KezdőlapKezdőlap  Legutóbbi képekLegutóbbi képek  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  

Megosztás

Russel villa

Admin
Admin
Admin

Avataron : J. Falahee | J. Coleman | C. Wood
Kor : 174

TémanyitásTárgy: Russel villa
Russel villa EmptyKedd Márc. 06, 2018 9:16 pm
 



 



A hozzászólást Admin összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Csüt. Márc. 15, 2018 12:51 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Richard Perkins
Richard Perkins
Média és művészet

Avataron : Timothy Olyphant
Kor : 43

TémanyitásTárgy: Re: Russel villa
Russel villa EmptyKedd Márc. 06, 2018 11:43 pm
 



 


(...)

A gumi tapadása forrón nyalta fel az aszfaltot. Na mi az már megint cserélni kell!? Az isten bassza meg ezt a rohadt meleget. - töröltem le a homlokomról a végigcsurgó vizet, ahogy nagyon is célirányosan tudtam hová tartok. Előre! Legfőképpen, de mégis végig ott kattogott a fejemben, hogy hogyan is fog ez kinézni. Neeeem, nem féltem én, á, dehogy.. az a kis nyurgabélű sóher akár kezet is csókolhatna nekem, vagyis az a minimum hogy tárt karokkal fogad.
Ez nekem JÁR!

Mázlim volt. Na nem mintha a figurával ne lennénk amúgy is rendesen, szállítottam én már neki ezt-azt, mindig ami kellett, drog.. spéci pia, igazi különlegességek - egy menő ügyvéddel sose rossz jóban lenned - és pláááne, az a szaftoshusú kiscserkész, akivel nem véletlen az ámen, terveim voltak még. Nem is akármilyen terveim!

A kapu nyitva állt.. én meg nem szégyellve hajtottam be a Bentley-vel a kiskastélynak is beillő palota elé kecmeregve, csak egyszer nyalva végig a számon, milyen jó is egyeseknek. Hát majd teszek róla szépen hogy nekem is jó legyen!

Befelé a cselédséggel se volt gondom, értettem én a nők nyelvén tudtam mikor nyögnek azért mert fáj, és mikor azért mert szétfeszít az élvezet és most se kellett nagyon megerőltetni magam, csak egy édes mosoly a kislány szemeibe, egy névjegy.. ki tudja mikor fűlne valami izgalmasabb munkához a kedve, és már húztam is fel a lépcsőkön az emeletre, elterülve a naaagy nappaliban.
Kiadós.. - szívtam be mélyen, itt még a levegőnek is pénz szaga van! Aztán az idő csak telt.. én meg nem sietek, senki se vádoljon türelmetlenséggel, rágyújtottam egy cigire és közben vizslattam a terepet. Ha a lakás nem Steven-é lenne még zsebre is vágnék egy-két darabot, csak néhány értékesebbet és meg is van a heti betevő. De nem! Nem szúrjuk el ilyen könnyen ezt a ragyogó üzletet, most valami egészen másvalamire fájt a fogam.
Ajtócsapódás a földszinten.. aztán beszéd.. én meg mint akit egyáltalán nem hat meg, fújom tovább a karikákat a levegőbe és kivárom a meglepetés erejét.

- Lám-lám-lám… az unokaöcsik gyöngye birtokba veszi szííínes palotáját.. – szívtam mélyen a cigibe ahogy megjelent előttem (már ha megjelent előttem) – Az a minimum hogy ezért legalább imába foglalod a nevem! – engedtem át a levegőt a fogaim között és fellöktem magam a fotelből – De ha jó napom lesz, akár fel is tetováltathatod.. – csúszott félre egy sanda vigyor a fejemen, elvégre még mit nem! Az én nevem nem feszíthet akármilyen hófehér seggen, pláne olyanon nem, amit akár óránként tömnek.

- Rég láttalak nagyfiú! – szélesedett ki a vigyorom megállva előtte – Na mi az már nem is üdvözölsz?? - tártam szét a két karom, ez egy kivételes alkalom, gyere fiam keblemre!



A hozzászólást Richard Perkins összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Vas. Május 06, 2018 3:08 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Nicholas Westheimer
Nicholas Westheimer
Polgárság

Avataron : Nariman Malanov
Kor : 23

TémanyitásTárgy: Re: Russel villa
Russel villa EmptyCsüt. Márc. 08, 2018 4:51 pm
 



 


Megkönnyebbülten tesz titokban egy kis sóhajt. Sajog, amihez nem tud hozzászokni, csak eltűrni. Meglepetten pillant a férfira, mikor meghallja, menjen fel a nappaliba. Visszakérdezni nem mer, csak igent mondani. Kis idővel később kel fel, s indul el a fürdőszobába, hogy rendbetegye magát. Rendesen zavarja az újonnan kapott nyakdísz, a férfi alaposan le is tesztelte, de legfőképpen azért zavarja, mert nem tudja levenni. A kis biléta, amely összefogja az övet, nem csak díszíti, hirdeti a tulajdonos nevét, ami nem az övé, a hátoldalán rejti a zárat.
Fekete bőrnadrág, fehér póló az öltözéke része. Nem szeret így öltözködni, ezt kapta. Mint ahogy a haja sem volt ilyen hosszú eredetileg, de azt kénytelen volt elismerni, jobban áll neki ez a haj, mint a rövidebb volt. Az emeletre szökkenni jelenleg nehézkesen kivitelezhető feladat, főleg, hogy a földszinten nyakon kapja megint a férfi, évődő figyelmeztetéssel, amiből már most tudja, tegyen bármit, lesz következménye. Régebben még sarkon fordult volna, a mindegy alapon és akkor inkább nem csinálja. Mostanra azonban megtanulta, hogy akkor sokkal rosszabb lesz. Levegővétel után tud igent mondani.
Arra számít, hogy egyedül fog várakozni, így többszörösen megdöbbenve áll meg a nappaliba lépve. Az érzelmek megrohanják. Talán végre elmehet! S hogy bácsikája hozta ide.
- Nem az enyém - azt az örökséget elherdálta az apja. - Nem ismerek egy imádságot sem....
Russel könyörögni tanította meg, feltételezi, nem erre gondolt bácsikája.
- T... tetoválni? - Keze önkéntelenül nyúl a nyakán lévő bőrszíjhoz. Neki elég ez is.
Valahogy megindítja bácsikája üdvözlése, meg sem fordul a fejében, hogy ez az ügyvéd idomításának az eredménye. Lába elindul, s átkarolja egyetlen rokonát. Tart attól, ha kiderül, nem megfelelően üdvözölte a rokont, sok desszertet fog kérni a birtok tulaja.
Nem ül bele a fotelbe, a karfára telepszik, combjaira nehezítve testsúlyát. Tartásából és járásából még nem kopott ki az a tartás és mozgás, amit még családja nevelt belé. S azt sem sejti, nem véltelen, hogy ez még megvan benne.
- Mit keresel erre?
Egyszerre öntené ki a szívét, s förmedne a rokonra.
- Miért nem jöttél eddig? Ismered a férfit?
Nem meri kimondani, előhozni, mindazt, amit átélt. Fél attól, amit kapna érte a férfitól. Pedig tudja, hogy ismerhetik egymást.
Vissza az elejére Go down
Richard Perkins
Richard Perkins
Média és művészet

Avataron : Timothy Olyphant
Kor : 43

TémanyitásTárgy: Re: Russel villa
Russel villa EmptyPént. Márc. 09, 2018 10:13 pm
 



 


És kötözködik! Nem is az apám fia lenne ha nem tenné! PÁRDON! Az icipici unokapincsije, de ha nem.. hát nem, engem bizony nemzavar a menet, leengedem a kezeimet, ám aztán mégis megindul.
Húha... BUGGYANT!??

A nyakamba vetődik, én meg csak kishíján engedem a földrehullni a cigimet, de még idejében érte kapok. HOPPÁ! Drága darab, kár lenne érte, ezért csak némi parázs.. És hogy a házigazda észre ne vegye, csak mélyen beletaposom az antik.. a tökömtudja-milyenmilliomos tuti-borsos szőnyegbe.
Ám aztán a kölyök enged.
Énmeg... visszatérek a régi és kedvenc cselekedetemhez, el, az ablakfelé fordulok, és bámulok ki rajta nagykegyesen.
Minthacsak egy kérdezőbiztossal néznék farkasszemet.

- Állj, állj, állj..! - állítom meg, csak egy negyedfordulatnyit pördülve. Nem kell hogy feleslegesen beszéljen. Amire én vagyok kíváncsi, az sokkal fontosabb.

- Ittvan?? - és lehalkított hanggal a feljáró felé mutatok. Vagyis lépcső. Amin feljöttt...
A kamerák körbe persze mindent rögzítenek, egy percigse kerülték el a figyelmemet, de mint az szokásos az ilyen kikent.. és tövig kifent nyálas kéglikben, a hang nem marad meg, csak a kép!
Legalábbis REMÉLEM...!
Vissza az elejére Go down
Nicholas Westheimer
Nicholas Westheimer
Polgárság

Avataron : Nariman Malanov
Kor : 23

TémanyitásTárgy: Re: Russel villa
Russel villa EmptyCsüt. Márc. 15, 2018 12:34 pm
 



 

Önkéntelenül mélyet lélegez, mikor érzékeli, nem tapizzák, nem fogdossák, sőt, voltaképpen hozzá sem ér nagybátyja. Régóta nem vágyik már arra, hogy megérintsék. Ebben a pillanatnyi boldogságban lehunyja a szemeit pár másodpercre, megnyugodva. Nem öleli a kelleténél tovább, túlságosan is jól van ahhoz idomítva, hogy ne merjen önző lenni.
A kérdés felénél szippantja be ajkait, megszeppenve, elhallgatva. A szőnyegre pillant. Itt sem, most sem beszélhet. Hiányzik neki a beszélgetés, éppen azok, amelyek nem a férfival vannak. Nem kér bocsánatot, hiszen az is beszéd, hang, inkább hallgat, mozdulatlanná dermedve, várva a szidást. Ami nem érkezik meg. Meglepve pillant fel.
- Már nincs. A városba ment.
Aztán újfent elhallgat, hiszen a választ megadta és úgy vette, nagybácsikája nem kívánja hallani a szavait. Akkor miért kellett hozzá jönnie? Mert abban nem reménykedik, hogy innen elmehet, a férfi nem engedte el. Kérdezni pedig nem mer, hiszen az előbb is leállította bácsikája. Vár.
Vissza az elejére Go down
Richard Perkins
Richard Perkins
Média és művészet

Avataron : Timothy Olyphant
Kor : 43

TémanyitásTárgy: Re: Russel villa
Russel villa EmptySzer. Márc. 21, 2018 5:20 pm
 



 

"Már nincs. A városba ment."

Az ajkaim szélesbe húznak.

- EZAZ! - veregetem meg a saját vállam fejben, ezek szerint nem volt kidobott pénz az önjelölt kis magánhekus csilliókba került figyelme! Csakmert szeretek túlozni..

- Idefigyelj... - kapom el a kis tacskó nyakát, a karomat csak jólesőn a tarkójára fűzve, mintegy jóleső beszélgetés, mert mi mást is rögzíthetnének a kamerák a kívülállók orrára tűzve, mint kééét.. remekül elbeszélgető barááát..
Rokon...
TÖKMINDEGY!
A kölyökhöz közel hajolok, amolyan bizalmasan közel, megszokott erővel tartva a hónom alatt és a szemeihez beszélek.

- ... akkor most nincs más dolgod mint széééééélesen mosolyogni, és jópofát vágni az egészhez.. - indulok el, csak úgy véletlenszerűen az általam belőtt, csak úgy kiszámolósdiból kijött irányba vele - és közben elkormányozni minket valami olyan helyiségbe, ahol nem ütik az orrukat a dolgunkba a kamerák.. - és mosolygoooom! Énis. Na meg nehéz kenyér a színészet, de egyben kifizetődő, és ha most az elcsípni kívánt kis üzletre gondolok, már előre égeti a zsebemet.
A honoráriumba kapott ezresek.
Mert ez egy TÖKÉLETES világ!

És mi is lehetne ennél tökéletesebb!??
Vissza az elejére Go down
Nicholas Westheimer
Nicholas Westheimer
Polgárság

Avataron : Nariman Malanov
Kor : 23

TémanyitásTárgy: Re: Russel villa
Russel villa EmptySzomb. Márc. 31, 2018 1:42 pm
 



 

Az ablakra sokszor pillant. Napfény, világosság, melegség, mindenféle követelés nélkül. Vágyik rá, mint molylepke a fényre. Szabadság és boldogság számára a napfény, amit nagyon szeretne élvezni. Lehet kint, a teraszon, ehhez azonban szintén feltételeket kell előtte teljesítenie, s sosincs egyedül. Köszönhető ez annak is, hogy próbált már elmenekülni a férfitől.
Megretten egy pillanatra a kifakadásra, némán nézi bácsikáját, s ez a megrettenésből fakadó megdermedés, ijedt megjegelt mozdulattá válik, ahogy bácsikája karja a nyaka köré fonódik, s közel hajol hozzá. A vér kifut a fejéből, néma csend honol elméjében. Az ügyvéd belé nevelt engedelmes viselkedése ejteti ki száján a választ, s figyel rá. Holott torkában dobog a szíve. Mert az ilyen viselkedés számára azt jelenti, hogy Russel szerint rosszat tett, s ezért büntetést kap.
Mégis, bácsikája nem Russel, így mikor közelebb hajol hozzá, elhúzódik, figyelni azért figyel.
Gyűlöl minden érintést, s egyben retteg tőlük. S éppen ezért nehézkesebben is enged a vonásnak, hogy elinduljon, mégis, megtanulta már, hogy az ellenállásai hasztalanok.
- Mihez? – Nem érti, mihez kéne neki boldognak lenni, hiszen nem az. Vagyis mosolyogni. A kettő nem ugyanaz. Megtanulta kimutatni az álboldogságot is, ha Russel éppen azt akarja tőle látni. Bácsikájánál ez annyira nem megy könnyen, mégis hamar leradírozza a döbbent félelmet magáról és inkább figyel.
- Olyan nincs..... azokba én nem léphetek be – feleli tanácstalanul. – Milyen dolgunkba?
Megfordul a fejében, hogy bácsikája is bántani akarja, megtorpan. Bár Russel néha szereti felvenni, ahogy játszadozik vele, s amitől porig megalázva érzi magát. Torkába ugrik ismételten a szíve. Pedig megszokhatná már, saját magát korholva gondolkodik ezen, hogy itt csak egy tárgy. Mindenki számára.
Vissza az elejére Go down
Richard Perkins
Richard Perkins
Média és művészet

Avataron : Timothy Olyphant
Kor : 43

TémanyitásTárgy: Re: Russel villa
Russel villa EmptyCsüt. Ápr. 12, 2018 10:46 pm
 



 


"Mihez?"

Elsőre nem hat meg a kölyök szövege, folytatom tovább. Csakmert nem válaszolgatni vagyok én itt, egyenként, hanem egyenesen célom van, és jó lenne ha figyelne. Ha nem megy így... majd megy valahogy másképpen, de mindenkinek a jobb lenne ha nem kéne tettlegességhez (is) folyamodnom.
Csakmert muszáj.

- Idefigyelj.. - engedem el ahogy megáll, és próbálok szembe helyezkedni vele. De ettől függetlenül közel hajolok. Minősíthetetlenül közel, hallottam én már egyetsmást, a szájról olvasó 'varázslók' meg ilyenek, nem adunk senkinek sem LEHETŐSÉGET!
Kizárólag nekem.

- Biztos van egy hely... egy szoba.. egy terasz, vagy akár az udvar, ahol nem figyelik minden lépésünket.. - bizalmasan beszélek. Vagy csak bizalmasnak HATÓN! beszélek, a lényegen nemváltoztat. Akarok valamit, és azt el is érem. AKÁRHOGYAN! És akármikor, de jobb lenne most, ebben a percben.
Vagy legalábbis a félórában...

Stevennek erről NEMKELL TUDNIA!
Vissza az elejére Go down
Nicholas Westheimer
Nicholas Westheimer
Polgárság

Avataron : Nariman Malanov
Kor : 23

TémanyitásTárgy: Re: Russel villa
Russel villa EmptyKedd Május 01, 2018 10:10 am
 



 

Egyszerre könnyebbül meg, ahogy a bácsikája elengedi, s retten meg, a szavaitól. Nem jót tett, még a gondolatai is megállnak.
Patthelyzetbe jutott. Nem hiszi, hogy a férfi örülne annak, hogy félrevonulnak. Márpedig ő itt fog maradni, miután bácsikája elment. Csakhogy a bácsikája meg most van itt. És láthatóan nem hajlandó ettől a kívánalmától eltérni. De mit akarhat mondani?
~ Az udvarra nem mehetek! ~ Retten meg. Az tiltva van neki.
– A teraszra mehetünk – a földszintire nem mehet, de itt, itt lehet. És talán nem figyelik annyira. Nem biztos benne, ám az, hogy nem mondhat ellent, meg kell tennie, amit kérnek tőle, mert különben bajban lesz, a kevésbé bizonytalant csábítóbbá teszi a számára a biztosabb rossznál.
Szinte megvakul, ahogy kilépnek, a szemei elé teszi a kezét. A fény és a meleg azonban vágyott részei mindennapjainak a szabadság mellé. A falhoz simul, ahol még éri a nap és a szél.
- Itt jó.
Neki most nagyon. Lophat pár perc fényt és meleget. Friss levegőt. A szabadság álérzetét.
Vissza az elejére Go down
Richard Perkins
Richard Perkins
Média és művészet

Avataron : Timothy Olyphant
Kor : 43

TémanyitásTárgy: Re: Russel villa
Russel villa EmptySzer. Május 02, 2018 6:54 pm
 



 

A teraszra... Végülis... tökéletes hely, arra amire nekem kell, ha vannak is (odalenn) gorillák, jólismernek, tudják hogy nemvagyokénolyaaaan... aki lop.. csal... hazudik?? Na az egy másik történet, de amíg rá nem jönnek, ki mondhatná azt hogy NEMIGAZ!

Kilépünk... feltehetőleg, a kis nyúlbéla meg megtelepszik a falon. Mondhatnám azt hogy talán nem jó ötlet. Mondhatnám azt hogy talán nincs meg benne aaa... KURÁZSI?? Talán az első nehéz alkalomkor mindent elköpne, mindent ami nekem a legbecsesebb, de aki nem próbálkozik nem is nyerhet, és hiába is Russel hatalma, megkockáztatom ezt a manővert!
Ne legyen a nevem RICHARD PERKINS!

Nemaz.

- Idefigyelj kiscsirke.. - fordulok most a fiúval szembe, a háttérbe szorítva minden óvintézkedésemet. - Mondd.. szokott veled Russel a dolgozószobájában játszadozni?? - bámulok bele a szemeibe. Bambulok. Az a reakcióidejétől függ. - Vagy a dolgozószobája mellett... közelében.. AKÁRHOGYIS, de amikor lefárasztottad, hozzáférj a személyes jegyzeteihez! - még mindig a szemeibe beszélek, még nem árultam el semmit, ha Steven közben beesne simán ki tudom vágni magam egy-két mellékessel, még akkor is ha a kiscsirke beszélne. De ugyan ki mondana ellent egy kis jutalomnak!??
Ez ennek a játéknap a szépsége!
Jövedelmező kis társasjáték...
Vissza az elejére Go down
Nicholas Westheimer
Nicholas Westheimer
Polgárság

Avataron : Nariman Malanov
Kor : 23

TémanyitásTárgy: Re: Russel villa
Russel villa EmptyVas. Júl. 01, 2018 6:08 pm
 



 

A megszólításra a szemeibe tekint, nem tetszik neki, ám mielőtt kijavítaná, jön a kérdés, erre pedig inkább még a fejét is elfordítja. Már nem javít ki senkit a megszólítását illetően, még ha nem is tetszik neki. Úgysem fogják máshogy megszólítani, csak, ahogy ők akarják. Mégis, nem Russel áll előtte, s nem a személyzet. Talán jobb is, ha nem szólítják a keresztnevén. Édesanyjától szerette a legjobban hallani.
- Te tudod, hogy mit... – döbben le, megértve, a bácsikája igenis tud arról, mit tesz vele a férfi. Hátának támaszkodó egyik keze ökölbe szorul, de továbbra sem néz fel.
Megfordul vele a világ, szíve a fülében dobog, s alig hallja, mit is kér tőle a... már nem tartja a bácsikájának. Az utolsó reménye, hogy a segítségével kijuthat, a semmibe foszlott az előbbi kérdéssel. S hogy mióta tudhatja az előtte álló férfi, már nem foglalkoztatja. Már nem számít.
S a félelem, hogy Russel bántani fogja, mert biztos benne, hogy rá fog jönni, mit tett, sokkal erősebb, mint az az érzése, hogy egy olyan embernek, aki idejutatta, segítsen egyáltalán.
- Rá fog jönni, mit akarok tenni. És nem lesz újabb próbálkozás – suttogja.
A két rossz közül a jobbik rosszat választja. Russel szadizmusát ismeri és a lehető legkevesebbet kér belőle. A megfélemlítésekkel pedig sikerült elérnie nála, hogy a férfit szinte mindenhatónak látja, aki teljes uralommal van felette. Hiszen eddig minden menekülési próbálkozása kudarcba fulladt, sőt, kifejezetten keményen megtorolta rajta. S csak akkor kapott kedvezményeket, ha együtt működött, vagy ha hagyta magát, tegyen vele a férfi, amit akar.
Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom


TémanyitásTárgy: Re: Russel villa
Russel villa Empty
 



 

Vissza az elejére Go down
Russel villa
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal
Similar topics
-
» Kert (Reynolds villa)
» Hall (Reynolds villa)
» Étkező (Reynolds villa)
» Emeletek (Reynolds villa)
» Darius lakosztálya (Reynolds villa)

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Seattleites :: Játéktér :: 
Otthonok
 :: 
Házak (kertváros)
-
Ugrás: