HomeHome  TaglistaTaglista  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  

Share|

Regent Cukrászda & Kávézó

Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5
Admin
avatar
Admin

Avataron : J. Falahee | J. Coleman | C. Wood
Kor : 168

TémanyitásTárgy: Regent Cukrászda & Kávézó
Csüt. Ápr. 21, 2016 8:53 pm
 



 

First topic message reminder :

Vissza az elejére Go down

Selena Fuentes
avatar
Egészségügy

Avataron : Gina Rodriguez
Kor : 34

TémanyitásTárgy: Re: Regent Cukrászda & Kávézó
Kedd Aug. 15, 2017 6:16 pm
 



 



Gaspar x Selena



Hiába tudom, hogy Gaspar mennyire szereti a kisfiát, mégis újra meg újra meglepődök a szavai hallatán. Talán amiatt érzek így, mert egyáltalán nem szoktam hozzá ahhoz, hogy egy férfi szájából ilyeneket halljak. Ahol én felcseperedtem, ott minden férfi ugyanúgy viselkedett. A gyerek az asszony felelőssége, mondogatták mindig. Oké, akadt kivétel is, akinek a véleménye valamennyire eltért az előbbi példától, de egyikük sem mondott soha olyasmit, mint Gaspar.. Ő teljesen eltér a férfi társaitól, lehet emiatt is egyeztem bele abba, hogy eljöjjek velük ide kávézni. Vonzódnék hozzá? Nem szabadna, mert a fia a páciensem.. de, nem tudok tenni ellene, még ha akarnék sem jutnék sokra a próbálkozással.
- Abban nem is kételkedek. Szerintem sikerülni is fog, Mateo nagyon szerencsésnek mondhatja magát, hogy ilyen apukája van. - Pillantok fel Gasparra, egy őszinte mosollyal az arcomon. - És, bár én még nem tapasztaltam meg azt a csodát, hogy milyen lehet először karban tartani egy újszülött kiscsöppséget, de attól el tudom képzelni, mennyire jó érzéssel töltheti el az a pillanat az embert. - Mondom, közben akaratlanul is magam elé képzelve azt a pillanatot. Talán egyszer, majd én magam is megélhetem azt a pillanatot, de ha nem, az sem gond, mert a saját pácienseimet amíg élek sajátjaimként fogom szeretni és védeni. Ahhoz, hogy megtapasztalhassam milyen anyának lenni, egyszer a megfelelő apa jelöltre kell ráakadnom, ami.. nem könnyű feladat. Sőt, piszkosul nehéz.
- Szuper! - Bukik ki belőlem az örömtől a hirtelen reakcióm, mikor beleegyezett abba, hogy tegeződjünk.
- Hát, igen, ebben van vala... - Kezdem el, miután Gaspar lebácsizta saját magát, de nem tudtam befejezni a mondatomat, mert akaratlanul is kibukott belőlem egy jóízű nevetés, azt hallva, amint Mateo egyetértően lebácsizza az apukáját. - Na de mr Cuki pofi, hát szabad ilyet? - kérdezem komoly hangon kezdve Mateonak címezve a kérdésemet, de nevetve fejezve be a mondatomat.
- Miért vettem volna tolakodásnak? - Fordulok később Gaspar fele, hiszen megleptek a szavai.
remélem elmegy :3 
Vissza az elejére Go down
Gaspar Mateo Solano
avatar
Felső tízezer

Avataron : Justin Baldoni
Kor : 36

TémanyitásTárgy: Re: Regent Cukrászda & Kávézó
Kedd Aug. 15, 2017 8:06 pm
 



 

- Hát, azt nem tudom ugyan, hogy miattam mennyire lehet szerencsés, de... azt tudom, hogy szerencsés, mert rajtam kívül te is figyelemmel kíséred a fejlődését. Amikor csak én voltam, nos, akkor biztosan nem volt miattam szerencsés, mert nem voltam túl rátermett a feladatra - vallottam be, habár ezt, úgy vélem, nem lehetett túl nehéz megsaccolni, lévén, sosem voltam túl nyugodt, miután magamra maradtam, de mindenképp akkor voltam a legnagyobb aggodalomban, mikor végül segítséget kértem. Különben nem léptem volna meg ezt a lépést. De a fiamra kellett gondolnom. Arra, hogy neki mi a legjobb. És most már örülök, hogy megtettem, mert Mateo jól van, és boldog, és egy nagyszerű doktornő kíséri figyelemmel a fejlődését. Nincs miért izgulnom, míg ő velünk van.
- Hogy egy édesanyának milyen lehet, azt én is csak tippelni tudom, ám apaként... leírhatatlan. Az ember azt hinné, csak szöveg, az, hogy úgy érezzük onnantól, mintha a gyerekünk testében dobogna tovább a mi szívünk, és hogy az egész világ hirtelen egészen új perspektívába kerül, de nem, ez mind igaz. Az ember csak addig lehet legyőzhetetlen, míg nincs gyereke, mert amint lesz, többé nem kérdés, mert egy pillanatig sem érdekli már semmi sem, mindig csak az a fő, hogy a gyereknek mi a jó. Őérte, szakadékba ugranánk, golyó elé vetnénk magunkat, és eladnánk a lelkünk az Ördögnek is. Nincs olyan, amit meg ne tennék érte - mosolyogtam, és magamhoz öleltem kisfiamat. Tökéletesen biztos voltam benne, hogy nem akadhat semmi olyan eldöntendő helyzet, amiben ne azt választanám, ami Mateónak a legjobb.
Elnevettem magam én is, Selena lelkes feleletén, ami a tegeződést illette, és a fiam kedves kijelentésén. Nem is gondoltam volna, hogy egy ilyen aprósággal is mosolyt csalhatok az arcára ennek a nőnek, de örültem neki, hogy így történt. Láthatóan nem is ment ez olyan rosszul, mint ahogy tartottam tőle. Azt hittem, nehezebb lesz. Bár...
- Hát, csak... - megköszörültem a torkom -, mégiscsak a fiam orvosa vagy. És egy gyönyörű nő. Minden bizonnyal százával kapod a hasonló meghívásokat, így nem hittem volna, hogy van esélyünk, hogy eljöjj velünk - feleltem, kissé talán túl árulkodóan is, hogy én is szívesen pályáznék egy helyre, az előtte sorban állók közé, akik közt nyilván nem én volnék a legesélyesebb, a magam zűrös életével. Bár végülis eljött velünk, de ez még nem jelent semmit, hisz nem állította senki, hogy ez randi volna. És persze még mindig ott van az is, hogy igen, ő a fiam orvosa, én meg egy betege apja vagyok.

Vissza az elejére Go down
Selena Fuentes
avatar
Egészségügy

Avataron : Gina Rodriguez
Kor : 34

TémanyitásTárgy: Re: Regent Cukrászda & Kávézó
Csüt. Aug. 17, 2017 6:49 pm
 



 



Gaspar x Selena



- Oh, ugyanmár, miattam? Én nem csináltam sok mindent, az érdem inkább a tiéd! Dehogyisnem voltál rátermett a feladatra.. attól még, hogy aggódtál érte nem lettél kevésbé alkalmas az apaságra, sőt épp ellenkezőleg. Ne ostorozd magad, nagyon jó apa vagy.  - Bíztatom, hiszen nincsen oka másként gondolni, mert szerintem nagyon is rátermett a feladatra. - Nekem elhiheted! Akár elhiszed, akár nem, nagyon ritkán látok apukákat a rendelőmben a gyerkőcükkel, a legtöbbször.. sőt mit szépítsem.. tízből kilencszer anyai jelenléttel toppannak be a pöttömkék hozzám. - Oké, az ő esete más, elismerem, de ettől függetlenül azt is megtehette volna nyugodtan, hogy felvesz egy bébiszittert Mateo mellé, hogy "egy gonddal kevesebb" dologgal kelljen foglalkozzon. Viszont ő nem így döntött, ő úgy tartotta helyesnek, ha ő maga foglalkozik a kissráccal, amit tisztelek benne. Sőt, ijesztően aranyosnak is találok. Kiváltképp a legelején, olyan aranyos volt, amint apróságok miatt aggódott.. persze nem nevettem ki egyszer sem, igyekeztem megnyugtatni, hogy minden a legnagyobb rendben van, nincs amitől félnie. Viszont ettől függetlenül, nem tudom elfelejteni azokat az időket. Eléggé megkedveltem őket.. mindkettőjüket. Nem szabadna így érezzek, hiszen a szememben minden páciens egyenlő kellene legyen, de.. velük kapcsolatban egy kicsit azt hiszem elfogultabb vagyok.
Ahogy hallgattam Gaspart, a szavait, amiket soha nem gondoltam volna addig, hogy valaha is hallani fogok férfi ajkakból kijönni.. egy pillanatra belém hasított egy ijesztően erős és fura érzés.. ami arra késztetett, hogy megragadjam és megcsókoljam őt. De nem tehetem, nem tehettem, úgyhogy helyette inkább megembereltem magamat, vettem egy mély lélegzetet, miközben kihúztam magamat, majd az ajkaimhoz emeltem a tejeskávémat és kortyoltam belőle néhányat.
- Így külsősként, én tökéletesen egyet értek minden szavaddal. Aztán, majd ha idővel megváltozik a véleményem, beszámolok róla, de kétlem, hogy megváltozna. - Mosolygok először rá, majd a kis Mateora. Egy gyermek világra segítése a legszebb ajándék, amit az élettől kaphat az ember lánya.. még akkor is, ha rendesenmeg is kell szenvednünk azért a bizonyos csodáért.
Kíváncsian vártam, mit fog mondani, miután visszakérdeztem arra, hogy miért is kellene szerinte tolakodásnak vennem a meghívását, de egyáltalán nem arra a feleletre számítottam, mint amit kaptam tőle. Gyönyörű nő? Oh, ugyanmár.
- Oh, ne túlozz. - Legyintek reflexszerűen, a bókja hallatán. Bár, megletek a szavai.. nem is kicsit.. akkor ez azt jelentené, hogy tetszem neki? - Hát, aki a napjainak java részét az irodájában tölti, az ne várjon túl sok meghívásra. - Viccelem el a dolgot, bár lehet, hogy ezen páran inkább sírni tudnának. Például, a nagyszüleim, ha most hallanának engem. Na de, ők maguk egy egész más világban nőttek fel, manapság egy nőnek már nem az az egyetlen feladata, hogy otthon üljön és nevelje a gyerekét, a legtöbbünk a karrierjére is nagy hangsúlyt fektet.
remélem elmegy :3 
Vissza az elejére Go down
Gaspar Mateo Solano
avatar
Felső tízezer

Avataron : Justin Baldoni
Kor : 36

TémanyitásTárgy: Re: Regent Cukrászda & Kávézó
Csüt. Aug. 17, 2017 7:37 pm
 



 

Hálásan elmosolyodtam. De csak megcsóváltam a fejem. Talán azért vagyok mindig olyan kételkedő ebben a kérdésben, mert anno volt szerencsém látni, milyen is egy tökéletes apa. Nekem az jutott. Tökéletes volt, pedig mellette el kellett vezetnie egy vállalatot neki is, és a végén ő is magára maradt, mégis... apám vagy nem volt ilyen ideges ebben, mint én, vagy csak nem előttem volt ilyen, hogy én ne tudjak erről. Igaz, persze, általában én is próbáltam úgy csinálni, hogy Mateo ne vegye észre. Nem akartam őt ezzel terhelni, mert mindig annyira át tudta érezni, milyen érzések kavarognak az emberben, ha ki is mutattam. De azt akartam, hogy ha nem muszáj, akkor ne aggódjunk mind a ketten, inkább csak én.
Bólintottam, egy mély sóhajjal, némileg komolyabb arccal. Bár nem mondhatni, hogy szomorúan, mert nem akartam Mateo előtt szomorkodni, de nem is mosolyogtam. Igaz, gondolom, többségében a páciensei anyukáival találkozik, hisz általában a gyerekek felügyelete ilyen téren inkább az anyukákra hárul.
- Igen, hát... míg a nejem élt, nálunk is ő vitte orvoshoz a gyereket, ha beteg volt például. De ő ezt már nem teheti meg, én maradtam. Bármennyire is anyás volna fiam, mikor rosszul is érzi magát, be kell érnie velem. Ebben az orvosi esetben, ugyan, nem ő érezte rosszul magát, hanem én, de gondolom még így is jobban örült volna az anyjának. Csak hát, ő nem volt elérhető távolságban... És mivel csak ketten vagyunk, így én állítottam be vele hozzád - bólogattam, szépen lassan. Biztos ostobaságnak tűnik, de fel sem merült, hogy másra hárítsam a fiamat. Hiszen, még ha nem is azt számítanám, hogy mennyire is szeretem őt, de... ott van az az ugyancsak nem elhanyagolható tény, hogy csak mi vagyunk. Nekem ő, és neki én. És tekintve, hogy milyen szerepem volt abban, hogy elvesztette a tökéletes édesanyját, sosem tehetném meg vele, hogy még az apját is elveszítse maga mellől, mert nekem fontosabb volna például a cég, vagy bármilyen munka. Nem. Soha semmi nem lehet fontosabb, mint ő.
- Én is kétlem. Ahhoz túlságosan is... szóval... - kissé zavarban voltam, de akkor már, egy életem, egy halálom, kimondtam -, tökéletes vagy. Kétlem, hogy épp az anyai szeretet maradna ki belőled - néztem rá, kissé félszegen, de nem bántam meg, hogy kimondtam. Ő biztosan ellenkezni fog, hogy nem tökéletes, de kevés hozzá hasonló embert ismertem életemben, talán csak kettőt. Akiknek még a hibáit is szeretni tudta az ember.
- Nos, ami azt illeti, ez is leginkább csak engem igazolt. Aki képes arra áldozni az életét, hogy egész nap az irodájában ülve gyerekeken segítsen, leginkább csodálandó, és azt minimum megérdemli, hogy legalább annyi figyelmet kapjon másoktól, mint amennyit ő ad a kis embereknek - mosolygok rá elismerően, na persze, nem hiszem, hogy nem kap meghívásokat, de biztosan nem eleget. Fiatal, okos, gyönyörű, és végtelenül jóságos. Nem hiszem el, hogy nem hevernek a lábai előtt. De még ha igaz is volna, akkor még jobban csodálkoznék, hogy éppen velünk jött el. Hiszen, hol vagyunk mi a többi jelentkezőhöz képest? Vagyis, főleg én, mert azt még értem, Mateo társaságát miért kedveli, de remélem azért, hogy nem csak azért jött, hogy ővele lehessen. Ha csak egy kis mértékben is. De talán más is játszhatna ebben szerepet. Jó volna... Örülnék neki, azt hiszem.
Vissza az elejére Go down
Selena Fuentes
avatar
Egészségügy

Avataron : Gina Rodriguez
Kor : 34

TémanyitásTárgy: Re: Regent Cukrászda & Kávézó
Vas. Aug. 20, 2017 11:45 am
 



 



Gaspar x Selena



- Ne haragudj, nem így értettem.. Persze, a ti esetetek másabb, inkább arra gondoltam, hogy te viseled gondját Mateo-nak, holott azt is megtehetted volna egész nyugodtan, hogy bébiszittert fogadsz mellé.. tudom, rosszul fogalmaztam.- Kicsit kellemetlenül éreztem magam, amiatt, hogy úgy érezte, magyarázkodnia kell a néhai felesége miatt. Borzalmas ember vagyok, itt van rá a bizonyíték. Ezt szépen megcsináltad, Selena, szívből gratulálok a teljesítményedhez.. ha így haladsz, nyugodtan csatlakozhatsz a Szinglik mindörökké női tagokból álló facebook csoportba.
Aztán témát váltottunk, s legnagyobb bánatomra én kerültem felhozatalra. Valahogy sosem szerettem ha rólam folyik a társalgás, túlságosan is kényelmetlenül éreztem magam olyankor.
Majd, amikor ismét megszólalt olyat mondott, hogy akaratlanul is belevörösödtem a szavaiba. Méghogy tökéletes vagyok, ugyanmár.
- Oh, ugyanmár. - Legyintek, majd megpróbáltam elrejteni a piros arcomat előle úgy, hogy mindkét kezemmel egyszerre nyúltam az előttem levő kávés pohárhoz és emeltem azt az ajkaimhoz. Bár, azon kívül, hogy tökéletesnek nevezett, igazat kell adnom neki. Én magam sem hiszem, hogy hiányozna belőlem az anyai szeretet.. biztos vagyok benne, hogy imádni fogom a kiscsöppségemet, rögtön attól a perctől kezdve, ahogy a világra segítettem.
- Hát, nem is tudom.. - Nem igazán tudtam, mit mondhatnék a kedvességére. - Kedves tőled, hogy így gondolod. - Mosolygok rá végül, tűzvörösen. Oké, ez így nem lesz jó, szedd össze magad.
remélem elmegy :3 
Vissza az elejére Go down
Gaspar Mateo Solano
avatar
Felső tízezer

Avataron : Justin Baldoni
Kor : 36

TémanyitásTárgy: Re: Regent Cukrászda & Kávézó
Vas. Aug. 20, 2017 3:21 pm
 



 

- Ugyan, nincs semmi baj - ráztam meg gyorsan a fejem, még mielőtt túlzottan is beleélné magát, hogy rosszat mondott. Igazából, azt hiszem, inkább csak én vagyok túlérzékeny a témában. De nem vettem rossz néven, amit mondott, és nem is gondoltam, hogy érzéketlen volna, tudom jól, hogy nem akart rosszat mondani, és nem is úgy gondolta. Ahhoz túl kedves teremtés, hogy ilyet akarna tenni.
- Nem, én soha nem is gondoltam rá, egy percig sem, hogy másra bízzam Mateót. Egyfelől, túlságosan is szeretem, ahhoz, hogy míg őrá valami idegen vigyáz, én dolgozzak. Szeretem a munkám, de őt sokkal jobban. Másfelől, ezt már a születése előtt eldöntöttük az anyjával, soha nem fogadunk mellé felvigyázót, csak azért, hogy nekünk szabadidőnk legyen. Persze, nem mondom, hogy rossz az, aki így tesz, de mi ezt sosem akartuk. Azért vállaltuk őt, mert vele akartunk lenni. Bennem sem változott ez azóta sem, és tudom, hogy az anyja sem választott volna soha mást a fia helyett. Élvezem a kicsi társaságát, ő az egyetlen családtagom, annyi időt akarok vele lenni, amennyit csak lehetséges - magyaráztam, egy halvány mosoly kíséretében. Nem akartam, hogy Selena rosszul érezze magát a téma miatt, de szerettem volna, ha érti, mennyire fontos nekem a fiam. Ő a mindenem, és minden mást odaadnék érte, hogy csak egyetlen perccel is többet lehessek vele, mielőtt egyszer a jövőben majd nekem is el kell hagynom őt. Ennél nincs fontosabb az életemben.
Igazam lett. Rögtön elpirult, és ellenkezni kezdett véleményem ellen. De én csak mosolyogva csóváltam a fejem, hogy tudja, bizony, nem értünk egyet.
Őszintén szólva, roppantul szórakoztatott, hogy ilyen piros lett a szavaim hatására, egyfelől, nagyon jól állt neki, másfelől, pozitív visszajelzésnek tekintettem, végülis, ha az ember bókot kap, és elpirul miatta, az azt jelenti, hogy jó úton halad a bókoló, nem?
- Tudod, azon gondolkoztam, már egy ideje... nem-e lenne kedved velem valamikor eljönni esetleg vacsorázni? Randevúzni? - szúrtam közbe a kérdést, míg ő pirul, én meg nyeregben érzem magam, végülis, hátha, próba szerencse, ha már egyszer itt vagyunk, miért ne próbálhatnám meg. Legfeljebb elutasít, az sem a világvége.
Mateo közben nyűgösen kezdte húzkodni a vállamon az ingem, és nyűglődve bújt a karomba, hogy jelezze, őneki elég volt mára a társasági életből, így értékelné, ha beszüntetnénk a programot.
- Azt hiszem, a legjobb lesz, ha hazaviszem. Nem sürgetlek a válasszal, gondold át nyugodtan, és a legközelebbi foglalkozáson majd válaszolsz - mosolyogtam rá, reménykedve, hátha a kedvező kezdésnek kedvező folytatása is lesz.
Zsebemből pénzt vettem ki, és az asztalra tettem, hogy ezzel Selenának már ne legyen gondja, aztán felálltam, karomban Mateóval, aki közben álmosan hajtotta fejét a nyakamba, de azért még integetett búcsúzóul a kedvenc doktornénijének. Engem pedig megszállt valami földöntúli bátorság, ami arra ösztönzött, hogy az asztalt megkerülve, lehajoljak Selenához, és - nem tolakodóan, de közelről, - odahajolva hozzá, búcsúzzak el.
- Nagyon jól éreztük magunkat, és örülünk, hogy eljöttél velünk. Én különösen. Remélem... te sem bántad meg. - S nem tudom mi ütött belém, nem hittem volna, hogy bátorságom ilyen távolságokba húz... De ahogy elhallgattam, és tekintetünk összekapcsolódott, egész egyszerűen - ellenkezést nem tapasztalván -, odahajoltam még egy kicsit közelebb, és gyengéden megcsókoltam. Nem tudom ő hogyan érzett ezzel kapcsolatban, de az biztos, hogy mikor ajkaink összeértek, nekem bukfencet hányt a gyomrom, az érzéstől, ami belém csapott.
- Szia - mosolyogtam rá végül, s kisvártatva búcsút intve, fiamat átölelve távoztam a helyszínről.

(folyt. köv. a kaland során.)
Vissza az elejére Go down
Admin
avatar
Admin

Avataron : J. Falahee | J. Coleman | C. Wood
Kor : 168

TémanyitásTárgy: Re: Regent Cukrászda & Kávézó
Vas. Dec. 24, 2017 8:21 pm
 



 





játék vége






Leander :: Jackie :: Dwayne
Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom


TémanyitásTárgy: Re: Regent Cukrászda & Kávézó
 



 

Vissza az elejére Go down
Regent Cukrászda & Kávézó
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
5 / 5 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Seattleites :: Játéktér :: 
Seattle
 :: 
Város
-
Ugrás: