosolyodnom...

- Nem gondoltam Peter.. hogy valaki meg(be)tör aki ennyire törékeny.. - a szemeibe beszélek, a fickónak, és látom ahogy ér(t)etlen ráncba szalad a szeme.
De nem szólal meg.
Tökéletes!

A kis hölgy viszont már cselekszik...
Szék csúszik.. valamit kutat, az én szemem meg megakad az arca mellé kihulló tincseken...
Elragadnak...
És már jön is az a kesztyű...

- Szeretem... ha valaki tudja, mi az amit szeretek... - a szemeim csíkba nyúlnak.. fürkészem, de aztán megadom magam.

- Azt akarja tudni.. hogy lehet hogy az istenek is sérülékenyek?? - elmosolyodom. Nem szánom a szemeibe.. Fordul az üveg.. emelkedik.. aztán egy kellemesen meghúzom.

- Bocccs.. nővérke, kell a fájdalomcsillapító...
Vissza az elejére Go down
Angela Faith Rodriguez
avatar
Egészségügy

Avataron : Rachel Bilson
Kor : 30

TémanyitásTárgy: Re: CenturyLink Field
Vas. Márc. 18, 2018 12:28 pm
 



 


A pasas lényegében itthon van a közegben, ezzel szemben én a pillantását állva erőteljesen azon agyalok, hogy egy 'hagyjuk a picsába, mással szórakozzanak!' felütéssel itthagyom a díszes társaságot. De nem teszem, csupán a bevett bemutatkozást ejtem ki számon feléjük, megtoldva egy kérdéssel a sérült részére. A hivatástudat vagy a bizonyítani vágyás a főnök felé... nem keresem a választ, mi az, ami egyelőre (?) maradásra késztet, minden esetre mozdulok, amikor azt tapasztalom, hogy a sérült lábúnk beszédképes - még ha nem is a kérdésemre kapok választ kapásból.
Szék kerül közénk, arra táska, belőle elő a hajgumi, majd a kesztyű is, steril csomagolásból, ahogy annak lennie kell. Valahol megnyugtat az ismerős "rituálé" a feszkós közegben.

- Ne tegyen elhamarkodott kijelentéseket. - Szélesedik apró, már-már dacosnak tetsző mosoly képemen arra, mit szeret a pasas és mit nem. Afféle gyerekes "csak azért se" gesztus ez felőlem a szavainak játéka, s  a bennem kavargó finom kis stressz nyomán. Néhány perc és lehet, édesanyámat emlegeti majd a fájdalomtól... - Ismerem a típust. (Legalábbis szeretném így gondolni.)
Visszakérdezésére ugyanakkor felé tekintek, megállva a pakolászásban néhány pillanatig. Mr. Filemon ízig-vérig művészember, ehhez kijelentése nyomán nem fér kétség. Kissé mintha engedne tartásom  feszessége a válaszom nyomán:
- Jessica Riddle megénekelte, hogy olykor az angyalok is lezúgnak, gondolom, nincs ez másként az istenek esetében sem. De javítson ki, ha rossz a logikám, kérem. - Félmosolyra húzódik ajkam szeglete, mely hirtelen vált a nővérkés duma hallatán Csak annyit közlök vele, helyet foglalva egy időközben az ügynökök egyike által odatolt második széken, hogy:
- Ez egy kicsit lehet csípni fog. - Első körben a vért takarítanám le térde körül, pillantásommal mérve fel a sérülést közben.
Vissza az elejére Go down
Troy Filemon
avatar
Média és művészet

Avataron : Stuart Townsend
Kor : 29

TémanyitásTárgy: Re: CenturyLink Field
Pént. Márc. 23, 2018 1:03 am
 



 


"Ne tegyen elhamarkodott kijelentéseket."

Tetszik... Már elsőre belövöm hogy tetszik nekem, de a második kör készségesebb. Részemről... Már ha bárki hajlik az öntömjénre, de arra is (rá)kontráz a kicsike, és ha eddig.. ne fogadtam volna egyenest a szívem közepébe, most biztosan megtenném.
Ezért újra iszom.

- Nem ismerem a csajt.. - egy félmosolyt villantok, egy olyan.. nemigazi teljeset, ahogy már újra a számon is az üveg, és már éppcsak az alján lötyög maradék.

A nő viszont ügyet se vet. Rám, vagy akár Peterre, Philip közben csendben kicsorgott az ajtón, hallom, a közvéleményt csendesíti le.
Elmosolyodom.

- Csak tegye amit tennie kell .. - húzom félre az arcélemet, és figyelem. Minden egyes mozdulatát. Amit tesz... Ahogy hajol, amilyen szakértelemmel nekilát a műveletnek, bárhogyan is cselekszik, de hogy mi az amit hall??
Tökéletesen uralkodok az arcberendezésemen.

Vagy mégsem!??
Vissza az elejére Go down
Angela Faith Rodriguez
avatar
Egészségügy

Avataron : Rachel Bilson
Kor : 30

TémanyitásTárgy: Re: CenturyLink Field
Hétf. Márc. 26, 2018 6:58 am
 



 


Ha ismerném a pasas gondolatait... de nem lettem még elmeolvasó, így csupán egy futó mosoly suhan át ábrázatomon az énekesnő kapcsán tett megjegyzésére. Őszintén meglepődtem volna, ha azzal jön, hogy valójában istenes nagy, világi cimborák.
- Nem egy a stílus, amiben utaznak. Feltételezem... - Vetek pillantást a másik felé, némileg elárulva, hogy történetesen kunyi gőzöm nincs róla, a pasas mifélét tol. Már nem szert, hanem a zenei palettát illetően.
Közben oda jutok, hogy a seb környékét kezdem el fertőtleníteni, lemosva a kiserkent és időközben rászáradt vért a férfi térde körül. S teszem mindezt - direkt vagy nem direkt, tök mindegy - beszólása nyomán az előbbiekhez képest komoly hallgatagságba burkolózva.
Ő sem igazán foglalkozik velem, elvan az üveg nyakának csókolgatásával, mintegy pótcselekvésként a nem túl rózsás helyzetében. - Gondolom én, botor módon, miközben a megtisztított felületet tüntetem ki figyelmemmel, apró tenyereim közé fogva térdét. Figyelmem mintha beszűkülne némileg, teljes odaadással a munkámnak, a sérült végtagnak szentelve azt. Szinte érezni, mennyire fontos számomra ez, s nem azért, mert sokba lesz a kiszállási díjam, én még az a fiatal, alig néhány éve teljes értékűnek mondott orvos vagyok, aki képes totális odaadással és tisztelettel adózni a hivatása iránt. Elébb óvatos a mozdulat, mivel jobbra-balra fordítom a sérült térdet, alig érezhetően, ám aztán...
- Ha itt megnyomom, az fáj? - Gyakorolok finom nyomást ujjaimmal előbb a térd feletti részre, felpillantva a férfi arcára. S teszem ezt ezek után nem egy, de legalább két-három kérdéses ponttal hasonlóképpen, a sérült vonásait fürkészve.
Vissza az elejére Go down
Troy Filemon
avatar
Média és művészet

Avataron : Stuart Townsend
Kor : 29

TémanyitásTárgy: Re: CenturyLink Field
Kedd Márc. 27, 2018 4:42 pm
 



 

" Nem egy a stílus, amiben utaznak. Feltételezem..."

Csak halovány... nak tűnő mosoly szánkázik át a képemen, de nemannyira érint meg.
Az már annál inkább ahogy a műveletnek nekikezd, én meg... néha megfeszül négy ujjam az üveg nyakán. De egy vámpír... NE legyen elkényeztetett!
És amikor tapogatni kezd... Az első nem, de a HARMADIK mozdulatnál önkéntelenül megrándulok.

- Egy fikarcnyit.. SEM! - vált az arcom valószínű torzult ráncba egy szemvillanásra, de magától értetődő a menet, én innen... nem állok fel, egyhamar legalábbis, hacsak nem gondoskodnak rólam ezek a hozzáértő kezek...

Azok??

Siralmas végkifejlet...
Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom


TémanyitásTárgy: Re: CenturyLink Field
 



 

Vissza az elejére Go down
CenturyLink Field
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
2 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Seattleites :: Játéktér :: 
Seattle
 :: 
Város
 :: 
Belváros
-
Ugrás: