HomeHome  TaglistaTaglista  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  

Share|

Regent Cukrászda & Kávézó

Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5  Next
Admin
avatar
Admin

Avataron : J. Falahee | J. Coleman | C. Wood
Kor : 168

TémanyitásTárgy: Regent Cukrászda & Kávézó
Csüt. Ápr. 21, 2016 8:53 pm
 



 

Vissza az elejére Go down
Chloe Ward
avatar
Szolgáltatók

Avataron : Emily Didonato
Kor : 26

TémanyitásTárgy: Re: Regent Cukrászda & Kávézó
Csüt. Ápr. 21, 2016 9:50 pm
 



 

Angie and Chloe


A Kubában töltött napjaim után igazán felborult az életem, mert nem számoltam a Joel nevezetű hurrikánnal. Utólag okosabb az ember, de ott egészen másképpen jött le minden más, és akadnak olyan dolgok, melyeket azóta se felejtettem el, pedig lassan két hét telt el azóta. A legfontosabb, hogy kihozott a béketűrésemből, és az addigi kis, nyugodt lelki világomból. Nem akartam én semmi bonyolultba belenyúlni, de ő aztán meredeken felülmúlta minden elképzelésemet. Lassan egy hónapja tartott az ismeretségünk, de ebből csak a felét töltöttük el aktívan, főleg azt a négy napot a Közép-amerikai luxus szigeten. Az óceánpart egészen más vizekre vitt, és nehezen merültem újra vissza a szürke hétköznapokba. Vágytam a csókja, és az érintése után, mégsem lehettem annyira buta, hogy olyanba lovalljam bele magamat, aminek nincsen jövője. Azóta persze a munkámba is visszatértem, és derekasan helyt álltam a polgármesternek rendezett vacsorán is. Pierre büszke volt rám, és az éttermem megnyitására kitűzött munkálatok is jól haladtak, mert amíg én elvoltam, addig apa intézte a távolból az oroszlán részét. Imádtam az apukámat, és örültem, hogy egy ilyen férfi áll mögöttem. Anya is rajongott érte, és megértettem, hogy miért szerettek egymásba röpke húsz évvel ezelőtt. Olyan kár, hogy anya már nem lehet velem, amikor megvalósítom az álmomat. Még egy nagyon fontos momentum lendített át a rosszon, méghozzá a nagybátyám felébredése a kómából. A neurológián eltöltött pár nap alatt sikerült beszélnem Oliverrel, és azóta is gyakran látogatom, ha az időm engedi. Amy természetesen egész estés beszámolót várt tőlem Kubáról, de ez elmaradt, mert ismét el kellett utaznia, bár kevésbé jobb hírrel tért volna haza, minthogy lefeküdt három pasival Atlantában. Nem vágytam a piszkos részletekre, mert nekem is megvolt a maga álom pasija…aki immár tíz napja szőrén-szálán eltűnt. Nekem kellett volna keresnem? Az ki van zárva! Nem fogom felvenni a telefont, és éppen annyira akartam kizárni a fejemből, ahogyan nem sikerült. Pár napja még a munkatársát is felkerestem, mert engem se került el a baj. Felfáztam, és hát nem hagyhattam ki a nőgyógyászati vizsgálatot, de a nőci megint nem volt sehol, így bekerültem dr. Bakerhez. Nem mondanám, hogy az alaposságáról híres, mert kaptam valami ostoba tablettát, ami majd enyhíti a tüneteket. Valahogyan nem bíztam benne, de kiváltottam mégis. Az utóbbi napokban sikertelennek bizonyult, és a nehéz napok is beköszöntöttek nálam. Most pedig révén, hogy csütörtök van, és édességre ácsingózom, nem marad más dolgom, mint betérni a kedvenc cukrászdámba. A Regent egy kiváló hely, de csak kevesen ismerik, és nekem ez pont megfelel. Nem szeretem a nagy tömeget, és pontosan olyan jó eldugott helyen van, ami nekem kedvez. A kis mellékutcába lekanyarodva már készítem is az ízlelőbimbóimat. Ma nem akarok Joelre, a munkámra, és a betegségemre gondolni, csak az élvezetnek élni. A belga waffle mozgatja meg a fantáziámat egy kis csoki öntettel, és eperlekvárral. Már a számban érzem, amikor átlépem a küszöböt, és a kis csengő jelző jöttömet az eladónak. Marley nem mindennapi teremtés. A boltot családi vállalkozásban indították el a testvérével, aki sajnos tavaly hunyt el, de ő nem adta fel a közös álmukat és továbbvitte a helyet öregkora ellenére is.
- Szia Mar. – köszöntöm egy széles mosollyal az őszülő néniket, akinek feszes kontya, és keretes szemüvege teszi teljessé a megjelenését.
- Chloe drágám. – köszönt mély, berzengős hangján, mire odalépek a pulthoz, és áthajolva két puszit adok neki.
- Mi szél hozott erre? Tudom a titkos receptjeim, de azokat a sírba viszem magammal. – kedvesen elmosolyodik a saját viccén. Érdekes módon ismerkedtünk meg, hiszen kezdő séfként a cukrászat sem maradhatott ki a gyakorlásból, így felkerestem őt. Tőle tanultam meg az alapokat, és sajátítottam el jó néhány édesség elkészítését is, amire azóta utánozhatatlan módon csak én vagyok képes. A receptjeit akartam megszerezni, de aztán beláttam később, hogy vannak dolgok, melyeket nem kell erőltetni. Tiszteletben tartottam a döntését, és megőriztem a barátságunkat, és kellő tisztelettel adóztam előtte.
- Nem is azért jöttem. – legyintek egyet, és az üveggel ellátott ablak elé sétálok, ahonnan finomabbnál finomabb sütemények csábítanak az elfogyasztásukra.
- Mar, nincsen véletlenül belga waffle-ed? – érdeklődöm a fülem mögé igazítva a hajtincsemet, amikor egy szőke hölgy áll meg mellettem, és ugyanezen édesség után érdeklődik.
- Jaj, kedveskéim csak egy van belőle. – szomorúan mosolyodik el Mar, én pedig oldalra fordulva veszem szemügyre a vetélytársamat. Szőke loknik, vidám és mosolygós ajkak. Az arcvonása ismerős valahonnan, de biztosan csak képzelődöm. Domborodó pocakja láttán lemondanék önző vágyaimról, hiszen ő kettő helyet eszik, ha nem tévedek abban, hogy terhes. Nem látszik még olyan jól, de egy szemfüles tekintet észreveheti már.
- Ha gondolod, akkor a tiéd lehet. – mosolygok rá, és a kezemet nyújtom, hogy bemutatkozzam az idegennek, aki valószínű annak a szűk körnek a tagja, aki ismeri ezt a cukrászdát.
- Chloe Ward. – ejtem ki a nevemet, és megvárom, hogy ő is bemutatkozzon. A süti sorsa azt hiszem már el is dőlt…



A hozzászólást Chloe Ward összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb Kedd Jún. 14, 2016 7:06 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Angelique B. Mallors
avatar
Polgárság

Avataron : Lily (Chloe Ninette Thomson) James
Kor : 35

TémanyitásTárgy: Re: Regent Cukrászda & Kávézó
Vas. Ápr. 24, 2016 11:04 pm
 



 

Chloe ¨ Angie

Nem vagyok kifejezetten helyhű. Szeretek mindenfélét kipróbálni, éppen ezért ha étterembe, cukrászdába vagy kávézóba megyek, akkor is mindig mást és mást választok. Mondjuk nem kifejezetten magam miatt szoktam rá erre, inkább Rose miatt. Mindig igyekeztem mindent megadni a lányomnak, legyen ez a változatosság gyönyöre, azt is. Már ebben legalábbis. Másban inkább az állandóságot kedvelem.
Szabadnap, mámor és boldogság.. volna, ha rendelkeznék ilyesmivel. Nincsen így viszont, épp csak elzavartak megvenni pár dolgot, leadni a takarítószer-rendelést, hogy addig se legyek láb alatt. Amióta megvallottam a munkahelyen, hogy áldott állapotban vagyok, a kolléganőim - akik amúgy egészen normálisak - eszehagyottak módjára kezdtek viselkedni. Mintha legalábbis már a kilencedik hónapban járnék, s nem emelhetném fel egyedül a kisujjamat sem. Nem tudom. Kicsit nekem furcsa, de egy ilyen kiruccanást nem hagynék ki azért, pláne mert tudtam, hogy lesz időm egy kis édességre is, mielőtt visszamegyek. Jó ez így.
A pult mögötti hölgy és vásárlója kedélyesen elbeszélgetnek, nem is szeretném zavarni őket, így csendben várakozom a soromra. Csak amikor az édesség természete kerül szóba, akkor pillantok fel az őszinte, feltétel nélküli kedvességre.
- Ami azt illeti, a fele is elég lesz, ha van mellé egy kis puncsos minyon.
Mosolygok a kedves idegenre. Elfogadom kéznyújtását, megrázom a kezét.
- Angelique Roux. Angie.
Nem gondolnám, hogy ismerősen csenghetne számára a nevem, de ha gondolnám akkor sem tagadnám le.
- Nos, van kedved felezni?
Veszem elő önzetlen, gyermeki énemet. Kedvességre kedvesség a válaszom, ez már csak így működik.






If you love me, Dilly dilly, I will love you

When I am Queen, Dilly dilly, You'll be my King
Vissza az elejére Go down
Chloe Ward
avatar
Szolgáltatók

Avataron : Emily Didonato
Kor : 26

TémanyitásTárgy: Re: Regent Cukrászda & Kávézó
Hétf. Ápr. 25, 2016 8:23 pm
 



 

Angie and Chloe


Meglepően ismerős arcvonásokat vélek felfedezni a velem szemben álló nő bőrén, de csak bele akarom magyarázni a dolgot. Az áldott állapota nem annyira kivehető, de mégis bízom benne, hogy az érzéseim nem csalatnak meg. Mar nagyon kedves tud lenni, de ha egy van valamiből, akkor abból hirtelen nem tudunk kettőt csinálni. A kézfogásunk is finomra sikeredik az idegennel, de amikor kimondja a nevét egy ütőér áll meg bennem. Ha van egy megérzésem, akkor abban bíznom kellene. Angie…Joel említette egyetlen alkalommal, hogy van egy húga, aki szeret sütni. Odafigyelek általában a részletekre, és bizony nem sok ember szaladgál Seattle-ben a Roux családnévvel. Fogalmam sincs, hogy ez a sors milyen játéka, de ha már nem találkozhatok a kedves doktor úrral, mert nem kíváncsi rám, akkor akad lehetőségem megismerni a húgát. Palástolni próbálom, hogy nem hangzott ismerősen a neve, de szerintem nem sok sikerrel teszem ezt meg.
- Nagyon szép neved van Angie, és igen lenne kedvem felezni. – mosolygok rá, és megvárom, hogy Marley előbb ott szolgálja ki, ha már tudja, hogy mit kér a fél waffle mellé. A kisasszony hamarosan meg is kapja a tálcát, én is lerendezem a rendelésemet, és kérek mellé két teát. Ezzel remélem nem lövök mellé, így vagyok annyira bátor, hogy neki is vegyek egyet. A waffle mellett egy túros lett a mai választásom. Tejszínhabos flakont ajándékba kapunk mellé, és körülnézek, hogy hol is ülhetnénk le.
- Ott van egy szabad asztal, ha gondolod. – mutatom az utat neki, és sikerül meg is kaparintanunk. Nem közvetlenül a bejárat mellett van, így amikor kinyílik az ajtó, akkor nem halljuk a kintről behallatszó tömegközlekedés zaját. Még szerencse, hogy egy mellékutcában vagyunk, és nem átjáró ház ez. Leülök vele szemben, és a saját tálcámat eligazgatom.
- Nem tudom, hogy mennyire szereted a teát, de volt bátorságom egyet neked is venni. Szereted az epreset? – tekintek fel az ismerősnek mondható szempárba, és már majdnem kicsúszik a számon, hogy ismeri-e Joelt, de inkább egyelőre nem kockáztatom meg.
- Gyakran szoktál idejárni, vagy most jársz itt először? – kérdezek rá indításképpen, de nem bírom a kíváncsiságomat elrejteni. Vajon ő mostanában beszélt a feltételezett bátyával? Joel két hete felszívódott, és egy árva üzenetet sem hagyott. Talán vehetném égi jelnek, és továbbállhatnék, mert az már jelent valamit, ha valaki két hétig nem keres egy négy napos kubai út után…



A hozzászólást Chloe Ward összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szer. Ápr. 27, 2016 9:31 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Angelique B. Mallors
avatar
Polgárság

Avataron : Lily (Chloe Ninette Thomson) James
Kor : 35

TémanyitásTárgy: Re: Regent Cukrászda & Kávézó
Kedd Ápr. 26, 2016 9:18 pm
 



 

Nem vagyok a megfigyelőkészség mestere, de azért akinek van egy kamasz lánya - sőt, bármilyen gyermeke - az megtanul ezer szemet növeszteni. A reakciója a nevemre több, mint beszédes, de egyelőre nem mondok rá semmit, nem észrevételezem, hisz magam sem vagyok biztos a dolgomban. Egyébként se tudnám hová tenni a neve alapján, hiszen a bátyám nem mondta, hogy miképpen hívják kubai hölgyeményét. Vagyis a hamvas lányzót, akivel Kubáig táncolta magát, hogy úgy mondjam, pontosabban fogalmazva.
- Akkor ezt meg is beszéltük!
Kacsintok rá, majd a pult felé fordulok, hogy leadjam rendelésemet az egy szem sütire és egy minyonra. Átnyújtom a pénzt az idős hölgynek.
- Tökéletes lesz.
Indulok meg a tálcámmal a mutatott asztal felé. Letelepszem az egyik oldalra, a tálcát magam elé teszem, majd amíg Chloe leül, akkurátusan és sebészi pontossággal - pedig nekem aztán semmi közöm az orvosláshoz - elfelezem a süteményt. Az én felemet a minyonom mellé teszem, majd Chloe felé nyújtom a maradék felet a kistányéron, amin kaptuk.
- Nagyon kedves vagy, köszönöm! Igen, az epres az egyik kedvencem. egy időben őszibarackosfüggő voltam, de az már elmúlt. az évek és a finnyásodó ízlés teszi biztosan.
Nevetem el magam. Fel se tűnik, hogy beszéd közben a kezemben felejtett kis villával gesztikulálok.
- Nem jártam még itt soha. Igazán nem vagyok helyhű. Hát te? Úgy láttam ismered a hölgyet, szóval bizonyára ez egy felesleges kérdés volt részemről. Fogalmazzunk inkább úgy.. mennyire gyakran és mióta jársz ide? Hangulatos hely amúgy, nagyon tetszetős.






If you love me, Dilly dilly, I will love you

When I am Queen, Dilly dilly, You'll be my King
Vissza az elejére Go down
Chloe Ward
avatar
Szolgáltatók

Avataron : Emily Didonato
Kor : 26

TémanyitásTárgy: Re: Regent Cukrászda & Kávézó
Szer. Ápr. 27, 2016 9:37 pm
 



 

Angie and Chloe



Angie közvetlen személyiség, és máris fejben próbálom összehasonlítani a bátyával. Joel ennél sokkal szófukarabb volt az első találkozásnál, de ugye ég és föld tud lenni két testvér is. Az asztalnál megkönnyebbülök, hogy a teával nem lőttem mellé, és egy kedvesebb mosollyal ajándékozom meg. Úgy látszik ő előrébb tart, mint én, mert elfelezi a süteményünket, és a kistányért felém nyújtja.
- Köszönöm. Nem kérsz mellé tejszínhabot? – középre helyezem le a flakont, és elrendezem a kis tálcámat, hogy ráférjen a másik tányér is.
- A barackot nem szeretem, de akkor én is finnyás kellene, hogy legyek, szakácsként azonban inkább a hasam az első, és mindenevő vagyok. – kuncogok fel, és a bögrébe belehelyezem a tea filtert, és ráöntöm a forró vizet. Itt nem szokás előre készített teát kapni, de általában a kávézókban is így működnek a dolgok. A kiskanalat emelem fel, amikor egy újabb kérdést kapok tőle, de nem tudom felfelé görbülő ajkak nélkül kibírni, ahogyan a villáját használja kommunikációs eszköznek.
- Nem sokat járok mostanában ide, mert eléggé lefoglal a munkám, és nemrég tértem haza Kubából, de Marley nagyon kedves asszony, és régi mesterem is. Chef vagyok az egyik belvárosi francia étteremben, de közben már a saját éttermem megnyitásán ügyködöm. Mar tanított meg régen a cukrászat alapjaira. Mit nem adtam volna a receptjeiért, de úgy hiszem, hogy akad olyan dolog, amit az ember a sírba visz magával. – mosolyodom el, és a pult felé tekintek.
- Szóval régre nyúlik vissza ez a barátság. – fejezem be a teám kavargatását, és cukrot, illetve mézet csöppentek a bögrémbe.
- Te mivel foglalkozol? Bár nem szabadna ilyet kérdezni, de amikor a pultnál álltunk, akkor megfigyeltem a gömbölyödő hasadat. Nem olyan nagy még, de szerintem a nőtársak ilyesmit kiszúrnak azonnal. Megkérdezhetem, hogy melyik hétben jársz? – pillantok fel rá, és a fülem mögé tűröm az egyik hajtincsemet. Illetlenség lenne megkérdezni, hogy vannak-e bátyjai, vagy puhatolózni. A testvér kérdésben semmi extra nem lenne, mégis az az érzésem, hogy felesleges lenne feltenni, mert Joel biztosan a testvére. Micsoda öröm belegondolni, hogy két hete felszívódott, és se üzenet, se semmi. Mit is mondott legutóbb? Igen, hogy meg fog égetni, meg fogom bánni. Az utazást nem bántam meg, de abban már nem voltam biztos, hogy olyan könnyedén veszem Joel érdektelenségét is. Megígértem, hogy nem veszem komolyan, hiszen tudtam mire megy ki a játék. Nem is kellene ezen agyalnom. Egy voltam a sok nője közül. Finoman kortyolok bele a meleg italomba, de sikerül megégetnem a nyelvemet.
- A fenébeee. – pisszegek, és bocsánatkérően nézek a velem szemben ülőre.
- Megégettem a nyelvemet. Boccii. – pösze vagyok egy kissé, és le is teszem a teát tartalmazó bögrét az asztalra. Ez a nap kellemes, és ki akarom élvezni, ehhez pedig nem találhattam volna jobb társaságot, mint Angie.



A hozzászólást Chloe Ward összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szer. Május 04, 2016 6:22 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Angelique B. Mallors
avatar
Polgárság

Avataron : Lily (Chloe Ninette Thomson) James
Kor : 35

TémanyitásTárgy: Re: Regent Cukrászda & Kávézó
Szomb. Ápr. 30, 2016 10:35 pm
 



 

- Köszönöm, nem. Annyira nem vagyok tejszínhabos, a kakaón, kapucsínón sem szeretem. Pedig nincsenek rossz emlékeim róla, egyszerűen csak így megy ez. - fejtem ki Chloenak ismét csak - talán túlságosan is - hosszabban azt, amire egy egyszerű nemmel is lehetne válaszolni. Hiába, én szeretek beszélni, ezt észre lehet venni a legelső megszólalásaimkor is. Van, amikor ez hátrány, van amikor előny. Előre sosem tudhatom.
- Ó! Szakácsként dolgozol? - felesleges a kérdés, hiszen mondta. Módosítok - vagyis pontosítok - is.
- Én magam is a vendéglátásban dolgozom, bár egy egész más oldalon, hiszen szálloda a munkahelyem. És történetesen nagyon kedvelem a szakácsokat nálunk, mindegyikük egy külön világ. Jó, nyilván ez nem igaz minden szakácsra, hogy jó arcok, de hajlamos vagyok pozitívan diszkriminálni.
Ezzel csak annyit szerettem volna kifejezni, hogy tetszik a foglalkozása, de már így is betegesne túlragoztam, szóval nem fűzök hozzá további magyarázatot, inkább a süteményezésbe merülök egy kicsit.
- Kubából? Hű, de népszerű úti cél lett mostanában. - kerekednek el a szemeim. Nem, nem kötöm össze Chloe útját a bátyáméval, elég nagy ez a város és Kuba maga is, de ettől még a megjegyzésem kiszökik ajkaimon.
- Azt mondják, hogy egy-egy jó recept legalább annyira levédendő szellemi termék, mint valakinek a regénye. Hiszen ez a cukrász illetve szakács gasztronómiai lábnyoma, vagy mije.
Nem sokat tudok a világról, hogyha csak abban mérik a tudományismeretet, hogy mennyi iskolai végzettsége van az embernek. Egyedülálló anyaként érettségiztem jó pár évvel lemaradva a társaim mögött és egyetemre, főiskolára nem mentem a mai napig, s már nem is hiszem, hogy fogok. Mindezektől eltekintve nem tartom műveletlennek magam, sok minden érdekel, ezért tudok szinte mindenhez hozzászólni, ahogy az előbbiekből is leszűrhető.
Kicsomagolom a filtert és belelógatom a csészényi forró vízbe, míg Chloet hallgatom.
- Szobalány vagyok. - válaszolok. Már nem szégyennel mondom ki, egyszerű foglalkozás - nem véletlen hagyom le mögüle a "szobalányok főnöke" vagy "személyzetmanager" kifejezéseket, amelyekkel divatosan illethetném azt, amivel foglalkozom. Elég ez így, szeretem a munkám, megvannak a szépségei. A közösségnek, az időbeosztásnak, mindennek. És meg is szoktam már, ami azt illeti.
- Nem vagy rossz megfigyelő. - nevetem el magam. Hiába, ez úgy tűnik kódolva van a nőkben, legalábbis a nők egy részében. Én mondjuk - annak ellenére, hogy anya vagyok - sose vettem észre senkin, hogy babát vár, amíg nem volt nagyon jellegzetes. Egész egyszerűen azért nem, mert nem vagyok az a fajta, aki olyan nagyon tüzetesen figyeli meg az emberek részleteit.
- Tizennegyedik. Vigyázz, mert fo.. - figyelmeztetném, de már mindegy, belekortyol a teába.
- Semmi baj. Kérjek neked egy kis jeges vizet?






If you love me, Dilly dilly, I will love you

When I am Queen, Dilly dilly, You'll be my King
Vissza az elejére Go down
Chloe Ward
avatar
Szolgáltatók

Avataron : Emily Didonato
Kor : 26

TémanyitásTárgy: Re: Regent Cukrászda & Kávézó
Szer. Május 04, 2016 6:26 pm
 



 

Angie and Chloe


- A szakácsok tényleg mások, mint a normális emberek többsége, és ezzel egyet kell értenem veled. Akkor érzem jól magam, és talán biztonságban is, ha a konyhában lehetek. Apukám mellett nem volt nehéz megszokni, de örülök neki, hogy én is ráéreztem ennek az ízére. – végre jó valaki olyannal is beszélgetni, aki a vendéglátásban dolgozik, ha nem is éppen a konyhában, de tudja, hogy milyen pörgős az élet ott, és soha nincs megállás. A vendég az első, és ha valami nem felel meg neki, akkor bizony tenni kell ellene.
- Szobalány? Képzeld az egyetem alatt egy nyarat én is végigcsináltam külföldön, mint szobalány. Jó mókának tartottam, és szeretek takarítani is, így nem volt vele gond. – vonom meg a vállamat, és a teámmal vagyok elfoglalva, hogy hamarosan iható formába hozhassam. A mennyiségeket nem mindig találom el a jó arányban, de igyekszem vele. Hány kanál méz is kellene bele?
- Olyanokat megéltem azon a nyáron. A finn kézilabdás fiúk akkor nagyon jól néztek ki, és a barátnőmmel beléjük is habarodtunk volna, ha nem utánuk kellett volna takarítanunk. – fintorodom el, és közelebb hajolva beavatom a nagy titokba, mintha már ezer éve barátnők lennénk.
- Az ágy mellett legalább hat használt óvszert találtunk büdös zokniba csomagolva. Az élmény örökre megmaradt. – önfeledten nevetek fel, de közben nem felejtem el a forró italomat se, és áttérünk a terhességére, amiben nem tévedtem. Kubát egyelőre nem hozom ismét szóba, mert nem kerülte el a figyelmemet a reakciója.
- Akkor az már.. – gondolkodnék el, de megégetem a nyelvemet hirtelen, és Angie azonnal segítő üzemmódba kapcsol át.
- Nem szükszéges. – legyintek, és kicsit megmozgatom a nyelvemet, hogy ne zsibbadjon el annyira. A teát félre is tolom, és helyette a waffle-t teszem terítékre.
- Akkor már a negyedik hónapban jársz. Ejha, az már nem semmi. Ő lesz az első babád? – mosolyodom el, és egy kis tejszínhabbal megbolondítva a sütimet, kóstolom meg. Isteni íze van, és egy időre megfeledkezem, hogy társaságom van, így egy jóleső sóhaj hagyja el az ajkaimat.
- Bocsánat, csak isteni ez a süti, és már nagyon vágytam rá. Nekem éppen női napok köszöntöttek be, és emiatt szükségem volt egy kis édességre, különben megöltem volna valakit. – nevetek fel halkan, és a velem szemben ülőt figyelem. Annyira hasonlítanak, de nem merek rákérdezni. Biztosan illetlenség lenne. Csendben eszegetek tovább, és Angiet hallgatom arról, hogy mit mond a babáról.
- A nemét már tudod, és mit szólt hozzá a leendő apuka? – szeretek közvetlen lenni, és ez a szőke hajú hölgyemény azonnal belopta magát a szívembe, ahogyan félek a testvére is beitta magát minden porcikámba. Milyen kár, hogy Joelnek nem lehet gyereke, mert önként lemondott a nemzésről. Férfiak….senki sem érti őket.




A hozzászólást Chloe Ward összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Kedd Május 17, 2016 12:03 am-kor.
Vissza az elejére Go down
Angelique B. Mallors
avatar
Polgárság

Avataron : Lily (Chloe Ninette Thomson) James
Kor : 35

TémanyitásTárgy: Re: Regent Cukrászda & Kávézó
Hétf. Május 09, 2016 9:08 pm
 



 

- Akkor ez nálatok afféle családi hagyomány? Apukád hogyhogy éppen a szakácsságot választotta?
Kérdezem. Érdekel minden a világban, ez alól mások pályaválasztása sem kivétel. Nálunk a családban mondjuk csak egyetlen olyan testvérem van, akinek kapcsán el tudom mondani azt, hogy a szakmája valamiféle konkrét indíttatásból fakad, szegény szenved is eleget miatta.. szóval nem hiszem, hogy mindig túl kéne misztifikálni ezt a témát, de ahogyan Chloe mesélt a szakmájukról, azt gondolom, hogy van a háttérben még valami, amire érdemes rákérdeznem. Maximum kiderül, hogy tévedtem. Beszélgetésnek így sem utolsó a dolog.
- Hát igen, vannak érdekes dolgok ebben a munkakörben is. Igazából engem nem a nyári munka vitt rá, hanem az, hogy akkoriban ezt tudtam érettségi nélkül csinálni, s mellette nevelni a lányomat meg készülni a vizsgáimra, szóval..
Vállat vonok, megadón tárom szét karjaim.
- Azóta itt ragadtam. És szeretem, akármennyire nem nem tűnik úgy, ebben is van előrelépési lehetőség, s nem utolsó szerintem egy munkahelyen a társaság sem.
Fejtem ki ezt illető nézeteimet, s közben nagyon jót kacagok a történetén a nyári élményeiről. Hiába, nagyon üde, friss társaságnak tetszik, kellemes vele beszélgetni, s bár nem szoktam ítélkezni, róla pozitív irányú ítéletet hozok. Szimpatikus.
- Nem, már van egy lányom, 16 éves.
Válaszolok a kérdésre. Az előbb a munkám kapcsán már említettem ezt, de nem zavar, hogy megint rá kell térjek. szeretek Roseról beszélni, nagyon büszke vagyok rá.
- Rose a neve, ő a család szemének fénye. Tudod nekem csak bátyáim vannak, s a párom családjában sem nagyon születtek lányok, csak Rose unokanővére Sarah, szóval mindenki őket kényezteti pici koruktól kezdve.
Egyáltalán nem bánom, hogy Rose a kedvenc - minden oldalról a nagyszülők álma, megérdemelten - ilyen téren, a mi családunkban nincs más leánygyermek, akin anyáék kiélhetnék a tutujgatási kényszerüket. szeretem, hogy Rose nem lett tőle elszállt vagy beképzelt, hanem csak csiszolta szép fényesre mindezen figyelem a jellemét.
- Nem, még nem tudom, egyelőre nem akarta megmutatni magát. De mindketten - vonom így össze a leendő apuka kérdéskörét ezzel - nagyon kíváncsiak vagyunk már. Neked van valakid?






If you love me, Dilly dilly, I will love you

When I am Queen, Dilly dilly, You'll be my King
Vissza az elejére Go down
Chloe Ward
avatar
Szolgáltatók

Avataron : Emily Didonato
Kor : 26

TémanyitásTárgy: Re: Regent Cukrászda & Kávézó
Kedd Május 17, 2016 12:05 am
 



 

Angie and Chloe


- Fogalmam sincs, hogy apa miért éppen szakács lett. Igazából azt se tudom, hogy tanult meg ilyen jól főzni. A nagyi istenien sütött, a nagypapa meg remek húsokat készít, de apa aztán tényleg mindenben otthon van. Mellette nőttem fel, így nem maradhattam ki a jóból. – vonom meg a vállamat, mert a kérdése jól esik, és visszavisz egy kis időre a gondtalan gyermekkorba. Szerettem apa körül tevékenykedni, hiszen ő volt nekem a nagy és erős férfi, aki minden bajtól megóvott. A szeme fénye voltam, és soha egy percre se feledtette ezt el velem. Azóta sem sokat változott a helyzet, mert mióta anya meghalt, talán jobban ügyel rám, és nem mer elengedni nagyobb utazásokra sem. Éppen ezért nem számoltam be neki Kubáról sem. Hogy vette volna ki magát, hogy bejelentem, hogy amúgy azzal az orvossal hemperegtem négy napig az egzotikus szigeten, aki megmentett a Cuba bárban is? David óta félt, és nem szeretné, ha addig komolyabb dolgokba keverednék bele, amíg nem csekkolta le a jelöltet. Nem mintha Joel ebbe a kategóriába tartozna. Két hete se híre, se hamva. Nem számít, mert nem jelentett semmit az a négy nap, vagy mégis?
- Az előrelépés fontos egy munkahelyen. A főiskola nekem annyiban segített csak, hogy most készülök megnyitni a saját éttermem, és betekintést nyerhettem a gazdasági részbe. Lényegében a vállalkozástan, és a többi fontos dolog segített, de az életre nem készített fel az egyetem se. Senki nem mondta el, hogyan fogjak neki a megrendelők írásának, vagy hol keressenek egy jó beszállítót. – óvatosabban kóstolok bele a teába, és eszek mellé a sütiből is. Angie kellemes meglepetés nekem, és ha tényleg Joel húga, akkor ég és föld ők ketten. Ő kedves, barátságos, de a testvére…na inkább nem is illetem semmilyen jelzőkkel.
- Szóval már van egy tizenhat éves lányod. Ez komoly feladat, és tényleg büszke lehetsz rá. Én mondtam is anyának, hogy ha nekem egyszer gyerekem lesz, akkor hozzá fogok rohanni. – kis időre elhallgatok, és az arcomon látszó mosoly is elillan, mert a szívem facsarodik bele, hogy már nem lesz lehetőségem az ő segítségét kérni.
- Bocsánat…csak lassan három éve veszítettem el az anyukámat, és néha rám jönnek az ilyen pillanatok. Rose nagyon szerencsés lehet akkor, hogy ilyen nagyszerű anyukája, és családja van. – pillantok el oldalra, és a táskámban kutatok zsebkendő után. Nem tehetek róla, de néha rám törnek az érzelmek. A következő kérdése váratlanul ér, mármint erre mit is kellene mondanom?
- Nem, nincs….vagyis nem tudom. Semmi komoly azt hiszem. Egy kicsit bonyolult szituációba csöppentem, de nem hinném, hogy lesz folytatása. Nyertem egy táncversenyt, és így repülhettem el Kubába egy férfival. Az ott töltött négy napot vegyes érzelmekkel zártuk, és azóta sem kerestük egymást, így nem hinném, hogy lesz folytatása. Neveken már gondolkodtatok, vagy még korai? – kérdezek rá, és egy mosolyt erőltetek az arcomra. A sütiben boldogsághormonok vannak, ideje enni egy kicsit belőle.



A hozzászólást Chloe Ward összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb Csüt. Május 26, 2016 12:21 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Angelique B. Mallors
avatar
Polgárság

Avataron : Lily (Chloe Ninette Thomson) James
Kor : 35

TémanyitásTárgy: Re: Regent Cukrászda & Kávézó
Kedd Május 17, 2016 10:51 pm
 



 

- A lényeg, hogy szerette, amit csinál és megtalálta azt, amiben tehetséges. Nem mindenkinek adatik meg,pedig ez kár. Mindenkinek azt kéne csinálnia, amit szeret, amiben a legjobb. Bár tény, hogy így nem nagyon haladna előre a világ, túl sok lehetne az egyforma munkaszenvedély.
Senki ne mondja, hogy nem vagyok képes belemelegedni fületlen és farkatlan magyarázatokba. Mosollyal beszélek és jókedvűen, tipikusan az a nő vagyok, aki egy dísznövénnyel is remekül eltársalogna, annyira szeretek beszélni. Talán franciaságom teszi, talán az, hogy nagyon sokat voltam a lányommal egyedül, amikor olyan pici volt, hogy még beszélni sem tudott, s megszoktam, hogy mindig én legyek a "szórakoztató személyzet" a képletben. Sose fejtegettem, s most sem szeretnék belemelegedni ebbe. Csak csevegek, mert jólesik.
- És, sikerül találni azért? Vagy legalább találni valakit, aki segít?
Nagyon jó dolog lehet, ha valakinek saját étterme van, saját vállalkozása, már amennyiben ez a célja, persze. Én sose vágytam ilyen nagyot, csak szeretnék jó anyja lenni Rosenak és mindent megadni neki - meg a születendő kicsinek is - hát ha a karrier ebbe nem fért bele, akkor nem. Nincs tragédia.
Közben én magam is fogyasztom a süteményemet, a tea egyelőre hűlési fázisban van, meg egyébként is, szeretem a végén meginni, leöblítendő az édességet.
- Nos, én inkább a bátyáimhoz rohantam. Anya nem volt feldobva, amiért leányanya lett a gyermekéből. Nem, mintha ne lett volna végig mellettem a gyerek apja.. de hát egy vallásos családban ez nem olyan nagy erény, hogy úgy ne mondjam. Lévén házas azóta sem vagyok.
Észreveszem mosolyának lehervadását, éppen ezért én magam is egy kissé óvatosan abbahagyom a beszédet. Nem tudhatom ugyanis a hátterét, így azt sem, hogy vajon esetleg mivel fogom megbántani, vagy elszomorítani.
- Óh! Nagyon sajnálom.
Telik meg hangom részvéttel. Ha nem gyorsabb nálam, akkor felé nyújtok egy zsebkendőt. Hiába, a női táska rejtelmei.. én a strukturáltság híve vagyok. csukott szemmel is tudom, hogy mit hol tárolok, így nagyon hamar megtalálom a táskámban a papírzsepis tasakot, amit Chloenak nyújtok épp.
Elkerekednek szemeim a hallottakra. Joël nagyon szűkszavúan nyilatkozott nekem erről a kubai lányról - vagyis kubai útról egy nemkubai lánnyal - de azért ez így eléggé..
- Öm.. ne haragudj, hogy megkérdezem, de sok táncversenynek volt mostanában kubai út a főnyereménye? Tudod, a bátyám említette, hogy nyert egy táncversenyt valakivel és Kubába utaznak
Azt egyelőre nem emlegetem, hogy a bátyám pontosan mit mondott nekem valamit az ő kubai útját illetőn. Viszont kezd a dolog több lenni, mint gyanús. Ilyen kicsi hogy lehet a világ?
- Ami azt illeti, még nem került szóba. Nem mondanám korainak, épp csak ez valahogy kimaradt a beszélgetéseink közül. Még csak ötleteim sincsenek.






If you love me, Dilly dilly, I will love you

When I am Queen, Dilly dilly, You'll be my King
Vissza az elejére Go down
Chloe Ward
avatar
Szolgáltatók

Avataron : Emily Didonato
Kor : 26

TémanyitásTárgy: Re: Regent Cukrászda & Kávézó
Szer. Május 18, 2016 9:53 pm
 



 

Angie and Chloe


- Ó nagyon sokan segítenek nekem. A helyet kiválasztani volt a legnehezebb, meg talán az építészeket, és a tervezőket. Rigolyás vagyok, ha a konyha kerül szóba, mert az lesz az én terepem. A többiben szabad kezet engedek, mert megbízom az embereimben, de apa is sokat segít, és természetesen a legjobb barátnőm is. Jó kis csapat jött össze, és majdnem elfelejtettem, hogy van egy fotósom is, aki majd segít reklámozni az éttermet. – foglalom össze röviden, hiszen nekem most ez a legfontosabb az életemben. Keresem még a saját utamat, de biztos vagyok benne, ha rálelek, akkor nem lesz gond. Apa segít a háttérből, és nem engedné, ha rajta múlna, hogy kudarcot valljak, de én is tisztában vagyok vele, hogy mekkora kockázatot vállalok egy ekkora vállalkozás megnyitásával. A családja kerül szóba, és meglepődök azon, hogy ilyen fiatalon lett anya, de most már kezdek biztos is lenni benne, hogy Joel húga. Ennyi véletlen nincsen, és az ő szájából hallottam, hogy milyen érzés volt az unokahúgát a kezében tartania, amikor megszületett. Miatta lett nőgyógyász, és az elhunyt bátya miatt. A memóriám tökéletes, és bár úgy tűnik többet nem fogunk találkozni, azért a sors megtréfál, és összehoz egy találkozót a testvérével.
- Nekem apa szülei vallásosak, de a szüleim már más szellemben neveltek fel engem, de gondolom ezzel te is így vagy a lányodat illetően. – mosolygok rá, de a saját mamám emléke könnyeket csal a szemembe. Olyan ügyetlen vagyok, hogy nem találom meg a zsebkendőt, így elfogadom Angie-ét. Az orromat kifújom vele, de aztán megkapom azt a kérdést, amit már nem kerülhetek ki.
- Nem, csak egynek, amiről én tudok. A Cuba bárban hirdették meg, és ott keveredtem össze a bátyáddal, mármint pontosabban előtte, amikor elmentem rendelésre, de végül nem vizsgált meg. – mosolyodom el, és kortyolok egy keveset a teámból.
- Mármint Joel a bátyád, ugye? Kuba alatt említett téged, és abból sejtettem, hogy rólad lesz szó, amikor bemutatkoztál, de nem voltam benne biztos még. Igen, vele voltam Kubában, de gondolom nem mesélt rólam, ha mégis, akkor nem hiszem, hogy túl hosszan. – kissé elszontyolodóm, és a fülem mögé tűröm az egyik kiálló hajtincsemet. Az államat a tenyeremre fektetem, és úgy figyelem a velem szemben ülő nő reakcióját.  
- Biztosan az a lényeg csak, hogy egészséges legyen. – terelném el a szót a bátyáról, de közben ég bennem a kíváncsiság is, hogy mi mindent tudhatnék most meg róla. A húgával találkozni nem mindennapi lehetőség, és már az első perctől kezdve szimpatizálok vele. Az a négy nap sok mindent megkutyult, de az elmúlt két hét némasága elég indok arra, hogy többet ne keressem. Jobb lesz mindkettőknek, ha nem bolygatjuk fel a múltat.

Vissza az elejére Go down
Angelique B. Mallors
avatar
Polgárság

Avataron : Lily (Chloe Ninette Thomson) James
Kor : 35

TémanyitásTárgy: Re: Regent Cukrászda & Kávézó
Vas. Május 22, 2016 10:36 pm
 



 

- Nagyon sok munka lehetett benne, de gondolom igazán büszke vagy rá. Melyik ez az étterem? Egész felcsigáztál vele. Ha egyszer ellátogatok oda, megmutatod a konyhádat is?
Kérdezem őszinte lelkesedéssel. Nem nagyon zavartatom magam amiatt, hogy nem ismerjük egymást igazán és csak most találkoztunk. Ezek mind csak ártatlan kérdések a részemről, kíváncsiságról tesznek tanúbizonyságot és nem másról. Persze félreértheti, de nem tűnik olyannak, aki megtenné. Elvégre nem valami konkurens éttermet vezetek. Csak sógornője leszek egy egyszerű szobalány vagyok, akit érdekel mások ízlése, ennyi az egész.
- Rábíztam, hogy akarja-e követni a szokásokat. Én sem mindent vettem át anyuéktól, főleg azért nem, mert egy kissé kiábrándultam az Úr akaratának kegyességéből a bátyám halála után. Pedig akkor még csak gyerek voltam.
Elroyról beszélni sosem fog kevésbé fájni, de már nem akarok sírni rajta, miatta. Már csak tompán sajog, s tudom, hogy ez életünk végéig így lesz. Mindannyiunkat megviselt és megváltoztatott ez az egész.
- Hogy micsoda?
Még jó, hogy éppen nem vettem magamhoz egy falat semmit sem, ugyanis az itt és most akadt volna a torkomon. Mert az egy dolog, hogy valamiről én kezdek el beszélni, s ennek létét sejtem is, mint macska az esőt, de így konkrétan a képembe tolva azért nem kis szemelkerekedésre késztet a dolog.
- Te jó ég! Ne haragudj, én nem akartam udvariatlan lenni, csak.. huh. Kicsi a világ.
Már értem, hogy mi fogta meg Chloeban. Nem csak gyönyörű, de még kedves is.
- Igen, ő az. A legfiatalabb mindannyiuk közül.
Nem tudom, hogy mennyit mondott el neki a családunkról, így tovább nem megyek. Inkább pótcselekvésként fülem mögé tűröm egy hajtincsemet.
- Igen, mesélt rólad, de az egy elég balul kezdődött találkozásunk volt, szóval tényleg nem sokat.
A pontos "hogy mit"-be nem mennék bele, főleg nem azzal a spékkel, hogy én mit mondtam neki rá.
- Kicsit megsértettem aznap, így nem volt annyira közlékeny. Öm.. de akkor ti most?
Függőben marad a vége, elharapom, mikor rájövök mennyire is voltam udvariatlan nagy eséllyel. Így viszont eléggé elérthetővé válik az egész, mivel nem pontosítottam, hogy mire is gondolok.
- Igen-igen, az fontos nagyon.
Menteném én is a menthetőt, ha ugyan van olyan. Zavaromba enyhén belepirulok.






If you love me, Dilly dilly, I will love you

When I am Queen, Dilly dilly, You'll be my King
Vissza az elejére Go down
Chloe Ward
avatar
Szolgáltatók

Avataron : Emily Didonato
Kor : 26

TémanyitásTárgy: Re: Regent Cukrászda & Kávézó
Csüt. Május 26, 2016 12:39 pm
 



 

Angie and Chloe


Angie személyisége elbűvöl, és hirtelen úgy érzem, hogy a korkülönbség ellenére is hamar a barátommá tudnám fogadni. Könnyedén nyílik meg neki az ember, és úgy érzi, hogy azonnal meg is bízhat benne. Kár lett volna tagadni előtte, hogy a bátyával utaztam el, hiszen Joel mesélt nekem a húgáról, sőt az unokahúgáról is. A név pedig igazolja a felvetésemet.
- Ó, még nem nyitottam meg. A helyiség van meg, és épül, de ha minden jól megy, akkor egy hónap múlva már a saját éttermemben fogok dolgozni, és nem a másikban. A felmondást még halogatom, mert nem akarok munka nélkül maradni. A tervezés sok időt elvesz, de nem eleget, így kár lenne otthon ülnöm. – osztom meg vele a részleteket, hogy milyen fázisban tart a vállalkozásom megnyitása.
- De, ha meglesz, akkor mindenképpen megmutatom neked. – kedves mosollyal tekintek rá, és még mindig nem hiszem el, hogy ma délután a sors annak a férfinak a húgával sodort össze, akit két hete nem láttam.
- A saját akaratának megtartása nagyon fontos. Ha egyszer lesz gyerekem, akkor én is ezeket az elveket akarom követni. Semmit sem erőszakolnék rá, mert van saját elképzelése, és az már nem én lennék, ha rajta keresztül szeretném megvalósítani az álmaimat. – kortyolok bele a teába, és hamarosan a waffle is elfogy. A menstruáció alatt jobban vágyom az édesre, így nem is csoda, ha hamar felfaltam, de igyekszem nem mohónak látszani.
- Nem akartam tapintatlan lenni, csak azt hittem jobb, ha őszinte vagyok veled, és nem teszek úgy, mintha nem ismertelek volna fel a neved alapján. – kissé elbizonytalanodom, hogy a frászt hoztam-e rá, és mindjárt elzavar az asztaltól, de aztán ő kezd el mentegetőzni.
- Igen, kicsi a világ. – jegyzem meg, és a reakcióját figyelem. Nem elutasító, sőt nem is ellenséges velem, így megnyugszom, hogy nem valami hülye lotyónak állított be Joel, mert azt azért nem néztem volna jó szemmel. Sok közünk nincs egymáshoz az utazáson kívül, de nem vagyok rossz véleménnyel róla, mármint az önérzetemet sérti, hogy nem keresett, de ha így akarja lezárni, akkor nem fogok loholni utána. Csendben elfelejtem, és búcsút mondok a négynapos kubai csodának. A veszekedésük, és a magánbeszélgetés részletei sem tartoznak rám, pedig belül liftezik a gyomrom. Mégis mit gondolhat rólam, amiért sírva közöltem vele, hogy hamarabb kell hazajönnünk? A még meg se nyílt éttermem leégése nem várt fordulat volt, és mivel a befektetéseim nagy része abban fekszik, nem csoda, ha megijedtem. Anyagi károm keletkezett belőle, nem fogom tagadni, de ezt a problémát nekem kell megoldani, és így apa segítségét sem fogadtam el. Egyedül kell boldogulnom, és számolnom kell a váratlan eseményekkel is, mint ez. A munkálatok azóta folytatódtak, mert hozzányúltam egy másik forrásomhoz. Apa kinyírna, ha tudná, hogy az anyától örökölt tőkémet nem a lakásvásárlásra, vagy éppen a későbbi terveimre használom fel, hanem a mostani helyzetre. Össze kell húznom a gatyaszárat, és minél több túlórát vállalni, hogy kiegyenlítsem a számlát, és ne csússzak meg a felvett hitel részleteivel sem.
- Nem, mi nem vagyunk együtt. Közösen mentünk el nyaralni, mert a partnere voltam a táncverseny alatt, de ennél több nem lesz közöttünk. – a hangomon érződik, hogy ezt a döntést valójában nem én hoztam meg, hanem Joel, amiért nem jelentkezett, de vettem a lapot, és nem zaklatom.
- Hallottam, hogy te is szeretsz sütni. Van esetleg kedvenc recepted, vagy olyan vagy, aki inkább örömet okoz a sütéssel, és maga inkább nem igazán fogyaszt? – terelem a témát a testvéréről, és kissé én is zavarba jövök. A helyében én is rákérdeztem volna, ha fordított lenne a helyzet, de azt is tudom, hogy nem hazudhattam neki. Ők még fognak találkozni, mi nem.

Vissza az elejére Go down
Angelique B. Mallors
avatar
Polgárság

Avataron : Lily (Chloe Ninette Thomson) James
Kor : 35

TémanyitásTárgy: Re: Regent Cukrászda & Kávézó
Vas. Jún. 05, 2016 8:28 pm
 



 

Eleg kinos, ha elsiklottam afelett, hogy nincs meg nyitva az etterrme. Na mindegy, lehet, hogy mondta, lehet, hogy nem mondta, ez mar nem fog kiderulni. A lenyeg, hogy elmondja nekem, hogy meg nincs nyitva, de a lenyegig - a konyhaig - is el tudunk evezni a beszelgetes alatt.
-Mindenkeppen jol teszed. A mai vilagban szerintem senki nem engedheti meg maganak azt a luxust, hogy a biztos allasat bizonytalansagra cserelje.
Mondom en ezt ugy, hogy edesanya vagyok, akit ugyan tamogatott a gyerek apja mindig anyagilag es egyeb segitsegileg is, de megis egyedulallo anyakent neveltem fel Roset, tehat tudom, hogy mirol beszelek, amikor imenti szavaimat mondom. Ezert nem tanultam tovabb soha, mert nem akartam elvenni az idot Rosetol, szerettem volna, ha vele tudok lenni minel tobbet, igy mivel dolgozni meg kellett, munka mellett nem tanultam. A tanulas mellett pedig nem tudtunk volna mibol megelni, szoval ez ordogi kor volt mindig is.
-Koszonm szepen!
Mosolygok Chloera halasan. Tenyleg erdekel az etterme es az a bizonyos konyha is es nem hiszem, hogy csak falbol tesz igeretet arra, amit kertem tole. Szoval mondjuk igy, hogy elore boritekolom azt, hogy lathatom majd azt a bizonyos konyhat. Ki tudja.. Talan Joellel egyutt.
-Neha megvallom azert nehez megtalalni a balanszot, de igyekszem. Azt, higy mennyire csinalom jol, csak Rose tudna megmondani.
Tartok egy kis sutemeny utolso falatjat megetkezo szunetet. Aztan csak kiderul, hogy honnan is ismert rel mar az elejen.
Nem mondom, hogy nem lep meg, de ettol nem lesz szamomra valtott a benyomasom rola. Kedves lanynak tartom es mar ertem, hogy mi volt az, ami miatt a batyam nem mondott elbol nemet arra a kubai nyeremenyre. Meg hogy egyaltalan miert tancolt vele. Mert a kulso az kulso, de szerintem a tancon atut a szemelyiseg is.
-Nem lesz?
Visszakerdezesemben azert akad nemi dobbenet. Nem tudom hirtelen, hogy mi az, amikeppen eloadta neki Joel a tutit, de sejtesem szerint ez tortent.
-Bocsass meg, semmi kozom hozza.
Visszakozom rogvest, hiszen ha nem akarja elmeselni, akkor tenyleg nem akarom, hogy ugy erezze ez az igenyem log a levegoben.
-Igen, nagyon szeretek. Nem vagyok profi, de imadok kiprobalni uj dolgokat, recepteket. Fozni is szeretek, de a sutes all hozzam igazan kozel. Tudod ennyi fiutestver mellett ez szinte alap dolog. Valakinek el kell latni oket is..
Kacsintok Chloera. Hiaba, az en agglegeny testvereim nem a fozotudomanyukrol hiresek. Vagyis, modositok. Nem arrol, hogy gyakran foznek. De hat a mirelitek koraban.. ugyan ki vetne rajuk - foleg a foglalkozasukat figyelembe veve - kovet?
-Inkabb az oromszerzes a sutesben az, ami kozel all hozzam. A magam reszerol az elmenyert sutok, ritkan eszem egy szeletnel tobbet a sajat sutijeimbol. De talan a kokuszos kockat szeretem a legjobban, ha valasztani kellene. Neked van kedvenc eteled?
Ha mar szakacs, szerintem a kerdes elegge helyen valo.






If you love me, Dilly dilly, I will love you

When I am Queen, Dilly dilly, You'll be my King
Vissza az elejére Go down
Chloe Ward
avatar
Szolgáltatók

Avataron : Emily Didonato
Kor : 26

TémanyitásTárgy: Re: Regent Cukrászda & Kávézó
Kedd Jún. 14, 2016 7:11 pm
 



 

Angie and Chloe


Zavarban kellene éreznem magam, hiszen végül kimondtam előtte, hogy ismerem a bátyát, és azt sem tagadtam le, bár nyíltan nem kérdezett rá, hogy történt-e közöttünk valami, de Angiet olyan nőnek tartom, aki olvas a sorok között. Nem véletlenül a nemet hangsúlyoztam ki, mert nem hinném, hogy a jövőben látni fogom a testvérét. Kuba óta jó néhány hét eltelt, és semmilyen úton-módon nem keresett fel, ami egyenlő a nemmel. Bánom-e? Nehéz lenne elfelejteni azt a négy napot, és a táncot is vele. Akadtak hullámvölgyek, és súrlódások is, de ha egészében teszem mérlegre az utazásunkat, akkor több a jó élmény. Megismerhettem egy olyan férfit, aki levett a lábamról, annak ellenére is, hogy alig egyezett a véleményünk bármiben is.
- Sajnos nem. Ne szabadkozz. Ha én lennék a helyedben, akkor valószínűleg ugyanígy rákérdeztem volna. – mosolyodom el, és a táskámat arrébb teszem. Sajnos már sütim nem maradt, mert befaltam az egészet. A nehéz napok mindig ezt hozzák ki belőlem, és nem tudok nemet mondani egyetlen édességre sem. El fogok hízni, ha így folytatom.
- Sokat veszekedtünk, és úgy hiszem a bátyád lezárta ezt. Nincs mit szépíteni, ennyi volt. – vonom meg a vállamat, bár a szememben felcsillanó szomorúságot képtelenség lenne elrejteni. Többre vágytam, de azt hiszem ez az első találkozás óta így van, és a sors még volt olyan kegyes hozzám, hogy közelebbről megismerhessem őt. Talán így kellett lennie, és általa is nyertem valami pluszt. Mindenesetre már tudom, hogy milyen az igazi orgazmus.
- Akkor hasonlítunk ebben. A főzés a szenvedélyem, és inkább a tűzhely mögött vagyok, mint kóstoljak, de előfordul az is, hogy megfeledkezek magamról, és akkor falok, de még mindig nagyobb örömmel tölt el, ha főzhetek valakire. A gondoskodás egyik jele. – halkan felkuncogok a megjegyzésére, ami a négy fiútestvért illeti.
- Kedvenc étel? – gondolkodom el hangosan, hogy erre mit is kellene mondanom, de sajnos nem jut eszembe semmi, aztán mégis.
- A fahéjas csiga. Az anyukám, és az apukám együtt találták ki a receptjét..ezért áll a szívemhez olyan közel. A francia konyhát is imádom, mert jelenleg is egy francia étteremben dolgozom. Könnyed és egyszerű, megismételhetetlen. – az asztallap tetején fűzöm össze az ujjaimat, és megtámaszkodok az alkaromon.
- A sütés a hobbid is? – érdeklődök tőle, de ekkor az üzlet vezetője lép oda hozzánk.
- Kedveskéim egy kis kóstolót? Sajtos rolád a sütőből.. – nyújtja felénk az idős néni, és mivel már olyan régóta ismerem el is veszek egyet.
- Kóstold meg. – biztatom Angiet is, aztán beleharapok a sajátomba, de a kezemet a szám elé teszem közben.
- Isteni Mar. – nyalom meg a szám szélét, és bekapom a végét is. Imádok ide járni, és ma különösen örülök, hogy összetalálkoztam Angievel. Igazi tünemény, és már értem, hogy miért zengett ódákat róla Joel.



A hozzászólást Chloe Ward összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Vas. Júl. 17, 2016 7:35 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Angelique B. Mallors
avatar
Polgárság

Avataron : Lily (Chloe Ninette Thomson) James
Kor : 35

TémanyitásTárgy: Re: Regent Cukrászda & Kávézó
Csüt. Júl. 07, 2016 2:36 pm
 



 

- Ettől függetlenül nem illett rákérdeznem. Abszolút a magánügyed, a magánügyetek. Csak tudod, a bátyám nem kifejezetten közlékeny. Bár nyilván erre neked is sikerült rájönni az ismeretségetek ideje alatt.
Mosolygok rá. Hiába, érdekes egy család vagyunk ilyen szempontból, én a cserfes, a bátyáim pedig a maguknak valók. Vagyis ez ebben a formában nem teljesen igaz, hiszen beszélnek ők, épp csak sose arról, ami engem érdekelne. Azt tűzzel-vassal kerülik. Néha elgondolkodom azon, hogy vajon én vagyok-e a hibás, de aztán arra jutok, hogy nem hibás senki, nincs hibája egyikünknek sem több, mint amennyivel a másik rendelkezik. Egyszerűen ilyenek vagyunk és kész.
- De mégis min tudtatok összeveszni?
Felszalad szemöldököm a homlokom közepére. Az egy dolog, hogy ez megint olyasmi, amire nem kéne rákérdezzek, de mivel nagyon meglep így muszáj vagyok. Ugyanis el nem tudom képzelni, hogy egy vadidegen nővel Joëlnek miféle veszekednivalója támadt. Hacsak.. nem. Nem akarok latolgatni semmit, inkább szeretném hallani Chloe válaszait, hátha megtisztel velük.
- Igen, ez így van. Mondjuk sokakból hiányzik ez a főzős-sütős-gondoskodós én. Ami nem baj igazság szerint. Én nem hiszek abban, hogy minden nőnek ez kell legyen a szeretetnyelve. Nem ítélem el azokat a nőket sem, akik sosem főznek, csak rendelnek ételt.
Velem is előfordult, amikor Rose kisebb volt és elkezdtem dolgozni. Kevesebb időm maradt arra, hogy a konyhában tevékenykedjek és éveknek kellett eltelni addig, amíg újra magamra találtam a konyhában is.
- Neked mi erről a véleményed?
Kérdezem, mert nem csak úgy a levegőbe beszélek, hanem tényleg érdekel mit gondol Chloe.
- Maradjon köztünk, de azért a franciák is tudnak összehozni undorító dolgokat. A csigát például bottal nem piszkálgatnám, bár az édesanyám kedvence.
Vallok színt. A kérdésre mosolyogva megrázom a fejemet.
- Azt nem mondanám, bár őszintén nem tudom, hogy mit is tekintünk hobbinak. Ha olyasmit, amit a leggyakrabban csinálok nem kötelességből és szívesen, akkor lehet a sütésre is azt mondani, hogy a hobbim, valóban. Hű!
Nyúlok én is egy kóstoló után, hosszan ízlelgetem, mielőtt jólesőn hümmennék.
- Valóban nagyon finom. Köszönjük szépen!
Chloera pillantok.
- Egyébként Kuba szép hely? Hiába van pilóta is a családban, én magam nem sokszor voltam külföldön eddig, nem ismerem a helyeket ilyetén.

//Bocsánat a váratásért //






If you love me, Dilly dilly, I will love you

When I am Queen, Dilly dilly, You'll be my King
Vissza az elejére Go down
Chloe Ward
avatar
Szolgáltatók

Avataron : Emily Didonato
Kor : 26

TémanyitásTárgy: Re: Regent Cukrászda & Kávézó
Vas. Júl. 17, 2016 7:40 pm
 



 

Angie and Chloe


Még mindig nem tudom elhinni, hogyha már Joel nem jelentkezett, a sors volt olyan kegyes, sőt inkább ravasz, hogy a húgával hozzon össze. Nem semmi helyzet, de amint rátalálok a közös hangra Angie-vel máris úgy érzem, mintha már évek óta ismerném. Nem érzem, hogy feszengenem kellene a társaságában. Tisztelem őt, mert a bátyja elmondása szerint elég fiatalon lett anyuka, és most ismét szülői örömök elé néz. Nem hiszem, hogy képes lettem volna anyává avanzsálódni tizenhat évesen, de nem lehetünk egyformák. Az én életem így is kesze-kusza, de Joel még ezt is felbolygatta, és amiről azt hittem, hogy nem létezhet, hát azt szépen keresztülhúzta.
- Öhm ebben igazad van. A bátyád nem sok mindent mond, de ha mégis, akkor azt erőteljesen tudja előadni. – emlékezem vissza az alig pár héttel ezelőtti kis kalandunkra, és be kell vallanom, hogy akadtak olyan szituációkat, amiken most már mosolyognék, de voltak olyanok is, melyek egy életre bennem maradtak.
- Ezt nehéz lenne megmondani, mert a legkisebb apróságon is képesek voltunk összeveszni. Akadt egy olyan nap, amikor reggel már úgy indultunk neki a napnak, hogy nem szólunk egymáshoz. Egy hajóútra invitáltam meg, és ott elhívott egy másik úriember ebédelni. Nem tudom megmagyarázni, de szerettem volna, ha a testvéred szavakkal marasztal, de ő erre csak annyit mondok, menjek, ha akarok, neki édes mindegy. Sokszor elbeszéltünk egymás mellett, és azt hiszem én nem úgy értelmeztem az ő kijelentéseit, ahogyan szerette volna. – a mutatóujjamat a szám elé helyezem, és elgondolkodom még Kubán. Nem akarok konkrét veszekedési témát mondani, mert a szexet illetően eléggé nagy kelepcébe kerültem, és valamilyen szinten jómagam is provokáltam azt. Hamar át is térünk egy kellemesebb terepre, ami nem is ingoványos.
- Én sem nézem le az olyan nőket, és nem is ítélem el őket, akik nem szeretnek főzni, és sütni sem. Nekem apukám révén lett ez a szenvedélyem, és korántsem biztos, hogy ezzel foglalkoznék, ha nem ilyen példa lenne előttem. Ha szavakkal nem tudom kifejezni az érzéseimet, akkor főzök. Nekem többet mond el egy étel, mint a kiejtett szavak. Lehetséges, hogy én működök furán. – halványan elmosolyodom, és a csigára tett megjegyzésén hangosan felkuncogok.
- Nem szeretem a csigát én sem. Még bottal se nyúlnék hozzá, de az étteremben már dolgoztam vele, és meglepődnél, hogy hány vendég szereti is. – sóhajtok egyet, mert Mar közeledik felénk frissen sült süteményekkel. Elveszek egyet tőle, és jóízűen megeszem, de mielőtt még elmenne, kérek egy pohár vizet mellé.
- Kuba eszméletlen szép volt. A tengerpart, a bazárok, az éjszakai élet, és aj..elmentünk egy vízeséshez. Érintetlen természet, egyszerűen felejthetetlen. – belepirulok az emlékbe, ahol meztelenül fürdőztem, és néhány kínai turista meglesett. Milyen ideges volt Joel akkor. A vizem meg is érkezik, így abból kortyolok párat, és leteszem magam mellé az üveget.
- Van pilóta a családotokban? Joel nekem azt említette, hogy van egy másik orvos is, de azt nem tudtam, hogy a fellegek felett is jártok. – meglepődöm, hogy mennyire elengedtem magam Angie társaságában.
- Azt szabad tudni, hogy a szüleitek mivel foglalkoznak? – pillantok az ismerős szempárba, és az kezemen támasztom meg az államat, ezzel is jelezve, hogy minden figyelmemet neki szentelem.



A hozzászólást Chloe Ward összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szer. Aug. 10, 2016 7:02 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Angelique B. Mallors
avatar
Polgárság

Avataron : Lily (Chloe Ninette Thomson) James
Kor : 35

TémanyitásTárgy: Re: Regent Cukrászda & Kávézó
Vas. Aug. 07, 2016 7:52 pm
 



 

Nem mondhatnám, hogy olyan nagyon egyszerű volt a legszebb kamasz éveimben anyának lenni, ért megannyi atrocitás, de nem adnám oda semmiért az élményt, hogy Rose anyja lehetek. És egyébként is, a nehézségek azért vannak, hogy ne unatkozzunk. Vagy valami ilyesmivel nyugtattam mindig magam.
- Nem lehet mellette unatkozni, ezt nyilván te is észrevetted.
Mosolyodom el. Tudom, hogy összevesztek, hallottam hírét, de ettől még nem tudok Joëlről rossz szájízzel megnyilatkozni. Egyszerűen imádom őt, ahogy az összes testvéremet is.
- Nos, ez felettébb érdekes. Általában ugyanis nem veszekszik akárkivel.
Nem akarom lelőni a bátyám hadi titkait, de tudtommal az olyan nőkkel, akik nem érdeklik egyáltalán nem szokott leállni vitába elegyedni, pláne nem "vérre" menően veszekedni. S ha innen nézzük, ez tényleg, mint említettem felettébb érdekes.
- Nos, Joël tipikus férfi, de erre nyilván sikerült rájöjj. Hiába szeretne a női agy valamit, ő nem egészen úgy reagál. Ezzel milliószor megütöm képletesen én is a bokámat, francia szavaktól hangos közöttünk is a lakás olyankor.
Engesztelő mosollyal mentegetem a bátyámat, de vajon miért is? Nem szidta senki, nem emelt ellene Chloe rossz szót. Mégis, ez jön zsigerből, hát így cselekszem, az már tény. Így van kódolva bennem a nagy Roux-öntudat.
- Nem működsz furán szerintem, bár tény, hogy elég unikális dolog, hogy az érzelmeidet főzéssel fejezed ki. Joëlnek főztél már?
A kérdés csak úgy kiszalad, nem is gondolom át igazán. A szám elé kapom a kezem bocsánatkérésem jeléül, de nem magyarázkodom, inkább mintegy hirtelen éledő kíváncsisággal várom a velem szemben ülő reakcióját minderre.
- Van, igen. Francois, a bátyánk. Bár ő azt szereti inkább, ha Ralfnak szólítjuk, de az nem áll a számra annyira. Miért kérdezed?
Meghökkenek egy picit ezen, de nem zavar. Kicsi a világ, az már bizonyos.
Az órámra siklik pillantásom az utolsó falat süti lenyelése után és kis híján megáll bennem az ütő.
- Jesszusom! Mon dieu! El fogok késni.
Kerekednek el szemeim, s már pattanok is fel, mint akit megcsípett valami. Egy névjegykártyát csúsztatok Chloe elé - és ha valamit nem fizettünk ki a pultnál nem emlékszem a kezdőmre xD akkor annak az árát is az asztalra teszem.
- Ha van kedved, gyere be a hotelbe néha. Szívesen beszélgetek veled tovább, de ne haragudj, most rohannom kell. Örültem a szerencsének, szia!
Köszönök el és ezzel távozom is sietve. Remélem, hogy tényleg találkozunk még.

//Tekintve, hogy elég régi, én itt zárnék, köszöntem szépen Ha van kedved egy újhoz, bármikor benne vagyok. Imádtam ezt is //






If you love me, Dilly dilly, I will love you

When I am Queen, Dilly dilly, You'll be my King
Vissza az elejére Go down
Chloe Ward
avatar
Szolgáltatók

Avataron : Emily Didonato
Kor : 26

TémanyitásTárgy: Re: Regent Cukrászda & Kávézó
Szer. Aug. 10, 2016 7:06 pm
 



 

Angie and Chloe


Fura éppen azt a férfit kitárgyalni egy másik nővel, aki ráadásul a rokona is, akiért odavagyok, vagy mindenesetre megmozgatott. Nem mondanám, hogy könnyen szerelembe esnék, mert sokszor összekeverem azt az érzést, ami ezzel jár, de Joel nagyon mély benyomást tett rám, ezért is fura, hogy az elmúlt három hétben a csend honolt közöttünk.
- Igazán? Szerintem nem olyan fura. Valószínű jobban ismered, de nem hinném, hogy hosszútávon kamatoztatható lenne, ha csak állandóan egymás torkának esnénk. – mosolygok rá Angie-re, mert mégiscsak a testvéréről van szó, és nem akarom, hogy azt higgye, rosszat gondolok róla. Egyszerűen nem értem őt, de amikor hozzáfűzi a női agyas megjegyzést is, akkor kénytelen vagyok felkuncogni, és a szám elé tenni a kezemet.
- Ebben egyetértek veled maximálisan. Soha nem úgy reagál, ahogyan én szeretném, sőt általában sokkal rosszabbul, de én annak tudtam be, hogy határozott, és a korkülönbség teszi, de akkor csak simán húzzuk rá a vizes lepedőt, és hagyjuk annyiban, hogy férfi. – a mosolyom még szélesebb lesz, és a főzés kerül előtérbe. Kicsit meghökkenek, de ezt kifelé nem láthatja a velem szemben ülő hölgyemény.
- Nem, még nem főztem neki, és ahogyan említettem, szerintem nem is fogok. – hagyom ennyiben a témát, mert nem akarok hiú ábrándokat kergetni. Elég beszédes a csend helyette, és nem fogok a nyakába akaszkodni, ha nem akar látni. Annyira még nem ment el az eszem, hogy ilyesmit tegyek. Beégtem már jó néhányszor előtte, és pontosan emiatt kerülöm is.
- Azért kérdeztem, mert Joel mesélt rólatok. Látszik rajta, hogy mennyire szereti a testvéreit, és milyen közel álltok egymáshoz. – nem akarok mindent felfedni, mert amiket elmesélt személyes dolgoknak tűntek, de a húgának mégsem hazudhatok. Hirtelen pattan fel Angie a következő pillanatban, így csak elmosolyodom szintén, hogy mennyi közös vonás benne, és a bátyában.
- Jaj, köszönöm szépen. További szép napot, és jó munkát! – elveszem a felém nyújtott névjegykártyát, és el is teszem a táskámba. Még jól jöhet, bár nem sok reményt fűzök ahhoz, hogy bármikor is viszontláthatnánk egymást. Nemsokára én is összeszedem magam, és távozom a cukrászdából.
/Köszönöm szépen a játékot, nagyon élveztem én is!! <33/


Vissza az elejére Go down
Admin
avatar
Admin

Avataron : J. Falahee | J. Coleman | C. Wood
Kor : 168

TémanyitásTárgy: Re: Regent Cukrászda & Kávézó
Szer. Aug. 10, 2016 10:23 pm
 



 





játék vége




Vissza az elejére Go down
Vendég
avatar


TémanyitásTárgy: Re: Regent Cukrászda & Kávézó
Szer. Szept. 07, 2016 7:00 pm
 



 



Lucy & Ellis

- Hé, kérsz még valamit, El?
Néha elgondolkodtat, mennyire különbözőnek látja ember és ember a világot. Minden nap egy isteni kegy, egy lehetőség arra, hogy jól csináljuk és éljünk, mégis, ahogy kinézek a kávézó ablakán az esőcseppekkel tarkított utcára, halott emberek arcai pillantanak vissza rám. Többnyire, de az ilyen esős napokon, mint a mai, halmozottan csökken az átlagos utcai jókedv. Érhetetlen, eső nélkül nem lenne termés, kiapadnának a folyók, a tavak, csupa fertelmes következménye lenne, mégsem örülnek az emberek, hogy az Isten megajándékozza őket.
- Hahóó Ellis…
Apró sóhajt hallatva az asztalra könyökölök, arcomat pedig a tenyerembe simítom, hátha könnyebben megbirkózom a lelombozó látvánnyal.
- Ellis, már megint elbambultál? Jim!
- Ho-ho-hogy mi? - kapom fel a fejemet ritkán hallott második nevem említésére, és csupán ekkor szembesülök vele, hogy Lis, a kedves és mindig türelmes felszolgáló lány épp rám várakozik.
- Azt kérdeztem, hogy kérsz-e még valami mást? - mosolyodik el elnézően, én pedig nem tudok mit tenni, minthogy viszonzom a gesztust.
- Nem, köszönöm. Azt hiszem, megyek is - kelek fel az asztaltól, vállamra csapva a kis oldaltáskámat, majd előkaparva a zsebemből két gyűrött dollárt, kifizetem a kellemes kávét, amelyet minden hét első napján elfogyasztok a barátságos kis vendéglőjükben. Túl nagy luxus lenne, ha minden nap betérnék, azonban heti egy alkalmat még az én szűkös pénztárcám is elbír. Ráadásul ma sehova nem kell sietnem, este lesz csupán egy össznépi főzés a szállón, addig pedig még bőséggel van időm.
Így nem is indulok rögvest útnak, hanem még csöppet álmatagon a korai keléstől, betérek a mosdóba nem egyéb célból, minthogy kiűzzem a számból a kávé kellemetlen utószagát. Hiába ízletes ital, valahogy utána az ember lehelete nem az igazi, én meg olyan fickó vagyok, aki a körülményekhez képest ad magára. Egy rágó mondjuk gyorsabb és hatásosabb lenne, de ez megint olyasmi, amire felesleges költekezni, ha van fogkrémed.
Szóval, elnyomva magamban egy ásítást, a mosdókagylóhoz lépek, és elkezdek kotorászni a táskámban a krémért, na meg a fogkeféért. Előbbi hamar kézügybe kerül, de a keféért hiába túrom fel az egész cókmókot, nem lelem meg, idő közben pedig még az is megzavar, hogy betoppan egy nő a helyiségbe. Értetlen arckifejezéssel méregetem felháborodott ábrázatát, azonban nem szól semmit, csupán egy hangos puffogást követően sarkon fordul. Újabb elégedetlen élvezője Isten kegyeinek. Na de ő a legkisebb bajom, a fogkefémet tényleg sehol nem lelem, valószínűleg elhagyhattam valahol, hacsak nem felejtettem a szállón.
- Nos, elődeink is megéltek nélküle... - tűnődök magamban, a fogkrém birtokában pedig már most előrébb vagyok, mint ők egykoron, a lényeg, hogy kicsit felfrissítsem a számat, amit a mutatóujjam segítségével is elérhetek.
Véve egy nagy levegőt, lecsavarom a tubus kupakját, majd bősz precizitással kezdem telenyomni a számat a krémmel, azonban a mosdó ajtaja megint nyílik, amely mögött legnagyobb meglepetésemre megint egy női alak bujdos.
- Shegíhthetk? - kérdezem felvont szemöldökökkel, félig a hölgy irányába fordulva.


||music:zene||
Vissza az elejére Go down
Lucy Lawrence
avatar
Inaktív

Avataron : Emma Stone
Kor : 24

TémanyitásTárgy: Re: Regent Cukrászda & Kávézó
Szer. Szept. 07, 2016 7:36 pm
 



 

Ellis & Lucy


Ez a reggel pocsékul indul minden szempontból. Itt állok az E Pine és a 14-es utca sarkán, lábamon a kacsasárga gumicsizma, aranyos, masnis ruha és...
Az esernyőt otthon hagytam. A szemerkélő eső elől próbáltam menekülni. Az egész éjszakán át tartó esőzés után ma azt ígérte az időjárás jelentés, hogy nem fog esni. Ellenben minden lucskos és vizes. Ezért van rajtam a csizma. Arról nem volt szó, hogy közben mégis leszakad az ég. Fejemet az ég felé emelem és vizes tincseimen simítok végig.
Már azt sem tudom, hogy hova indultam el, az egyetlen amely érdekel, hogy menedéket találjak. S erre nincs is jobb hely, mint a közeli cukrászda. Az utca szinte néptelen, az autókból élő zombik bámulnak ki lustán az ablakon. Megpróbálok átrohanni két gépjármű között, de nem is én lennék, ha a soron következő nem csapná fel rám a vizet.
Hatalmas sóhaj keretében lépek be a helységbe. A csöpögő ruhámmal megállok a bejárati szőnyegen. Nem akarom a cukrászda padlóját összevizezni, de időmet eltölteném itt, egy kávé társaságában.
Tarkómat vakarva nézek a kihaltnak tűnő helyen lévő pincérlányra.
- Öhm, hello. Egy picit csöpögök, de egy kávét meginnék. Elvagyok én itt is. - nevetem bután, lehajtott fejjel.
És ekkor az összes létező hajszálam az arcomhoz tapad. Úgy nézhetek ki mint Farkas, ahogy felpillantok. A felszolgáló csak kedvesen mosolyog és a mosdó felé tekint, ahonnan egy felháborodott nő jön ki. Valójában be se ment.
- A mosdóban van papírtörlőkendő. Nem sokat segít, de némileg megtörölheti magát. Addig elkészítem a kávéját. Rövidet, hosszút, lattét?
Kérdi kedvesen, ahogy előveszi a papírt. Közben a mosdóból kirohanó nő a pult mögött álló leányzót követeli, hogy hadd beszélhessen a főnökkel, vagy legalább a panaszkönyvet hadd kérje el. Ehhez hasonló arcátlan viselkedéssel még sehol sem volt dolga. Hallom sipítozó hangját és kiráz tőle a hideg. Vagy az az ázott ruhám miatt lenne?
- Egy francia vaníliás kávét kérek. - mosolygok és ezzel elindulok a mosdó irányába.
Nagy elánnal rontok be, amikor... Hirtelen torpanok meg és kezdem érteni, hogy mi is lehet a baja a kint sipítozó némbernek. Hatalmasat nevetek, ám a férfi kérdése hallatán, ez a nevetés leolvad arcomról. A befelé nyíló ajtó tetejére pillantok.
Lehet, hogy én tévedtem volna? Nem. Hiszen azon egy pálcikaemberke áll, ki ruhát visel.
Vállamat megvonva lépek beljebb.
- Végül is mindenki annak vallja magát, aminek érzi is. Nincs ezzel különösebb gond. - lépek a papírtörlő adagolóhoz és nagy lendülettel tépkedem ki onnan a papírokat. Előbb kezemet, karomat törlöm meg, aztán a hajamat, tincsről, tincsre. S ekkor pillantom meg, hogy mit is művel a férfi.
- Öhm... Tudta, hogy feltalálták már a rágót is? - hajtom oldalra a fejemet, miközben az egyik mosdó felé hajolva csavarom ki a vizet a hajamból. Sminkemnek búcsút mondtam, hatalmas feketeség tátong a szemem alatt.

Vissza az elejére Go down
Vendég
avatar


TémanyitásTárgy: Re: Regent Cukrászda & Kávézó
Szer. Szept. 07, 2016 8:35 pm
 



 



Lucy & Ellis

A betoppanó hölgy nevetését hallva én is bizalomgerjesztő mosolyra húzom a számat, bár egy csöppet kényelmetlen így, ajkaim között a tubus tetejével, azonban nem is tart sokáig a hirtelen támadt jó kedv. Ahogy az ő arcáról leolvad a mosoly, úgy az enyémről is szép lassan tovább andalog, miközben azon töröm az agyamat, hogy mi lehet a probléma.
- Nhehm akahtam megijeszteni - pislogok rá ártatlanul, mert hallottam ám az előbbi nő felháborodását odakintről, de hát kettőnk közül nem én rontottam be a másik nemnek fenntartott mellékhelyiségbe. Belátom, néhány nyugtató szóval azért megillethettem volna, nyilván kellemetlen volt neki a hirtelen felismerés, noha engem is épp annyira meglepett a jelenléte, mint őt az enyém. Az újabb eltévelyedett látogató viszont nem bizonyul félősnek vagy szégyellősnek, igaz, a kijelentését hirtelen nem tudom hova tenni.
- Teljesen egyetértek - bólintok neki bőszen - néhány másodpercnyi töprengést követően -, beszédemet pedig már csak a számban terjengő krém nehezíti, révén, hogy a tubust kihúztam, és szépen visszaejtettem a kopottas bőrtáskámba, amely a mosdó szélén nyugszik. Voltaképpen nem tudom, hogy mire akart célozni ezzel a megjegyzéssel, de csupán osztani tudom a véleményét. Mindenkinek megvan a joga arra, hogy azt gondoljon, amit szeretne, főként magáról. Lehet, hogy az előbbi nőnek identitásbéli problémái vannak, és tulajdonképpen a szégyentől háborodott fel, nem is miattam. Ez lehet az egyedüli magyarázat. Bár ennek értelmében akkor ma csak úgy tolonganak a magukban elbizonytalanodott nők, ám, ha az Ég így akarja, én állok a rendelkezésükre, amennyiben útmutatásra lenne szükségük.
- És te minek vallod magadat? - bátorkodom megkérdezni, ha már nem aggódik a társaságom miatt, közben pedig elkezdem csaszitolni a fogaimat a mutatóujjammal. Amennyire csípi a számat az erősen mentolos fogkrém, szinte biztos vagyok benne, hogy a procedúra végére nyoma sem lesz annak, hogy valaha megittam egy bögre, forró kávét. - Úgy értem, férfihoz képest meglehetősen csinos vagy - jegyzem meg kissé félve, nehogy megbántsam vele az érzéseit, éppen ezért kapva kapok az alkalmon az újabb témánál.
- Uhh… Nyugodtan tegezz, elvégre mind Isten gyermekei vagyunk - gördítem rá a tekintetemet a tükrön keresztül, néhány pillanat erejéig megakadva a fogmosásban, majd visszanézek magamra. - És persze. De ahogy neked sincs hajszárítód… - állapítom meg okosan. - Na meg, nem vagyok Homo sapiens neanderthalensis - teszem hozzá, aztán egy széles, fogkrémes vigyorra húzom a számat. Büszkeséggel tölt el minden pillanat, amikor kamatoztathatom a régóta agyamba vésett tudásomat.


||music:zene||
Vissza az elejére Go down
Lucy Lawrence
avatar
Inaktív

Avataron : Emma Stone
Kor : 24

TémanyitásTárgy: Re: Regent Cukrászda & Kávézó
Vas. Szept. 11, 2016 5:22 pm
 



 

Ellis & Lucy


Kitörő jókedvem nem tart sokáig, hogy pontosan legyek egészen addig, amíg rá nem jövök, hogy a mosdóbéli „szörnyeteg”, ahogy a kint lévő hölgyemény is nevezte, nem tudja hogy hol van. Csórikám eltévesztette az ajtót, de rossz lányka toppant be. Engem ugyan is ez nem zavar. Egy báttyal nőttem fel, kivel sokszor osztozkodni kellett a drága fürdőn.
Szóval bár a mosolyom leolvad az arcomról, máris új szökken vissza a helyére.
- Rá se rántson.
Legyintek egyszerűen, de nagyszerűen, mintegy mellékesen. Cuppogó gumicsizmákkal lépek beljebb, hogy rávethessem magamat a törlőkendőre. Igen, cuppog, hogy miért? No hát, esernyő az nincs nálam, és mint tudjuk az eső fentről esik lefelé. A csizma szára meg tág, így bőven volt helye a kis mocskos esőcseppeknek befészkelnie magát talpacskáimhoz. Fene a pofájukat.
- Hát… Most hogy mondja. – nézek rá teljesen elképedve, majd végigtekintek magamon. Ázott ruhámat lesimítom, de hát… Ennek ez már mindegy. – Szerintem egy két műtét teljesen beválna. Még szakállt is rajzolhatnék magamnak. Megvannak már azok a sminkmesterek. Pasinak meg nem lehet nehéz lenni, nem igaz?
S ezzel felfújom magamat, kezeimet eltartom a testem mellől és pár lépést teszek terpesztve. Kicsit talán elnagyolt férfibemutató ez, de ez most nem is a komolyság színtere. Ha már az idő nem csudijó, legalább a kedvünk legyen az.
Azonban eleddig fel sem tűnt, hogy magázom a férfit.
- Porból lettünk és porrá leszünk.
Válaszolom neki frappánsan, ahogy a hajamat dörzsölgetem a szürke papírral. Hamar átáznak az ebadták és a szemetes is lassan megtelik a galacsinokkal. Azon morfondírozok, hogy vajon említsem-e meg neki, hogy rossz mosdóba tévedt, mikor meglátom a fogmosási technikáját. Válaszán jókedvűen nevetek fel.
- Valóban, de lehet nem is lenne szerencsés ilyen ázott-fázott állapotban használni. Vagy gyorsan kisülök én is. – megjegyzésére azonban először elképedek és félúton megállok a mozdulatomba.
Ráemelem tekintetemet, mint aki nem hisz a fülének. Ritkán hallok ilyen szavakat az egyetemen kívülről. Ezért is hajolok közelebb hozzá, arcom enyhe fintorba fordul át, ahogy koncentrálva vizslatom az arcát. Nem, nem a fogkrémes mosolyát, habár az is lenyűgöző, hanem az arc szerkezetét.
- Vannak orosz rokonaid? – kérdem végül egyfajta összegzésként, lefolyó sminkkel a szemem alatt. A tükörbe nézve, ugrok hátra, ijedtemben. Úgy nézek ki, mint aki most lépett volna elő egy horrorfilmből.

Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom


TémanyitásTárgy: Re: Regent Cukrászda & Kávézó
 



 

Vissza az elejére Go down
Regent Cukrászda & Kávézó
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 5 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Seattleites :: Játéktér :: 
Seattle
 :: 
Város
-
Ugrás: