HomeHome  TaglistaTaglista  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  

Share|

Templomkert (református templom)

Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next
Admin
avatar
Admin

Avataron : Mr. Hunnam | Dornan | Mitchell
Kor : 167

TémanyitásTárgy: Templomkert (református templom)
Szomb. Ápr. 16, 2016 12:14 am
 



 

Vissza az elejére Go down
Alistair Raymond Shepherd
avatar
Polgárság

Avataron : Norman Reedus
Kor : 46

TémanyitásTárgy: Re: Templomkert (református templom)
Szomb. Ápr. 16, 2016 11:47 am
 



 

TO BARBIE


- Shepherd atya, ezeket hová tegyük? – Mrs Perkinson hangja irányába fordulok.
- Mik is azok? – a doboz méretéből adódóan bármi lehet, szóval még egyelőre nem tudom én sem.
- Ahogy nézem, újszülött kelengye. Szépek, jó állapotúak és tiszták.
- Öhm… akkor menjenek arra az asztalra és megtenné, hogy a már ott lévőeket is megnézi, Mrs Perkinson? Jó lenne, ha szét lennének válogatva, de könyörgöm hölgyeim, ne rám bízzák, azt hiszem igen nagy bajban lennénk akkor... – vakarom meg a tarkómat a templomkert füvén állva, mire többségében korosodó hölgyek egyszerre nevetnek fel, legyintenek egyet és Mrs Perkinson mellé még ketten jelentkeznek, hogy segítenek. No igen, a gyerekholmihoz aligha van bárminemű értésem, de talán ez egy papnál megbocsátható, akkor is, ha akár lehetne feleségem és gyerekem is. De nincs.
Ezen a hétvégén szervezzük meg azt a cserebere napot, amikor idehozzák a már gyakorló anyukák a gyerekeik kinőtt vagy megunt ruháit és játékait, hogy elvihessék azok a kismamák, akiknek szüksége van rájuk. Nem feltétlen szegény mindegyikük, van aki egyszerűen azért választja ezt a megoldást, mert a gyerekek túl gyorsan nőnek és nem akarnak folyamatosan vásárolni és aztán mindent kidobni. Inkább vetés-forgó rendszerszerűen folyamatosan hozzák viszik a holmikat. Évek óta van ez a rendezvényünk, minden évszakban kétszer és hatalmas sikere szokott lenni. És igen, hiába van ilyen gyakran a holmik szétválogatása még mindig gondot okoz nekem.
- Shepherd atya, a játékokat oda tettük, átmostuk még egyszer az összes műanyagot, a plüssöket viszont mindenkinek magának kell kimosnia majd.
- Köszönöm Mrs Pavlov, tökéletes ez így. Úgyis ki van írva mindenhová, hogy a ruhákat és a játékokat is mindenki tisztítsa meg és ki használat előtt. – bólintok egyet és útjára engedem a hölgyet.
Lassan minden a helyére kerül és közeledik a nyitás ideje is. Még egyszer végigmegyek az ideiglenesen kipakolt asztalsorok között, hogy lássam tényleg minden a helyére került-e.
- Rendben hölgyeim, akkor azt hiszem itt az ideje, hogy kinyissuk a kertkaput is. – csapom össze a tenyereimet és Mrs Perkinson már megy is a kulcsokkal, hogy eleget tegyen eme kérésemnek. Áldott jó asszony, komolyan mondom.

//fejléc majd később lesz, ne hari Embarassed //
Vissza az elejére Go down
Barbara Lamb
avatar
Inaktív

Avataron : Sasha Pieterse
Kor : 23

TémanyitásTárgy: Re: Templomkert (református templom)
Vas. Ápr. 17, 2016 3:44 pm
 



 




Eddig nem voltam az a kimondottan könyvmoly típus. Nem vonzottak a könyvek világa, nem is szerettem olvasni. Maximum női magazinokat. Nem is értem, hogy az emberek hogy képesek órákat azzal tölteni, hogy leülnek egy könyv mellé és fel sem állnak addig amíg az utolsó betűig nem tették magukévá. Számomra ez teljes mértékben hihetetlen, viszont elfogadom, hogy léteznek olyanok akiknek ez okoz örömöt.
A várandóságommal viszont rengeteg változás is jár, többek között ebben is más lettem. Az összes kötetet ami eddig megjelent a terhesség témakörében már megvettem. A napokban viszont új mű jelent meg amit feltétlenül be kellett szereznem. Ezért utaztam be a városba. A kereskedésben még érdekesnek tűnt ahogy leírta a kismamák lelkivilágát. De előfordult már, hogy volt ami jónak tűnt, hazaérve bele is kezdtem, de dög unalmas szöveg volt. Hamar félredobtam és gondoltam úgyis lesz még ami hasonló dolgokról ír, de izgalmasabb megvilágításból.
Odafelé busszal mentem, de hazafelé rám fér egy kis séta, úgyhogy ahogy kiléptem a boltból már indulhattam is. Legalább nem kell a tömegközlekedésre várni és több emberrel osztozkodni az ülőhelyeken. Szerencsére nem is lakunk messze, csak egy pár utcasaroknyira.
Teljesen a gondolataimba merengve sétálok, arra se figyelek oda, merre visz a lábam. Egyszer csak beleütközöm egy hölgybe.
- Elnézést! - kérek bocsánatot és ő biztosít, hogy nem történt semmi. Egy nagyobb tömeg gyűlt össze a templom előtt. Oh, igen, templom, lassan ideje lenne elmennem gyónni. Bár nem hiszem, hogy amit meggyónni szeretnék az a saját bűnöm, de mégis rám férne. Mivel nem vagyok vallásos így azt sem tudom, hogyan működnek ezek a dolgok. Mindenesetre, most bemegyek a tömeggel és ha a pap ott lesz akkor megpróbálkozom vele. Ha azt mondja jöjjek vissza máskor, mert mondjuk csak misék után lehetséges, akkor legalább tisztában leszek a dolgokkal.
Ahogy a tömeg elindul én is velük tartok. Rengeteg babaholmit látok kipakolva, így előbb inkább körülnézek hátha találok valamit a többi később is ráér. Bár mivel még a babám neméről fogalmam sincs így csak olyat vásárolhatok ami mindkét esetben jól jöhet. A kert legvégén megpillantok egy asztalkát amin különböző könyvecskék vannak, így odamegyek. Kiválasztok egy cicás és egy hercegnős könyvet. Még kutakodok kicsit a ruhák között is, hátha találok valami szépséget. Egy fidres-fodros fodros szoknyácskán akad meg a szemem. Rögtön beleszeretek, így képtelen lennék otthagyni. De ennyi egyelőre elég is lesz, úgyhogy kifizetem a kiválasztott holmikat és tekintetemmel a pap után kutakodom. Mikor megpillantom elindulok felé, közben a megvásárolt dolgokat a táskámba süllyesztem.
- Áldás, békesség tiszteletes úr! - legalább arra még emlékeztem, hogy a református papoknak így szokás köszönni.
Remélem tetszik
Vissza az elejére Go down
Alistair Raymond Shepherd
avatar
Polgárság

Avataron : Norman Reedus
Kor : 46

TémanyitásTárgy: Re: Templomkert (református templom)
Csüt. Ápr. 28, 2016 4:27 pm
 



 

Minden alkalommal nagy érdeklődés van az olyan események iránt, mint ez a mai is és én ennek rendkívüli módon örvendek. Mert azt mutatja, hogy működik a közösségünk, hogy összefogunk, amikor a szükség úgy kívánja és akkor is, amikor nem vagyunk rászorulva és egy lelkipásztornak nincs ennél fontosabb, ha a hitközösségéről van szó.
A hátam mögött fogom meg egyik kezemmel a másik csuklómat és sétálok körbe, hogy lássam minden rendben alakul-e, illetve megállok olykor egy-két szót is váltani mindenkivel, aki igényli vagy szeretné.
A fiatal kismama köszöntésére rögtön felé fordulok és természetesen megállok.
- Áldást-Békességet, gyermek! – bólintok is, ahogy fogadom és viszonozom a köszöntést. Nem azért nevezem gyermeknek, mert annak látom – természetesen tisztában vagyok azzal, hogy felnőtt nő –, hanem, mert az vagyok ami, lelkipásztor és a Teremtő gyermekeit – vagyis mindenkit – így szólítom.
- Miben lehetek a segítségére? Ha esetleg még ruhákat vagy játékokat keres a kicsinek, akkor arrafelé épp most pakoltak ki még egy újabb adagot a hölgyek. – mutatok az egyik irányba, ahol Mrs Perkinson nagy elánnal rendezgeti az emlegetett holmikat.
- Vagy egészen más miatt szólított meg? – magam előtt fogom át most az egyik csuklómat, ugyanolyan módon, ahogyan az előbb még a törzsem mögött tettem.
- Szeretne esetleg leülni? Arrafelé vannak padok erre a célra. Szívesen odakísérem. – ajánlom fel és célirányba is fordulok. Hogyha nincs ellenére a dolog, akkor el is indulok lassú léptekkel mellette haladva és közben kíváncsian várom, hogy kiderüljön miért is szólított meg.
Vissza az elejére Go down
Barbara Lamb
avatar
Inaktív

Avataron : Sasha Pieterse
Kor : 23

TémanyitásTárgy: Re: Templomkert (református templom)
Vas. Május 01, 2016 10:19 pm
 



 





Tiszteletes Úr & Barbie







Az idejét sem tudom, hogy mikor voltam utoljára templomban. Nem vagyok nagy hívő hírében és biztosan sokszor vétkeztem is. Most mégis ide vezetett az utam és ha már itt vagyok, akkor kihasználom a helyzetet.
- Köszönöm tiszteletes úr, de nem ezért jöttem. Viszont tényleg nagyon sok szép holmit pakoltak ki, nagyon jó ötletnek tartom  – nem gondoltam volna, hogy ilyen helyen is találni igazi szépségeket. Sosem voltam híve ezeknek a turkálós -féle vásárolgatásoknak. Mindig a legmenőbb butikokból öltözködtem. Eszembe se jutott volna ilyen helyre menni, mások levetett ruháit hordani. Mindig is fontosnak tartottam, hogy a legújabb divat szerint öltözködjek.
- Igen, szükségem van a feloldozására   – biztos vagyok benne, hogyha elmesélem neki a történetemet, segíthet. Benne megbízhatok és a titkom is biztosan kettőnk között fog maradni. Lehet, hogy egyes részeket nem fog jó szemmel nézni, de biztos hallott már cifrábbakat is, nem fog elítélni. A végén pedig megkönnyebülhetek és még a továbblépésben is segíthet.
- Az nagyon jó lenne – végigsimítok a pocakomon. Elindulok a padok felé az oldalán.
- De attól tartok az én történetem elég hosszú lesz    – remélem, hogy van rám elég ideje és végig fog tudni hallgatni. Nehezen találom a szavakat és azt sem tudom, hogy hol lenne érdemes elkezdeni.
- Azt tudnia kell, hogy elég kicsapongó életet éltem és ez nem lesz egy tündérmese    – pedig mennyivel egyszerűbb lett volna egy másfajta hercegnő életét élni. Bár a bezártságot biztosan nem éltem volna túl.
- A történetem akkor vette kezdetét amikor megismerkedtem az első barátommal. Kezdetben csak úgy, mint minden szerelmespár én is rózsaszínben láttam a világot és lubickoltam a boldogságban. Ő volt az első aki... tudja. Szóval igen, de aztán vége lett és azt még hozzá kell tennem, hogy mellette hírnévre tettem szert. Sok újságban szerepeltem, az egyikben még vetkőztem is   – vallom be pironkodva. Lehet, hogy ezt kihagyhattam volna, nem szerves része a történetnek, nem is tudom miért tartottam fontosnak megosztani vele.



 




Vissza az elejére Go down
Admin
avatar
Admin

Avataron : Mr. Hunnam | Dornan | Mitchell
Kor : 167

TémanyitásTárgy: Re: Templomkert (református templom)
Hétf. Jún. 27, 2016 2:59 pm
 



 





játék vége



Vissza az elejére Go down
Enril O'Berry
avatar
Média és művészet

Avataron : Ash Stymest
Kor : 26

TémanyitásTárgy: Re: Templomkert (református templom)
Szer. Okt. 26, 2016 9:53 pm
 



 

- Te, En... ez egy kikúrt templom - nyögi be a fityisz, míg én lustán előhúzom a pakkom, és mielőtt rányomnám a cigit a számra nyalok végig az alsó ajkamon. Persze direkt profilból a kamerának, de a vigyort most lespórolom, ugyanis leköt a fehérre meszelt csupaszság. Na, ez már begerjeszt!
- Ja, mondtam, hogy szűz lesz a fal - simítom végig szabad kezemmel, míg a bula rágyújt a nyelvemen forgatott dohányra és vihogva arrébb lép kettőt, nyilván direkt úgy, hogy megcsússzon a semmin és a nyakamba zuhanjon. Nem kapom el, mert cap-ot kell cserélnem és különben is fasznak csámpázik tízcentisben a nedves gyepen. - Érzitek ezt? - tüdőzöm a frissen vásárolt festék szagát, ami keveredik az egyik nyomorék dezodorával.
- A húgyszagot? - kérdeznek rá szinte kórusban, mire röhögve fordulok el és húzom át fejemen a kapucnis felsőmet. Amikor az egyik kicsorbult szoborra dobom rázom fel a kannát, majd állok neki a ma esti projektnek.
Először sose tudom, mi lesz belőle. Van, hogy egy csóró tag, valami buzi szöveggel, amit ha nagyon akarunk, még mélynek is nézhetünk, de általában csak felszínes szarság. Máskor jelenetek, arcok, vagy félig rohadt állatok teteme, amiből kinő valami kellően gyomorforgató. De mindig hangulatfüggő és teljesen kiszámíthatatlan. Most sem realizálom a megtört tollakat, amikről fekete kátrány csöpög. Ívelem az ajkát, durván feltépem a kulcscsontja felett elnyúló bőrt és tüskéket fúrok az oldalába. Már csak a matton égő dzsuva hiányzik a hajából, amikor durván vállon löknek és a crew egy emberként kezd el rohanni a kijárat felé. Tudják, hogy úgyse lépek le, míg nem végeztem; erről szól a mi csapatmunkánk.
A csuklóm már így is ég a ráfolyt bíbor festéktől, ahogy rám ront a lelkész, de elkapni már nem tud, mert vigyorogva rúgom combon, és úgy kezdek el tempózni a pár méterrel - közvetlen a graffiti előtt - nyújtózó fás sáv felé. Még azért visszabámulok, csekkolom a bukottat, majd azzal a lendülettel vállazok le valamit, de olyan erővel, hogy a seggem találkozik a földhányással.
- Mi a faszom?! - kiáltok felháborodottan, majd szembenézek a buzival, akinek csak elém kellett állnia. Mondjuk a képét beárnyékolja a fejünk felett húzódó lombkorona, meg amúgy is kurvasötét van már és a jó életért dekkol a templomkertben... Meg egyáltalán, mióta?
Na, nem mintha paráznék, de pár hónapja már ki kellett basznom egy stalkert a kádamból, aki azt hitte, jó ötlet lenne együtt pancsolni. Mondjuk az lett volna, ha nem százhatvan kiló és a két sarokkal arrébb lévő lebujban pultozik. Azé' mégse kúrom végig az összes törzshelyem személyzetét, pláne, ha dagadék csótányok és zabálják a kétnapos pizzám, ami a vacsorám lett volna. Baszki.

Ez mondjuk nem tűnt hányadéknak meg kurvának se, de ugye az áldásos sötétség...
Vissza az elejére Go down
Elijah Moore
avatar
Média és művészet

Avataron : Andy Biersack
Kor : 25

TémanyitásTárgy: Re: Templomkert (református templom)
Szer. Okt. 26, 2016 10:32 pm
 



 

Éppen valami csöcsös maca keni a képemre a hatodik adag szemhéjfestéket, miközben azon gondolkozom, hogy mennyire elbaszott az életem, vagy inkább én magam. Az utóbbi napokban túl sok minden történt ahhoz, hogy a szokásos magasról szarok mindenre módszer működjön. Mimi lelépett, a tagokkal is összebalhéztam, és még a 10 évvel ezelőtti lotyómmal is összefutottam, akitől a halott kölköm van. Őt is magára hagytam…
Görcsbe áll az ujjam, mire észreveszem, hogy még mindig teljes erőmből az üveget szorongatom, holott már a felét kilöcsköltem, a többit meg lenyeltem. Nevetnem kell, ahogy a tükörbe nézek, mert ez egyszerűen szánalmas. Ellököm a kezet az arcomtól, és azon kapom magam, hogy az utcán vagyok. Erre a tényre egyébként az világít rá, hogy elbaszott hideg van, és a rocker imidzs semmit sem segít ezen, ilyen baszás időben mit sem ér egy bőrdzseki, meg a tépett fekete póló alatta. Egyedül a bakancsom javít valamicskét a helyzeten, meg a torkomban forrongó scotch. Kétlem, hogy megérdemelném.
Támolygok a leheletem után, amit megtoldok a cigim füstjével, és ezúttal egyedül vágok az éjszakának… amúgy sincs hova mennem. A közös kérótól herótom van, Mimihez nem mehetek, ráadásul egy kurva sincs kéznél, mikor szükség lenne rá. Igazából azt az pár éjszakát kivéve, amit az erdőben töltöttem, sosem aludtam még fedő nélkül a fejem felett. Talán most kéne elkezdeni, amúgy is rég szerepeltem már a rühes pletykalapokban. Hát akkor tessék. Elijah Woodból csöves lett… a banda feloszlik? Elijah leégett? Mehet a találgatás, aztán a végére mindenki jobban tudja, hogy ki a faszom vagyok.
Egy baszott templom! Átvezetésnek elég rossz, de ez nagyjából párhuzamos az életemmel. Végül is, egy-két éjszakát elcsövezhetnék a padokon… vagy a sátánisták ki vannak tiltva az ilyen helyekről? Lófaszt, Isten biztos mindenkit tárt karokkal vár, az ajtói nyitva vannak, meg faszom tudja. Hát akkor teszteljük.
Egy egész nagy lendülettel nekivetődöm a kapunak, és csodák csodája, bizony baszottul zárva van. Ennyit a nyitottságról. Amúgy is rühellem a keresztényeket. Annyira azért nem elutasítóak, hogy tüskéket pakoljanak a kapura, szóval egy laza ugrással átperdülök a kapu felett, és egy elegáns bukfenccel belerohanok valami bogyós bokorba. Finom káromkodással kászálódom elő, hogy aztán leporoljam magam, de a következő lökettel – amely ezúttal nem tőlem származik – nagyjából ugyanott végzem, kissé dühösebben, és sértetten. Ez biztos a szentlélek volt. Vagy egy angyal, geci. Egy buzeráns angyal, már amennyire a félhomályban kirajzolódik. És elég piszkosszájú, de hát én tudjam, hogy náluk mik a szabályok? A’sszem nincs benne a Bibliában, hogy ne káromkodjál, de fasztudja, sose olvastam. Ha nem írok annyi dalszöveget, szerintem még a betűket is szartam volna megtanulni.
- Azé, baszod, mer sátánista vagyok?! – én aztán nem riadok meg a köcsögtől, rángassa csak elő a szárnyakat, meg a farkat (már nem azt), meg szarvakat, meg tökömtudja. Szétbaszommmm.
- Szétbaszlak, vágod? – hadonászok a levegőbe, mert időközben beakadtam egy ágba, meg amúgy is megállok a mozdulat közepén, ahogy meglátom a papot. Mer’ gondolom pap, ha már itt van. De a pap mér üldöz egy angyalt? Hogy a faszomba kerültem én ide?
- Lehet, hogy előbb őt baszom szét. – méregetem a fickót, mert bár elég lassan halad a tógájában, azért fenyegetőbbnek tűnik, mint a másik nyugger, aki épp a seggét porolja. Faszom, ölni tudnék egy olyan szőrös pulcsiért, mert lassan elkékül a pofám. Bár. Talán az a tóga is megteszi… mire sikerül kiszabadítanom magamat, az ürge már mögénk ér, szóval egy jól irányzott lendülettel kikapom a lábát, és felé mászok, hogy lerángassam a ruháit.
Vissza az elejére Go down
Enril O'Berry
avatar
Média és művészet

Avataron : Ash Stymest
Kor : 26

TémanyitásTárgy: Re: Templomkert (református templom)
Szer. Okt. 26, 2016 11:15 pm
 



 

Keveslem a gedvát a hajában. Szeretnék még kölcsönözni neki egy kis kagylóhéjas fényt, de addigra már rotyog felém a vén szentfazék, ezért egy rúgással jobb irányzékba, vagy legalábbis hitbe kell térítenem. Egy ideig ordít, mint akit nyúznak, meg jön a zsernyákokkal, ami mondjuk nem jó hír, ezért megrázom a flakont és elkenek pár cseppet, ami koronázza a ma estét. A terv elvileg innen a műtermi meló, meg a lenyúlt bringa visszaszolgáltatása lenne, bár utóbbi már úgy másfél hónapja képben van. Hát, egyszer tutira megejtem, de nem egy pappal a seggemben, szóval irányt veszek a susnyás felé, majd úgy pattanok le a sötét foltról, mintha farönknek rohantam volna. Mondjuk határozottan nincs fa-jellege, maximum is csak egy nagyra nőtt fasz lehet, amit méltán bizonyít a szájából kihányt válaszreakció.
- Hol nem szarom le, mi vagy?! - dörzsölöm a karom, mert frankón ott kellett nekem jönnie, ahol múltkor alaposan bevertem a téglakerítésbe. Persze, attól még, hogy markolászom magam nem kotródik ki egyik balfék sem a képből, ezért nehézkesen ugyan, de talpra vergődöm, és álló helyzetben szívom tovább a szám a príma közjátéknak hála. Persze lehetne rosszabb is, mint amikor majdnem belefulladtunk a láposba, csak mert csónakázni vittük a guminőt. Ő legalább élvezte.
- Hogy mi a faszom van? - húzom fel a szemöldököm, aztán lesz fél percem arra is, hogy végigmérjem. Jahogy egy részeg gót csöves; na, az már más szitu. Mondjuk sok lóvé nincs nálam, nagyjából és kerekítve is csak semmi, bár a gatyám övéhez erősített táskában figyel pár jó minőségű kanna, amit nem szívesen osztogatnék, csak mert valakit vert az anyja. Inkább kihajolok a kapálózása elől, majd bemérem az utánam lihegő prófétát. Na, ez meg a másik. Ma valamit nagyon elbaszhatott a feng shuim vagy mi a picsa, de mondjuk, ha nem fájna a vállam még élvezném is.
- Ja, szerintem is basszátok meg egymást - röhögöm, ahogy leverem tépett farmeromról a földet, majd előhalászom a mobilom, mert kurvásul fel kell nyomnom Snapchatre, ahogy egy hobó emo telibe kúrja a helyi katolikus papot. - Hát ez beszarás - vigyorgok, ahogy filmezem a földön kúszós jelenetet és őszintén megvallva, bele is kényelmesednék a jólétbe, ha fel nem csapnának a szirénák.
- Baszki, ez kihívta a zsarukat - rohad le rólam a hirtelen jókedv, majd sarkon is fordulok, hogy ezerrel rohanjak a kerítés felé, és csak félúton esik le, miszerint: ha ez a nyomorék az egyik geggyós fanom, akkor így fullon részegen lazán kitálal a fakabátoknak. Márpedig nemrég jöttem ki az előzetesből... egy ideig agyalok, de hát túlrágni nem kéne, ezért visszarohanok, megragadva a köcsög kabátját.
- Süket vagy, baszki?! Nem akarok ma este is a sitten rohadni - rángatom magammal, akár tetszik neki, akár nem, majd szinte hozzávágom a kerítéshez, hogy tempózzon már abban a buzi tógában. Mielőtt átlendülök még végigmérem a graffitit, majd egy elégedett biccentéssel taposok rá a betonra. Hát, az utcán csak nem hagyhatom a csövit, mert felszedi valami jótétlélek és két órán belül lekapcsol a yard, ezért megragadva a karját veszem irányzékba a metrót, onnan meg jobb esetben a műtermet.

Hát bazdmeg. Egyszer volt macskám, az is kimúlt a sütőben, akkor most mit kezdjek ezzel a rakás szarral?!
Vissza az elejére Go down
Elijah Moore
avatar
Média és művészet

Avataron : Andy Biersack
Kor : 25

TémanyitásTárgy: Re: Templomkert (református templom)
Szer. Okt. 26, 2016 11:38 pm
 



 

Összezavar, hogy a buzeráns nem tudja, mi vagyok, mert azért mégiscsak kéne valami indok, hogy ilyen piszkosul földhöz basszon… ezek szerint az a húsz kiló smink tehet róla, ami a pofámon van. Egy újabb kondigeci (a kinézetéből ítélve még kezdő lehet), oszt úgy érzi, nagy fiú lesz, ha megver egy emóst, miközben én baszottul rocker vagyok.
- Nem a faszodat, a pofádat, köcsög! – ordibálok tovább a szerencsétlennel, holott úgy tűnik eléggé rájár a rúd, mert őt meg Mózes üldözi ezerrel. Fogadok, ez is az égből várja a megváltást, ahelyett, hogy tenne is valamit a köcsög életéért. És akkor még én vagyok a faszszopó. Hát menjen a jó anyjába…
- Kussojjáá – nyögöm, tulajdonképpen mindkettőjüknek, mert a nyugger pofázása idegesít, ez a pap meg folyton visong, és nyavalyog. Nem is férfi a férfi, ha nem lehet nővel… vagy ezek má’ házasodhatnak? Mer’ akkor meg azér nem. Ha-ha.
- Mi a fasz? Neked imádkoznod kéne, nem telefonálgatni, köcsög. – rázom a félájult öreget, és őszintén szólva a cuccának elég poshadt szaga van, de hát őt úgy is beviszik az őrsre kihallgatni, én meg szétfagyok, szóval gurulva vergődünk, míg végül felülkerekedik a sors (azaz én), és megszerzem, amit akarok. Igyekszem eltekinteni attól, hogy a vén faszon nem sok minden marad, miközben felkapom a tógát, magamra húzom a kapucnit, és arra eszmélek, hogy a görény rángat a kerítés felé.
- Te meg ki a faszom vagy? – vonom fel a szemöldököm, de azért hagyom magam, és mélyebben a képembe húzom a cuccot. Még az hiányzik, hogy tógás fotók terjengjenek rólam a neten. Bár, rémlik egy kamera, ami mintha a képembe villant volna, miközben vetkőztettem az öreget, de aztán faszom tudja. Közben végre alkalmam nyílik végigmérni a nyuggert, és konkrétan baszki, ez én vagyok, esküszöm. Nem kéne templomokba járnom… biztos bosszúból átbasztak egy másik univerzumba, és most találkoztam önmagammal. Bár azért vannak különbségek, de gondolom a dimenziótorzulás miatt rusnyább kissé. Azért biztosra megyek, és rendesen a képébe hajolok, hogy még a leheletemet is a pofáján érezze.
- Mondom ki a faszom? – jó tíz perce kérdeztem, de hát ezek a nyuggerek már csak ilyenek, meg amúgy is én vagyok, csak nem rovom fel magamnak. Baszki. Ez totál mély volt. – Te is csövezel? Mer inkább alszom a baszott sitten, mint a baszott metrón.
Ez a köcsög amúgy is úgy néz ki, mint akinek el kéne egy seggbekúrás. Fogadok, hogy csak kamuzott a sitten töltött éjszakáiról, nem vagyunk középsulisok, hogy ezzel vágjon fel. Vágjak fel. Gázos. Talán ez egy fiatalabbi énem. Az sok mindent megmagyarázna.
Vissza az elejére Go down
Enril O'Berry
avatar
Média és művészet

Avataron : Ash Stymest
Kor : 26

TémanyitásTárgy: Re: Templomkert (református templom)
Csüt. Okt. 27, 2016 12:05 am
 



 

- Hát a faszommal ne is foglalkozz, te buzi - nyomorgatom a vállam, aztán ránézek, és hiába bő az izompóló, akkor se látok rá a sötétben. Talán, majd ha kigereblyéztem magam a susnyásból és új értelmet nyer az életem, de addig marad a hangosan lihegő tanítvány, meg a magát dobáló nyomorék. Inkább az értelem halovány szikráját sem próbálom megkeresni a képén, meg aztán van ennél két fokkal súlyosabb problémám is, mint mondjuk az egész közröhejű szitu. Ha ezt a crew látná, visítana. Esélyesen ezért mozizom végig vigyorogva, ahogy leereszkedik a pap szintjére, onnan meg béna dulakodásba kezdenek, aminek csak a mobilom meg a Hold ad némi fényt.
- Majd imádkozom, ha megdöglöttem - vágom rá, és már tolom is fel Snapchatre a videót, de még akkor is röhögök, amikor alákörmölök valami random faszságot az ájtatosságról, meg a késő éjjeli bűnbocsánatról. Mondjuk én esélyesen nem nyerném meg, ha fülön csípnek a zsaruk, amibe ez a tróger szemét is beletartozik. Azé' majdnem kiég a retinám, ahogy szembetalálkozom a lelkész csupasz seggével, így hát inkább a hibbant csövest kezdem el rángatni, nehogy felnyomjon az őrsön.
- Az őrangyalod, te fasz - forgatom meg a szemem, amikor hozzávágom a kerítéshez, majd átdobom magam a túloldalra. Ha úgy vesszük, akkor tényleg én húzom ki a slamasztikából, bár más kérdés, hogy csak azért, mert saját magam próbálom kiküzdeni a fekáliából. Amúgy is, ha ezt a bátyám megtudná, nem hiszem, hogy csupamosollyal váltana ki a sittről, mint legutóbb. Bár akkor is betikkelt a szeme és állítom, vagy hatszor elküldött az anyánkba.
- A nevem En, csak fogd már be a pofádat! - vetem oda, és szarok bele. Ha fan, úgyis tudja, ha meg nem, akkor semmit nem jelent neki a street art nevem, de azért a büszkeség: - Vagy patkány, writer körökben - vonok vállat, amikor már az aluljáróban tempózunk és sűrűn nézek a hátam mögé.
- A baszott sitten kurván nem alszol, te nyomorék geci, mert nincs hozzá idegzetem ma. Jössz velem a műterembe, másnap meg koldulsz amerre látsz - tolom arrébb a karommal, amikor lerobogok a mozgólépcsőn, majd fellépek az éppen befutó szerelvényre. Onnan ledobom magam az egyik fosbarna ülésre és lesek ki a fejemből. De azért nem veszítem szem elől a potenciális dezertőrt, és csak flegmán biccentek a nekünk kellő megállónál. Úgyis két perc séta innen a stúdió, aminek ki kell rángatnom az ajtaját, mert folyton beragad.
- Mi van, vissza akarsz menni a pap seggébe vagy befáradnál még ma?! - intek fejemmel a sötétség felé, és ha belép, felnyomom a villanyt. Tágas, festékszagú, ezer vászonnal körbeszórva, de az enyém, és az emeleten van ágy meg fürdő. Na, nem mintha ne a földön aludna.
Vissza az elejére Go down
Elijah Moore
avatar
Média és művészet

Avataron : Andy Biersack
Kor : 25

TémanyitásTárgy: Re: Templomkert (református templom)
Pént. Okt. 28, 2016 6:47 pm
 



 

- Nyugodjá’ le öreg. Ha Obama dugná a farkát a képembe, akkor is heteró maradnék. – röhögöm körbe, mert bár hozzászoktam az efféle közeledéshez, még mindig röhejesnek tartom. Attól, hogy van néhány kiló smink a pofámon, még nem növesztettem vaginát.
Arra, hogy a következő megjegyzésemet is magára veszi, már csak egy horkantással válaszolok, ismerem én a fajtáját. Ezek a művészlelkek folyton azt hiszik, hogy minden róluk szól. Időközben már rájöttem, honnan ismerős, mintha Mimi korábban nyáladzott volna pár művére. Újabb utólag kellemetlennek tűnő emlék, amitől csak még dühösebben rángatom az öreget. Úgy kell neki, szar időben van, szar helyen.
- Ja, hogyne. Rajtam max az ördög segítene. – röhögök, mert azért mégiscsak sátánista vagyok. Nem mintha hinnék bármi ilyen faszságnak a létezésében, de azért nehogy már egy szárnyas buzeráns húzzon át egy kerítésen, mi a faszom vagyok én. Nem lehetek ennyire szánalmas… ha tényleg lenne őrangyalom, nem itt tartanék. Ennek ellenére gyakorlott lendülettel libbenek át, és már követem is a metró felé, zsebre dugott kézzel, a leheletemmel szórakozva.
- N? Most szopatsz? – nevetek fel, és reflexszerűen karolom át a pofa vállát, mert jobban szeretek az emberek arcába magyarázni. – Melyik köcsög szedi a Death Note-ból a becenevét? Nőj fel, tesó.
Persze lehet, hogy csak nekem van túl sok szabadidőm… bár ő se néz ki valami elfoglaltnak, tekintve, hogy templomokra graffitizik az éjszakában. Talán nekem is az utcánál kellett volna maradnom. Semmi fasza nincs a reflektorfényben, ha egyszer minden mást elveszít az ember.
Mindenesetre legalább azt megtudtam, hogy ő nem én vagyok. Ez is valami.
- A patkány legalább illik a képedhez. – röhögök fel, egyrészt, mert olyan állapotban vagyok, hogy lassan már minden vicces, másrészt meg mert tényleg találó, még ha nem is innen kapta. Olyan sunyerák rohadék képe van.
- Értékelem az ajánlatot, de nem ebben utazom, kisköcsög. – dobok felé egy kacsintást, miközben felpakolom a lábaimat, és rágyújtok egy cigire. Faszom se bánja már ilyenkor, a sok részeg nyomorék jó, ha a fejéből kilát. Meg, máskor is leszarom a szabályokat.
- Persze ha nem a seggemre pályázol, akkor örömmel hányom telibe a kanapédat. – heherészek magamban, de nem úgy néz ki, mint akit különösebben meghatok ezzel. Annál jobb, mert időközben befagy a seggem, és még egy tüsszentést is elnyomok, mielőtt követném a kérójába. A küszöb ősellenségnek tűnik ebben a pillanatban, de finom vergődések közepette valahogy beesem, épp elkerülve a találkozást egy félkész festménnyel.
- Baszki. Ez elvont. – nyögöm, és valahogy a padló egész kényelmes ahhoz, hogy ne legyen kedvem további mozgáshoz. Bár egy kandallót most gecire tudnék értékelni. – Egy ilyenért talán még a posztereimet is kibasznám.
Ja, ez még én se gondolom komolyan. Szinte vacogok, aminek eredményeként  egy újabb tüsszentésben a taknyom-nyálam mind a padlóján végzi, de ezt csak egy grimasszerű vigyorral értékelem.
- Csak a testeddel tudsz felmelegíteni, vagy van esetleg egy pokrócod is?
Vissza az elejére Go down
Enril O'Berry
avatar
Média és művészet

Avataron : Ash Stymest
Kor : 26

TémanyitásTárgy: Re: Templomkert (református templom)
Pént. Okt. 28, 2016 7:33 pm
 



 

Félpillanatra ránézek a képére, de a sötétnek hála amúgy se tudom hova tenni a buzeráns fejét. Mondjuk nekem aztán nyóc', ki dugja a farkát az arcába, mert jelenleg pont nem volna hozzá túl nagy kedvem, annyira redva hideg van. Vissza is kéne cammognom a kapucnis felsőmért, de annak már lőttek, meg amúgy sincs kedvem pirospacsizni a pappal. Inkább előkotrom a mobilom és megörökítem a következő műalkotásom, ahogy csúsznak-másznak a nedves fűben, mint a varangyok.
- Szerintem Lucifernek van jobb dolga is, mint hogy a hervadt segged védje - röhögök fel, ahogy betaggelem a párperces életképet, majd rányomok a küldésre és vigyorogva fogadom a beérkező reakciókat. Hát ez kurvanagy! A műsort csak a sziréna töri meg, meg a nyomoronc geci fetrengése a gazosban. Nagy mákja van, amiért nem nekem kell feltolnom a kerítésen, mert kikészülök az életképtelen szemetektől, de gyakorlottan lendül, és még a túloldalon se nyalja végig a betont. Fel úgyse segíteném, max. párszor vesén rúgnám, hogy igyekezzen má'.  
- Mondja ezt az emo csöves, aki a susnyásban recskázott - forgatom meg a szemem, ahogy lelököm magamról a karját, majd lazán a hajamba túrok és rárúgok egy sörösüvegre, ami útban van. Hangos reccsenéssel vágódik a padkának, én meg végigsétálok a lepattogó szilánkokon. - Az Enrilből, te nyomorék. Neked van neved, vagy maradjunk a takonynál? - teszem még hozzá, de már nem rá figyelek, hanem az aluljáróban szedem a lábam, míg csekkolom, nem szimatol-e utánam pár fakabát. Azzal a főbuzival pláne nem lenne jó összefutni; megint.
- Jaja, sokan mondják - értek vele egyet csak úgy, félvállról és az eleresztett kacsintásra kap egy lusta fintort. Most ez fel akar szedni, vagy mi a faszom van? - Akkor miben utazol? Árulod a vastagra púderezett pofádat? - röhögök, majd beszívom a füstöt és megfordul bennem az inger. - Van még egy szálad? - Rám férne, és jó háromnegyed órája nem volt a számban cigi, ami kezd kiakasztó lenni. Egyedül a Zippómmal szolgálhatok, de azzal jelenleg kitörölhetem, mert újra kéne tölteni, meg a pinát gyújtsak meg vel
Pár félrészeg szar még így is vonogatja a szemöldökét, mire szétdobott lábakkal bámulok fel rájuk. - Mi a faszt lestek?! - rúgok a rúdra, és szinte várom, mikor lép közénk az egyik, hogy pofán basszon, de helyette feszengve elfordulnak. Gyáva férgek...
Mikor leszállunk még követ a tag, aztán becövekelünk az ajtómba, ami ismét beragadt. Mondjuk mikor nem? Megjavíttatnám, ha érdekelne a téma, de így legalább a csövesek és tarháló niggerek sem jutnak be rajta, akik a környéken bandáznak.
Na, nem mintha bármelyiknek is lenne elég agyveleje a művészethez.
- Mé', van más értékelhető rajtad? - intek, mozduljon már meg, aztán követem, hogy ránk basszam a zárat. Szerencséje, hogy nem tapossa telibe az egyik festményem, mert akkor tutira diszperzitet folyatok le a torkán, így meg csak egy elnyomott horkantásra futja. - Elvont a faszt, ez absztrakt! De kétlem, hogy meg tudnád fizetni, szóval ne nyúlj lószarhoz se, mert eltöröm a kezed - trappolok be, majd áthúzom fejemen a trikómat és felkúrom az asztalra. A műveletet a csukám követi, aztán felszedek két ecsetet a földről és beledobálom őket az üres konzervdobozba. Ennyit a rendrakásról.
- Csak a testemmel szolgálhatok, mi mással... - röhögök fel a kis köcsögön, majd ellépek a hűtőig és kiveszek belőle egy red bull-t. Őt már nem kínálom meg, de sose voltam jó házigazda, meg pont le is szarom. Ha szomjas, igyon festéket, bár az is kár lenne belé.
- Ha hányni kell, intézd el az udvaron - intek állammal a vörösre kent ajtó felé, majd előszedem a saját pakkomat és rágyújtok még egy szálra és lefordulok az emelet felé. Faszom fogja egész nap szórakoztatni, ennél jobb dolgom is van, szarakodok a gatyám övével, ahogy lépkedek fölfelé a lépcsőn.
Vissza az elejére Go down
Elijah Moore
avatar
Média és művészet

Avataron : Andy Biersack
Kor : 25

TémanyitásTárgy: Re: Templomkert (református templom)
Pént. Okt. 28, 2016 8:31 pm
 



 

- Ha engem kérdezel, a sátán előbb hall meg, mint Isten. – horkantok fel, de inkább magamnak mormogom, kétlem, hogy érdekelnék a nem létező vallásos nézeteim, magamból kiindulva, merthogy én is telibe szarnám.
Felvont szemöldökkel fordulok felé, aztán szép lassan felemelem a középső ujjam.
- Rocker vagyok, feldughatod. – szerintem kibaszottul rájött ő is, de nem adom meg neki azt az örömöt, hogy felbaszom magam. Hadd örüljön a fejének, hogy bármikor kinyírhatom magam. Majdnem elhányom magam, ahogy a hajába túr, meg a drámaiság kedvéért még egy sörös dobozba is belerúg, hogy éreztesse, kemény gyerek. Csak felröhögök, és átnyújtok egy csikket. Gyűlölöm ezt magamban, de részegen adakozó pöcs vagyok, ezzel kompenzálom, hogy élvezhetetlen a társaságom.
- Elijah. – vonok vállat, holott elég rég volt már, hogy utoljára bemutatkoztam. De hát a világon mindig lesznek ízléstelen homárok, akik nem hallgatnak rockot… egyszer el kell fogadnom. De nem megy.
- Többek között. De főleg a zenémet… legalábbis szeretek ebben hinni. – fintorodom el, nekem is van annyi realitásom, hogy tisztában legyek vele, a népszerűségünk 50%-át a helyes pofik adják, a többi meg már csak a körítés.
Eltart fél percig, hogy feltűnjön, a kölyök hátra maradt kötözködni, szóval sóhajtva fordulok meg. Nem azér’, szétvernék akárkit, de a pöcsöm már huggyá fagyott, pedig még szükségem lenne rá.
- Szardmále, megszólalni is fosnak. – okoskodom, holott máskor már a torkukon üldögélnék, pofont a pofonra… helyes kis vicsor költözik az ajkaimra, de aztán egy hidegebb fuvallat a pofámra fagyasztja.
- Majd kideríted, ha elaludtam, gyíkarc. – röhögök fel, igazából nem lepődnék meg, ha ilyen tervei lennének azzal, hogy befogad egy hozzám hasonló pofás kis csövest éjszakára. Nem mintha annyira érdekelne, hogy feszegessem az okokat. Részemről elég a tudat, hogy némileg melegebb lesz.
- Ugyanaz. – vonom meg a vállam. Ölni tudnék egy pulcsiért… de ez a köcsög aligha szán meg bármivel. Komolyan el kéne gondolkodnom rajta, hogy fentebb említett megoldást alkalmazzam. De valahogy felbasz a pofája. Felvont szemöldökkel nézem végig, ahogy vetkőzik, sehol egy libabőr a csupasz kis bőrén, holott én még mindig vacogok.
- Faszom, egy kibaszott radiátor van a beledben? – így félhomályban már jobban kirajzolódik előttem a csávó, és el kell ismernem, hogy van egy aurája. Jól megnézem magamnak a tetkóit, mire rájövök, hogy most valszeg valami buzeráns köcsögnek néz… de az előítéletét már amúgy is lehetetlen lerombolni, szóval csak elfordítom a tekintetem, és inkább a plafonra bambulok. Vele ellentétben én csak nikotinra vagyok éhes, úgyhogy kiröhögöm a beleegyezését, és inkább követem a példáját, rágyújtok egy újabb csikkre. Ironikus, hogy már ezer éve van saját kecóm, de még most is inkább egy homárnál csövezek.
- Lófaszt. Ki nem megyek még egyszer. – a méltóságom utolsó cseppjeit őrizgetem, ezért inkább a fejem alá pakolom a karomat, minthogy összegubózzak. Soha. De nem is adom fel ilyen könnyen.
- Esküszöm, megbasznék bárkit, aki elém rak egy kemencét. – röhögök fel, nyilván tisztában van vele – vagy ha nem, most majd lesz – hogy addig nem fogom be, amíg nem segít rajtam. Lehet, hogy potyának elég elbaszott vagyok, de ő se éppen a Hiltonba költöztetett be. Bár amúgy is jobban szeretem a lepukkant helyeket. Megvan a maguk hangulata.
- Mióta tolod a graffitit? – dobok fel egy rögtönzött kérdést, kétlem, hogy a galériáról ne hallana. Itt még a falak is papírból vannak, nem nehéz megállítani, hogy valaki épp az utca túloldalán hány… amitől engem is eléggé elkap az inger. Úgyhogy inkább halkan dúdolgatok, kétlem, hogy képes lenne normális választ adni.
Vissza az elejére Go down
Enril O'Berry
avatar
Média és művészet

Avataron : Ash Stymest
Kor : 26

TémanyitásTárgy: Re: Templomkert (református templom)
Pént. Okt. 28, 2016 9:18 pm
 



 

- Ja, az lehet - vonok vállat, mert igazándiból magasról szarok minden vallás-közeli témára. Már ezren tutira lájkolták a templomfalra kent képem, ami jeles tanúbizonysága annak, mi a véleményem a bégető gyülekezetről, meg a fölöttük tespedő pedofil szarháziakról. Ha muszáj, kifejtem, de szerencsére most senkit sem érdekel, na meg jobban leköt az orrom előtt zajló improvizált műsor. Eléggé megszedném magam, ha ebből homemade pornó lenne, de a tógánál leállnak és jön a dedós bemutogatás. Megkérdezném, mi volt a jele az oviban, mert tippem az lenne a helikoptertől kezdve a borotvapengéig, de inkább megspórolom magamnak a fölös szájtépést, mert ennyi erővel a zsaruknak is tarthatnék mesedélutánt. Azé' a csikket elfogadom és mélyen tüdőzöm, elégedett pofát vágva.
- Ebben a félmásodpercben csípem a búrád, Elijah - élvezem ki a nikotint, ahogy üveg ropog a talpam alatt és belefúródik a nyúzott csukám gumijába. - Szóval zenész vagy. - Nem kérdés, megállapítás. Megint végigmérem, de kurván nem ismerős a képe, pedig tipik kúrnivaló feje van, amit a tinipicsák körbenyalhatnak. Mondjuk minden fos zenét összehallgatok, de egyik előadó sem marad meg, meg hát nem is érdekel túlzottan. Sose voltam az a rajongó típus. Amilyen hamar belezúgok valamibe, olyan gyorsan unom is meg, szóval inkább szívom az egyetlen addikcióm és levágom magam az ülésre, miután leoltok pár nyomoronc girnyót. Kár értük, rég verekedtem, bár elég szar vagyok benne, viszont a makik zabálják a véres selfie-ket és túl kéne adnom pár képen.
- Ja, frankón az a fétisem, hogy buzi gót hobókat mélytorkozok, míg alszanak - röhögök föl hangosan és őszintén, mert még az ötlet is rohadt vicces. Azért látom rajta, hogy mindjárt gallyra megy a nagy vacogástól, és lassan tényleg be kéne néznem a gatyája alá, hogy megbizonyosodjam arról, van-e pinája. Meg aztán, be talán ne takargassam?! Inkább kinyitom a red bull-t és lerántom magamról a felsőmet, ahogy elhányok pár göncöt ide meg oda. Ha lenyúl, úgyis tudni fogom, és akkor Bug lenyomja az öklét a torkán, me' neki legalább elég nagy ahhoz, hogy tutira benyelje a csávó.
- Mit rinyálsz itt, mint egy kibaszott ribanc? Úgy nézek ki, mint a retek szeretetszolgálat, baszod?! - állítom le a tinihisztit, mert kezdek behalni tőle. Ennél még az a szőke lotyó is jobb lett volna, aki ma vagy hatszor rám mászott, bár kb. az is úgy bámult, mint ez. Heteró a faszomat. - Vakard le rólam a szemed, mert a végén tényleg rád mászom - vigyorgom, ahogy kikúrom az energiaitalt, míg ő újabb szálra gyújt és lassan el kéne gondolkodnom azon, honnan futja neki erre? Lehet, mégis kurválkodik.
- Akkor nyeld vissza úgy, mintha puccos kuncsaftot pipáznál - borzolom szét a sérómat, és elengedem a felkínált lehetőséget. Bár dárkos csövesekkel még nem basztam, szóval akár érdekelhetne is a téma, de inkább befejezném azt a képet odafenn.
Szó nélkül lépek a lépcsőre, míg az övemmel babrálok, hogy félúton elhagyjam. Összeszedi az, aki akarja, bár elég világos, hogy az a bizonyos valaki az ügynököm lesz.
Azért megnézném a fejét, amikor itt találja ezt a kis homárt.
- He? - nézek vissza a vállam fölött, ahogy ott áll a szerencsétlen a pöcséig fagyva. Igazándiból kurván nem érint meg a nyomora és masíroznék is tovább, csak aztán beugrik valami. Ha ez a genny idefagy a küszöbre, akkor a sittről még Brad sem fog tudni kihozni, ráadásul a földszinten van minden kész munkám, amit lazán lepisálhat, vagy telibe hány.
Hát a kurva anyját ennek is.
Megfordulok, majd beleerőszakolom festékes kezeimet a farmerem zsebébe.
- Főzzek neked forró kakaót és olvassak mesekönyvből, vagy mi a szar? - vonom fel a szemöldököm, majd szinte fizikai fájdalmat okoz, ahogy végigmérem a lenn rázkódó nyomorékot. Még egyszer bemérem a vásznakat, majd kissé előrehajolva sóhajtok rá az elkerülhetetlen fosra. - Fenn van fűtés - tudom le a havi jó cselekedet, ami legalább a bevételem menti, ha már a lelkiállapotom nem. Aztán megyek tovább, ő meg vagy itt rohad el, vagy követ, kezdem leszarni. Mikor felérek lerúgom magamról a gatyámat és egy szál seggben vágom magamra a fürdő ajtaját, de azért előtte még kiordítok: - Kurván ne nyúlj semmihez!
Vissza az elejére Go down
Elijah Moore
avatar
Média és művészet

Avataron : Andy Biersack
Kor : 25

TémanyitásTárgy: Re: Templomkert (református templom)
Pént. Okt. 28, 2016 9:50 pm
 



 

- Meg a nikotinomat, mi? – röhögök fel, a kisgyerekekre emlékeztet, akik játsszák a nagyfiút az udvaron, aztán csillogó szemekkel néznek a mamira, ha eléjük tolja a nyalókát. Nem bírom túl jól a kölköket. Vaughn éppen elég nekem nagyra nőtt óvódásnak.
- Mer frankón hímribancnak néztél, vagy mi van? – fújom ki a füstöt fájdalmasan, mert ezek a szaros csikkek túl hamar elfogynak. Kurván jó lenne, ha legalább kicsit melegebb lenne tőle. Egyébként nagyot nem téved, a zenén és a kúráson kívül semmi máshoz nem értek, szóval ha a rock nem lenne, valószínűleg így végzem. Bár így is a testemet árulom, úgyhogy valójában kurván mindegy.
- A pofádra van írva. – röhögök vele, bírom az embereket, akik nem hisztiznek a homo poénokon. Bár könnyen lehet, hogy csak azért, mert tényleg buzeráns. Nekem egyre megy, a lényeg, hogy én lehetek az egyetlen, akik hisztizik, lol.
Azért az nem jön be túlzottan, hogy baszós kurvákhoz hasonlít, úgyhogy megfontolom, hogy széttaposok valamelyik viszonyíthatóan csúnyább művét, csak hogy rohadjon le a picsába.
- Femináci vagy, vagy mi a faszom? Akkor rinyálok, amikor akarok, szabad ország. Freedom, köcsög. – amerikaiak vagyunk, önző, hájas, szabad disznók. Oda szarunk, ahova akarunk. Megtesszük, mert megtehetjük. Lehet, hogy semmi értelmes dolgot nem hoztam magammal, de óvszer meg két doboz Marlboro van nálam. Ennyire már ismerem magam.
- Ha festeni tudsz, akkor nem lenne nagy cucc tetoválni se, nem? – ignorálom a megjegyzését, bár őszintén szólva nem kifejezetten bánnám, ha szó szerint rám mászna, és átadná azt a túltengő testhőjét. – Elbírnék pár ilyet a testemen.
Bökök a festmények és graffitik irányába, azaz tulajdonképpen bármerre ebben a kégliben. Igazából kibaszottul bejön. Nagyon elhitte magának, hogy nem merem felállítani azt a homár farkát, de ezúttal visszafojtom a röhögést, és mélyen tüdőzöm le a cigit, habár általában hányingert kapok tőle, ha előttem szopogatják. Miután nem sok kétséget hagytam a felől, hogy gyakorlatban is elég jó lennék, lassan eresztem ki a füstöt, mint egy rossz gruppi. Mindezt szégyenérzet nélkül. Kibaszott jó vagyok, és mellesleg rohadtul kell egy ilyen tetoválás… habár ő se jön zavarva, szóval feltételezem nem először lát ilyet.
- Elég hamar viszontlátnád. – dobok felé egy vigyort, bár a kakaó említésére kissé elsötétül az arcom. Jó érzéke van ahhoz, hogy rátapintson a kellemetlen emlékekre. Azonban a fűtés szó most bármiről elterelné a figyelmem, kettőt pislant, és már fel is vetődtem mellette a lépcsőn, faszomat se érdekli a vetkőző showja, habár azért egy segg bevillan, ahogy eltűnik a fürdőszobában. Az előző mutatványom után az se lepne meg, ha kiverni térne be. A meleg viszont olyan erővel csap meg, ahogy ledobom a bakancsom, és ledőlök a matracra, hogy lassan már ettől feláll. Kiegészítve egy paplannal, kb. két percre van szükségem, hogy keresztben terpeszkedve durmoljak.
Vissza az elejére Go down
Enril O'Berry
avatar
Média és művészet

Avataron : Ash Stymest
Kor : 26

TémanyitásTárgy: Re: Templomkert (református templom)
Pént. Okt. 28, 2016 10:30 pm
 



 

- Nagyjából csak a nikotinodat - mérem végig a szemem sarkából, de nem érdekel, mit gondol rólam. Túl sok időm menne el arra, hogy mások szaros véleményén aggódjam, nem, majd egy csöves fog meghatni. - Hát elég frankón egy hímribanc hobónak nézel ki, dude - röhögöm, és nincs kedvem tovább agyalni a melóján, épp elég a bajom ezek nélkül is. Pölö a zsernyákok, meg a bratyóm feje, amikor legutóbb kihozott a sittről. Faszomnak van kedve elővenni a kamuszöveget arról, hogy eskü, megváltozom. Bár az igazsághoz hozzátartozik, miszerint ezzel a sablonnal csak Adam nyomul, és néha fejbe kúr, hogy bólogassak rá én is, de hamar belegörcsöl a nyakam. A múksó azért lazán elmehetne az ügyvédemnek, de akkor meg rámenne az ex-macskám lelke is.
- Hát, nem vagyok benne szar, az már tuti - vigyorgom féloldalast, mert ahogy esik, úgy puffan. Egy a lényeg, az inspiráció. A drog, tabletták, jégkocka a piában és feltárulkozó nedves testek, amik megadják azt a fajta eufóriát és kábulatot, ami ösztökél az újra, váratlanra és merészre. Olyankor beledőlök, leszarom a világot, leszarom azt, aki előttem térdel, még a neme sem számít csak az érzés. Aztán jön az ecset, a színek összefolynak és a vászon megtelik. Ilyen kurva egyszerű.
- Szabad ország a faszomat - nézek rá lekicsinylően és végigpörög bennem a sor szemét emlék, amikor egy zsaru bordán könyökölt, vagy rávert a fejemre gumibottal. Aztán a kép ugrik, egyenest a képére. Próbálom leolvasni róla, hogy szórakozik-e, de úgy tűnik, komolyan gondolja. Egy pillanatra követem a mozdulatot, ahogy a festményeim felé bök, majd lustán megvonom a vállam.
- Ja, nem nagy kunszt. Sablonokat már rajzoltam - ismét számhoz emelem a cigit, aztán azon agyalok, ez most hogy a faszba jött neki? Így haverkodik, vagy mi a geci? Mondjuk még mindig jobb, mintha lebrunyálná a rajzaimat. - Ez pölö eredetileg az egyik haveromnak ment az oldalára - emelek ki egy vásznat, amin színek durva masszájában ég pár pókliliom, míg a háttérben egy bunkós akuma tolja telibe az alatta fekvő nőcit. Elég faszán néz ki bőrön, az már tuti. Óvatosan visszadöntöm a többihez, és bár káosznak tűnik az elrendezés, de mindennek megvan a maga rendszere. Ebbe már nem megyek bele, meg úgy másba se, mert elkezdi pettingelni a slukkját, amitől kérdőn vonom fel a szemöldököm. - Pénzből élek, ember. Te lehet, hogy jól laksz a farkammal, de én nem.
Úgy tűnik az estimesés móka kellemetlenül érinti, talán ő is az a tipikus srác volt, akit vert az apja.
Lassan tényleg úgy érzem, hogy átmegyek ökumenikus szeretetszolgálatba, így kezdek fosni, hogy anyámék hirtelen betoppannak azzal, miszerint vissza akarnak fogadni a családba, ezért gyorsan elfordulok.
- Ilyen az én szajha szerencsém - morgom az orrom alatt, ahogy követ, mint egy kibaszott pincsi. Mire felérek lerántom a cuccaimat és ott hagyom a háló kontra dolgozóban, bár kurván nem tetszene, ha végigtapizná a holmijaimat. Sokat nem is pöcsölök a zuhany alatt, így felrántok egy boxert, majd úgy lépek ki, hogy tutira veszem, nem fog tetszeni a látvány.
- Takarodj innen, te faszfej! - rúgok rá lábammal a hátára, vegye már észre magát. Fedelet kap a redvás feje fölé, meg meleget a seggébe és elfetreng az ágyamon?! - Még a csótányos hostelért is perkálnak, ne érezd magad ennyire kényelemben - fintorgok, bár vágom, hiába kötnék ki a helyén, úgyse tudnék elaludni.
Na, nem azért mert fosnék tőle, csak három-négy óránál többet egy huzamban nem megy. Néha annyit sem, dörzsölöm meg az orrnyergem, aztán bepréselem magam a fal mellé, mert kezd fájni a fejem a rozsdás hangjától. Hogy lehet így énekelni, baszki?
Vissza az elejére Go down
Elijah Moore
avatar
Média és művészet

Avataron : Andy Biersack
Kor : 25

TémanyitásTárgy: Re: Templomkert (református templom)
Pént. Okt. 28, 2016 11:21 pm
 



 

//18+, ha eddig még nem jöttünk volna rá//

Felröhögök a megjegyzésén, de nem rovom fel neki, sőt, igazából jobban értékelem, ha őszinték velem az emberek, mintha nyalják a seggemet. Tulajdonképpen egészen kikapcsol, hogy nem Elijah Moore vagyok, nem egy pénzes rocksztár, és nem rám veri minden éjjel. Valahogy megnyugtató a világ ezen piciny darabkája, ahol még tényleg az vagyok, aki.
- Valamiből meg kell élni. – röhögök fel, egyébként meg faszomat szól be, fele annyi ruha sincs rajta, mint rajtam, és meglepően tökéletesen megvan a kibaszott mínuszokban is. Mindig is fázós voltam, de amit ez művel, az nem hozzám mérve is embertelen.
- Vagy csak eltűrik a pofidért cserébe, hogy baszott szar vagy. – röhögök fel, magamban pedig elégtételt veszek, most már ezer százalék buzeráns az ürge. Fikázza mindenki az előítéleteket, pedig baszottul van alapjuk. Nem mintha elítélném ezért, de szórakoztató beszólogatni, és ezzel is elterelem a figyelmet az elbaszott életemről.
- Keresd meg a kiskaput, és minden ajtó megnyílik előtted. – vonom meg a vállam, mind tudjuk, hogy vannak, akik bármit megtehetnek. Itt még nem tartok, de amit akartam, azt már elértem. Fent vagyok a hegy tetején, megnyílt előttem a kilátás, és kezd rohadt unalmassá válni. Hová mehetnék innen?
- Ölnék egy ilyenért. – sóhajtok fel, bár ennyi holmiban maximum a nyakamon lévő tetoválást láthatja, a kincseim nagy része pedig rejtve marad. Mint a hasamon lévő Naruto tetkó… néha még én se hiszem el, hogy ennyire gyökér voltam, de még mindig kurvára imádom. Bár menőbb lenne, ha az enyém is mozogna. Akikkel kúrok, azok meg általában úgysem ismerik, vagy nem erre figyelnek, szóval annyira nem éghetek be.
Valahogy egyszerre találom viccesnek és kissé visszataszítónak, ahogy babusgatja a festményeit, de sokszor láttam már ezt a bandatagoknál is, csak épp hangszerekkel helyettesítve. A’sszem én vagyok az egyetlen, akinek nincs mit dédelgetnie, mikrofonokra azért mégsem fogom kiverni.
- Eladom egy-két szervemet, és rendben leszünk. – röhögök fel, aztán undorodva nézek a nyálas szarra, ami a csikkemből lett. – Nem éri meg kinyalni a segged.
Fintorgok, és inkább leejtem egy szabad padlófoltra, ennek már úgy is mindegy, a büdös életbe nem fog lángra kapni. Faszom. Bár azért a’sszem az önfeláldozásomnak van némi szerepe abban, hogy feljutok az emeletre.
- Bele ne fulladj az önsajnálatba. – lehet, hogy meglepődne, ha tudná, mennyien osztoznának szívesen a balszerencséjében. Bár tipikusan olyan embernek tűnik, aki leszarja a neveket, vagy a véleményeket, és valószínűleg akkor sem kezdené el nyalni a seggem, ha tudná, ki vagyok. Ennek ellenére faszom fogja tesztelni, inkább dobok egy szunyát… meg a lófaszt. Hát nem letehénkedik a görény?
- Azt a jó büdös kurva faszos… mi van? – valahogy megakadok a káromkodásban, mert kissé dühösebb a tekintete, mint amire számítottam. Nem mintha beszarnék, de azért meglep, hogy ennyire nagyra van magával. Valljuk már be, hogy több órája a farkamra pályázik. Különben mi faszomnak hívott volna fel éjszakára? Már tököm kivan a képmutatással, amúgy is szar napom van, és gyűlölöm, ha felkeltenek. Elnyomok egy ásítást, és egy mozdulattal fölé fordulok, tenyeremet az arca mellett megtámasztva hajolok a képébe.
- Ha a farkam kell, akkor ne hisztizz, mi vagy te, valami kúratlan kiscsaj? Essünk túl rajta. – számat az övére tapasztom, mielőtt kamuzhatna valami újabb szarságot, ajkaira harapok, és ha hagyja, akkor csúnyán ledugom a nyelvem a torkán. Amennyi stressz felgyülemlett bennem, igazából inkább nekem járna a kényeztetés, de kétlem, hogy majd ő fog leszopni. Ha csak le nem lök, ujjaim végigkalandoznak a kondidomborművön át a leendő domborműre (benyúlok a gatya alá, ne tartson beszarinak), és jó erősen markolok rá, hátha hallat egy tetszetős kis sikolyt.
Vissza az elejére Go down
Enril O'Berry
avatar
Média és művészet

Avataron : Ash Stymest
Kor : 26

TémanyitásTárgy: Re: Templomkert (református templom)
Szomb. Okt. 29, 2016 12:04 am
 



 

18+ (miután elkaptad a faszom rájöttünk)

- Én csípem a kurvákat - vágok közbe, mert nem értem, épp min akad fenn a kis lelke. - Ugyanolyan munka, mint a többi, és a rajta lévő billogtól valahogy izgatóbb is. - Nem a szex miatt mondom, valszeg neki is leesik majd egy ponton, vagy nem, igazándiból lefosom. Jobban leköt az elhangzó mondat, meg amit magával von. Kétlem, hogy szar lennék az ágyban, mert eddig sose volt rám panasz, pedig párszor lófaszra se emlékeztem belőle. Nem strapálom magam a dolgon, de faszé' pörög a témán? Nem vagyok potenciális kuncsaft.
- Ja, elég csini pofim van, mi? - röhögök, ahogy végigmutatok magamon, mintha csak módja lenne arra, hogy megvegyen. Bár érdekelne, milyen érzés is az. Kiszolgáltatva, beledobva a nagy büdös fekete semmibe, ami először a szemhéjad mögé kúszik, majd rátapad a csontjaidra. A gondolat totál feldob, már-már kedvem volna belevágni magam egy újabb kihívásos játékba, de az app kussol, nyilván, mert épp kurván semmi dolgom és rohadtul ráérnék lefutni vele pár kört.
- Mi ez a beszívott bullshit? - vigyorodom el és majdnem kijön belőlem az ebédem ennek a mélyfilozófiai fostengernek hála. Nem nézném ki a csávóból, hogy szabadidejében Kantot olvas, de azért berosálnék a vinnyogástól, ha kiderülne, hogy mégis. Hát az legalább levágós, hogy a tetkókért kb. annyira van oda, mint mondjuk én. Egy ideig vizslatom a bőrét, de túl sokat nem látok a kínálatból a nyakán túl. A stílus mondjuk egyezne, és semeddig sem tartana levázlatolni neki egyet. Sajna ez van, ha elém lép egy francos kihívás. Fejben már húzom a vonalakat és hiába irritál a csöves, egy pont után nem róla szól a téma. Hanyagul húzok ki egy lapot, miután visszahelyezem a vásznat, majd megnyalva az élestre faragott grafitom hegyét firkálok a szűz felszínre. Érzem a vért a számban, de addigra már leköti agyam a kép, az érzés, meg minden, ami vele jár. Kizárom a gótot, meg úgy mindent. Nem izgat, hogy mezítláb állok a padlón és az asztalra görnyedek. Tempózik bennem az ihlet, kitáncol a tüdőmből, beleolvad az ujjaimba. Aztán elengedem a lapot, és úgy gyűröm össze, hogy rá se nézek. A fejére célzok vele, de nem tűnik bénának, esélyesen elkapja.
- Ja, add el, aztán megcsinálom faszára - bököm cerkámmal a galacsinra, majd gonoszkásan mosolyodom el. - Nem mindegy, ki nyalja. Te inkább maradj a cipőmnél - vigyorgok, és még a langyi kis beszólását is elengedem a fülem mellett, ennél azért akad jobb dolgom is. Kezdésnek a zuhany, onnan meg a buzi kiverése a kibaszott ágyamból.
- Húzz le a paplanomról, az van! - rúgok még egyet rá, aztán ledobom magam a kurva párnámra, baszki. Jó, hogy nem jelentkezik be fészre a gépemről, meg használja a fogkefémet. Épp elkényelmesednék - még annak ellenére is, hogy nem zúgott le a földre, ahová való volna... -, de aztán megérzem a matrac süllyedését, majd belenézek a szemébe, ami túl közel van.
- Mi van? Mi a faszon kéne túlesni? - hunyorgok, ahogy adja a menő rohadékot, aztán elő a semmiből smárol telibe. Most komolyan ennyire kell neki az a redvás tetkó, vagy mi van? Míg letolja a nyelvét a torkomon azon agyalok, hol basztam el. Bug szerint még a tetű a fán is azt hinné, flörtölök vele, ha olyanom van, de hát ez bazdmeg világcsúcs. Mármint, elrángatom a recska fejét a fakabátok elől, nehogy beköpjön a tróger szarja. Aztán felhívom, mert képes lenne összehányni a többhavi melómat, amiből gyakorlatilag élek. És ez neki annyit tesz, hogy a gatyámba nyúlhat. - Bazdmeg! - kiáltok fel, aztán erősen támaszkodom a mellkasára, ahogy próbálom lelökni magamról.
- Heteró egy faszt! - kiáltom, mert arra azé' nem számítok, hogy rám nyomul a hobó homárja. Jó, hát nem mondom, hogy különösebben megbotránkoztatna, de mégis mi a fasz történik? - Már mondtam, hogy természetben nem fogadok el fizetséget, vili? - kocogtatom meg a homlokát, meg rámarkolok a csuklójára, szakadjon már el a faszomtól, pláne mert az meg teszi a dolgát és kurván nem vagyok se impotens, se aszex, sőt, ami azt illeti, erősen bi. Emo csövesekkel meg még nem voltam, de ez a tag totál úgy viselkedik, mint egy ribi. Hol utál, hol meg telibeszopna. Mi a szar?!
Vissza az elejére Go down
Elijah Moore
avatar
Média és művészet

Avataron : Andy Biersack
Kor : 25

TémanyitásTárgy: Re: Templomkert (református templom)
Szomb. Okt. 29, 2016 12:40 am
 



 

- Hát szerintem meg baszott szar meló. – röhögök fel, nem kell nekem a fasz duma, valljuk be a tényeket, mert rohadtul feketét-fehérek. – Tisztelek minden munkát, amit lehet élvezetből csinálni… de kétlem, hogy volna olyan beteg emberi lény, aki élvezné, hogy a legundorítóbb öreg faszszopó seggét nyalja ki, és még azt is eljátssza, hogy élvezi.
- Megfogtad a lényeget. – vigyorgok, de tekintve, hogy viszonylag igényes külseje van, végül is jogosan hiú rá. Bár az már kissé necces, hogy még egy csövestől is jólesik a bók. Ebből látszik, hogy maximum szexuálisan van kielégítve.
- Részegen szivárványt hányok. – nevetek vele, mert valljuk be, azért tőlem elég nevetségesen hangzanak az életigazságok. – Ez a 24 éves élettapasztalatom, húzd csak le a rotyón, faszfej.
Beszólnék a stírölésre, de nem nehéz kitalálni, hogy nem is igazán rám fókuszál, pláne, miután előkaparja a kellékeit, aztán megdob az eredménnyel. Majdnem rányáladzom a papírosra, de azért próbálok lazának tűnni.
- Passzolom, hacsak el nem fogadod fizetség helyett. – vigyorgok elégedetten, pláne, hogy valójában rengeteg elbaszni való pénzem van, amiről neki fingja sincsen. Pár évvel ezelőtt mondjuk tényleg max leszopni tudtam volna érte.
Egyébként eléggé zsugori alak, pedig részegen több törődést igénylek, hogy baszná meg. Gyanítom magasról szarik az igényeimre… de tulajdonképpen tényleg megmentett, nem hiszem, hogy időben felfogtam volna a szirénák jelentését. Ma éjjel meg nem sok kedvem lett volna a sitten rohadni.
Szóval hálával tartozom, amellett, hogy kibaszottul felbasz, és még játssza itt nekem az értetlen kölyköt. Most már tényleg beverném a képét. Elégedetten röhögök fel a káromkodása hallatán, és bár meglep, hogy megpróbál lelökni magáról, azért magamban vigyorgok, hogy a smár azért még nem zavarta.
- A tested nem úgy néz ki, mintha egyetértene veled. – kuncogok fel, de azért éreztem ott méreteket, amik viszonylag nyugtalanítóan hatnának a segglyukamra, ha arra kerülne a sor, tulajdonképpen valahol megkönnyebbülés a dolog.
Szóval eleresztem a farkát, aztán legurulok róla, de még mindig nem nagyon akarnak összeállni a gondolatok.
- Ha nem kúrni, akkor minek hívtál fel a kéródra? Nézegetni akarsz, vagy mi a tököm? – az már egyszer biztos, hogy nem egy átlagos ürge, egyáltalán nem tudom követni a gondolatmenetét, ha egyáltalán van olyanja.
- Most várunk, míg lelohad? – röhögök nem mellékesen a keményedő faszán, mert azért valljuk be, ez elég könnyen ment. – Elég rég csinálhattad utoljára.
Ilyen téren jobban állok, természetesen az első dolgom volt szétbaszni magam, amint Mimi lelépett. Meg a második, meg a harmadik… nem véletlen tartok most itt.
Vissza az elejére Go down
Enril O'Berry
avatar
Média és művészet

Avataron : Ash Stymest
Kor : 26

TémanyitásTárgy: Re: Templomkert (református templom)
Szomb. Okt. 29, 2016 6:50 am
 



 

- Há' ilyen szempontból az enyém se jobb - röhögök, ahogy magam előtt látom a sok kis tehetős buzi firtatását, amikor bámulják a festményeimet és úgy tesznek, mint akik gecire értenek hozzá. Az első két alkalomnál még végigasszisztáltam, de aztán Adam közölte, kurvagyorsan húzzam el a belem, mert így semmit nem fogunk tudni eladni. De faszé' jönnek itt a "művész úr dekadens stílusával", meg a "kortárs dinamikus technikákkal". Én mázolom fel a jelenetet és fingom nincs milyen kibebaszott dinamikus technikáról is lenne szó, baszki. Az egyiknél még a nyálam is megküldtem vele, me' tudtam, kinek és miért megy. Kis tetvek.
- Ja, azt hajlamos vagyok elcsípni - vigyorodom el, aztán elengedem a bókot, mert kaptam ennél már jobbat is, a csávó meg nem akarja túlzottan megerőltetni magát, szóval kezdem érteni, hogy nem a fanom. Ez részint jó hír, mert ebből következően a stalkerem se. Mondom, azokkal már volt elég baj.
- 24 vagy? - méricskélem, majd kajánul felnevetek. - Akkor üdv a klubban, te geci - öklözöm a vállára, így legalább leáll azzal, hogy pisis ötévesnek néz. Azt rühellem, mert olyankor úgy érzem, má' megint a tesóm oktat az élet kurvamély és kurvafontos dolgairól. Jobban értek a firkáláshoz, ezért bele is vetem magam, hogy az eredményét hozzábasszam a potyautasomhoz. Hiába takargatja, látom a fején, mennyire bejön neki, ezért elengedek egy elégedett mosolyt. Nincs mit tenni, odáig vagyok a kis mócsingok képéért, ahogy recskáznak a cuccaimra. De hát ezé' is tolom, többnyire.
- Lásd, milyen retek jófej vagyok, megtarthatod a vázlatot - legyintek, aztán megy a konzervdobozba a cerka, mielőtt még vászont ragadnék és megfesteném színekkel is. Belegörcsöl az ujjam, gecire utálom visszafogni, ezért pumpál bennem a mélyen ülő ellenszenv, amit csak fokoz a tény, hogy milyen fos éjszakám van. Má' megint. És akkor még a gyökér nem mászik rám, hogy ledugja a nyelvét a torkomon, meg stikába felizgasson és tovább kúrja az agyam. Egy patkányt kellett volna befogadnom, bazdmeg, nem ezt a humán szemetet, de már kurván mindegy. A helyzeten az arcán szétbomló elégedettség sem segít, így legszívesebben szétverném a fején az egyik vaskosabb művtöri könyvet a sarokból.
- A farkam nem válogatja meg, kinek a matatására álljon fel, te szar - eresztek meg egy reszelős sóhajt, de nyilván ezen a ponton aztán koncentrálhatok a légzésre, sokat nem dob az eredményen. Meg hát kamu is, mert a dagadék muffinok nem izgatnak fel, és még sorolhatnám... De legalább lecuppan rólam, ami már félsiker, me' a csövese csak ne szorongassa hajnalig a faszomat, bakker, még akkor se, ha semmiféle szempontból nem lehet rá panasz. Talán csak le akarta csekkolni, picsa tudja, mi ezeknél a módi. - Mi a tökömnek nézegesselek, te pudva? Azé' hoztalak el, nehogy részegen leállj köpni a kurva zsernyákoknak, mert az egyik nyomorék arra veregeti otthon, mikor baszhatja be má' megint a pofám a könyökével - torzul fintorba az arcom, és elég lenézni a nyakamra, hogy lássa az ott virító szilvalilába átmenő foltot, amivel lassan már a vállam is vetekszik, de az más ügy.
- Rohadj meg! - hagyja el a szám egy félröhögés, de basszameg a probléma attól még adott. Mondjuk elcammoghatnék a fürdőbe kiverni, vagy idehívhatnám az egyik ratyi bulát, csak az meg mind energia. - Ja, a tegnap reggel már elég régen volt - sóhajtok, aztán megint a hajamba túrok és lehunyom a szemem, bár aludni nem sok sikerrel fogok. Pláne így, mivel ez a szar alsó is körém feszül. Végül úgy döntök, lefosom, és lerúgom magamról a gatyámat, majd ujjaim a merevedésem köré fonódnak és már el is kezdeném rángatni, ha fel nem csap a mobilom csengőhangja. Csak azért ülök fel, hogy lenyúljak érte, mert múltkor sem vettem fel a stricinek és ennek hála jó egy hétig duplán ellenőrizte a vízfogyasztásomat. A halálba irritált, de most kivételesen nem ő hív, hanem Bug.
- Mi van, épp kivertem volna! - köszönök, ő meg hadar és valami buzi Moore-ról pofázik. Az meg ki a pina? - Hé', hé', hé' egy redva szót nem értek! - masszírozom meg az orrnyergem, de legalább a haver hangja elvesz a lenti lüktetésből. - Nem lógok én semmiféle... - szakadna ki belőlem az ellenszenv, de aztán küld egy képet, ami épp viral és pörög a neten, mint állat, ráadásban pedig azt ábrázolja, ahogy a mellettem fekvő csöves átkarolja a vállam. Visszateszem fülemhez a telót, majd megemelem a szemöldököm, ahogy a buzi arcát kémlelem. - Aha, jó. Asszem. De akkor csákány - bontom a vonalat és a fókuszom megint meg-megtalálja a kis girnyót.
- Az internet szerint legjobb haverok vagyunk - közlöm, de azért valami felbasz. - Neked meg gecire lenne lóvéd arra a tetkóra, te fasz! Akkor mégis minek akartál ráülni a farkamra? - Egyet utálok, ha totál hülyének néznek és a pofámba kamuznak. Ez már kettő, de kurván nem változtat a tényen.
Vissza az elejére Go down
Elijah Moore
avatar
Média és művészet

Avataron : Andy Biersack
Kor : 25

TémanyitásTárgy: Re: Templomkert (református templom)
Szomb. Okt. 29, 2016 4:27 pm
 



 

- Kényszerítenek, hogy falra firkálj, mi? – röhögöm ki, noha igazából vágom a valódi melóját is. Nem mintha így érteném az átmenetet. Kúrja a kiadója, vagy mi a fasz baja van? Röhöghetnékem van a gondolatra, holott én is simán beszophattam volna ezzel.
- Vettem észre. – vigyorgok rá, de ez csak egy újabb közös tulajdonság a nikotinmánia után, amin még további 9 millió emberrel osztozunk. Annyi a rokonlélek…
Valahogy nem értékeli az életről szóló tanácsaimat, amik egyébként általában vagy faszságok, vagy csak nekem működnek, de azért szeretem mindenkire rásózni őket. Valamit azért mégiscsak elértem.
- Ja, persze. – igazából nem nagyon győzött meg róla, hogy egyidősek lennénk, bár már kevésbé fiatalra saccolom, mint mikor félhomályban láttam, ahogy egy random pap üldözi a templomkertben. Az ilyen szituációk valahogy fiatalítanak az emberen, lol.
Amíg ő átszellemülten pingálgat az általam nyújtott ihletből, addig én is dallamokat próbálgatok, mert elég elbaszottul érzem magam ahhoz, hogy új album szülessen, ha még valaha szóba állok a tagokkal. Lényegtelen, hogy én kezdtem, az én hibám, és még tisztában is vagyok vele. Nyalják csak a seggem.
- Kösz, majd inkább beérem a bőrömön lévővel. – lazán dobom vissza neki a vázlatot, de csak mert tisztában vagyok vele, hogy úgyis megszerzem, amit akarok. Mint mindig. Szóval nem olyan nehéz megszabadulni a kis papírfecnitől, amin életem legkirályabb tetkóját vázolták fel 2 perc alatt. Azért kicsit fáj… Alapjában véve a festményekhez szart sem értek, szóval a körülöttem fekvő vászon képeit nehezebb értékelnem, de még számomra is világos, hogy kibaszott jó abban, amit csinál.
Nem értem, mi a faszt hisztizik, ha egyszer ő engedett be, ő hívott fel az ágyába, és ő flangál be mellém egy szál fasztapaszban. Nem mintha kettőnk közül én lennék a buzeráns, de elég adott a helyzet, meg hogy mit vár tőlem.
- Fasza lehet, hogy akárkire felizgulsz. Sok gazdag vén fasz várakozik odakint a hozzád hasonlókra. – röhögöm ki, holott egyértelműen kamuzik. Nem mintha érdekelne, hogy az igazat mondja-e, részemről leszarom.
A magyarázat azonban már elkélt, mert most esik le, hogy ha ez igaz, akkor baszottul félreértettem a helyzetet. Nem mintha ez zavarba hozna, de ahogy végre kimondja, kibaszott jót röhögök rajta.
- Úgy nézek ki, mint aki az őrsre jár haverkodni, faszfej? Még a nevedet se vágom. – hacsak nem vicces kedvű szülei voltak, és tényleg patkánynak keresztelték el, de ezt azért erősen kétlem. Mindenesetre nekem itt már semmi dolgom, úgyhogy rá is bízom, mit kezd a farkával.
- Ma reggel nem értél rá, vagy mi a faszom? – azért bírom, amikor nekem akarnak szexuális élményekkel felvágni az emberek. Bár gyanítom, kezeskedő rajongók és bárpicsák terén hasonlóan széles körökkel rendelkezik. Lazán dőlök hátra, miközben ledobja a gatyáját, és baszki, nekiáll a pofám előtt verni a farkát. Nem mintha nekem lenne szégyenérzetem ilyen téren, de azért ez valahogy egyszerre izgató és gusztustalan. De amúgy se tart sokáig, mert helyette inkább álló farkkal hisztizik nekem.
- Mondtam már, köcsög, azt hittem ezért csöveztetsz itt. Fasz kedvem se volt a tagokkal egy légtérben lenni, sz'al leléptem. Ne rinyáljál itt, mint valami picsa, mer fasz közöd nincs hozzá.
Egész jól esett így kiengedni a feszkót, de azért ráadásnak feljebb tolom magam az ágyon, és rágyújtok egy Marlborora. Maga a nikotinba baszott mennyország.
- Ami meg a tetoválást illeti, kiperkálom, nyugodjá’ le. – kieresztem a füstöt, aztán vigyorogva térek vissza az eredeti problémára. – Ez meg jól jött ki, verjed csak. Amúgy is rühellem a tartozás szexet.
Vissza az elejére Go down
Enril O'Berry
avatar
Média és művészet

Avataron : Ash Stymest
Kor : 26

TémanyitásTárgy: Re: Templomkert (református templom)
Szomb. Okt. 29, 2016 5:43 pm
 



 

- Hát vannak igények - gondolok bele a legutóbbi kérésbe, bár alapjáraton ocsmány embereket a fasznak van kedve levázlatolni, nem még temperát kenjek az alja fejükre. Párszor ez a buzi Adam is olyan megrendelőkkel tud beállítani, hogy legszivesebben a szájukba hugyoznék. Egyszer mondjuk pont ezzel a szándékkal vettem elő, de a tagnak ki tudja, miért, nem ez volt a fétise. Mikor leáll a bölcseleteivel kezdem úgy érezni magam, mintha a kibaszott Mariana-árokban ülnék. Jézus fasza, de most komolyan, mi ez a benyalt mélytengeri szemét? Megeresztek egy lenéző fintort, pláne mert azt hiszi, kamuzom a koromról. Brad szerint ennyi idősen más hobbim is lehetne, de hát a pofám is elég fiatal ezekhez a mutatványokhoz, szóval nem strapálom magam különösebben a sorsom kivirágoztatásáért, vagy milyen homár szöveget szokott tolni.
- Te is frankón korán kiégtél, dude - mérem be a fejét, aztán belegondolok az előbbi halandzsájába, amitől visítani támadna kedvem. Így belegondolva bemutathatnám a crew-nak, lenne min röhögni egy korsó sör mellett. Most viszont marad a műterem, meg az édeskettes. Ahogy visszakúrja a grafitrajzom kedvem volna pofán baszni, de aztán a galacsin földet ér és világos, hogy a pudré segge bánja, nekem meg innen kurvásul mindegy, milyen szemét tarkítja. - Nekem nyóc' - vonom meg a vállam, aztán több figyelmet nem is fordítok se a firka, sem pedig a csóri nyomorék felé. Felőlem bele is fagyhatna a saját pisájába, ha mondjuk nem áll fenn a para, hogy bepiszkít vele pár másik vásznat is. Teljesen jófej vagyok, amit azzal hálál meg hogy rámarkol a farkamra. Nem, mintha nem csigázna fel vele, de bazdmeg a lóvét nem váltja ki a faszom a seggében, szóval nyomatékosan lököm el, kapjon már az agyához.
- Te már csak vágod - ejtek meg egy fintort, még annak ellenére is, miszerint világos, átlát a szitán. Na, nem mintha annyira kendőzni akartam volna, szóval részemről kurvamindegy, mit hisz.
- Honnan a faszomból kellene szopnom, hogy nem az egyik nyomorék fanom vagy, bazdmeg?! - Masszívan kezd az agyamra menni ez a köcsög szar, és már a nevetése is felbasz. - Ja, várj még fél percet és kifejtem, mi nyomja a kis lelkem, aztán elcsevegünk a másik geciszar évéről. - Inkább ráfogok a merevedésemre, addig se vele kell foglalkoznom, és már épp jól érezném magam, ha az a gyökér Bug rám nem csörög az aktuális nyomorával. Hát, így legalább kiderül, hogy ez a csöves buzi végig kamuzott.
Mondjuk mi a foson lepődöm meg?
- Az én ágyamban henyélsz és az én faszomat fogdosod, szerintem annyi közöm van hozzá, amennyi tetszik, de ne strapáld magad, mert gecire nem érdekel, kikkel akarsz lógni és kikkel nem... - Néha még a saját nyomorom sem, nem, majd idegenek szaros szennyese után kezdek el sirámolni. Még a tettetés se menne, szóval... De végre olyat mond, ami legalább felkelti a figyelmem. - Kiperkálod? - ismétlem, nyelvemen ízlelve a zöldhasút. Így azé' egészen más a helyzet, szóval visszadőlök a hátamra, némiképp nyugisabb tempóban bámulva tovább a plafont. Ki kéne kenni sárgára...
- Ha van zsetonod a rajzra, akkor nyugodtan le is szophatsz - ajánlom fel, bár megmozdulni már nem fogok, így is lestrapál a tömegnyi zúzódás, meg a tény, hogy egy ideje nem sikerült összehozni a négyóra alvást. Egyébként komolyan gondolom, ha már volt akkora menőcsávó, hogy berántson, hát fejezze is be. De míg gondolkodik folytatom tovább, lassú tempót diktálva, egyrészt mert fáradt vagyok, másrészt pedig, ha ma baszni akatam volna, már rég lezavarom. De a helyzet adott, szóval eldöntheti, végigmozizza, vagy fogja magát és lelép.
Vissza az elejére Go down
Elijah Moore
avatar
Média és művészet

Avataron : Andy Biersack
Kor : 25

TémanyitásTárgy: Re: Templomkert (református templom)
Vas. Okt. 30, 2016 3:50 pm
 



 

//18+ de úgyse olvassa senki//

- Ha te mondod. – igazából úgy is mindenki úgy érzi, hogy neki a legszarabb az élete az egész világon, szóval nincs okom belekötni az önsajnálatába. Én már amúgy is olyan mélyen járok a szarban, hogy panaszkodni sincs kedvem. Én basztam el az egészet, elég röhejes lenne, ha még sajnáltatnám is magam mellé.
Jól ismerem azt a lenéző fintort a képén, elvégbe 0-24ben így néznek rám a hozzá hasonló köcsögök, akik nem ismernek, és nem tudnak rólam semmit. A többieknél az utóbbi időben még egy kis undor és gyűlölet is társul emellé. Meg szánalom. Vegyes felvágott.
- Ilyen savanyú pofával max az élet fog seggbe kúrni, faszfej. – röhögök a képébe, ha nem hallgat meg, hát ne tegye, dehogy lenézzen, azt nem tűröm. – Ha mondani akarsz valamit, mondd a pofámba. Itt vagyok, köcsög.
A hatás kedvéért még bele is mászom a képébe, és a tekintetemben némi éhség is csillog… úgy szeretném már szétbaszni valakinek a fejét. Az se érdekel, ha felken egy kibaszott falra, vagy ha végül én vérzek egy rohadt sikátorban. Csak ki akarom adni végre ezt az egész felgyülemlett szart, ami bennem van.
- Ja, szétbasztam magam. Megesik. – röhögök fel, pedig ennek kurvára nem kéne viccesnek lennie. Még én sem tudom komolyan venni a saját szaros életem.
Érzékelem, hogy felbassza, ha nem értékelik a művészetét, de a’sszem ezzel kénytelen lesz együttélni, mert faszom sok hozzám hasonló köcsög tarkítja még ezt a világot. Ja, leszarom az érzelmeit, meg hogy azt várja, hogy körberajongjam, és még a seggét is kinyaljam… ezúttal talán szó szerint értve is. Belőlem legalább nem lett ilyen faszszopó, miután híres lettem. Előtte is ilyen faszszopó voltam.
- Nálad is csak idő kérdése. – kajánul vigyorgok, holott kurvára nincs okom. Ha tönkre akarnám tenni, még csak ki se kéne nyírnom, elég lenne úgy eltörni a kezét, hogy többet a büdös életbe ne használhassa. Hetek alatt az utcára kerülne… nem mintha ennyire elbaszott lennék. Egyelőre.
- Gondolom, ez kurvára meglep, de baszottul nem rajong érted az egész köcsög világ. Az emberek 80%-a még életében nem látott festményt. – akkor már rockot is többen hallgatnak. A’sszem.
- Ennyire szereted hangoztatni, hogy egy rakat szar az életed? – most összeveszhetnénk, hogy kinek elbaszottabb, de kétlem, hogy a végén ő nyerne, én meg csak még elbaszattabbul érezném magam. Ja, szar lapokat osztottak, ez van, lépjünk tovább.
- Baszki, most akkor érdekel, vagy leszarod? Ha kivertem volna a faszod, és lelépek a lakáskulcsoddal, akkor se lenne faszom közöd se az életemhez. – mint valami gimis csitri, aki azt képzeli, az életem része lesz, ha megbaszom. Hol él ez, baszki. Ja, biztos azért háborodott fel ennyire, mert nem érdekli. Nem mintha hazudtam volna, egyszerűen csak elmerült a saját faszságaiban, ahelyett, hogy rákérdezett volna. Aztán meg én vagyok a köcsög.
- Mi van, le vagy égve? – elég egyértelmű a reakciója, pedig azért nem most nyújtottam át a kpt. Nem mintha kamuznék, vagy nem lenne miből. Egy kibaszott kérót is vehetnék a tetkómért, ha olyan kedvem lenne.
- Én vagyok a rocksztár, köcsög. Könyörögnöd kéne, hogy lepippanthass. – röhögöm ki, de a’sszem nem nagyon reménykedik, mert már vissza is áll a farokverésre. Hirtelen elhatározásnál fogva hajolok fölé, hogy a képébe vigyorogjak. – Érezted már úgy, hogy valami geci undorító és izgató egyszerre?
Már az is elég röhejes, hogy komolyan fontolóra veszem a dolgot, de végül is mit veszíthetek? A gatyáját már lerángatta helyettem, szóval lazán lejjebb húzódom, és kihagyom a sok faszságot, ide nem kell felvezetés. Nem mintha kínosnak érezném, de még sose szoptam farkat, a nőket határozottan előnyben részesítem szexuális kapcsolat terén. Azért magabiztosan veszem a számba a köcsögöt, mer a kibaszott Elijah Moore-t nem fogja elijeszteni egy fasz. Már nem azé, de tényleg be lehetek baszva… de ez a kettős érzés valahogy magával ragad, és azon kapom magam, hogy mélytorkozom lassan a köcsögöt, miközben próbálom elkerülni a fogazást, mer vágom milyen érzés, ha farkon harapják az embert. Hát kurván szar. Közben azért követem a sóhajait, még ha időnként vissza is kell folytanom a röhögést. Nem hittem volna, hogy egyszer majd leszopok egy festőt, baszki.
Vissza az elejére Go down
Enril O'Berry
avatar
Média és művészet

Avataron : Ash Stymest
Kor : 26

TémanyitásTárgy: Re: Templomkert (református templom)
Hétf. Okt. 31, 2016 1:21 am
 



 

18+ akad pár perverz, aki mégis

- Az élet folyamatosan tágítja a segglyukam, de legalább néha nem felejti el a síkosítót, amit tudok értékelni - bámulok féloldalast a képére, ajkamon egy jól irányzottan gúnyos vigyorral. Nem tudom, min bassza föl ennyire magát, de kurvásul nincs kedvem a szemétdombján pecázni. Erre valók azok a nyomoroncok, akikkel együtt csövel a kedvenc utcája sarkán, vagy tudja a faszom. Belőlem egy laza vállrántásnál többre ugyan nem futja. - Látom, hogy itt vagy, bazdmeg. Ez már magában elég nagy probléma. - Még ki is röhögöm, ahogy adja itt a kakast, meg a pofámba is mászik közben, és elég fél másodperc, hogy levegyem, miszerint az erőszakra hajt. Nincs vele nehéz dolgom, mert bennem dettó megvan az inger, és ezeket a dolgokat általában nem is szokásom elnyomni. A pöcsöm kerülgeti a forró kását, de azért hátra lesek, követnek-e a kopók, amikor pedig lejön, hogy miénk az egész ribanc éjszaka szorítom ökölbe a kezem, és úgy vágok rá az arcára, hogy tutira vért köpjön. A bütykeim felsajdulnak és egyből elönti agyam az eufória, ahogy hangosan nevetek mellé. Elesni azért csak nem fog, mert nekem sincs kedvem ölre menni, de azért a hangulat a helyén van.
- Remélem, ízlett, te faszszopó - túrok a hajamba, elvégre akkora erőt csak nem sikerült belevinnem, meg ugye mindig is béna voltam közelharcból, így ha viszonozná se én jönnék ki belőle jól, de hát pont lefosom. Ha akar, basszon gyomron, rúgjon arcon, volt már rá példa, nem is egyszer.
- Ha hozzám hasonló geciket ingerelsz, akkor valami tényleg elbaszódott - teszek pontot az idegeket, haragot és érdeklődést mellőző feszkólevezetés végére, ami azé' jól esik. Szerintem mindkét oldalról.
Nagyjából annyira, mint a hideg red bull a hűtőben, meg az a szaros vázlat, amit lefirkálok neki. Még, ha vissza is adja, de legalább kiadom magamból, ezzel pedig részint meg is szabadulok tőle. Adam ilyenkor szokott kibukni, meg elhord minden szemétnek, aztán úgy gondolja, majd ülök a saját szaromban jó fél órát és azon agyalok, mit kúrtam má' megint el.
- Hát, ez tényleg meglep, mert elég kúl arc vagyok. Te meg megköszönheted, hogy ennek hála már beletartozol a maradék 20-ba - röhögök, nem kell itt nekem a fölös szövegelés. Ha ilyen buzira frusztrálja a téma, akkor faszé' nem lépett eddig le? Az meg, hogy a fanomnak nézem valahogy kézenfekvőbb, mint a tény, hogy a bokrok mögött veregette ránk a faszát.
- Szar? - áll vigyorra a szám, majd látványosan körbenézek a műtermen és lassú fejcsóválásba kezdek. - Ez haver itt, egyáltalán nem szar. - Mert van festék, vászon, amire kenni lehet és nem basznak pofán csak azért, mert nem felelek meg az elvárásaiknak. Mindenki olyan kibaszott magasröptű, de legalább a saját kérómban nem lapátolja az arcomba.
- Hát inkább csak leszarom - válaszolok, de igazándiból oda se figyelek arra, amit mond. Egy dolog ingerel, hogy a pofámba hazudott. - De azt rühellem, ha hülyére vesznek - magyarázom, ne képzeljen itt bele románcokat, mert attól behányok. Különben is, mi a pöcsért érdekelne? Ha van pénze, akkor van, de ne adja itt nekem a lecsúszott utca szemetét, mert az kikészít.
- Mindig le vagyok égve. - Ez miért meglepetés? A festményekből lejön Adam jutaléka, meg leszedi belőle mgég azt a 20%-ot, amit szerinte félre kéne tennem, márpedig ha rajtam múlna, akkor két sarokkal arrébb, már két dolcsi se maradna belőle. Ezért lenyúl, mintha nem tudnám, és félreteszi nekem, mintha az anyám lenne, vagy a geci tudja. Állítom, a buzi bátyám még asszisztál is hozzá. Azé' elengedem kissé magam, mert a pénz az más. Ha van, akkor meg különösképp.
- Nincs bennem túl sok gruppi-potenciál, bocs - röhögök, mert én aztán kurván nem könyörgök senkinek szexért, ahogy nem is fizetek érte. Inkább megoldom magam, mint ahogy most, erre fölém hajol, hogy az arcomba lihegjen. Azé' van a csávónak időzítése. - Mi van? - Nem a célzást nem értem, hanem a tárgyát. Engem ugyanis sose érdekelt, hogy fasszal vagy pinával van-e dolgom, mert az élvezet az élvezet, szóval ebben a nézetben nehezen osztozkodunk. El is hessinteném, ha közben le nem mászna rólam, hogy irányt vegyen a farkam felé. Felvonom a szemöldököm, de aztán lazán letorkoz, amitől fejem a párnán köt ki és kedvem lenne nevetni hozzá. Egyrészt, mert érezhetően nem volt még dolga pöccsel, mivel a kezét pölö alig vagy semennyire használja és túl óvatos, pedig én mondjuk sokkal durvábban szeretem. Azé' nem állok le panaszkodni, mert szarnak nem szar, meg elgondolkodom, milyen lenne lőni róla egy képet, ahogy a faszommal a szájában akciózik. A sok kis gyökér fanja közül tutira lenne pár, aki erre kezdene el maszturbálni. Tetszik az ötlet, de a mobilomig már nem jutok el, mert kezd efelhősödni az agyam. Szinte önkéntelen túrok a hajába, hogy lenyomjam, és külön vinnyognék, ha befosna tőle, vagy kihátrálna a dologból. Valahol mondjuk bánnám, mert kezdek átszellemülni, meg különben is kiöl belőlem minden fölös szart az élvezet és felmerül bennem, vajon milyen lenne lerántani magamról és addig baszni, míg bele nem ájul.
Bár igazándiból miért ne, ha már így felajánlkozott?
- Szűz vagy? - kérdem szakaszosan, de addigra már megragadom a vállát és olyan erősen tolom le, hogy ne adjak több időt neki a szopásra. Lehetne ezt szebben is, de nem vagyok túl türelmes, amikor már magam alá nyomom és egy erős rántással szabadítom meg a gatyájától. Sokat nem szarakodok vele, de úgyis elég, ha a térdéig sikerül lerángatnom, aztán leszorítom a nyakát és kurvásul ajánlom, hogy ne most kezdjen el rinyálni, mint egy szaros kis picsa. Persze tanítgatni nem fogom, helyette megszorítom az állát és viszonzom az előbbi smárját, ahogy a fejét felém fordítom, és felveszem a pozíciót mögötte. Ha akar elrohanhat, de az egyszerre lenne gázos, meg kurvaröhejes.
Vissza az elejére Go down
Sponsored content


TémanyitásTárgy: Re: Templomkert (református templom)
 



 

Vissza az elejére Go down
Templomkert (református templom)
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 3 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next
Similar topics
-
» Függőtemplom

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Seattleites :: Játéktér :: 
Seattle
 :: 
Város
 :: 
Református templom
-
Ugrás: