Regent Cukrászda & Kávézó

- Csá, haver - pacsizik le velem a pult mögött balfaszkodó barista, szakállas pofáján retek vigyorral, ami aztán hamar le is mázolódik, ahogy végigmér. - Ugye vágod, hogy nem ma osztjuk a szánalom frappuccinokat, patkány? - próbál humorizálni, de állítom, fejben már Bug számát túrja elő, hogy frankón beköpjön. A nemrégiben szétvert pofámról ugyanis nem lőttem selfie-t, meg mondjuk a szemem alatti karikák is elég nyomorultul festenek, de azé' megküldöm két vigyorral, ahogy felkönyökölök a daráló mellé.
- A faszomat, pedig pont ezé' nem a mellettetek rezet baszó Regentbe néztem be - húzom a retardált fejét, mire egy szemforgatásba panírozott sóhajt kapok válaszul, de nem teszem zsebre, me' már le is szedi a fejemre hányt deszkás sapkát, így túrhatom szét a séróm, hogy kinézzen valahogy, banyek. Kétszer megpörgeti az ujján, aztán felbassza a bialetti mellé és lő róla egy képet, háttérben az elnyúlt pofámmal.
- Na, ezért kapsz egy jó erős espresso-t, de ha még egyszer red bull-t küldesz mellé, akkor kibaszlak az utcára, En - vágja hozzám erőltetetten komoly hangszínnel, mire lustán intem le és úgy bámulok rá, akár anno Arsehole-ra tettem. Bár neki mindkét szeme megvan még, de ez az élményből nem ront le.
- Te figy, küldjé' má' mellé még valami szart, mert nem egyedül leszek - vágom zsebre a kezeimet és várom az előre megírt forgatókönyvben szerepelteket, ami kitesz egy rájátszott hüledezést, szívhez kapást, meg a kivarrt csajszi derékon ragadását, hogy innen már a két baromarc együtt tolja fullon a kretént. Míg a seggencsúszás a végére nem ér, bemérem a kirakaton díszelgő matricákat, de még nem kell újrahúznom őket, szóval annyiban is hagyom a dolgot. - Köcsög kis baszások... - vigyorodom el, aztán megindulok a redva pincerészbe, ahol a földre baszkodott babzsákon egyikén állapodom meg, valahol saroktájt. Mielőtt az első csésze kávém kijönne vágom rá az asztalra a black note-om, majd megnyalva a filcem kezdek rajzolgatni benne.
Ilyenkor az idő gyorsan telik, meg mondjuk úgyis bejött egy frankó megrendelés valami buzi tetkóra, szóval miért is ne? Bár Adam - többek között - annak sem repes, ha a vásznon túl bármi mást szétkenek, de Adam általában le is szophat.

- Elijah… várj már… azt mondták, hogy ma nem fogadhatnak látogatót. Na. Az előbb. Emlékszel. Eliiii. – pattog nekem a kölyök, feltételezem azért, mert 10 perce verem a kaput. Már pedig ha én mosómedvét akarok látni, akkor kibaszott mosómedvét fogok látni.
- Fosom le. A telefonban meg mást mondott az a vén banya, és kurvára nem azért baszódtam el a világ végére, hogy itt szopjak a kapu előtt. Szül egy mosómedve, és? Addig megnézem a többit, baszki. HÉ! FASZSZOPÓK!
Hiába verem a kerítést, faszt se reagálnak – ami meglepő, mert már félórája megfenyegettek a rendőrökkel, oszt sehol senki – aztán hörög egyet telóm, megtörlöm a hidegtől kivörösödött orrom a kabátomba az sms olvasása közben. Heh, ez is előtolta a képét.
Rat: hol vagy?
Benne van a képben, hogy utoljára az ágyamban láttam, aztán szó és hang nélkül baszódott el, és azóta se keresett majd egy hétig, de ettől függetlenül sem vártam, hogy nagy feneket kerítsen a dolognak. Ettől a névlegesen nyitott kapcsolattól nekem nem változott semmi, szóval nem várom el, hogy 0-24-ben a seggem tágítsa. Bepötyögöm, hogy: me'? miközben rúgok egy újabbat a kapun.
- Húzzá má a faszomba!
- Meg a faszomat. – röhögök fel, kemény gyerek lehet, ha a kapucsengőből ordibál velem. Valami kurvára gyanús, de eltart pár másodpercig, mire rájövök, hogy már nem hallom magam mellől Vaughn nyávogását. A faszomba.
Mire felnézek, már az út túl felén rohan a büdös kölke, és a válogatott káromkodásra, amit hozzávágok, csak tempósabban szedi a mancsait. A kis köcsög, ezért még elkapom. Fasznak ígéri meg akkor, hogy megnézi velem a mosómedvéket. Büdös geci. Újabb hörgés.
Rat: ezt vágod, hol van? :link, térkép:
Miről beszél ez? Mindig elfelejtem, hogy kurvára nem vágja még, mennyire nem bírok tájékozódni. Pláne ezekkel a gecis térképekkel. Ezt egyáltalán így kell fordítani? Faszom. „lol, nem” Ez mondjuk így még nem sokat közöl, úgyhogy kiegészítem, ha már így ráérek…. „menj a faszomba terkepekkel”. Na. A végén még megúsznak a mosómacik, mert egy rendes címet is kapok.
En: faszombeléd. Belltown, Drip City kávézó? ha ez sincs meg, akkor agyfaszt kapok
Röhögök egyet az ingerszegény buzeránson, amit a kedvenc kis állattulajdonosom is magára vesz, mert újonnan küld el a picsába a kagylóból. Kemény vagy, köcsög. Inkább ignorálom. Helyette már inkább a pasimat (damn) nézném, ahogy hörcsögpofával dühöng… „vedd fel, pls” Ami meg az infót illeti, „a taxisnak meglesz”.
En: 30 min & re, yo slut
- Mi a fasz? – röhögök fel, aztán megrázom a fejem. Ez hülye, simán lehetne épp koncertem is, akkor hova szopna, hmm? Persze nincs, viszont itt vagyok kint a picsában, ráadásul még a kölyök is itt hagyott a picsába, hogy baszná meg. Hol a tökömbe fogjak itt taxit? Ez a kibaszott világvége...
Nagyjából ez eredményezi azt, hogy igencsak pontosan kések egy órát, és még nálam van a racoon nasi, miközben lebaszódom a pult elé.
- Hé. Nem járt itt egy nyomorék? – sunyi kis vigyor csúszik a pofámra, aztán elgondolkodom rajta, hogy megeshet, nem ismeri a képem, meg aztán ennél részletesebb leírást igényelne a dolog.
- A pincében, szivi. – kacsint rám a csajszi, mire röhögök egyet, és elbaszódom lefelé, fölöslegesen erőltetem a kis agyembrióimat, megy ez, mint a karikacsapás. A patkányt se tart sokáig kiszúrni, és egészen magával ránt a hely hangulata is, szóval én elégedett vagyok. Gondolom ő is, mert lassan egy hátnyi elbaszott jó tetkót rajzol fel az akármijére. Eléggé bele van merülve a dologba, úgyhogy erősen vissza kell fognom magam az eredeti ötletemtől, miszerint feldöntöm a picsába székkel együtt. Egy havert köszönthetek így, de ő meg már a.. öhm, pasim. Még gondolatban is úgy hangzom, mint egy elbaszott picsa, úgyhogy élőben legalább lazára veszem a dolgot.
- Hé. – hátulról ölelem át a nyakát, hátha dühönghetnékje lenne, de szerintem elég jól elvolt itt, míg én átutaztam a fél világot. A tetkó is király, de azért a tekintetem inkább rajta futtatom végig, és megkísérlem lekapni is, ha hajlandó felemelni a pofáját. Miután elválunk, elismerően füttyentek. – Még mindig basznivalóan jól áll a fekete.
Elégedett vigyor kanyarodik az arcomra, ahogy lebaszom magam egy székre vele szemben, persze csak miután ledobáltam a húsz kilós sálat, a szőrös kapucnis, bélelt kabátot – ami a vajszínével kissé elüt tőlem, tekintve, hogy alapvetően Vaughn-é – és most már teljes pompámban a kis szarosokhoz vagyok öltözve, egy laza, csíkos felsőben, meg fekete csőgatyában. Ja, hát lehet, hogy elbaszott jól nézek ki, de ettől függetlenül én mosómedvékre készültem. Már kurvára megvolt a fejemben, hogy fogok beilleszkedni… faszom beléjük.
- Ezzel meg mi lett? – simítok végig a kötésen, ami a fél karját borítja, de őt ismerve valszeg magának teremtette... aztán érdekes ötletem támad. – Rajzolhatok rá?
Amennyiben engedélyezi a dolgot, előkapom az aláírásos filcem, és egy jó nagy faszt rajzolok, sőt, még egy vigyort is biggyesztek rá, és már tökéletes képmása a gazdájának. A végén kiderül, hogy még én hiányoltam.

Fingom nincs, mióta támasztom az asztalt, kezemben a cerkámmal, satírozva a gedva kontúrokat. Nem volt konkrét kérés, inkább csak annyi, hogy a centrumban egy zsebóra baszódjon apró darabjaira, de a háttér, meg feeling már rám maradt, ami mondjuk nem hátrány. Olyasmit úgyse rajzolok meg, ami kurván nem érint meg, így hát az időérzékem kivághatom az udvarra, és még a kávém fele is szarrá hűl, ahogy rákoncentrálok a notesz lapjaira. Talán ezért sem tűnik fel, miszerint a geci jó egy órát késik, hogy rohadna meg, ja és a tény, miszerint elő a semmiből karol át, minek hála reflexből kúrnék egyet a bordái közé, me' azt hiszem, az a buzi barista kurvul a nyakamban. Mondjuk még időben kiszúrom a hülye fejét, ahogy kiesik kezemből a cerka, majd viszonozom a smárt, meg a bőréből áradó hideget.
- Ja, kösz, te meg... - mérem végig azt a redvasok cuccot, ami rajta lóg. - Kurvagyorsan vetkőzz le, mert bepállik tőled az agyam. Komolyan, hogy nem bírsz megbaszódni ennyi ótvarmeleg szarban?! - tolom arrébb a rajzfüzetem, aztán vagy fél órán át bámulom, ahogy lehámozza magáról a gönceit. Egy idő után már a gerincemen is végigfut egy izzadtságcsepp és lassan hőgutát kapok attól a szőrös kabáttól, bazdmeg. Egy pont után bele is bambulok, így későn jut el hozzám az infó, miszerint a bekötözött kezem bámulja, mire vágok egy randa fintort, mert eszembe jutnak azok a maszkos faszok. Komolyan, csak annyi a mákom, hogy a szemetek képtelenek voltak megkülönböztetni a jobbot a baltól, így a szar kézfejem taposták bele a betonba a másik helyett. Szívás.
- Tönkrement - felelem vigyorogva, nem akarok itt hisztizni neki, meg úgyis levágja, mennyire fosul verekszem, szóval kár bele az energia. Amikor végigsimít rajta azé' lustán hagyom, meg má' csak nem fosom össze magam a fájdalomtól, mivel a tegnapi napot kivettem szabinak és toltam ezerrel a fájdalomcsillapítót. Szóval most már félemberként funkcionálok, mint úgy általában. - Ja, toljad - nyújtok át neki egy fekete alkoholos filcet - bár azzal nem számolok, hogy mindenhova a sajátjával flangál -, aztán bemérem a retyók falára mázolt péniszt, amit kiküzd magából a tiszteletemre. Életem értelme, basszam meg. - Fú, gec', tehetségesebb vagy még nálam is - tör fel belőlem a szarkazmus, de azé' jól körberöhögöm, majd hunyorogva figyelem, ahogy a szakállas farok lerak közénk két csésze lófaszt. Mintha banyek nem vágnám, miért tolja ide a pofáját a gennyláda.
- Te, nem volt elég ingyenpromó mára? Vagy rakjam ki a seggem a kirakatba? - csóválom meg a fejem, bár levágja, miszerint minden alkalmat megragadok arra, hogy produkáljam magam, szóval kezembe veszem a forró bögrét, meghúzom, majd habos pofával várom a heti mantrát.
- Tehetek én róla, hogy olyan átkozottul nyálasak vagytok itt? Egy kép meg nem fáj senkinek a kávézó fészbúkján - vigyorog, aztán előszedi a mobilját és int, hogy vágjuk be A pózt. - Ne csináld már, En, mindenki tudja, hogy egy pózer köcsög vagy. - Hát, mondjuk ja. Bár ma egy frankón elvert patkány is, de azé' beintek egy 'szopjatok le'-t és hessentek, szórakoztasson másokat. Így is tesz, mert már a hátsó lépcsősor felé fordul flörtölni az ott kuncogó bulákkal. Egy ideig még nézem a hátát, aztán megdörzsölöm az orrnyergem és arrébb lököm a felém guruló ceruzát, hogy aztán lazán a tenyerembe köhögjek. Máskor nem alszom egy gedva sikátorban a vihar közepén. Vagy hát fasz tudja; vagyok annyira hülye, hogy még négyszer bejátsszam.
- Passzold má' le az egyik buzis sálad, vagy ülj le mellém - döntöm vállam a falnak, és még a szemöldököm is vonogatom mellé, bár nem azért akarom, hogy mellettem kössön ki, mert megbasz a hideg - ami egyébként is unreal -, hanem mert... csak. Aztán belekortyolok a kávéba, de a hab már szarrá foszlott a tetején. Well, shit happens. Egész álló redva héten.

Az egész helyiséget átjárja ez az édes kis retro hangulat, ráadásul mintha mindenki ismerne mindenkit, mindenhol vigyorgó pofákat látni. Alapjáraton behányok az ilyen undormányan idill helyektől, de most nekem is ilyen farokszopó hangulatom van, talán ezért jöttem elő azzal is, hogy megnézzük a kis dögöket. Viszont az nem sikerült, úgyhogy legalább a patkánnyal találkoznom kell. Bár veszélyesen chilles hangulatban vagyok, a végén még romantikázni fogok, aztán le sem mosom magamról, hogy buzeráns vagyok, és még csak nem is csak a testéért kell.
Tetszik a reflex, mert azért kiszúrom a felém lendülő könyököt, helyes, rendezze csak le az illetéktelen ölelgetőket, viszont simuljon úgy az ölembe, mint egy jól megfizetett kurva. Ezért tartom, végül is. Azért felröhögök a bóknak aligha nevezhető köszöntésnek.
- Szerencséd, hogy magamtól is vágom, mennyire szexi vagyok. – önelégült kis vigyor csusszan a pofámra, mielőtt lestrippelném a fölösleges holmit, épp csak a faszom nem dugom a képébe, de hát ha ennyit bámul, még a végén elgondolkozom a dolgon… a puff viszont csábító annyira, hogy ledobjam magam.
- Hogy a faszomba sikerült így szétbaszni? – nem mintha nem lennének tippem, mer a csávó azért elég mély suicide hajlammal van megáldva, ezt azért már bemutatta az első randinkon is, mert visszatekintve inkább tűnik annak, mint lógásnak. Még a haverjainak is bemutatott, az óriáskerékre is felvitt… épp csak vattacukrot nem ettünk egymás pofájából. De ami késik…
Egyelőre azonban csak a gyerekkori hobbim folytatom, és örülök a fejemnek, amiért elismeri a tehetségem. Ilyen kibaszott ronda faszt kevesen tudnak pingálni, úgyhogy büszke vagyok rá.
- Kösz, má’ középsuli óta tolom. Szétbasztam pár gyökeret, hogy gyakorolhassak. – röhögök fel, de az a röhej, hogy néha tényleg ilyen faszom indokokból vertem szét az embereket. Na nem a tehetségeseket basztattam, úgy voltam vele, hogy akinek ér valamit az élete, annak ne én csesszem el.
- Bírom itt a kiszolgálást. – vigyorgok negédesen, noha érzem én a hátsó szándékot, csak fosom telibe. Nem mindig adnak kávét, mikor le akarják kapni a farkam, szóval már inkább arra koncentrálok, hogy értékeljem, amit lehet. És a koffeint, na azt aztán lehet.
- A helyedben örülnék, amíg csak a nyálunk látod. – sötéten röhögök fel, de amúgy szerintem baszottul jogos, amit mondok, bár azért itt még talán En se kapná elő, merthogy ismer bizonyos határokat... meg  a faszt, nem ismer ez semmit. Lassan nyomtatnom kéne egy „vadállattal vagyok” felsőt.
- Meglepően ismernek itt. – vigyorgok a képébe én is, mer hát valljuk be, tényleg egy pózer köcsög, de az én pózer köcsögöm. Valaki hozzon egy vödröt, ki kéne hánynom a gondolataim. Viszont lazán bepózolok a gyökérrel, aztán lesmárolom a habot az ajkairól, mer kétlem, hogy ne nekem hagyta volna ott. Tőlem azt fotóz, amit akar, újat nem mutatok, lol. Talán mosmá Jim sem fogja beépíteni a fejem az asztalba… vagy most mondjam azt, hogy megérte?
- Mi van, csak nem fázol? – ezt még én se hittem el, de engedelmesen váltok oldalt, és lazán dőlök a vállára, aztán rajta múlik, hogy átkarol-e, mert hát anélkül nem igazi nyálas buzulás. Bár nekem jólesne, úgyhogy ha magától nem teszi oda, hát magamra húzom. Kabát nélkül nincs valami meleg itt, pontosabban nem olyan getva meleg, amit én szeretek, úgyhogy lassan kortyolgatom a kávét, miközben melegítem az ujjaim.
- Szóval, hiányoztam? – hajolok a füléhez, és óvatosan megharapom, nem mintha az lenne a célom, hogy felizgassam, inkább csak játékos kedvemben vagyok, és baszottul nem tudtam kitölteni a mosómedvéimen.
- Racoon nasit? – tartom fel az aprócska zacskót, amiből nagyjából még három lapul a kabátom zsebében. Ja, felkészültem, hogy basznák meg. – Bár nemt’om, emberek is ehetik-e.
Vonom meg a vállam, miközben már rágcsálok egyet, aztán felröhögök, mert baszott szar.
- A’sszem meghagyom a kis köcsögöknek. Vágod, a kölyök ott hagyott a baszott mosómedve farmon. Mire találtam egy szaros taxit a faszom nap is lement.
Bocsánatot azért nem fogok kérni. Rock sztár vagyok, nem kurva.

Ha a szakállas lihegett volna a nyakamba tuti, megint kidobom a taccsot, pedig hát abból elég volt hajnalban kétszer, meg most pár órája Bugnál, indulás előtt. A'sszem, betette a kaput az a redva gyógyszer, amit leerőszakoltak a torkomon, ezé' a kávén túl sok mindenhez úgysincs jelenleg gyomrom. A smár is lehetne jobb, ha mondjuk engedném elmélyíteni, de egyrészt szar a póz, másrészt meg az agyamnak bootolnia kell, miszerint belibben, mint valami elbaszott 'yes man' poszter. Még akkor is képtelen levakarni a szájára kent vigyort, amikor már előttem tesped és önelégülten dobálja magát. Lassan ki kell vakarnom a bőrömre fröcsögő vidámságot, amit belőlem mostanra leszívtak, átpréseltek egy szűrőn és húggyal oldották telibe, hogy nesze, idd meg bazdmeg.
- Ebben hetven kiló sálban aztán kurvaszexi vagy, hallod - röhögök fel, me' tényleg elég bénán fest, nem úgy, mint amikor a szokásos 'rocksztár vagyok, szopj keresztbe' szerkójában nyomja a bizniszt. Egy ideig elbámulom, mert végül is pont olyan viszonyban vagyunk, hogy annyit lessem, amennyit akarom, bár mondjuk ellenkező esetben sem fognám vissza magam, szóval kurvamindegy.
- Hát... - kezdek bele, de nem azért, hogy kifejtsem, csak agyatlan benyögöm a mondatkezdő sóhajt, me' lassan már én unom a komplett történetet. Közben azon agyalok, ha bezzeg összejött volna a depisen elvonulós detoxig lerészegedés, akkor most nem kéne agyonbaszott unalommal lesnem ki a fejemből. - Pár buzi elkapott és szarrá vert, ez a nagy történet. - Mondom, altató. De, ha még közben zsernyákok elől menekültem volna, vagy ráverem a menyétverő fejére a balkonból, de nem, szimplán bazdmeg elkaptak, kibaszták a kezemből a whiskyt és ott hagytak a redva sikátorban megrohadni. Hát lehet ennél valami elcsépeltebb? Legalább dugtak volna meg, vagy faszom tudja. A retek péniszen azé' elvigyorodom, aztán lekoptatom a közöttünk kuncsorgó hipster farokhuszárt, hogy megint rá fókuszáljak, meg az előzőleg elhangzott dicshimnuszra.
- Jaja, a végén nekem kéne órákat vennem tőled - forgatom a szemem, de azé' vicces, ahogy így keni a hájt az arcára, meg mondjuk jelenleg a bal kezemmel nekem se futná ennél szebbre, szóval.
- Ha sokat csövezel az utcán, akkor megismersz balfaszokat - célzok többek között a baristára, de addigra ő már a képemről nyalja a habot, amitől röhögve tolom vissza a puffjába. Na, baszod, valakinek ma van a gyereknap. Azé' utánatörlök a felsőmmel, majd bámulom a heggyé tornyozott sálakat, és triplán kiver a víz. Nyomorék kis geci a fázós faszával, mosolyodom bele a kávéillatú levegőbe.
- Fogd be a pofád és gyere ide! - közlöm tárgyilagosan, hogy rohadna meg, kell itt a nyomorék elvert gecit baszogatni. Könyörögni má' úgyse állnék le, de hát összekapja magát, hogy szorosan mellém nyomuljon, bár átkarolni má' nem fogom, úgyis megteszi azt helyettem. - Olyan vagy baszod, mint egy kályha - panaszkodom, de nem húzódom el, amit azzal használ ki, hogy a fülembe suttogjon, mint valami baszott Disney hercegnő. Azé' el kell gondolkodnom a kérdésén, mert elhúztam tőle a belem, melóztam és partiztam felváltva, aztán jött az évforduló és a szarban fetrengtem két kurva napig, félig kiütve, félig meg belezuhanva a redva múltba. Pedig milyen frankón kilőttem magam az ágyában, úszik elém az a köcsög, puha fos, és érzem, ahogy elnehezül a szemhéjam.
- Ja - piszkálom a cerkámat, ő meg előhozakodik valami buzi mosómedvével. Mi a fasz? - Nincs kedvem negyedjére is kiokádni a belemet ma, szóval jó étvágyat, meg gyomormosást - nézem végig, ahogy a pofájába tolja, aztán vágja hozzá a fejeket. Gyökérgyerek. Közben leáll mellé mesélni is, én meg kilőtt aggyal hallgatom és alapjáraton gecire kellene, hogy idegesítsen, de valamiért most a meleg se basz fel annyira, mint illene. Helyette belekortyolok a kávémba, iszom a sajátjából is, me' az enyém már a végét járja, majd lehunyt szemmel hallgatom azt a nyomorék, mély hangját és arra jutok, hogy ezt most végül is nem olyan szar.
- Mutatok valamit - ejtem, aztán a mobilomért nyúlok, majd elkezdem túrni benne a Cloud-ot, aminek az egyik kivert zugában tesped az a retek file. Mikor megvan rádugom a fülhallgatót, majd odanyújtom neki az egyiket, míg a másikat a saját fülembe préselem. Aztán elindítom és már fel is hangzik a fosul összetákolt mix, amin az a gyökér vartyogja a kedvenc rappere zenéjét. A minőség tényleg elég ratyi és a háttérben hallani, ahogy a palára zuhog az eső, meg néha beleröhögök és leolt a picsába, de ettől még átjön, milyen gecijól tolja a csávó. A végén megkérdezi, mennyire volt szar, aztán kattan egyet az mp3 és beáll közénk a mélyen ülő kuss. - Na, mennyire volt szar? - nevetek fel karcosan, majd a hajamba túrok és elnyúlok a kávé mellé szervált vízért. Basszam meg. Sőt, bassza meg mindenki! De legfőképpen ő bassza meg, mert megdöglött!

Valahogy van egy olyan érzésem, hogy idegesíti a jó kedvem, viszont nem szól be, én meg telibe szarom, lol. Nem bírom, ha mások basszák el a kedvem, úgyhogy vagy összeszedi magát, vagy tűr, és átveszi tőlem. Mer így kell élni, basszam meg.
- A többségnek mindegy mi van rajtam, amíg le lehet tépni. – vigyorgok, aztán egy húzással lerántom a sálat, mint egy elbaszott címlap picsa. Azért gyakoroltam párszor, mer azért a zenekarokat gyakran fotózzák. Nem mintha előtte zavarba lehetett volna hozni ilyenekkel.
Amúgy meg nem panaszkodhat, mer elég ledobnom azt a pár cuccot, és már hozom az átlag önmagamat, amire úgy beindul… heh. Hát nem ma. Elég elbaszottnak néz ki a feje, de legalább azt nem bántották.
- Ilyen sikátor gecik, vagy indok is volt? – néhány faszfejet könnyebb elverni, mintha végig kell mennem az egész kerületen, szóval némileg azért szűkíthetné a kört. Amúgy is kedvem lenne egy kiadós balhéhoz, baseball ütő, bicska, székek, és rombolás. Kurvára benne lennék. Meg amúgy is felbasz, hogy akármelyik fasz szarráverheti a nyitott kapcsolatomat. Basszák meg. Viszont nem lovagolok sokat a dolgon, majd utánanézek, ha épp nem a depressziós képét bámulom. A rózsaszín felhőcskén át kezdem érzékelni, hogy odaát valami kurvára nincs rendben. Közöm viszont semmi, úgyhogy rajzolom a faszt, meg nyalom a habot, még dörgölődzöm is.
- Ezt bóknak veszem. – részemről az is lenne, imádom a kályhákat. Az a hőfok a nekem való… bár van egy olyan érzésem, hogy egyszer ebbe fogok beledögleni, vagy legalább is piromániás szociopata geci leszek. Vagy ezen már túl vagyunk?
- Beszari. – röhögök, miközben zabálom a racoon kaját, de nem izgatom fel magam azon, hogy nem vesz részt a buliban. Egyikőnk szájából azért könnyebb kimosni ezt az elbaszott utóízt, mint mindkettőnkéből. Öblítek is gyorsan a kávémmal, de már nyúlja is a köcsögje.
- Ha már ilyen jóban vagytok, hozathatnál egy vödörrel. – nevetek fel halkan, de amúgy azt a kemény két kortyot azért nem sajnálom ki a pofájából. Mondjuk a koffeintől nedves ajkai duplán csábítóak… ami azt illeti, van bennem némi késztetés, hogy feldobjam azt a lehordott pöcsét, és általában ha fel vagyok baszva, segít, ha valami aranyos csajszi fecseg mellettem, úgy eltereli az agyamat, vagy legalábbis beállítja abba a zombi módba, amit igénylek ilyenkor. A’sszem ezér próbálkozom be nála is, és ahogy nézem, egész jól működik a dolog, pláne a dörmögésemmel. Mondjuk ettől csak még jobban örülök a fejemnek, de azé igyekszem kevésbé nyilvánvalóvá tenni, ahogy benyomja a fél fülhallgatóját a fülembe.
Zenéről van szó, még ha nem is az én műfajom, ilyenkor mindig elkomolyodom. Valszeg amúgy is a véleményem érdekli, úgyhogy lehunyt szemmel dőlök hátra, és hallgatom a tracket. Eminem. Ha szar lenne a cover, kibasznám az ablakon a gyereket, viszont most kussolok, pláne, hogy időnként hallom a hangját a felvételről, szóval ez személyes ügy. Van valami a csávó hangjában, ami kurvára addiktív, vagy csak a ritmusérzéke kurva jó, de az egész úgy rángat magával, hogy egy hangot nem adok, átmegyek chillbe, csak a fejemmel bólogatok a zene ritmusára, ajkaimon elégedett vigyor játszik.
- Nyitnék egy baszott céget, hogy leszerződtessem a csávót. Kibaszott jól tolja. – szólalok meg a végén, mielőtt kinyitnám a szemem, hogy megkeressem a tekintetét. A’sszem ez rohadtul nem az a chilles „megosztjuk a fülhallgatót, bébi” moment volt, olyan üresen bámul maga elé, hogy konkrétan a szar is megfagy bennem.
- Szóval ki a faszom ez?
Ez egy olyan kérdés, amit érezhetően kurvára nem kéne feltennem, mer valami geci kavarog a levegőben… viszont ha már úgy döntött, hogy belém öklendezi a dolgot, akkor csinálja rendesen. Mindent, vagy semmit. Köztes választ nem fogadok el, ha nem akar okot adni, akkor depizzen másnál.

- A "többség" agyatlan szűz kiscsaj. Még a kezeslábas is beindítaná őket - vigyorgok, aztán elképzelem egy ilyen redvabéna szarban, ami szőrös, szöszöl, mint a picsa és valami galambfos színe van. Hát, elég röhejes, de esélyesen még így is végignyalná benne pár idióta kis geci. Azé' lustán megtapsolom a pózer sálrántós trükkjét, és jobb napjaimon még kamerát is imitálnék neki, hadd örüljön az a redva feje, de most marad a szopóka és körkörös körbehugyozás, már ami azt a fergeteges kedvem illeti. Pedig ő mindent kinyom magából, és kezdem nem érteni, mi a faszomért hívtam ide.
- Mivel frankón leszervezték, esélyesen volt rá indokuk, csak hát ezekről két gyomros között nem osztanak meg velem túl sok infót, bár nyilván valami ellenséges gedva banda volt - vonom meg a vállam, mert igazándiból nem érdekel. Bug szerint viszont nem ártana, ha kurvagyorsan összekaparnám magam és lepöckölnék pár infót, de hát pont le is szarom. Minden héten elkap egy-két buzi, vagy én ugrom fejest a szemétbe, szóval egy ide vagy oda, de rohadtmindegy. - Bocs - mérem be a csalódott pofáját, ahogy kisöpröm előle a szaftosnak ígérkező balhé ízét -, majd engem elverhetsz, ha már emberi formát ölt a kezem - meredek a ráfirkált farokra, meg azon agyalok, hogy őt legalább beindítja annyira a dolog, hogy a végén kúrással jöjjünk ki belőle, az még végül is jó. Így olyan, mintha minimális munkát feccölnék az ügybe, és nem kapom a pofámba, hogy tróger geci vagyok. De mondjuk azt jobban szeretem, ha előtte elküldenek az apám faszára, lol.
- Há' azt mindjárt gondoltam, baszod - mozizom végig, ahogy a szájába tömi a mosómedvekaját, és még érdekelne is az íze, meg alapjáraton zabálnék belőle, ha nem fordulna minden pöcsömre fel a gyomrom. Egy harapás Reese's-től is leokádtam a csukám, nem még ez a fostörmelék. - Lassan másra kéne az a retek vödör, ha tovább tömöd a pofádba azt a szart - iszom a kávéjából és tény, azé' még két bögrényi elférne bennem, mert egyéb kalóriát ma már úgyse fogok bevinni, és akkor legalább a java legyen cukor, bassza meg. De mondjuk így meg lefoglal a parttalan pofázása, noha az esetek többségében én vagyok az, akinek be se áll a szája és a halálba idegesít vele mindenkit. Sőt, még az is eszembe jut, milyen lehet, amikor énekel, mert már rohadtul nem emlékszem rá. Mondjuk esélyesen mély, meg morgós, meg fasz tudja. Ennek hála viszont sikerül visszakanyarodnom a sikátorba, és úgy szedem elő azt a szar kis mixet, mintha mindig ott ült volna, arra várva, hogy végre megszánjam. Bár a srác énekes, mondhatni zenész, szóval csak több a reális rálátása, mint nekem, ezért megosztom vele, hadd örüljön. Az azé' meglep, ahogy dob a gyerekes farokságból és komoly pofával hallgatja, de hát ezzel én is így vagyok. A baromarc elég frankón jó, és a'sszem, mást még nem hallgattam ennyire rongyosra, mint az ő rapjeit. A végére ott is reked bennem az az ismerős üresség, noha egyből kiránt belőle Eli lelkesedése, amitől elsőre a szemöldököm vonom fel, de aztán eljutnak agyamba a szavak és olyan napfényesen meleg mosolyt villantok, hogy külső szemmel nyilván kibasznám magam érti az ablakon. De ez akkor nem érdekel, csak érzem, ahogy belebizsereg az arcom, aztán hirtelen átveszi a helyét valami egészen elbaszott, így elfordulok, hogy az üres csészéket kezdjem el szuggerálni. - Ja, Filcnél senki se nyomja jobban...
A kérdése betrafál, na, nem mintha ne várnám, de a'sszem, erre sose lehet eléggé felkészülni.
Mert mégis mi a faszomat mondjak? A falnak döntöm a hátam, a zsebembe túrok és előhúzok egy szál cigit, hogy gyorsan meggyújtsam, majd mélyen tüdőzzem belőle a nikotint. Amikor elemelem a számtól szinte ösztönösen nyalok rá az alsó ajkamra, míg hunyorogva lövöm be a szemközti faldíszt. Elég béna, de nem annyira, mint jelenleg én, szóval elkezdem, me' mifaszért ne?
- Volt nálam két palack festék. Az egyik ciánzöld, a másik meg ilyen fényfekete - fogok rá a felsőjére, majd úgy engedem el, hogy a kézfejem végigcsúszik a karján. - És tíz dolcsi a farzsebemben. Az utolsó tíz dolcsim, de ecsetet vettem belőle, faszom tudja, miért, mert akkor már két napja lófaszt se ettem - szívok egy újabb slukkot, bár még mindig nem nézek rá, helyette lusta vigyor ül a szám szegletén, ahogy látom magam előtt azt az elbaszott délutánt. - Szóval elmentem, hogy kipingáljam annak a lepukkadt lebujnak a falát. Arra gondoltam, ha meg kell dögleni, hát legyen baszottul stílusos, vágod. Felfújtam egy frankó karcot, ezek meg elkaptak és majdnem megforgatták a belemben a pillangókést. Annyin múlt a téma, hogy megjelent ez a buzi hústorony és közölte, ne faszkodjanak má'. Aztán elhívott magához, de nyilván nem mentem. Mondom, mártsa másba a faszát - röhögök fel, de a feléből tompa köhögés lesz, ezért megdörzsölöm az orrom, majd folytatom: - Nem szállt le rólam, olyan volt, mint egy elbaszott pióca. Ne dögölj éhen, ne piálj össze minden redva tablettás szart, nesze egy normális ecset, nesze egy szoba. Aztán egyik este bejött, leült az ágy sarkába és bámult maga elé, mint egy retardált farok - nézek most már rá, de többet már nem rakom vissza a cigit a számba. - Mondom, mi a faszom van, de ez csak les, aztán megfordul és közli, hogy örül, vágod? - remeg meg a szám, ahogy fejemben hallom azt a nigger hangját. - Örül, hogy megszülettem. Milyen elbaszott egy szar ez - nevetek, majd ujjammal kezdek el dobolni a combomon. Látom a fejét, amin ott ül az a buzi mosoly, meg a tetkóját, ami kurvásul béna, mert én csináltam neki és akkor még elég szar voltam benne, mégis tetszett neki, hát naná...
- Téged eléggé bírna, de szerinte mindenkiben van potenciál, van, valami különleges és jó. Ezzel a nyálas szöveggel nyomult, mint egy rossz buzi - vigyorodom el, majd megkeresem a mellettem ülő srác tekintetét, aztán megint olyan, mintha tegnap lenne és ülnék abban az eső- és húgyszagú sikátorban. - Most kedden volt három éve, hogy meghalt. Mert valaki - sötétedik el az íriszem, ahogy durván megszorítom a következő szál csikket de úgy, hogy kipotyog belőle a cucc -, aki különleges és jó, fogta azt a redva fegyvert és beleeresztett két golyót.

- Ezzel nem vitatkozhatok, tesztelt tény. – vonogatom meg a szemöldököm, aztán felröhögök, miközben levetem magam. Ezt akár külön mutatványnak is vehetnénk, de épp fontosabb dolga akad, mert közben még vetkőzöm is. Hiába, a multi funkció… Még meg is tapsolnak, úgyhogy rohadtul nem panaszkodhatok, ki van nyalva a seggem.
- Mi a faszomba keveredtél?- pillantok rá vigyorogva, épp amennyire dühítő, hogy szétbaszták szegényt, bár ahogy elnézem a képét, nem éppen akkora örömmel gondol vissza a dologra, mint mikor a ringben ütöttem ki. Talán mégse mazochista?
- Nagyon csábító, de azért szeretem, ha több célpont van. Merre is mászkáltál épp? – csak úgy mellékesen kérdezem persze, semmi hátsó szándék. Nem mintha egyedül akarnám elverni az egész brancsot… azért hívnék pár gyökeret, hogy fedezzék a szexi fenekem. Az önálló leszámolás persze kúlabb lenne, de egyelőre még nem tervezem kinyiratni magam, és szuperhős képességeim sincsenek talonban.
- Beindít, ha hánynak melletted? – röhögök fel, noha nem terveztem be ilyesmit az estére, meg úgy a közeljövőben sem, már rég agyonterheltem a gyomrom, úgyhogy már semmit sem érez meg a kicsike. Mindig magam alá fosok, amikor rockerek pofáznak arról, hogy az egészséges étkezés mennyivel megkönnyíti a turnékat, csak így lehet kibírni, meg minden faszom. Ez még viccnek is rossz, baszki.
Tény, hogy ma kissé pörgök, és többet pofázom, mint általában, de asszem ez többek között az elfogyasztott red bull mennyiségtől – rászoktatott ez a buzeráns köcsög – meg a mosómedvék gondolatától van. Felszabadultam, aztán beleéltem magam a vibeba, de a patkányt nem sikerül magammal rángatnom, inkább vica versa. Ha zenéről kérdik a véleményem, valahogy természetesen komolyan veszem, akármilyen műfajról legyen szó. Elég elrettentő az a nagy halom érzelem, ami végigrohan a pofáján, valahogy a hideg ráz tőle, de azért figyelek arra, amit mond. Azért nem tekinthetek el a ténytől, hogy elég szexi, ahogy hátradől, előkapja a cigijét, és rágyújt, hogy összeszedje a gondolatait. Kurvára megkívántam a nikotint…
Kissé összehúzott szemöldökkel hallgatom, ő ugyan nem néz rám, én viszont szemügyre veszem arcának minden rándulását. Valahogy az egész olyan, mint egy elbaszott film, pedig tudom, hogy most kurvára nem kamuzik, vagy szórakozik velem, ahogy szokott. A’sszem ez lehet a kapcsolat mellékhatása, most már nem a felszínt kapargatjuk, rég a mélyben turkálok.
Felém fordul, de sok mindent nem láthat az arcomon, azon kívül, hogy figyelek rá. Nem szoktam reakciót erőltetni a pofámra, akkor sem, ha elvárják, most pedig nem is tudom arckifejezésbe foglalni azt az ürességet, amit érzek. Mondhatnám, hogy En okádta belém, de benne inkább kavarognak a dolgok, kiszúrom, ahogy megremegnek ajkai, ujjai pedig ökölbe fordulnak. Nem tudom, honnan ered az a düh, ami szétterjed bennem, ahogy egy félresikerült mosoly kanyarodik a pofámra. Ja, ilyen az élet, ott basz meg, ahol a legjobban fáj. Nem tudom, mi a faszt mondhatnék, és kurvára nincs kedvem benyögni valami redva átlag szöveget, szóval pár percnyi csend áll be közénk, mire megszólalok.
- Ki volt az a redva geci?
Nem tudom, miért, de jó lenne tudni, hogy kibelezte, vagy legalább a börtönben rohad. Azt mondják, ez kurvára nem segít, de egy ponton minden kibaszottul kifizetődik. Én abban hiszek, hogy minél magasabbra jutsz, annál nagyobbat esel.
- Miután szabadlábra  helyeztek, a gyerekkori barátomnál csöveztünk, én meg Jim. Kibaszottul nem volt semmink, leszámítva azt a gitárt, amit két hét után szétbasztam, mer’ egy jól sikerült fellépés után füveztünk egyet a klub tulajával. Az apjától kapta, úgyhogy aznap éjjel majdnem kinyírt. – röhögök fel, de hát a hangszerek ma se bírják jól mellettem, szóval az ilyesféle kötődés nem nagyon működik együtt az életmódommal. – Szóval szétvert pofával, beszívva kavarogtam az utcán, baszottul levert voltam, mert Jim rúgott ki a kurva ajtón, aztán megfenyegetett, hogy ha még egyszer vissza merem tolni a pofámat, a büdös életbe nem látom többet  a kis kurvámat. Nem mintha tényleg bántotta volna a csajt, meg utólag a szemembe se mert nézni a köcsögje, de akkor és ott kurvára fájt az egész. Volt egy lány, vörös lobonc, feltörekvő újságíró, és annyira egyértelműen rajongott értem, hogy nem tudtam másra gondolni, akibe kiöklendezhetném ezt az egész szart. Nem sokra emlékszem abból, ami ezután történt, de persze kúrtunk, aztán a kérójában ébredtem fel. Nem ez volt az első, és nem is az utolsó, hogy baszottul nem láttam használt gumit, de az egész valahogy kurvára nem érdekelt. Reggelre már undorodtam, magamtól, a csajtól, a faszságaimtól, amiket a tagokkal műveltem, szóval leléptem.  A’sszem ő volt az a csaj, akivel többször is eljátszottam ezt. Hetekig, vagy hónapokig nem kerestem, aztán egyszer csak feltűntem, kúrtunk, ott hagytam. – gúnyos kis vigyor ül a pofámon, ahogy visszagondolok, milyen undorító geci voltam, pedig még csak nem is élveztem, hogy kibaszok vele. Egyszerűen ignoráltam az egészet. – Kibaszottul szét voltam csúszva, minden nap ordibált velem valamelyik faszfej, de én kurvára nem hittem, hogy tényleg van bennem valami, amit elvesztegetek ezzel. Aztán a csaj zaklatni kezdett, annyit hívogatott, hogy kibasztam a telóm egy folyóba, míg végül egy klubból kellett kirángatnia, és a képembe mondania, hogy terhes a redvás kölkömtől.
Hirtelen kezd kibaszottul röhejesnek tűnni, hogy faszom mesedélutánt tartok, érzem, ahogy ismét felbaszódom az emléktől. Nem mintha az ő hibája lett volna… undorító voltam, vagyok. Nem mintha bármi is változott volna, azon kívül, hogy kissé kiábrándultam.
- Az egész úgy képen kúrt. Még húsz se voltam, de hogy én legyek a kibaszott apja… elküldtem a picsába, lekurváztam. Megdögölhetsz a kölköddel együtt… nem bírtam visszamenni a gyerekkori barátom kérójába, egyszerűen nem akartam, hogy lássák, mennyire szánalmas vagyok… - nem t’om, egyáltalán figyel-e még, de már nem is érdekel igazán, mer egyszer végre ki kell adnom magamból. - Ahogy szidtam, végig az járt a fejemben, hogy olyan vagyok, mint az a kibaszott undorító apám. Ugyanolyan… emésztettem magam egy hétig, aztán leálltam a fűvel, és összebasztam egy viszonylag értékelhető bandát, amivel már el lehetett indulni. Ami a csajt illeti, nem keresett többet. Nem hiszem, hogy valaha is elmondtam volna valakinek ezt az egész szart, de nem is igazán kérdezték, mer’ legalább viszonylag élhető állapotba kerültem, a zenével próbáltam elterelni a figyelmem. Az mindig kibaszott jól ment.
Eszembe jut, hogy ül is mellettem valaki, szóval hátradőlök, és vállat vonok.
- Féléve találkoztam a lánnyal, azóta riporter lett belőle… közölte, hogy elvetette.  Tudod, az a masszív szar az egészben, hogy kurvára elhittem, hogy él valahol az a büdös kölyök, hogy kibaszottul gyűlöl, és egyszer majd rendesen szétveri a pofámat. Erre kb. 7 évre rá, megint elküldtem a picsába, hogy kinyírta a faszos kölköm... miközben én mondtam neki, érted. Van valami kibaszottul ironikus az egészben.
Keserű kis nevetést hallgatok, a helyében minimum képen basznám magamat. Még jól is esne, ha egyszer végre pofán vernének emiatt.

- Nem'tom - vonok vállat, de azért elgondolkodom rajta. Volt pár parti mostanság, de ez meg pont az évfordulón történt, amikor minden redva tudja, hogy nem vagyok senkinek sem elérhető. Belemagyarázhatnám, hogy Filchez kötődik a balhé, de leszámolásról szó sem volt, egyszerűen csak elverték a seggem és ennyi. Ha tényleg tönkre akarnak baszni, szilánkosra törik a karom, aztán hagynak megrohadni, elvégre a festés nélkül mi a faszom marad? Nem akarok fölös faszságokat belelátni, igazándiból foglalkozni se a témával, hiába basztat vele Bug naphosszat. Még élek, cső. - Mert, ha mondok egy címet, akkor frankón levágod, hogy merre van - vonom fel a szemöldököm, és produkálok mellé egy hitetlen vizslatást is, me' annyit azé' már sikerült megtudnom róla, hogy kurvásul nem vágja, merre van észak, vagy hogyan találjon el az Aurorába, de a pöcsöm teszem rá, hogy az első metróig nem jutna el, ami majd hazabassza. - Amúgy a part környékén - kap egy morzsát, hadd rágódjon rajta, de ettől csak még ködösebb a kép, elvégre az már nem a gettók környéke, és frankón csak suttyuló buzik járnak le oda, meg mondjuk a szánalmas faszom, ami kitérőt akart tenni a detox előtt.
- Akarod, hogy beindítson? - eresztek meg egy lapos röhögést, míg ő zabálja azt a fost, és közben be sem áll a pofája. Nem tudom, speed-et tolt-e a taxi hátsóülésén vagy mi a faszom van, de kivételesen ellazít ez a szertelen dumálás. Sok logika mondjuk nincs mögötte, de hát nem is atomfizikáról akarok értekezni, bazdmeg. Az agyamat egy idő után kilövi a morgás, aztán valahogy eltoszódom az mp3-ig, amit úgy nyomok be közénk, mintha valami titkos lófaszom lenne, holott elég sokan vágják már, mi történt ott három éve. Gyakorlatilag a komplett gettó, és ha odaröfögnék annak a hipster barista fasznak, akkor ő is tudna egy-két dolgot mesélni a buziról. Mindegy, Elinek úgyse mond lófaszt sem, talán ezé' erőltet magára némi komolyságot, meg pöcs vágja. Én meg ugye átveszem a vezérfonalat és nem akarok egyhamar lekattanni a témáról. Közben rágyújtok egy cigire, és a füst úgy kavarog a fejünk fölött, mint az agyvelőmben zongorázó gondolatok. Van, amit kirakok elé, de sok olyan is akad, amiket pofán taposok és addig rúgom őket vissza, míg el nem kotródnak a fejemből a picsába. Amúgy meg nem várok tőle semmit, de főként vállveregetést nem, noha annyira talán má' ismer, hogy ne próbálkozzon be ilyesmivel, mert beráng az öklöm attól, ha lesajnálnak.
- Egy senki - adom meg a választ, nehézkesen és szinte kipréselve tüdőmből a szavakat.
Nem akarok már róla beszélni, és vagy veszi a lapot, vagy csak épp kapcsolatépítő tréninget tartunk, mert elkezd a saját szennyesével előhozakodni, így hát előkotrok még egy szálat a zsebemből, majd hátam a falnak döntve hallgatom, bár az elején a saját nyomorommal van elfoglalva az agyam, meg úgy kompletten minden szar, ami a napokban felgyűlt bennem. Aztán elkezd valami random ribancról beszélni, mire felvonom a szemöldököm és félig felé fordulva mérem végig az arcát. Látom, ahogy mondatról mondatra egyre jobban dobja bele magát a dühbe, és tempózik benne a frusztráció meg az idegbaj. Nem érintem meg, ilyenkor én is utálom, ha letaperolnak, de a vállunk összeér és olyan szorosan ül mellettem, hogy lassan kezd kényelmetlen lenni a bőréből áradó hőség. Na, nem mintha neki feltűnne, hogy társasága van, ezért várok, hogy kitisztuljon fejében a kép és összesakkozza, miszerint végig itt tespedtem és hallgattam a múltjából előkapart hányadékot.
Nem mondok semmit, beül közénk a csönd és csak az asztalhoz koccanó bögrék, meg a fenti daráló hangja szűrődik le, ezzel téve mondhatni elbaszottul hangulatossá az egész redva helyzetet. Aztán a csikk végére érek, belenyomom a fába, majd ujjaim az álla köré szorítom durván és határozottan.
- Dereng a felszolgáló csajszi odafönn? - kérdem, ahogy magam felé fordítom az arcát és kissé megrázom, nézzen a szemembe. - Úgy másfél éve pucolta ki a tulaj a saját szarából, amikor a kecója előtt túllőtte a heroint és rászáradt a hab a pofájára. Vagy ott van Bug, aki azért ment át egy aszex faszba és cuccolt el velem egy szó nélkül Seattle-be, mert a nevelőapjának az volt a hétvégi programja, hogy a meccs után megkúrja - engedek a szorításból, de még mindig nem eresztem. - Igen, a te faterod is egy redvanagy seggarcnak tűnik és nem kicsit kúrtad el, amikor felcsináltad azt a csajt, de most hova szarjak?! Hm? - Két pillanattal később a kezem már nem a képét tartja, hanem ráesik a kézfejére, majd bármiféle magyarázat nélkül tolom a felsőm alá, onnan meg rá a derekamra, így érezheti azokat a penge kis hegeket, amik végigfutnak rajta.
- Egy csettintéssel bárkit elbaszhatsz - erőszakolom fel rá a firtatásom, bár kétlem, hogy elfordulna. - De az a ribi összekaparta magát, meg te is, ezért ez most neked nem jött be annyira; sajna. Próbálkozz meg mással is, hátha több szerencséd lesz - eresztek meg felé egy idült vigyort, majd megiszom a kávéja maradékát. A mobilom az ölemből az asztalon köt ki a fülhallgatóval együtt, míg a barista látványosan kerül minket, talán me' neki meg a melodrámához nincs gyomra. - Elég retek egy pasit szereztem magamnak, hallod! - vágok le egy megjátszott fintort, de azért leolvashatja a képemről, miszerint csak szórakozom. - Látod? Én is jól telibeszoptam...  Vissza tudom még vonni ezt a szart? - dobok felé egy sunyi félmosolyt, aztán egészen közel hajolok az arcához, így pedig a következőket már a szájára suttogom: - De előtte még adj egy búcsúcsókot, te szánalmas geci.

- Kezdesz kiismerni. – vigyorodom el, de ettől még nem akadok le ilyen könnyen a témáról, viszont nem is kell sok várakozó pillantással illetnem, mert lassan végre kiböki a környéket, én meg bólintok egyet. Nem mintha ennél többet vártam volna, ebből már ki lehet indulni. Egy maszk, két ököl, meg egy kis pia, és faszán végig megyek az egész brancson.
- Hát, nem nagyon. – nevetek fel, őszintén szólva nem szívesen hánynék be minden alkalommal mellette, csakhogy felizgassam. Enyhén szólva gusztustalan lenne, és amúgy is nehezen produkálom.
Komolyra fordul a téma, meg ő is, meg én is, sz’al minden. Azért neki is elég elbaszott élete van, és alapvetően nem az ő hibájából. Leveszem, hogy fölösen erőltetném tovább a témát, úgyhogy inkább megosztom vele az én szaromat. Nem mintha ez ilyen elhatározás lenne, egyszerűen csak kifolyik belőlem az egész, csak ki akarom végre adni, azt pont épp ennek a faszfejnek sikerül. Még akkor sem nézek rá, amikor már befejeztem a sztorizást, és mély csönd áll be kettőnk közé. Várom, hogy közölje, mekkora szar ember vagyok, mer fasz tudja, talán olyan volt az apja, mint én. Ahogy elkapja az állam, szinte várom, hogy az asztalba bassza a fejem, de helyette csak a tekintetem irányítja az arcára. Veszettül keresem a megvetést, meg az undort, de épp olyan kifejezéstelen az arca, mint amilyen az enyém volt pár perccel ezelőtt a nyomott geci előtt, ami most vagyok. Faszom.
Csak ülök ott, mint egy darab szar, és hallgatom, ahogy kurva jogosan lehord minket minden szarnak, és mégis, valamivel azért jobban érzem magam. Pedig azért elég nagy faszfej ez a geci. Nincs mit mondanom, de nem is kell, mert már be is húzza a kezem a felsője alá, hogy megmutassa az amúgy is ismerős hegeket. Már a ringben kiszúrtam a dolgot.
- Ezt pont nem egy ilyen köcsögtől akarom hallani. – halvány kis vigyor kanyarodik a pofámra, ahogy belesimulok a csókba, de azért a’sszem kavarog a gyomromban valami a maszlag után, amit lenyomott.
- Hallod, baszki, ez azért keményen nyálban forgott. – és most nem a smárra célzok, bár mindkettőért hálás vagyok. Valahol. Mélyen. Legbelül. Biztosan.
- Most eléggé megkúrnálak. – mérem végig, mert ez valahogy az a pillanat, miközben kurvára nem az a pillanat, annyira azért nem vagyok buzeráns geci, hogy egy kemény lelkizés után gyúrjam meg a kávézó közepén. Fúj, baszki.
- Sz’al honnan jött ez az egész? – kétlem, hogy a csávó most halt volna meg, de már azelőtt lelombozódott, hogy látta volna a képem, szóval kell lennie valami előzménynek. Gondolom én.
- Hé, szerintem az a mosómedve már tuti végzett a szüléssel. Nincs kedved…?
Hoppá. A fejéből ítélve még nem hoztam  be az idill hangulatot, lol.

Nem'tom, mit izgatja annyira, hol baszták szét a fejem, de végül is nem nagy cucc kinyögni, merre vitte magát a faszom lelkiállapotom. Ennél bővebb infót azért nem osztok le, mert néha még nekem is homály az egész, nem beszélve az azt követő közjátékról a csajjal. Így utólag visszagondolva, akár még őt is felhívhattam volna, de eszembe se jutott. Úgy kábé senki, a saját nyomoromon túl.
- Akkor jó, me' mindent azé' én se próbálok be. - Ami csak részben kamu, egyébként. Van az a szint, amikor leszarom, beledurran az agyam a gombába, aztán kiirtom a társaságból a jóérzést és rációt. Előbbit az is nagyban fokozza, ahogy leállunk egymás bágyadt faszát eregetni, már ami a múltunkat illeti. Az enyém mondhatni közkincs, amekkora pletykás buzikkal élek egy környéken, de az övé már két fokkal privátabbnak tűnik, szóval nem zökkentem ki azzal, hogy adom a balfaszt. Persze, jelenleg kedvem se sok van hozzá, szóval megússza a kis szemét. Így is elég meredek a téma, bár engem konkrétan hidegen hagy, miféle genyaságokat művelt eddig le, ahogy az is, még miket fog. Egyébként is fingom nincs, mit akar belém látni. Lenézést? Talán, vagy hogy a szarba ócsároljam, de azt mással érdemelné ki. Helyette megrázom, koncentráljon rám, meg a felvetésemre, hogy mégis mit kéne még elbaszkodnia. Inkább tapizza a hátam és barmolja magát kurvagyorsan össze. Egy szánalmas redva elég ma ebbe a társaságba, nem kell ide még egy.
- Márpedig jobbat egy ideig nem kapsz, te buzi - viszonozom a vigyorát, hogy dögölne meg, meg a smárt is, amit lényegében én kezdeményezek, de könnyedén belesimul. Na, értek én ehhez, faszom. Így is több energiát öltem a dologba, mint általában, de most úgy adta magát a szitu.
- Leszarom. Azt mondok, amit akarok. Ha meg nyálas, akkor bazdmeg, nyálas. Nem fogok faszságokon szégyenkezni - dőlök vissza, majd megint rágyújtok és megküldöm őt is egy szállal, lássa má', milyen geci lovagias vagyok, még a beszólása után is, pedig lerí a pofájáról, mennyire komázta. Cserébe felröhögök a megjegyzésén, majd szintúgy alaposan végigmérem, mivel má' félig sikerült kikászálódnom a saját szaromból, ezért feltűnik, hogy elég frankón néz ki. Végül is?
- Felőlem baszhatunk. Az asztal pont szintben van - simítok végig rajta a kezemmel, és még a szemöldököm is vonogatom mellé. Leszarnám a hipster fost, ha akarja, akár végigkamerázhatja, aztán majd a geciben úszó falapba belevésem, mennyire kurvára jó volt ráélvezni. Marketingnek sem lenne utolsó, na. De, mivel ez a kis köcsög még csak most ismerkedik behatóbban a fasszal, így az ötletet elengedem, amin sokat segít a tény, hogy visszakanyarodik a pöcegödrömbe. De hogy minek?
- Kedden volt a halálának az évfordulója - vonok vállat, majd leszívom a füstöt és játszva benn tartom kicsit, pedig ettől nem leszek beállva, szóval... - És ugye nem sikerült leinnom magam - mutatom fel a bekötözött kezemet, és még szerencse, hogy a jobbal egyszerre megy a festés, meg a recska.
- Milyen mosómedve, gec'? - vágok egy fintort, a'sszem annál a résznél kikapcsolt az agyam, vagy a faszom tudja. - Te, buzi, hozzá' má' egy kis red bull-t! - kiáltom oda a baristának, aki erre egy ótvar bemutatással int az emelet felé. - Na, bazdmeg. Innen folyton kibasznak a köcsög, elitista homárok - tápászkodom fel, de inkább nem várom meg, hogy azt a halom textilt magára kapkodja, mert belázasodom, ha ránézek. Inkább lassú léptekkel vánszorgom a lépcső felé, és a pultnál öklözöm össze a csajszival, míg ez összekaparja magát.
- Amúgy innen hova? - kócolja szét a séróm a liba, mire fintorogva emelem el magamtól a csikket, és úgy fújom az arcába a füstöt, hogy lenyom egy sor drámát, mintha kielégülne tőle. Frankóra.
- Faszom tudja, mé', van valami ötlet? - dobom be, bár nem érdekel különösebben a kívánságlistája. Közben kurvásul nem mászik le a fejemről, de nem lihegem túl a témát, mert a pasijának kéne elvileg rászólnia, nem nekem. A cigi ismét a nyelvemen köt ki, ő meg elkezd hangosan agyalni a dolgon.
- Hát, a Fair of God meg a Stone Island pár napja dobta ki az új kollekciót, te meg a múltkor mondtad, hogy érdekelne az a szürke hoodie, amit nem árulnak online - vigyorog, mire dobok neki egy elégedett sóhajt. Na, ezt tényleg frankón vártam már.
- Van kedved shoppingolni? - kérdem meg Elitől, de nekem most baszottul lenne hozzá kedvem, meg hát kéne pár zokni is, mivel egy ideje mezítláb járok a csukáimban és lassan itt a tél. Jameg vennem kéne egy redva noteszt is végre, amibe ezeket beleírom. Banyek, milyen kurva elfoglalt vagyok.

- Ne má’. Azt hittem mindenre kapható vagy. – csalódott fintort mímelek a pofámra, pedig nincs semmi keményebb heppem, amit ne merne bevállalni. Inkább attól tartok, hogy túl könnyen előreteremti a helyzetet, én meg már a padlót nyalom, mire kettőt pislog. Brr.
- Mondj egy dolgot, amit nem vállaltál be. – ez alapvetően nem lenne kihívás, de ki tudja, lehet a patkánynak eltart egy darabig, míg előjön egy példával. Tényleg nem hiszem, hogy kellően bebaszva bármi is visszatartaná, józanon is majdnem kinyírta már magát jó párszor.
Kurvára el van kényeztetve a seggem, és tisztában is vagyok vele, de azért nehéz elengedni a szavait a fülem mellett, mer’ elég jól érvel, meg valljuk be, nem tűnik a seggnyalómnak. Baszottul nem bocsátana meg mindent, amit valaha tett, de mondjuk attól legalább nem kell tartania, hogy teherbe ejtem, vagy kihasználom, lol. Akkor már fordítva is valószínűbb, de ő meg amúgy sem bírná megtenni, mer’ az túl sok erőfeszítést jelent.
- Ja, ezt már régen elbasztam. – nevetek fel halkan, de aztán úgy simulok a csókba, hogy kevés kétség marad afelől, mennyire jó helyen járok. Lassan bele kéne törődnöm, hogy buzeráns vagyok, a’sszem. Bár igazából majdnem mindig az a legjobb, amit éppen csinálsz…
- Hű. Nagyon kúl vagy, hallod. – röhögöm képen, de persze ugyanezt vallom, ahogy azt tudja is. Csak kevésbé szájbarágósan, lol. Mindegy, neki jól áll, hogy mindent kitol magából, sz’al nem fogok belekötni. Vagy az má megvolt? Hm.
Szerencsémre engem is megszán egy csikkel, nem mintha nem lenne nálam, de így azé jobb, hogy nem kell megmozdulnom, mer’ mostanra pont kényelmesen bemelegedtem mellé. Rágyújtok, aztán elkezdjük a hentes a húspiacon játékot, váltogatva a szerepeket. Hű, bevállalnád, ki gondolta volna… a szemöldökvonogatásán már muszáj röhögnöm.
- Tedd el szépen, ráérünk. – nem mintha elővette volna, de azért nem áll messze tőle, szerintem csak a „heteró” fejemért fogja vissza magát. Ami valahol meglepő, mer’ nem hittem volna, hogy képes rá. Pláne, ahogy az előbb végignézett rajtam. Grr.
Persze nekem faszkodnom kell még egy kicsit a gyengepontjain, ez legalább lelombozó, meg a kedvét is elbaszom vele, éljen. Grat, Elijah. Megint odabasztad.
- Vagy úgy. – ja, ez sok mindent megmagyaráz, úgyhogy végre már én is leakadok a dologról, viszont a mosómedvéknél már nem jut jobb az eszembe. Nem mintha nagyon felvenné a dolgot, úgyhogy én is úszom az árral.
- Ja, pont elitista fejük van. – röhögök fel, de hát értem én az iróniát, meg minden, csak kissé belassított ez a kényelmes kis meleg, pláne, ahogy kelletlenül feltápászkodom, és még azt a hat kiló réteges holmit is felpakolom magamra, amitől szegény faszfejet már a hányinger kerülgeti. Ez van, miatta aztán nem fagyasztom le a pöcsöm.
- Há’ ez nagyon romcsi. – vigyorgok, miután végre sikerül megmásznom a lépcsőt, és a kis édeskedésük közepébe sikerül beérkeznem. Azért akármennyire nyomatja ezt a köcsög dumát, elég közel állhatnak, ha ezt hagyja nekik. Ja, meg amúgy se ide hozott volna, gondolom én. De aztán meg Ennél fasz tudja.
- Mi a faszom van? – vonom fel a szemöldököm, mer ezek itt számomra elég ismeretlen dolgokkal dobálóznak, nekem meg már nincs kapacitásom a kódfejtéshez. Azért a patkány egész hamar kapcsol, és lefordítja nekem a dolgot, mire már nem csak emelkedik a szemöldököm, de hullámot is hány.
- Shoppingolni? – olyan meghökkent undorral ejtem ki a szót, ahogy az egy férfihoz illik, de hét nincs mit tenni, fel akarom dobni, és az nem igen fog menni a racoonjaimmal. Faszom. – Ja, persze, toljuk. Csá’
Intek a csajnak, mer a kisköcsög már fellelkesülten tol is ki az ajtón, aztán kerítünk egy taxit is a nagy seggemnek, mer így egyszerűbb. Így se tudom, hogy fogok végig mászni egy bevásárlóközponton anélkül, hogy egy kisebb tömeg nézne a segglyukamba. Sz’al ahogy kiszállunk, alkalmazom a jól bevált trükköt, azaz egy kapucni meg a sál az orromig felnyomva, hogy már csak a szemem látsszon ki mögüle. Faszántos lesz.
- Sz’al új kollekció, mi? – a hangomban pont annyi a lelkesedés, mintha a legyek párosodási szokásairól kérdeznék, de hát mindig is túl őszinte voltam, és amúgy is, legyen hálás, amiért eltoltam idáig a seggem. Közben azért majdnem lehagy, mer’ a kirakathoz tapadok egy tetováló szalonnál. Persze vágom, hogy ő ezerszer jobbat toszna össze két másodperc alatt, csakhogy ezt épp látom, ő meg épp kibaszott ruhákról álmodozni. Kell nekem buzeránsokkal járnom, baszki.
- Tényleg össze kéne már basznod nekem azt a tetkót. – lehelem vagy 3 sálon át, miután kissé belehúzva utolérem, és befordulunk az üzletbe. Kissé mondjuk furán néznek a sálak miatt, merthogy itt már erősen tolják a fűtést, de most nincs kedvem a faszkodáshoz, így inkább elengedem a dolgot.
Hát, az első benyomásom a boltot illetően, hogy itt aztán tényleg baszott sok holmi van. Elég szerencsétlenül vakargatom a seggem a sorok közt, de néha azért letaperolok valamit, hogy úgy tűnjek, mint akinek van valami célja is. Ez alapvetően megszokott lenne, csakhogy ez egy pasi üzlet, szóval nem épp a barátnőm rángatott be, perceken belül pedig már a biztonsági fickó kopogtat a vállamon. Kelletlenül rángatom le a sálakat, meg a kapucnit, és még egy sóhajt is eleresztek. A méretes feka ugyan nem jelent rám fenyegetést, de azért a pult mögött álló srác leállítja rólam.
- Hagyjad, Peete, csak azt az édes pofiját rejtegeti. Ha még egy aláírást is adsz, megállom, hogy sikoltsak. – még egy kacsintást is kapok, úgyhogy a’sszem ez már teljes szolgáltatás. Hát ezt is baszottul kifogtam.
- Persze. – vonom meg a vállam, aláírom a cuccot, amit elém tart – mer már ki nem szarja le – aztán még egy vigyort is a képemre erőltetek. – Ha kimentesz innen, még le is szoplak.
Na ja, itt már röhögnie kéne. Melléfogtam volna? Baszki. Mielőtt rám indulna, inkább megfordulok, szembe a jól megrakodott patkánnyal. Rendesen eltorzul a képem, ahogy végignézek rajta, mer’ mire ezt mind végigveszi, szerintem kifordulok a világból.
- Azon a fogason még maradt akasztó. – röhögök fel, de azért mielőtt hisztizni kezdene, lekapok valami viszonylag fehér felsőt, meg egy pulcsit mentemben. Nehogy már azt higgye, hogy nem élem bele magam, lol.

A felvetésére dobok egy guszta kis vigyort, de azé' el kell gondolkodnom azon, nálam vajon mi a pöcsöm bassza ki azt a bizonyos biztosítékot. A legtöbb szexuális aberrációt elfogadom, de aztán beugrik annak az elcseszett tetűnek a képe és egyből visszaköszön arcomról a fintor.
- A csonkítás nem adja - felelek végül meg, bár némi kiegészítésre szorul, mert ez mondjuk elég sokaknál nem pálya, so what? - Valami telepi buliban összejöttem ezzel a sráccal. Haverok mondták, nézzünk el, mert nem minden héten tartanak lerobbant gyárépületben happy hardcore partit, ami egyébként elég frankón sült el, bár a zsernyákokat má' nem vártam meg, mert leléptem ezzel a fasszal. Valahol két szopás között közölte, kurvásul nem vagyok az esete, meg amúgy se indítják be a tetkós tagok - vonok vállat, mert attól még ott csüngött a faszomon és nyilván nem fogom lerúgni magamról, mert nem jön be neki a csini pofim. Há' hova szarjak?! - Viszont frankón szét voltam verve, és akkor még a'sszem karral is bekaptam egy vágást, ő meg eléggé rágerjedt. Hát, kúrást általában nem hagyok ott, de ő előszedte a bicskáját és bepróbálkozott azzal, hogy hadd vágjon má' ki belőlem itt-ott egy darabot, mielőtt elélvez. Beteg egy gyökér volt, de nem az a fajta beteg gyökér, akikkel elvagyok, szóval vágod; ott állsz dagadó pöccsel, ez meg arról vakerál, hogy rühelli a tetkót, de azé' leharapná pár ujjam, meg kifenne belőlem egy pöpec kis darabot - érek a mese végére, aztán megint kiver a víz az élménytől, mert baszod, a kezeim kibaszott nagy tabuk. Ha még befogta volna a pofáját, meg karcolgat azt mondom, jó'van, nem érdekel. Az viszont már annál jobban, hogy itt a nyálas faszomságokról hord össze minden szemetet, de én kurván nem fogok azon szégyenkezni, amit mások elé hányok. Ha kis pinaként akarom megdicsérni a szemét, me' épp úgy gondolom, akkor bazdmeg az lesz és cső. Nekem itt ne adja a tough guy-t, mert attól beszarok. Szerencsére nem tökösködik többet, inkább belesimul a csókba, amihez legalább ért is.
- Ha nem lennék kúl, nem is futnál utánam ennyire - emelem fel az állam, majd vigyorogva tüdőzöm a cigit, de a röhögést má' lespórolom, érezze, bejön a téma. Helyette kap egy cigit, meg egy sor szemöldökvonogatást, miután bemérem a helyzetünket. Elég könnyű lenne kivitelezni a témát, és frankón nem izgatna a közönség sem, de hát ez a nyurga kis fasz itt szégyenlősebb annál, én meg má' kezdek számolni a pöcsöm kis érzelmeivel. Hát ez új, vagy nem? Bár Bug-nak se vettem tavaly vibrit, me' a'sszem traumatikus élmény lett volna, vagy mi a szemét. Legalábbis a kasszánál rájöttem.
- Gondoltam - sóhajtok, de azért még egyszer utoljára végigsimítok az asztalon. Na, majd akkor legközelebb. Úgyse one night stand a csávó, ezé' akkor és ott kúrom meg, ahol tetszik, nem kell könyörögnöm, hogy másnap kipucolja magát a kecómból, meg az életemből. Ez a gondolat valamiért most tetszik, így egy guszta kis vigyorral megspékelve hányom elé: - Jó döntésnek érzem ezt a járás témát - mintha, ezt most nem basztam volna el. Mindenesetre nincs meg a keserű utóíz, meg nem agyalok rajta, hogyan szabaduljak meg tőle. Azok általában csúnyák és fárasztóak. Legalább annyira, mint ez a Filces téma. Nagyon nem is pörgöm túl, me' tekinthetjük lassan lezártnak is akár az ügyet.
- Há' a faszszopó hipster köcsög papíron mérnök - dobom be az infót, bármiféle köztes érzelem nélkül. Azé' valljuk be, a mostani felállás jobban áll a seggének. Viszont azt a segget, ami jelenleg hozzám tartozik nem várom meg, mert lemegy a Nap. Inkább a pincér bulával baszakszom, ahogy a hajam túrja, mint valami elárvult idióta. Mindig ezt tolja, de má' nem szarakodom miatta, mert úgyse akad róla le. Meg a'sszem ő így mutatja ki, hogy bír, vagy mi a pöcsöm. - Mi? - hunyorgom, amikor a nyomorék kandalló geci felgurul közénk és firtatva levág egy bámulást. Mindegy, a lényegen nem változtat, mert már tényleg kell pár cucc azokból a boltokból.
- Ja - vakkantom, oda se nézve, mire a csajszi keze az arcomra csúszik és magához húz egy langyi puszira. Tudom, mit akar a maga gedva módján átadni, amitől megforgatom a szemem, de addig úgyse enged el, míg rá nem bólintok. Persze, persze, persze, ezt is el fogom baszni. - Nem a te dolgot, baszki... - szakadok el tőle, aztán Elire inkább rá se nézek, ahogy kioldalazom a helyiségből. Nem értem, miért kell mindig fennakadni azon, ha huzamosabban kúrok valakit. Tény, az előző párnak elég elbaszott vége lett, sőt, az utolsónál még a kórház is befigyelt, de ez nem törvényszerű. Inkább leintek egy taxit, bemondom a címet és az ablakon kibámulva dobolok combomon a közénk úszó zene ütemére, mielőtt pedig bealudna a sofőr csapok egyet a vállára, hogy vigyorogva benyögjem: - Te, toldd már feljebb a hangerőt, baszki! Imádom ezt a számot. - röhögök, ő meg sóhajtozva teszi a dolgát és berobban közénk a rap, amit aztán a frankó ének követ le.
- My name's Blurryface and I care what you think - mutatok el vigyorogva az arcára. Nem vagyok egy évszázad rappere, de ettől függetlenül élvezem a dolgot és még a kézmozdulatok is megvannak, ahogy szinte ugrálok az ülésen. - Used to dream of outer space but now they're laughing at our face! Saying, "Wake up, you need to make money" - hullámzok az ép tenyeremmel, meg szétkócolom az amúgy is elbaszott sérómat, ahogy bevágom, hogy: - And we're stressed out! YEA'! - csapkodom vállon a sofőrünket, aki erre lead a karót nyelt balfaszkodásból és együtt röhög velem. Talán ezé' nem kéri el a full fuvardíjat, de hát már le is szarom, ahogy berobbanok a bevásárlóközpontba.
- Te - kapom el a csuklóját, ahogy irányt adok. - Ez a szerkó most egy kibaszottnagy cockblock - mérem végig, és még egy fintort is kap, aztán követem tekintetét a tetkószalon felé. Mire levágom, mi a pálya már el is kapom róla a kezem és drámaian fűzöm magam köré.
- Tudtam, hogy csak a tehetségem kell, te heteró geci! - ordítom, majd elugrálok a nekem kellő üzlet felé, még mindig dünnyögve a kocsiban hallott dalt. Ezen a ponton egy időre elvesztem, mert lekötnek a pinajó gatyák, meg kockás felsők és egyéb baszás. Össze is kotrok egy csokorra valót, de mielőtt lépnék a próbafülkék felé szúrom ki, ahogy az az éneklő gané nedvesíti a jónépet. Igazándiból csak a szopásnál kapcsolódom a történetbe, amitől be kell mérnem a cingár, erősen metroszex kinézetű kis köcsögöt. Há' ízlések és pofonok, a'sszem.
- Ha sikerült lenyelned a gecit, látogass má' meg az egyik öltözőben. Kell egy külsős vélemény arról, mennyire felbujtó, ahogy a seggemre tapad ez a szar - bököm az egyik nadrágra, de már fordulok is le, számon elégedett mosollyal. Végül nem a külső boxok felé megyek, hanem át a folyosón, végigsétálva a külön szárny felé, ahol a kisebb szobaszerű helyiségek egyikének sarkába kúrom le az összes cuccot, aztán bemérem magam a félkörben rogyadozó tükrök egyikében. Mielőtt elhúznám a bársonyfüggönyt rántom át a fejemen a felsőmet, majd nyúlok az övemért, de rájövök, ma sincs. Végül is mindegy, így is fel tudom venni azt az együttest, amit kigondoltam. Mikor megvan, kérdés nélkül lépek be az ő fülkéjébe. - Na, ez milyen? - forgok lassan körbe, majd megállapodom az ő kipakolt cuccain. Há' nem erőltette meg magát, banyek. - Valld csak be, hogy az én cuccaim akarod lejmolni - rúgom arrébb azt a nyamvadt pulcsit, jesszusom. Inkább lehúzom azt, ami rajtam van, de mielőtt a mellkasának dobnám támad egy jobb ötletem, ezért egy határozott lépéssel termek előtte, majd zsebre vágott kezekkel mérem végig, ahogy lényegében a méretes tükör sakkban tartja.
- Itt lesznek a próbafülkék... - indulnak meg a lépések kintről, ahogy az egyik eladó befelé terel pár arcot, de addigra tenyerem már a tükrön csattan, míg balommal a hatvan kiló felsője alá nyúlok.
- Gyere, segítek átöltözni - vigyorgom, de addigra már - akár tetszik neki, akár nem, lol - meg is szabadítom azoktól a vastag fosoktól. - Ez most hideg lesz - figyelmeztetem bármiféle együttérzés nélkül, majd elkapom az arcát és úgy nyomom rá a tükörre, hogy a háta nekitoszódik, míg közben keményen lesmárolom. Persze ellenkezhet, de minek? Addigra már balom mélyen a gatyájában jár és frankón elfelejtem, hogy elvileg fájnia kéne. Nem, jobban mondva: telibeszarom.
- Kérjek segítséget az eladótól, vagy magadtól is meg tudsz fordulni? - szorítok rá a vélhető merevedésére, ahogy invitálom, cuppantsa csak rá azt a rocksztár fejét a tükörre. Bár felőlem a tenyere is megteszi, ha nagyon végig akarja nézni. Na, nem mintha máshogy ne tudná, elvégre még a faszomon is tükör függ.

18+ te köcsög
Hát az tény, hogy elég elbaszott sztorijai vannak, de ez már azért rátesz még pár lapáttal, részemről megúsztam az ilyesmit, valszeg mer’ jók a megérzéseim, vagy tököm tudja.
- Fúj, baszki. – fintorgok azért, mert oké, én is kicsit balhé függő vagyok, de nekem nem a csonkítás a lényeg, hanem az, hogy kiadjam a feszkót mások pofáján, lol. Azé’ nem ugyanaz. És ki a faszomnak nem jönnek be a tetkók? Undorító geci.
- Faszom, a helyedben rendesen helyben hagytam volna a tagot. – röhögök fel, de azé örülök, hogy ennyi esze legalább van. Különben a seggemet se igen járta volna meg, mer már rég nyomorék lenne. Részemről tán még az ujjait is levágtam volna, aztán ott hagytam volna neki, hadd gyönyörködjön az agybeteg faszszopó gecije.
- Ja, hát nem bírok ellenállni a méretes faszodnak. – hagyom rá a dolgot vigyorogva, mer’ szereti játszani a kemény gyereket, oszt még besértődik, ha tovább szopatom. Kis pina, komolyan. Nincs nekem fölös energiám ehhez.
- Tegyél le róla. – nevetek, mer’ ez a nyomorék tényleg komolyan gondolja. Nem mintha beszari lennék, de részemről azér kibaszott gusztustalannak találnám, ha a szomszéd asztalnál raknának seggbe valakit a kedvenc kávézómban, úgyhogy kurvára nem fogok itt ezen témázni. Az egy dolog, hogy a magam részéről elfogadtam, de mások arcába azé nem fogom nyomni.
- Ez meg honnan a faszomból jött? – röhögök rá, de hát tőlem aztán minden nap megjegyezheti, ahhoz képest, hogy egy fél hete nem hallok felőle, most meg egy asztalon kúrna meg. Eléggé a mának él a köcsögje. Nem mintha nem osztanám a nézeteit valamivel természetesebb formában.
- Elég hamar ítélkezel. – vonom meg a vállam, de hát biztos több kapcsolata volt (csak több lehetett, lol), sz’al ő tudja, hogy mikor kell ezt érezni. Részemről még mindig ott tartok, hogy ennek csak a neve más, de most minek lombozzam le szegény köcsögöt. Bár lehet azon már túl vagyok…
- Kajak? – nézek a faszi után, de valahogy nem látom rajta, hogy fenn hordaná a pofáját. Ez a meló amúgy is jobban megy hozzá, nem t’om, mintha otthon lenne, vagy valami. A legtöbb végzettséget igénylő meló amúgy is baszott unalmas.
Közben utol is érem, és tanúja lehetek egy hajtincseken át történő molesztálásnak, baszki. Azért elég röhejesen néz ki. Háziasított patkány, höhö.
- Hűha. Kimenjek, míg lerendezitek? – nevetek, de nagyjából már túl vannak rajta. En elég furán viselkedik mondjuk, de azé nem verem nagy dobra a dolgot. Nagyjából ki t’om találni, mit hallott, mer ez már vagy a harmadik alkalom, hogy fél füllel hallom, lol. Nem mintha sokat érne az aggódásuk, ha egyszer úgy is elbassza. Zsebre tett kézzel követem a taxiba, belecsöppenve egy újabb En féle előadásba.
- Le kéne már kötöznöm a hiperaktív segged. – azért tolom a számot vele együtt, mer nem csak rockot hallgatok, néha kell máshonnét is ihletet meríteni, vagy csak chillelni. Néha már faszom kivan a sok emó köcsöggel.
Ez a nyomorék már lassan a sofőrt is bevonja, de szerencsére kiszállunk, mielőtt átcsapna az életem egy kibaszott musicalbe, és már az utcán is mindenki tolná.
- Há’ melletted nem is árt. – röhögök fel, mer azér mégiscsak tíz perce akart megkúrni egy kávézó asztalon, baszki. A’sszem legközelebb akkor veszem le ezt a szerkót, ha majd privátba leszünk, mer kurvára nincs hangulatom a nyilvános kúráshoz. Már nem azé, de ennyire még ne unjuk már a témát, a magánéletemnek így is elég széleskörű közönsége van. Viszont ez a kézfogás elég fura dolog, még jó, hogy a tetkószalon megszakítja. Már kezdtem furán érezni magam.
- Legalább most má vágod. – röhögöm ki ezt a hülyegyereket, ahogy drámázik, de így belegondolva neki is egész ismert a pofája, ebből meg már nem nehéz kitalálni az enyémet. Áh, baszki, most már mindegy, legalább cockblocknak jó. Nem mintha nagy szükség lenne most rá, mert elég hamar beleveti magát az üzletre, amíg én szerencsétlen áldozata leszek egy megszokott közjátéknak. Általában nőkkel mondjuk, de hát pont én ítéljem el szegény köcsögöt. Az én nyomorékom meg még biztatja is a kapcsolatunkat, úgyhogy bele kell törődnöm a’sszem.
- Most komolyan? – a kis gyökér már olyan lelkesedéssel bámulja az ajkaim, hogy már nincs szívem lelombozni szegényt… ja, meg a faszt.
- Persze, kisköcsög. Kapd elő, majd visszajövök. – röhögöm ki a kölyköt, aztán követem a nyomorék pasimat a fülkék felé. Alapvetően simán bemásznék hozzá, mer’ nem szeretek egyedül öltözködni, pláne, hogy amúgy se dob fel a vásárlás, de ilyen környezetben vigyáznom kell ezzel a köcsöggel, mer két perc múlva már a váladékom folyna ott, ahová most a felsőmet dobom le.
- Egy kibaszott kifutót má ne basszak eléd? – nevetek a buzeránsán, ahogy itt pörög nekem, mint valami kiscsaj az új ruhájában, baszki. Azé jól néz ki, de reflexből odébb húzódom, mer’ tartok attól, ami ezután jön.
- Ja, minden vágyam. – fintorgok, ahogy már vetkőzik is a szerencsétlenje, de azér egy pillanat erejéig megnyugszom, hogy tényleg shoppingolni jöttünk, ez majd biztos lefoglalja a homár pöcsfejet. Ja, hát eddig tartott. Kb. felkenődöm a tükörre, ahogy közelebb lép, holott azért nem kéne ennyire feltűnően pánikolnom. Faszomba má. Nyelek egyet, ahogy meghallom kintről a felmentő sereg hangját, csak épp baszottul nem érnek semmit, mer ennek a patkánynak pont annyi gátlása van, mint a csatornában élő haverjainak, felszisszenek, ahogy hideg ujjai a felsőm alatt matatnak.
- Mész anyádba – szűröm a fogaim között, miközben letépi rólam a rétegeket, aztán nekitosz a kibaszott hideg tükörnek. Há kurvára sokat értem a figyelmeztetéssel, hogy baszná meg, szinte azonnal végigfut testemen a libabőr, a fájdalmat mondjuk kurvára leszarom, de ez a getva rohadék még a számba is mászik. Mondjuk jobb is, mert egyébként nem igen tudtam volna benntartani a hangomat, ahogy konkrétan lefagyasztotta a hátam ez a faszom geci rohadék. Ráadásul kurvára nem érdekli, ahogy próbálom letolni a kanos pofáját magamról, a geci hideg mancsával meg már a farkamnál baszakszik, ami nagyjából két másodperc alatt baszott kemény lesz. Ja, faszom a kurva tükrökbe… rohadtul nem segít, hogy minden oldalról látom, ahogy rám mászik, a hátizmai megfeszülnek, a sebek bőrén meg finom táncot járnak, ahogy a tükörbe présel. Már az undorító, ahogy elválik ajkaimtól, és rámarkol a merevedésemre, én meg úgy nyögök fel, mint egy bejáratott kurva. Most rohadtul felbaszott.
- Mész te a jó édes széjjelbaszott… - ja, itt valahogy elcsuklik a dolog, mer kibaszott nehéz nem koncentrálni arra a hatvan tükörre, amitől konkrétan összezsugorodik a tüdőm, ez a nyomorék meg úgy gyúrja a farkamat, mint egy kibaszott tésztát. Próbálom elfojtani a lihegést, de szinte ég a bőröm, és már a tükör sem igazán hűt le, de meg nem fordulok, abból nem eszik. Inkább megkapaszkodom a nyakában, és lenyomom a nyelvem a torkán, hátha legalább ezzel sikerül elfojtanom a saját hangomat. Így is gyanúsan baszott nagy a csönd a szomszéd fülkében. Nagyjából úgy lógok rajta, mint egy tinipicsa, és ez rohadtul felbasz, úgyhogy legalább viszonzom ezt a szép gesztust, és benyúlok a gatyájába. Még így is a mellkasára nyögök, ahogy keményít a tempón, és a tükörben nézem végig, ahogy… azon kapom magam, hogy a farka helyett a hátában kapaszkodom meg, mielőtt rohadtul szánalmasan mennék el a kibaszott nadrágomba. A homlokom még mindig a mellkasának támasztom, ahogy ernyedten lihegek az ölében, de kibaszottul nem akarok felnézni arra az önelégült pofájára. Nem mintha fel kéne, mert mindenhonnét látom ennek a buzeráns köcsögnek a buzeráns köcsög fejét. Ha most kórházba juttatom, még van esély rá, hogy elfelejti, nem? Erőteljesen könyöklöm hasba, aztán a tükör mentén csúszom le az ülésre. Hú de kurvára kimennék már innen… hol a cigim?

18+, tudom, hogy élvezed, te szar

- Hát, Bug-ék megtették helyettem, amikor vinnyogva elmeséltem nekik a sztorit - vonok vállat, me' annyira nem érdekel az a gedva, hogy szétbaszkodjam a fejét. Meg hát, esélyesen nem én kerültem volna a dulakodásban felülre, onnan meg azt vág le rólam, ami neki tetszik. Az esélyek latolgatásában azé' elég jó vagyok, bár nem mindig fogadom meg a saját véleményemet; se. - Aww, ne bókolj itt nekem, me' még a végén elpirulok - röhögök fel kajánul, de nem kell tennie a szépet, mindketten tudjuk a frankót. Különben is, ha valami nem tetszene neki, tudja, merre van az ajtó.
- Jó'van már, ne fossál itt nekem - forgatom meg a szemem, és amennyire lelomboz ezzel a pinás félénkséggel, annyira be is jön ez a fajta gyöngesége. Felírom a másik mellé, aztán lassan egy kibaszott listám lesz róla, amivel majd néhanapján szopathatom. Most viszont erről leteszek, bár mondom, részemről bárhol és bármikor, ezen nem feszengek. Vagyis, ezen sem feszengek, lolz.
- Nem'tom, csak eszembe jutott - vonom meg a vállam, de nem túrok utána mélyebben, mert ki nem szarja le?! Most így gondolom, aztán meglátjuk, két óra múlva hányadán is állunk. Ettől függetlenül meglep, amiért ilyen visszafogott, de aztán beugrik az első kúrásunk és jahát, végül is nem árult zsábamacskát, csak akkor még nem esett le. Aztán eltelt pár nap, ami faszom éveknek tűnt. - Nincs időm arra, hogy kivárjak - nyalok végig az alsó ajkamon, mert kezd kiszáradni ebben a redva melegben és közben már a lábam is dobol, hogy induljunk. Tervem nincs, de általában frankón nem vágom, mit hoz a nap, ezért sem aggódom túl. De, ha már így randizunk, akkor ehhez kéne tartanom magam. Közben elpofázok ezt-azt a staff-ról, meg hát az épp erre grasszáló tulajról, aki csecsére nyírt szakállal őgyeleg a vendégei körül, lesve minden fiszemfaszom kívánságuk. Néha nekem is jobban kinyalhatná, pláne, ha még munkaviszonyban is vagyunk, de elmondása szerint csak a helyemen kezel. Az mondjuk nem baszom, hol van.
- Ja, de aztán leszopta a kávé istene, és azóta ő az egyik legfaszább a szakmában. Versenyekre is jár, meg minden tosz, bár mostanság csak zsűrizni - bámulok az üres bögrém felé, és nyelvemen érzem a ledarált fos ízét. Na, nem hiába ez az egyik törzshelyem a város ezen pontján. Bár a személyzet többi tagjával néha kivan a faszom, hát ha még a hajam is túrják. Mindegy, ennek a pinának most hagyom, hadd legyen gyereknap és úgyse szakad le rólam, sz'val...
- Őt nem különösebben zavarja a közönség - vetem oda foghegyről, némi gunyoros vigyorral megfűszerezve, mire a nyúzás erősödik, aztán a motyogás is. Há', nem Eli előtt akarnám lepacsizni, kivel mit tolok és miért nem baszom má' ki a szerencsétlent, mert szerintem ezen a körön már túlvagyunk. Oké, ismerte a csajt, akivel nyomultam és nem lett zsír vége, de hol nem szarom le? Amúgy se értem, miért félti mindenki a rockerribanc seggét. Ha annyira gázos lenne a szitu, nyilván, nem ment volna bele oszt' cső.
- Próbáld meg, te geci - nevetek, meg közben nyomatom a rongyosra hallgatott szöveget, de szerencséjére nem tolatja tovább ezt a nyugger bullshitet, mert hamar becsatlakozik az üvöltve kornyikálásba, igaz, neki nálam ezerszer jobban megy, de hát ebből él, végül is. Lassan kezdek rájönni, hogy tulajdonképp csípem a hangját, és más műfaj is adja alá az ívet, nem csak a hardcore rock. Még két sarok, és ez a buzeráns sofőr is beszáll mellénk, de sajna előbb érkezünk meg a célállomáshoz. Kár, de hát nincs megállás! A beszólását azé' ignorálom, mert lekötnek a kirakatok, aztán meg végigmérem a tetoválószalon kínálatát és ajkamra randa fintor ül ki.
- Ennél én ezerszer faszábbat csinálok - könyvelem el, de hát ez eddig sem volt kérdés. - Ha annyira akarod, akkor kidekorálom a segged a vásárlás után - de előtte nem, mert kurvásul szükségem van arra a hoodie-ra, a többi fosom cuccról nem is beszélve. Prioritás, bazdmeg, bele az arcodba!
- Ja, nem is értem, mit lógom még veled - játszom a sértődöttet, aztán bevágom magam a Fear of God üzletébe és kábé rányáladzom a padlóra. Banyek, mióta nem jártam itt, fél hónapja? Jól megszedték maguk, plusz az új kollekció is elég tuti, ezért bőven van miből válogatnom. Míg én a ruhák között túrok, addig Eli a köcsög kis rajongóit akasztja le az állványokról. A gyerek nyilván redvalelkes és állítom, má' maga előtt látja, ahogy az idolja rácuppan, majd tövig szopja. Még hallom, ahogy lepasszolja a szerencsétlent, de hát úgyis fontosabb a magánjelleg divatbemutatóm, mint az ő hervadó fasza. Gyorsan sort is kerítek rá az ő fülkéjében, de hát nem tehetek róla, hogy ennyire retek a felfogása és nem értékeli a pózer valagam. Má' kedvem lenne kiszólni a többi nyomoréknak, álljanak be tapsolni hozzá, de aztán végigmérem a behozott gönceit és ó, faszom!
- Lenne tippem, mit baszhatnál (b)elém - hagyom lógva a genyóskodását, mert közben észreveszem, ahogy finoman a tükör felé húzódik, és ettől pofámon egy bazinagy vigyor virágzik szerteszét. No, fene? Előbb szerettem volna mindent felpróbálni, de ha már így adja magát a helyzet, miért akasszam meg? Még a fintor se izgat, amikor lebaszom a felsőket, majd tempósan belemászom az arcába. Még hozzá se érek, de már rányomul az üvegre, amitől csak mélyül bennem a gunyoros elégedettség. Persze sokat nem váratom, ahogy a felsője alá nyúlok és végighúzom ujjaimat a hátán. Az nem érdekel, hogy kintről errefelé terelik a próbálni szándékozó kis köcsögöket, elvégre ott a ponyva, bár ez is csak Eli miatt opció, én leszarnám el van-e húzva vagy sem. De így nem panaszkodhat a kis geci.
- Most inkább beléd mennék - röhögöm ki a szánalmas ellenkezését, de már volt nincs pulcsi, és valljuk be, a pucérkodás jobban áll neki, mint ez a kötött szeméthalom. Ahogy a háta eléri az üveget a számba szisszen, ami csak jobban felizgat, szóval, ha ki akar mászni a szituból, jobban teszi, ha nem nyög a nyelvemre. Hiába próbál magáról letolni - pedig valljuk be, simán lenne hozzá ereje -, azé' elérem a farkát és még kettőt sem pislogok, de már pont annyira kemény, amennyire el is várnám. Úgy tűnik, a dolgon sokat dobnak a tükrök, ez a felismerés pedig kendőzetlen vigyort ken fel a képemre, áhá, megvagy! - Hogy mondod? - suttogok rá a nyakára, majd bele is harapok, miközben kezem le-föl jár rajta. Szerintem ezt ő sem gondolta komolyan, meg nyilván, nem itt és most fogok leállni, baszod. A nyögései végül a torkomban vesznek el, bár én különösebben nem fogom vissza magam, meg hát lenyugtatni sem akarom. Azé' bepróbálkozik nálam két tempó között, de viszonylag hamar vált helyzetet és már nem a farkamba, hanem a hátamba kapaszkodik, míg én lassan kiverem belőle a szuszt. Mondjuk, sok munkát nem igényel, ami csak megerősít abban, hogy gerjed a tükrökre. A kezem úszik a geciben, amikor kicsúszom a gatyájából, ő meg ráesik a puffra, de azé' előtte alaposan hasba küld a könyökével. Idegből nevetek fel, majd sóhajtva mérem végig.
- Ugye nem gondoltad, hogy majd itt fogok leállni? - vonom fel a szemöldököm, és még válaszolnia sem kell, leszek olyan baromi rendes, hogy leszedem arról a szarról, majd úgy lököm rá, hogy ha nagyon akar, akkor felőlem kapaszkodhat abba a nyomoronc párnázott szarba. Onnan már az én térdem is a szőnyegbe ágyazva köt ki, míg balommal lerántom róla a gatyát, és lehet, közben a gomb is lepattan róla, de mondjuk úgyis azért jöttünk, hogy újat vegyünk.
- Minden rendben van? - hallom meg az eladó nőci hangját, ahogy lehorgonyoz a próbafülke előtt, de addigra kezem a belső combján csúszik végig és a tőle nedves ujjam a seggébe csúsztatom. Most nem finomkodom úgy, mint először, de egyébként nincs is rá szüksége.  
- Naná, csak kicsit szűkös itt a helyzet, de mindjárt megoldom - kiáltok ki, ne aggódja túl a dolgot, noha, ha a kis köcsögnek asszisztálásra van szüksége, simán behívhatom. De úgy tűnik, elég jól elvan velem is, ahogy határozottan tágítom, míg másik kezemmel a saját gatyám gumiját oldom ki. - Hű, ezt a nadrágot frankón megveszem - magyarázom az alattam élvező srácnak, de hát most nyilván jobban leköti a kis közjátékunk, mint az, melyik cucc jön be és miért. De ettől még a gatya praktikus, ahogy lazán a térdemig vánszorog, és különösebben nem kell felkészítenem magam arra, ami jön.
- Ja, jut eszembe - nyomom farkam oda, ahol alig pár másodperce még az ujjam jár nagy lelkesen ki-be. - Úgy érzem, elég tahó vagyok, meg hát nem is kérdeztem meg, szeretnéd-e, hogy megkúrjalak - tolom picit beljebb magam benne, de csak alig egy-két centire, míg kezeim puhán érintik a derekát, bár nem rántom magamra, még csak meg sem szorítom. Inkább elnézek a tükörképünkre, ajkamon aljas félvigyorral.
- Szóval, ha nem, nyilván hagyhatom - hajolok kicsit előre, ezért kap még úgy három centi ajándékot, de csigalassan visszadőlök a kiindulási pontig. Ezt még párszor megismétlem, majd folytatom: - De, ha mégis akarnád, akkor - préselem ujjaimat a bőrébe -, hajrá! - közlöm vele, miszerint neki kell tennie az ügyért, ergo vagy hozzávágja a kis seggét az ágyékomhoz, vagy játsszuk ezt a két centi ki, két centi be előjátékot. Azé' kíváncsi lennék, meddig bírja ideggel.

18+
- Mindig más takarít utánad? – röhögök fel, de hát amekkora nyomorék, talán jobb is, hogy nem ő esett neki az ürgének. Azért nem kéne ilyen szánalmasnak lennie, ilyen szempontból pont olyan védtelen, mint egy csaj. Majd veszek neki egy paprika sprayt karácsonyra, lel.
- Na, azt megnézném. – vigyorodom el, mer azért elég nehéz olyan dolgot elképzelni, amivel ezt a nyomorékot zavarba hozhatom. De tényleg, van egyáltalán ilyen funkciója, vagy félrement valami a teremtésnél? Mer én faszom nem t’om elképzelni.
- Pedig azt nyilvánosan szoktam. Hadd szagolja a többi köcsög is. – röhögök fel, mert kajak nyitott ajtó mellett szoktam végezni a dolgom, bár igazából nem ezért, csak mert különben unatkoznék. Így meg kellemesen beszopathatom, aki épp arra jár. Mint amikor wc papírt hozatok velük, pedig kurvára van, eheehehe.
- Ja, ha így folytatjuk, nem húzzuk sokáig. – dőlök hátra tök kényelmesen a… semmibe. Ja, nem számoltam a hiperaktív pofájával. Én órákig szoktam kávéházakban baszódni, ez meg húsz perc után már nem tud mit kezdeni magával, feltéve persze, hogy nem kenhet fel egy asztalra, aztán kúrhat seggbe. Baszki.
Valszeg ezért hallgatom meg a staff fél életét, míg felmászunk a bejárati ajtóig, ő meg lerendezi a közjátékát, míg én öltözködöm. Ja, a rétegek jók. Rappernek kellett volna mennem, azt most hordhatnám a földig érő pulcsikat.
- Kúl. – keresem meg tekintetemmel a csávót, ahogy épp a vendégek seggét nyalja, a bunkó stílus úgy tűnik csak a patkány részére szól. Na ez már mindjárt érdekesebb, mint a mérnöki papír. Az ilyen diplomákat amúgy is feldughatja a seggébe az ember. Egy szaros papírtól nem leszel senki.
Azért felnevetek a beszóláson, de nem nagyon veszem fel. Ha ennyire zavarná, hogy nem kúrhat nyilvánosan, akármelyik közönségre éhező kurvát felszedhetné a sarkon, vagy kiposztolhatná az instjára a kis rajongóinak, hol is áll épp a farka. Valószínűleg hamarabb ideérnének leszopni, mint ahogy én jöttem, lol.
Ehelyett mondjuk kibaszódunk a taxiba, és még egy kihívást is a képembe tol. Mintha meg kéne erőltetnem magam, hogy lenyomjam.
- Nincs véletlen egy köteled?– röhögök a sofőrre, de hát a faszszopó csak a fejét rázza, úgyhogy erről lemondhatok. Lehet nem hitte el, hogy komolyan gondolom. Pedig egész szexi lett volna…
Azért nem kerüli el a figyelmem, hogy mindjá’ bemerevedik a hangomra is – nem mintha ez példátlan eset volna – úgyhogy elégedett vigyor kúszik fel a pofámra. Ja, vágom, miben vagyok jó. Meg azt is, hogy miben nem, de azt nem kell az orrára kötnöm.
- Ja, vágom. – nem kell nagyon ragozni, hogy simán összetoszna nekem valami ezerszer jobbat, viszont az idő ellene szól, mer már vagy… faszom tudja hány napja nem csinált szart se. Akadozik kissé a szolgáltatás.
Egész vicces kis szarpofával szórakoztatom magam, amíg a köcsögje összeválogatja a fél üzletet, de legalább egyikünk sem unatkozik… annyira. Érzem a kis ratyifej pillantását, miközben El után szambázom a fülkébe, bár szerintem már rég a farkára képzelte a pofámat. Szomorú. Nem mintha a dolgok úgy alakulnának, ahogy én képzeltem. A pulcsi helyett például ezt a faszkalapot kapom a nyakamba.
- Ja, azt sejtettem. – fintorodom el, miközben kibaszottul alig észrevehetően araszolok arrébb a fülke másik végébe, de ennek a buzeráns köcsög gecinek persze ki kell szúrnia, hogy rohadjon le. Talán ha néha elszakítaná a tekintetét a valagamtól, basszam meg… rohadtul felbasz az a tenyérbemászó, önelégült pofája, amit a képembe tol, míg szépen lassan felkenődöm a tükörre. A’sszem ez a köcsög buzeráns kevéssé vágja le, mit jelent a nyilvános kúrás, mer ez itt kibaszottul nyilvános kúrás. Vagyis ez még nem, de kiráz a hideg, ahogy végighúzza az ujját a bőrömön, és ha rajta múlik, akkor rövidtávon az lesz belőle.
- Kösz, de passzolnám a lehetőséget. – szűröm ki a fogaim közt, mer nagyon nincs kedvem a beszólásaihoz. Ja, nem mintha érdekelné, két másodperc, és már a farkamon liheg a gecije, én meg kurvára le tudnám tolni, és közben kurvára nem akarom, helyette belenyögök a szájába… egyszerűen felbasz, hogy a kisujjával el tudná érni, hogy könyörögjek, és még alig nyúlok hozzá, ahogy ő már a kézzel fogható élvezetemmel szórakozik. Ennyire szánalmasnak is ritkán érzem magam, pláne, hogy kurva jól esett. Viszont legalább a nyögéseimet el bírtam fojtani benne… van egy olyan érzésem, hogy kurvára levágta, mennyire gerjedek a faszom tükrökre, de azért még él a remény, hogy csak egy büdös buzeráns gecinek néz. Mondjuk rendesen meg is úsztatom benne.
Már épp összehoznék valami kevéssé elmés választ, de a következő pillanatban már a puffal találkozik a képem, és inkább bele is fojtom, mer’ már amúgy is vörös az egész, ez a köcsög meg rég lerángatta rólam a gatyát is. Kb. a hugy is belém fagy, ahogy meghallom a nő hangját, mer’ kinézem a patkányból, hogy bevonja harmadiknak, én meg a büdös életbe nem mosom ezt le magamról, pláne, hogy a tükörben még azt is látom, ahogy végigcsúsztatja ujjait a combomon, és a saját gecimmel túr a seggembe. Már a fülem is kibaszott vörös, ahogy a puffra harapok, és tűröm, hogy úgy szórakozzon velem, ahogy akar. Rohadt tükrök… inkább lehunyom a szemem, és szinte görcsösen szorongatom azt a kibaszott túlméretezett párnát, pont kibaszottul nem érdekel, hogy tetszik-e neki az a kibaszott nadrág. Már az agyam is felforrósodott, egész testemben égek, ahogy belém ereszkedik, érzem, ahogy ismét megmerevedek, és dühödten lihegek a párnába. Rohadtul kihasználja, hogy megszólalni sem merek, de néha még így is alig bírom visszafojtani a nyögéseimet, vagy tulajdonképpen kurvára nem. Ráadásul reflexből felnézek, ahogy megáll bennem, a tükörből pedig egyenesen abba az önelégült pofájába bámulok, ahogy direkt lassan ereszti belém a maradékot. Kajak bekönnyezem, ahogy visszafordítom a vörös fejem a párnába, a szavai szinte belém égnek, mire sikerül felfognom, hogy mi a faszomat akar velük. Most kurvára megütném, de baszottul nem vagyok abban a helyzetben, úgyhogy egy dühödt morgáson kívül baszottul nem tudok mit reagálni. Kurvára akarom már magamban, és nem segít az sem, hogy úgy mozog, mint egy reumás nagymama, a kibaszott nagy farka pedig az égő segglyukamban jár, de még vagy két körig kihúzom… nem bírom tovább, ösztönösen nyomom fel a derekam, a seggemet tolva a farkára, amitől egyszerre keringet a hányinger, és izgat fel kibaszottul. Inkább átadom magam az ösztönnek, mert nem akarom felfogni, amit művelek. Lihegve tolom fel-le magam, de részemről nem tart sokáig, mire elélvezek, viszont ezúttal már a padló kapja a maradékot. Ordítani tudnék, de csak eldőlök, ahogy elenged, és lihegve húzódom fel a puffra, mer ennél a faszszopónál tényleg nem tudom, mikor tekint befejezettnek valamit. Ezúttal hozzásimulok a tükörhöz, hogy az hűtsön, és egy mozdulattal magamra rántom a pulcsit, mer nem bírok a pofájába nézni, és a kapucni legalább ad némi árnyékot a hót vörös, kielégült, és ingerült képemnek. Még mindig lihegek, ahogy felhúzom a gatyámat, és vele együtt egy újabb nagy adag gecit a farkamra. Baszki.
- Most már értem… mér nem hosszú életű a fajtád.
Életemben először szeretnék elsüllyedni egy kibaszott mély gödörbe.

18+, last round

- Nem - morgom az orrom alatt, ebbe most kurvásul ne menjünk bele. Az egy gedva dolog, miszerint meséltem Filcről, de bazira olyasmit, amit a fél gettó köp-vág. De az, hogy kinek mikor és miért baszom be a pofáját már egy másik téma, pláne, ha gyenge szemétnek titulálnak közben. Bár ő már azon pörög, mivel tudna zavarba hozni és frankón lenne rá tippem. Mondjuk a totál random nyálromantikás bullshitet furán viseli a gyomrom, pláne, ha közben nincs bennem elég cucc hozzá. De erről neki mondjuk pont nem kell tudnia, mert amilyen kis genya, még a végén bepróbálja és ellenem fordítja.
- Frankón egy undorító szar vagy - vágom hozzá, na, nem mintha pont nekem kéne erről pofáznom. Mondjuk ilyen szempontból nem csoda, hogy összebaszott minket a sors, szóval megeresztek egy hülye félmosolyt, majd szívom a cigim és merengek az élet kikúrtnagy dolgai felett. - Már így is sokáig húztuk - elvégre nem basztam ki rögtön másnap, hogy bocsesz, de aludtam három órát és sikerült rájönnöm, mekkora faszom ötlet ez má' megint. Szóval felőlem bekaphatja, ha ezen pörög álmában, de nekem jelenleg rohadásmód bejön ez a témázás. Mivel az asztalon kúrás elmarad és ahogy elnézem, ő még szívesen rohadna itt pár órát, elkezdek a baristáról pofázni, noha kábé egy véleményen vagyunk a sráccal. Legalábbis a képéről ezt sikerül leolvasnom. Mármint, néha azé' bánom, hogy nem mentem a művészetire, bár érettségi nélkül elég nagy kihívás lett volna. Viszont ott van előttem a vászon, a kezem csöpög a festéktől és komálják, amit eléjük hányok, szóval kurvamindegy. Ez is csak ilyen elbaszás, amikor az ember próbál néha kapaszkodni a normalitásba, de aztán rájön, nem bírna lehúzni benne fél napot sem. Nekem talán egy óra se jönne össze, de az má' más lap egy másik életből. Ahogy az is, mit művelek le a pincér csajszival, meg miért nem baszkodom arrébb a belém kapaszkodó kezét. Inkább itt is megspórolom a magyarázkodást és bevágom magam a taxiba, meg tolatom a gyenge rap-et, míg ez a köcsög bele nem dobja magát az árba, ha má' kötelet nem sikerült szereznie, hogy rohadna meg.
- Azt hittem, nem jön be a bdsm - vigyorgom, majd kap egy retek kacsintást, hadd forduljon tőle fel a gyomra, me' nekem azzal se lenne különösebb problémám, de ezt má' a'sszem, egyszer letárgyaltuk. Lassan arról kéne listát vezetnem, mi zavar és ingerel fel.
Mondjuk nem lenne hosszú, annyi szent.
A tetkós témát mindenesetre kitárgyaljuk, holott komolyan gondolom, ha letudjuk ezt a szart, akkor akár kezelésbe is vehetem, végül is, nem lenne egy nagy cucc. De előbb szétnyálazom az üzlet berendezését, meg intek Elinek, tudja már, merre van az előre, mielőtt még valaki más faszára talál rátévedni. Arra most nincs időm, na meg a rajtam lógó vadiúj göncök se várják ki a végét, amiket nagy elánnal próbálok neki prezentálni, de a köcsög szarcsimbók baszki nem értékel semmit.
Na, mindegy. Most úgyis telibeszopatom, kunkorodik egy alja vigyor a képemre.
- Minél jobban menekülsz, annál inkább felizgatsz vele - vallom be töredelmesen, ahogy araszoló alakját nézem, és kezdek tényleg belelendülni. Kezdésnek a tükörre kenem, aztán letaperolom a hátát és rendesen telibesmárolom, ne jajveszékeljen itt nekem, amikor még két öltözővel arrébb is levágják, mennyire tetszene neki, ha megkúrnám. - Biztos, hogy passzolod? - markolok a farkára, de nem, pont nem úgy tűnik, mint aki bármit is passzolni akarna, amihez közöm lehet. Márpedig, pont eléggé közöm van ahhoz, hogy a gecijében tapicskolok, meg kiszúrom az egyik fétisét. Igazán nem hibáztatom érte, tényleg menő tükrök között kefélni, bár ott ekkor még nem tartunk, ahogy lebucskázik a puffra, szinte ezüsttálcán kínálva fel magát nekem. Hát lehet erre nemet mondani?
Pláne, ahogy elvörösödik és kapaszkodik abba a szivacsos szarba, legszívesebben nem szórakoznék vele hosszú percekig, csak belé rántanám és addig tolnám, míg megint el nem élvez, de hát az olyan unalmas lenne. Inkább a gerincét bámulom, ahogy összerezzen az eladócsaj kérdésére, pedig nem kéne ennyire fosnia, nagyjából már ráérzek nála arra, mi fér bele, és mi nem. Márpedig a farkam pont beleférne, de hát kell, hogy ennyire kívánatos legyen, ahogy szenved közben és ráharap a párnára?
- Ugyan, ugyan - simítok végig a derekán, végigfuttatva ujjaim a medencecsontján is. - Igazán nem kell, hogy visszafogd magad - célzok a tompított nyögésekre, meg a tényre, miszerint inkább lehunyja a szemét közben, holott kurvásul végig akarná nézni. Talán ezért is ingerelem, meg piszkálom, hogy ha ennyire rossz neki, még igazán elmenekülhet. Aztán várok, mi lesz, de nem okoz csalódást, ahogy feljebb nyomja a kis seggét, majd teljes elánnal löki magát az ölemhez. Kedvem volna kuncogni tőle, de aztán maradok a tompa nyögés mellett, míg ő diktálja a tempót, amit persze hamar átveszek. Előbb megy el, mint tetszene, de túl sokat úgyse szórakozom tovább vele, így követem a példáját, ahogy kevésbé finomkodva élvezem el a seggébe. Kell pár pislantásnyi szünet, amit ő arra használ fel, hogy magára kapkodja a cuccait, míg én szemöldököm felvonva rántom vissza a gatyát, amit ugye úgyis megveszek. Eleinte nem lihegem túl a témát, de aztán elbújik a kapucni alá, meg rápréseli magát a tükörre, mintha csak el akarna tűnni előlem. Miafaszom?
- Eh? - túrok a hajamba, míg ő az orra alatt sértéseket motyog és duzzog ott a sarokban, mint valami kivert macska. Alapjáraton eléggé konkrétan leszarnám, mi a faszom baja van, pláne így szex után, de végül is ő még mindig nem szimpla kúrópartner és elvileg tudnom kéne, mit basztam el; ismételten. Átpörgetem fejemben a témát, de igazándiból fingom nincs, ezért egy fáradt sóhajjal ülök le elé, majd hátrahúzom a kapucnit, hogy lássam az arcát. - Nem volt jó? Fájt? - kérdem, bár tudom, hogy nem ez a baj. Mármint, baszki, simán levágom, ha bele akar halni a kúrásba, és frankón nem beszélhetünk erről, szóval... meg vagyok lőve a problémát illetőn. Nekem mondjuk jó volt.
Gondolom, nem nyög ki egy értelmes választ se, ezé' tanácstalan meredek le rá. Most mi a faszt csináljak? Lapogassam meg a fejét vagy adjak cigit? Előtúrnék egy szálat, de a szomszédos öltözőben van, a másik gatyámban. Ha viszont itt hagyom, még a végén elbőgi magát nekem.
- Hallod, Eli. Nem vágom, mi történik - mondom, és tényleg. Aztán a bekötözött kezem a nyakára teszem és egészen lassan húzom rá a fejét a mellkasomra, míg hátam az üvegnek dől. Így félig átölelem, félig meg arról is gondoskodom, hogy ne kelljen a képen néznie, ha netán az a baja. Aztán beugrik, hogy eddig mindenki azzal jött, ne basszam el, de úgy tűnik, mégis sikerült, pedig én tényleg élveztem. Vagy ez má' itt kevés? Nem értem, frankón. Bár lehet, az a gáz, hogy nem húztam má' megint óvszert, de rákérdezni már inkább nem fogok, helyette hunyorogva simogatom hüvelyujjammal a nyakát és várom, hogy végre kinyögje, mi van.

Megvonom a vállam, de nem firtatom tovább a témát, mivel reflexből rövidre zárja. Lehet, hogy kényelmetlen pontra tapintottam? Nem mintha nem lenne gerince elintézni a dolgokat, ha kell, szóval szerintem csak benyomtam egyet az egójának. Majd kiheveri.
- Csak unatkozom egyedül. – röhögök fel, de ez egyébként tényleg igaz, utálom, ha egyedül hagynak. Tőlem aztán közben főzhet, aludhat, ehet, vagy tököm tudja, festhet, de legyen a környéken, úgy nagyjából látótávban, oszt csá.
- Most, hogy mondod. – csatlakozom a merengéshez, meg az ernyedt füstöléshez is, mert most erre van szükségem, némi pihenős lazításra… épp eluralkodott rajtam a délutáni szieszta fíling, ez a barom meg itt pattog. Meg kellett várnia, míg elmúlik a napi adagom a lelkesedésből, bakker.
- Az nem is. De azért élvezném, ha nem bírnál mozogni. – ja, hát általában fordítva van, bizonyos érthetetlen okokból kifolyólag. Ettől függetlenül azért izgat az általában gondolata, meg érdekes maga a tény, hogy egyáltalán van általában. Wow. A végén még felnövök.
Már akkor tudatosul bennem, hogy gáz van, amikor meglátom azt a sunyerák vigyort a képén, de ez így már pont késő ahhoz, hogy bárhová is menekülhessek innét. Meg amúgy is elég fura lenne kiszaladni az üzletből, baszki. Hű, nyelek egyet a beszólásán, de ezek a tükrök csak közelednek, aztán már hiába lapulok hozzájuk. Nem mintha nehéz dolga lenne azzal, hogy egy fülkében kap el, de a’sszem ezt én basztam el. Mondjuk a smárnak legalább örülök, hátha nem vágják be egyből, hogy itt mindjá megkúrnak. Talán. Nem sok esélyt látok rá… pláne, hogy azzal csak még jobban beindítom, ha a szájába nyögök.
Ja, asszem nem kell válaszolnom, meg nem is igazán tudnék újat mondani… persze, hogy akarom. Valahol mélyen az egészet végig akarom nézni, és még asszisztálnék is hozzá, de ezt kurvára nem akarom bevallani. Pedig azé azt hittem, ezen már túl vagyok.
Mondhatjuk, hogy könnyű célpontot nyújtok, ahogy a tükör mentén lecsúszom a puffra, meg aztán Ent amúgy is csak feldobja, hogy szórakozhat a fétisemmel… ahogy a tükörben a szemébe nézek, már eléggé nyilvánvaló, hogy rájött, miért vagyok ma ilyen undorítóan könnyű menet.
Azért a beszólása után a tükrön keresztül elég sötéten pillantok rá, viszont ettől már megint olyasminek vagyok tanúja, aminek nem kéne… a nyögése amúgy is visszhangzik a fülemben, meg gondolom a pultos srácéban is, aki már rég a falap mögött veri a farkát. Elég naiv lenne azt gondolni, hogy ebből semmi nem hallatszik ki…
Azon kapom magam, hogy a hideg tükörlaphoz nyomom izzadt bőrömet, és kerülöm a srác tekintetét. Ahogy kimondom a szavakat, valahogy sokkal ridegebbnek hangzanak, ráadásul egyikünk sem nevet, a levegő meg szinte megfagy, és kicsit már bánom, hogy őt büntetem, amiért gyökér vagyok. Nagyjából körvonalazódik a fejemben, hogy telibe szar, és kisétál, épp ezért ér meglepetésként, ahol megérzem magam mellett, ráadásul még a kapucnit is lehúzza a vörös képemről. Ja, szánalom. Egy kicsit várhatott volna, míg összeszedem magam, úgyhogy tovább kerülöm a tekintetét, amivel a’sszem csak mélyítek a problémán. Ez a nem volt jó kérdés alap helyzetben megmosolyogtatna, biztos azért mentem el kétszer két másodperc alatt (összesen, lol), mert szar volt. Ja, valószínű. Mély levegőt veszek, hogy kinyögjek valami értelmeset, de pont nem jut eszembe semmi. Tulajdonképpen mi a faszt művelek…? Nem kéne meglepődnöm, amiért úgy kezel, mint egy csajt, ha már ilyeneken hisztizek, ez az idióta meg óvatosan vonja a mellkasára a fejemet, és átölel. A’sszem hivatalosan is pina lett belőlem, de így legalább nem kell a képem mutogatnom, szóval beletörődve simulok hozzá.
- Nem volt szar, bocs. Nem t’om. Vágod, én csak… - most ezt hogy a faszomba mondjam ki? Röhöghetnékem támad, ahogy belegondolok, mégis mi a fasz bajom van, de azért visszafojtom valahogy a beteg heherészést, és helyette inkább kibököm, mer olyan szarul hazudok, hogy amúgy is rögtön levágná. – Felbasz, hogy a kisujjadat se mozdítod, én meg már úsztatlak a geciben, basszam meg.
A’sszem ez a történelem valaha volt legbénább kijelentése, de amúgy fasz tudja, sose olvastam azt a könyvet.

- Ja, azt mondjuk megértem - bólintok végül rá, mert hát lassan könyvet írhatnék arról, milyen fosom unalom tud lenni néha ez a 24 óra, és mennyivel színesebb volna, ha az emberek bevállalósabbak lennének, meg a faszom tudja. Ettől még nem szarok az orruk alá, magam is el tudom intézni a saját nyomorom, de hát nem pörgünk egy szinten, kinek mi a retardációja. Nekem jelenleg az, hogy már kurvásul mennék a picsába, ő meg úgy chillel be, mintha csak két perce érkezett volna. Lassan szétbasz a tehetetlenség meg a pattoghatnék, ami nyilván nem tetszik neki, de hát baszki. Csak nem ülhetünk itt naphosszat, plusz annyi óra nincs az égen, amennyit én el bírnék viselni ezekkel a kis gecikkel.
- Hát, egyszer végül is bepróbálhatjuk, de lehet, bepánikolok közben - válaszolok őszintén, aztán mélyebben belegondolok a dologba és ja, volt már rá példa, hogy lekötöztek, de elég randa lett a vége és azóta nem kísérleteztem vele. Amúgy se hinném, hogy őt az izgatná fel, amit én akkor és ott levágnék neki cserébe, de végül is, valami lightos szar akár még be is nézhet, me' miért ne? Úgy, ahogy példának okán a próbafülkés szex. Nem spilázom túl a dolgot, meg hát ő is frankón számíthat rá, szóval nem értem, mit pánikol és tapad rá a tükörre. Na, nem mintha hagynám elmenekülni, meg különben is sokat ront a helyzetén, ahogy a számba nyög, majd belesimul az érintésembe. Hiába a látszatellenkezés, ennyivel nem fog lerázni, meg különben is lerí róla, mennyire adja neki a szitu. Má' csak azt nem értem, mit alakoskodik, miért nem dobja magát az élménybe. Nyilván, két élvezés között csak sikerül kilőnie az agyát, de attól még ott van az a visszarángó szar, hogy valami nem stimmel. Eleinte persze nem foglalkozom vele, elvégre frankón rápörög a tükrökre, ami engem is pluszban ingerel, de aztán a menetnek vége, ő pedig úgy menekül el előlem, mintha minimum megerőszakoltam volna. Nem sok erkölcsi szabállyal rendelkezem, de azé' így nem baszok meg senkit, és a sikolyok meg bőgés sem izgat fel, szóval kurván nem vágom, mi a szemét van. Ráadásul még csak rám se bír nézni, és ahogy fölfejtem a kapucniját is csak a vöröslő arca fogad, slusszpassz. Ezzel mondjuk gecisokra megyek. Jóhát, nem segít a helyzeten a kamukérdésem sem, mert elég evidens, miszerint nem érezte szarul magát, de hát pont ezért nem értem, mi a szarom történik épp. Végül arra jutok, hogy az csak nem parás, ha belenyomom a fejét a mellkasomba, addig se bámulom őt, mint egy elnyúlt fasz, válaszok után kapkodva, me' ez most így erősen wtf.
- Hát, nem igazán... - nyögöm be, ahogy végigsimítok a nyakán, meg belehunyorgom a tükörképembe, aztán várom, hogy nagy nehezen befejezze a mondatát. Amikor ez megtörténik csak tovább ráncolom a homlokom, meg próbálom értelmezni a tényeket. - Az zavar, hogy hamar elmentél? - fordítom le, de mondjuk, ha egyszer itt basszák a rezet a tükrök - amikre gerjed -, és a kinti nyüzsgés is fokozza az idegeit, akkor én ezen egyáltalán nem lepődnék meg. Ja, és mondjuk értem is a dolgom, szóval nem hagytam időt arra, hogy leálljunk egymással bénázni. Ezzel a fossal csak jobban összezavar, bassza meg.
- Akkor mit szeretnél? Meg úgy kábé mit vársz tőlem? - kérdezek rá, hátha ettől kitisztul a kép, bár új még nekem ez a figyelemmegosztás, meg balfaszkodás, amiben a kör kiterjed még egy emberre is, aki... ja, végül is, erről szól a járás, nem? Na, frankó.

- Akkor innentől együtt szarunk? – röhögök fel, bár kétlem, hogy így kéne lefordítanom az egyetértését. Tök mindegy, kétlem, hogy ezzel nagyon zavarba tudnám hozni, max legközelebb nem dugná olyan gusztussal a farkát a hátsómba.
Lassan hozzászokhatnék már az örökmozgó pöcséhez, de hát az én seggemnek meg megvan az a tulajdonsága, hogy akárhol kényelembe t’om helyezni, onnan meg már a faszom se akar megmozdulni. Viszont nyilván nem maradok itt egyedül tespedni, úgyhogy már pakolom is magamra a hatvan réteg holmit, és követem kifelé a köcsögöt. Komolyan nem értem, mit lelkesedik annyit ezen a shopping témán, de még mindig jobb, mint azt nézni, ahogy elsüllyed a depresszióban, úgyhogy elnyújtott panaszkodás nélkül pattanok be mellé a taxiba.
- Kösz, de a szenvedésre nem gerjedek. – a’sszem ebben is egyetértünk, legalább is nem legutóbbi tudomásom szerint nem állt szándékában szétszaggatni a derekam, meg általában felkészít, ha akciózni van kedve, szóval elég egyértelmű, hogy nem a fájdalomra utazik, inkább az élvezetre, minden mennyiségben. Akárhol és akármikor, baszki.
Teszem azt, egy próbafülkében… elgondolkozom rajta, hogy most azért áll-e bosszút, amit a pultos sráccal leműveltem, de nem tűnt úgy, mintha izgatná a dolog, és amúgy se vágja a dolgomat a tükrökkel… vagy legalábbis eddig nem vágta, de jellemző, hogy felizgatom azzal, ha menekülök. Ma már mivel nem, baszki? Persze bekönnyezek, annyira jó, és mégis felbasz az egész, aztán a sarokban duzzogva végzem, mintha még mindig 8 lennék. Ja, mindig is utáltam veszíteni. Persze ő rohadtul nem vágja, mi a fasz bajom van, meg tulajdonképpen én se, baszki. Mint valami tinédzser pina, a semmin hisztizek. Kicsit kiráz a hideg, ahogy végigsimít a bőrömön.
- Öhm… ja, de… nem. – mi van? Baszottul nem tudom ezt szavakba önteni, és ettől az egész csak még szánalmasabb, mert amúgy meg inkább gyorsan túl lennék a dolgon. Mielőtt kiegészíthetném a dolgot valami hasonló balfaszsággal, a patkány már áttér a realitás talajára, én meg rendesen nézek magam elé. Ja, hát ezt aztán betalálta, mert most sem ő baszta el.
Sóhajtok, és kiegyenesedem az ölében, úgyhogy a kb. az orrába lélegzem, a tekintetem az övét keresi. Mi a faszomat mondhatnék?
- Nem t’om. Legyél szarabb. – röhögök fel, de azért erőltetem egy kicsit az agyam, hogy valami értelmes válasszal is előálljak. – Nem te basztad el, csak… szoknom kell még, vagy fasz tudja.
Eléggé tanácstalanul túrok bele a hajamba, de még mindig valahogy a témán pörgök, mer’ ilyen még nem volt, hogy én se vágjam, mi bajom. Nem t’om, olyan fura érzés ez az egész nyitott kapcsolat dolog, hogy itt maradt megvigasztalni a seggem. Ja, egyre buzeránsabb vagyok.
- Te, nem vagyunk már egy kicsit régóta bent? – vigyorodom el, mert kényelmes az öle, meg minden, de talán nem kéne az egész napot a fülkében tölteni. A pultos kölyöknek má’ úgy is hagytam ajándékot, felnyalhatja az élvezetem a padlóról, lol.
- Kéne valami gatya, mer elég gusztustalan a saját gecimben forogni. – nevetek fel, aztán feltápászkodom, és átlépem a maradványokat, aztán átvágok a másik fülkébe, összeszedni pár holmit. Ja, ahogy sejtettem, eléggé szemmel követnek, de hát már szarom le, valahogy En előtt érzem magam kínosabban, aminek még fele ennyi értelme sincs. Lehet, megjött a havi a hátsómba, vagy faszom se érti.
- Kajáljunk valamit? – hacsak nincs valami más terve, részemről eléggé megéheztem a… shoppingolás közben.

- Esélyes, hogy nem, te undorító geci - röhögöm el magam, me' még a felvetés is vicces. Ennyire azé' ne érezze már magát kényelmesen mellettem, mert azt hülyén viselem. Így is kész mutatvány, hogy kerek öt percnél tovább bírom ezt a baszott sziesztát, mint úgy mondjuk illene. Lazán értékelhetné ezt, de hát akkora egy farok, hogy helyette izzaszt a hatvan kiló cuccával, meg a hencegésével, amit a taxiban művel le. Erre most mit lehet mondani, hogy azt én se? Erre má' azért nyilván magától is rájött.
- Milyen kár, pedig néha én is pofán tudnálak vágni - forgatom meg a szemem, tegye oda a célzást, ahová az neki tetszik, számon úgyse kérem. Meg ennél azért jobb dolgom is akad, ahogy berobbanunk a próbafülkék közé és nem hagyom, hogy fölös ideje akadjon a menekülésre, vagy mondjuk túltolni ezt az agyalás témát. Persze, bármikor szabadon elmenekülhet, már ha annyira kedve van hozzá. De jelenleg nem arra áll a téma, meg a tükörből sem úgy tűnik, mintha szenvedős képpel bőgné le az esti sminkje maradékát, de hát értek is én ehhez. Ahogy elnézem, kurvásul nem, me' mégis begömbölyödik a sarokba és ilyet még eskü, de nem tosztam. A hajamba túrok, meg próbálom venni az adást, de rohadtul nem fogok itt én semmiféle jelet. Egyáltalán hol sikerült elkúrnom? Az ölemben azé' hablatyolni kezd, aminek a felét nem értem, de azé' hümmögök a semmi fölött.
- Aha, világos - nem, frankón gecire nem, de ahogy elnézem, kábé ő se érti, szóval minek menjek bele? Jó, mondjuk kúl lenne megoldani a felmerülő problémákat, ez meg most pont egy ilyen felmerülő probléma lenne, ha meg tudnám fogni az elejét, de hát a végét se látom. Ő meg pláne. De legalább eljutunk odáig, hogy az arcomba fújtat, meg lesi a fejem, ami kicsattan az értetlenségtől.
- Azt mégis hogy kell? - vigyorodom el, de hát ez tényleg irreális, me' már miért lennék szar? Mindenféle buziságot összedumál itt nekem, pedig a száját másra is használhatná, és noha kurván nem ez a megfelelő alkalom, de ha már ilyen közel van, akkor belehajolok egy könnyed csókba. Először csak a száját érintem, aztán ha akarja, akár mélyíthetem is. - Ez talán segít abban, hogy megszokd, vagy mi a fasz. - Mert még mindig nem értek semmit sem, de a'sszem arról vakerál, hogy valamihez idő kell neki. Bár elvileg nekem nem szükséges asszisztálnom hozzá, szóval majd lesakkozza magában, oszt' csá.
- Hm? - húzom fel a szemöldököm, mert eddig nem különösebben érdekelt, mióta basszuk itt a rezet, meg mondjuk így kábé ki nem szarja le, amennyi cuccot megvásárolok. Kedvem volna vállat vonni, de addigra már talpra is pattan, hogy elrohanjon, én meg csak ülök a szőnyegen, magam elé meredve, még mindig lófaszt nem vágva le az egészből. De most tényleg, mi a geci történt? - Mondom, hogy az én gönceimet lejmolod... - motyogom az orrom alatt, aztán lehúzom magamról a gatyát, és egy szál pöcsben kotrok egy újat, míg az egyik kis buzi szájtátva hordja el magát a fülke mellől. Végül magamra rántok párat az újak közül, ami nem tetszik meg hagyom benn, a régi holmimmal együtt, noha a cigit és öngyújtót, meg mondjuk a pénztárcámat kimenekítem. Ami kell azt fogom, és lassú léptekkel indulok meg a kassza felé, hogy kifizessem.
- Felőlem - bár sok minden még mindig nem csúszna le a torkomon. Talán még a sült krumpli beleférne egy kis shake-el. - Menjünk a mekibe - dobom be, amíg a csávó vörös pofával húzza le a szerkók árát. Elire rá se bír nézni, én meg behajolok a pultba, hogy vigyorogva bámuljam végig, ahogy elkéri a rajtunk lógó papírosokat is, amiket nagy elánnal vágok le, hogy elé kúrjam.
- Te, majd tegyél má' nekem egy szívességet és takaríts fel ott hátul utánunk, okés? - köszönök el, kezemben a csomagokkal, és dúdolva hagyom magam mögött a boltot, belevágva a tömegbe. - Máskor is shoppingolhatnánk együtt - nevetek, aztán karommal hátra nyúlok, hogy belé kapaszkodva húzzam magamhoz közelebb, ne keveredjen má' itt a tömegben el, mert beledöglöm az unalomba.
- Kaja után dobnék egy zuhanyt, szóval vagy megpattanok, vagy felhívsz magadhoz - bámulok fel rá, ahogy kiszúrom a gyorskajáldát és tempósan irányt veszek. Tessék, egy kurva szava nem lehet, ugyanis, ha le akar rázni, most megteheti.

- Höh, azt hittem, mindenben benne vagy. – röhögök fel némi megjátszott csalódottsággal, de hát a’sszem kénytelen leszek egyedül szarni. Azért egyszer neki is nyitva hagyom majd az ajtót, a wcről is kibaszott jól gáncsolok, remélem egyenesen a pöcsömre esik majd…
- Állj be a sorba. – kacsintok, mer azért valljuk be, már igen hosszúra nyúlik, ez az egyik leggyakoribb bók, amit a képembe vágnak. Ez, meg külsőm, oszt néha még a hangom is észreveszik. Meh.
Az idillből hamar átkeverünk a szenvedélyre, aztán részemről a sarokban kucorgásra, amit tulajdonképp pont annyira nem értek, mint ő, de azért erőlködöm, hogy meg bírjam magyarázni. Több-kevesebb (inkább az utóbbi) sikerrel, mert ugyanolyan értetlen arccal néz rám, mint előtte, viszont legalább most már beletörődik, hogy ez így is marad. Remek, már csak nekem kell… de azért tetszik, ahogy a hajába túr, mindig ezt csinálja, ha már nem tud mit kezdeni a helyzettel.
- Felejtsd el, hülyegyerek. – röhögök fel, persze, hogy nem vágja, hogy kéne szarnak lennie. Azért belemosolygok a csókba, és hagyom, hogy elmélyítse, mert erről azért nem mondok le, akármilyen szarul érzem magam. Ezúttal is kissé forróbban reagál a testem, de igyekszem eltekinteni a dolog felett. – Ühüm. – Mi van? Fingom sincs, mit mondott, de mindegy, azért szeretem a hangját, olyan kellemes hangzása van. Őő, hagyjuk, inkább kipenderülök a fülkéből, és ott hagyom, hadd villogtassa a farkát. Há’ nem csodálom, hogy a kölyök megijedt, lol. Vannak ott méretek. Követem a példáját, és átvedlek pár többé-kevésbé méretben lévő holmiba, meg átpakolom a cuccaim. Baszki. A kávézóban hagytam a mosómedve kajám…
Kiérve azért elég egyértelmű, hogy a csávókám többet látott, vagy halott, mint amit a kis szíve elbír, de azért jót röhögök szegényke nyomorán. Amúgy meg reflexből állom a dolgot, En amúgy is csóró sutyerák, nekem meg bőven telik, szóval csak nem sértődik meg, ha néha én játszom a csávót, lol. Ha tudná, meddig tartott, mire megjegyeztem a PIN kódom…
- Számítunk rád. – kacsintok a kölyökre, ha már a patkány így belemelegedett a szopatásába, hát ráteszek még egy lapáttal, mielőtt követném az idióta dúdolását. Mondjuk a maga módján jól áll neki. Vagy mi. Brr.
- Aha. – röhögök fel, de nem. Valójában kurvára nem. Valahogy majd elterelem a témát, ha ilyesmire kerülne sor. Bár azért poén lenne visszajönni ebbe az üzletbe egy második körre, höhö. Mondjuk, ha a nő akkor és ott benyit, azt kurván beszoptam volna. A szőrös kapucnis kabátot azért elhoztam magammal, mert Vaughné, ne élvezzenek már rá boltos homi fiúkák, ez még tőlem is kegyetlen volna. Azért meglep, ahogy magához húzza a derekam, de az utóbbi után már nem merek ellenkezni, inkább csendben tűröm, hogy megsülök. Nem vágom, mi bajom, itt már rohadtul nincs tükör, de táncol egyet a gyomrom a vigyorától.
- He? Zuhany? – nem vágom, hogy miről pofázik, mer eléggé belebambultam az arcába, de aztán naturally tovább viszem a vonalat. – Felugorhatsz hozzám is.
Ja, laza, nem feltűnő, tök jó terelés. Király v’ok, zabáljunk. Lazán sétálok be vele a mekibe, megfeledkezve arról az aprócska tényről, hogy a nyakamban liheg, ez a hely meg teli van a rajongóinkkal, vegyes felvágottban.
- Úristen, randiztok? De édiii. – mászik egy liba egyenesen a képembe, mire fújok egyet, és idegemben felkapom, azt odébb rakom a csajszit, a döbbenetnyi csendet kihasználva pedig kérek magamnak egy rakat faszságot, igazából csak random olvasom a neveket a tábláról.
- Meg egy happy meal a köcsögnek mögöttem. Aztán fasza játék legyen benne. – röhögök az eladóra, aztán ha átverekedte magát, megvárom, míg lerendeli, és hozzáteszem, hogy elvitelre. Most valahogy csak az undor tölt el a tini picsák láttán, oszt a végén még rendezek itt valami csúnyát.
Kifelé menet azért felkapom a kapucnit, és elkapom a köcsög kezét, legyen gyereknap a tökiknek, mer’ azért mégiscsak nyújtanom kéne némi fanservicet néha, aztán a’sszem az már nem elég, hogy lenyúlom Vaughn cuccait, pedig régen még működött, lol. Hiába, eldobsz egy csontot, és a húsodat akarják.
- Ha már itt tartunk, amúgy is el akartam kapni Vaughn pöcsét, amiért ott hagyott a gecibe. – a felismerés egészen feldob, ezzel próbálom elterelni a figyelmem (ja, a sajátom), a torkomban dobogó pulzusomról. Elkaptam valamit, vagy mi a fasz van?
Igazából egész közel vagyunk, úgyhogy már nem pottyantom taxiba a valagam, hanem lazán limbálom a kezünket, feltéve persze, hogy ki nem tépi a kezemből a kezét. Wow. Megszokásból gyújtok rá, aztán vigyorogva pillantok rá.
- Kezdhetsz vetkőzni, mer’ befűtöttem, mielőtt eljöttünk. – röhögök fel, vágom, mennyire nem bírja az alaphőmérsékletem. Mondjuk amúgy is a zuhanytálca a célja, szóval kevéssé hathatom meg ezzel. Alapvetően nem sok kedvem van zuhanyozni, pláne, ahogy elképzelem, hogy hideg vízzel tolja, de végignézni mondjuk végignézném. Hmm…
Megszokásból rúgom be az ajtót, és már ki is szúrom a kölyköt a fotelban, a képernyőn valami röhejesen szar rajzfilm, Jim meg a konyhában szerencsétlenkedik, a képességeit ismerve ebből vagy rántotta, vagy virsli lesz.
- Csá. Tosszá’ egyet nekem is. – végül az utóbbi lesz a találat, Vaughn ugrik egyet a hangomra (helyes), aztán lenyugszik, ahogy Ent is kiszúrja, és persze már jön segget nyalni. Na mi van, nem is vágtam, hogy ennyire rajong érte… inkább Jim mellé lépek.
- Mér’, még nem kaptál? – rázza meg a pofám előtt a virslit, én meg reflexből gyomron baszom, és ráharapok.
- Kösz.  – röhögöm ki, aztán En felé pillantok, vajon még nem fulladt-e meg a nyálban. – Na gyere, megmutatom, hol találsz törülközőt.
Anyám faszát, nincs is törülközőnk… legalábbis használatlan, lol. Azért a szekrényre bökök, bebaszom az ajtót, és belülről megtámasztom.
- Nincs? Fura... Használd az enyémet.

- Bocs, de valamiért nem bírja a gyomrom a várakozást, ezé' passzolnám azt a sort és térjünk egyből a tárgyra - lendítem a kezem, de nyilván nem fogom képen törölni, aminek több oka is van. Egyrészt, mert a bal kezem még mindig be van kötve, és bármennyire adom a menőarcot, esélytelen lenne efféle handicappel indulni, másfelől pedig nem szokásom idegből másokat baszkodni, ami lehet, valamiféle elcseszett, mélyen ülő túlélési ösztön. Most is csak megsuhintom az állát, de kábé annyit érez belőle, mintha egy erősebb szél karcolná, aztán már el is röhögöm, meg kornyikálom a dolgot. A nap innen elég gyorsan felível, aztán egy olyan zuhanórepülést vesz, amiből nem bírok kipillogni, mert így miafaszom? Nekem fingom nincs, neki meg aztán pláne, pedig hát az ő nyomora, így hát maradunk a nagy marék semmiben. Addig azé' az én agyam is eljut, hogy most kivételesen csak közvetve basztam el. Haladás.
- Akkor jó, mert senki kedvéért nem megyek át elbaszott szűzlányba - fújom ki a tüdőmbe ragadt levegőt, me' az már azért kemény volna. Tenni a szépet, meg kacarászva balfaszkodni a pofámba meredő farka előtt, óemgé. Inkább kap egy csókot, amit még a helyzet ellenére is viszonoz, ezé' akkora baja csak nem lehet. Gondolom én, aztán faszom tudja. Inkább koncentrálok a jelenre - azt úgyis jobban bírom -, de mintha szűrné az infót, amitől kérdőn vonom fel a szemöldököm, miközben a pofámba bambul. Sikerül arra fognom, hogy éhes, az meg ugye sokat levesz az emberből. Bár én - kivételesen - nem akarok éhen dögleni, de azé' összekapkodom a cuccaimat, majd lebaszom a pultra, hogy végre megpattanhassunk ebből az összetoszott üzletből. Jó, mondjuk a kis gyökér mellett nem tudok elmenni két beszólás nélkül, és láthatóan már Eli is oldódott annyira, hogy kivegye belőle a részét. Egyébként még rá is tesz két lapáttal, ugyanis állja a cechet.
- Ezt a tetkóért? - kérdezek rá, me' nem értem, miért akarna nekem bármit is venni anélkül, hogy ne várna érte semmit. Ilyen nyilván nincs, szóval fejben már leosztom, mennyit kéne levonnom a végösszegből, meg hányadán állunk úgy anyagilag, hogy ne tűnjön lehúzásnak részemről a munka, mert azt rühellem. Bár a további shoppingolás kapcsán nem túl lelkes, de nem izgatom már magam túl a dolgon, ahogy a karja után kapkodom, amiből végül a dereka lesz meg, ahogy közelebb húzom magamhoz. Közben azé' kezdem érezni a száradó gecit, ami gedvára nem adja, így azon sakkozom, hol és miért kéne lezuhanyoznom, de így kurvagyorsan, ő meg megint átmegy egy retardált kreténbe. Most frankón, mi a faszom köti ennyire le? Felbámulok rá, de még mindig engem les, szóval passzolom. - Hát, akkor majd nálad dobok egyet - egyezem bele, mert ugye pont erre irányult a felvetésem, hacsak nem akar gecigyorsan lerázni és tenni a dolgát, ami kimerül a szenvedésben. Nem vágom, mi a franc baja van ma, de aztán beérünk a mekibe és felrobban az ott időző tetűhad. Én mondjuk élvezem, még így after sex jelleggel is, szóval vigyorogva pózolok a kameráknak, meg válaszolgatok a kiscsajok elvetemült kérdéseire, majd röhögve nézem végig, ahogy a nyomi felkap egy csajszit, hogy arrébb tegye. Állítom, fel se fogja, mit művel le, de már beájulnak körülötte a kis gyökerek, hogy beszálljanak a ringisbe.
- Pfú, hallod, találjatok má' ki nekünk egy frankó shipnevet - röhögöm az egyik képébe, amikor azt mutogatja, milyen fotót lőtt rólunk és már nyomja is fel az instára. Közben Eli mintha előre menne, de engem leköt a pózerkodás, meg a seggének kibeszélése, így csak későn kapcsolódom be a rendelésbe. - Ja, remélem, mellébasztok egy frankó análbogyót! - kiáltom be a válla mögül, de egyébként velem nem baszik ki, me' csípem a happy mealt. Néha egész frankó kis játékok vannak benne, de amíg ő várakozik rá, addig én levágom magam egy csapat tinicsajhoz és vígan zabálom a sült krumplijukat, míg ők belealélnak ebbe a végtelen és kreténnagy szerencséjükbe. Ki is lehet ám nyalni.
Végül nagy vigyorral a képemen és buzgón integetve hagyom magam mögött a csürhét, míg Eli magára bassza a kapucniját ezzel jelezve, részéről sok volt mára a móka. Mielőtt elkapná a kezem még annyi időm azé' van, hogy előkotorjam a karamellbe és Reese's-be áztatott McFlurryt és alaposan belenyaljak. Válaszul visszaszorítok rá, de nem rázom le, amit egy ordas sikoltozás követ valahonnan a seggünkből.
- Pfú, hallod, még a végén orrvérzést kapnak - csóválom meg a fejem, ahogy nyalakodom tovább azon a szaron, és kezdem érezni, amint szétrobban bennem az édességnek álcázott cukor. Amúgy meg nem vágom, ki az a Vaugn, de gondolom, majd úgyis rá fogok jönni, így nem firtatom a dolgot.
- Ne már, bazdmeg. Eskü, a halálomat akarod - vinnyogok, ahogy eszembe jut az a redva trópusi sziget, ami a lakásuk címén fut, és már ettől lever a víz, pedig akkor még csak nem is léptem be az ajtón. Szerencsére nem tévedünk el menet közben vagy hatszor, ezé' lekúrom a csomagokat a földre, majd már a lábtörlőnél elkezdek vetkőzni, különben megtoszódom. Míg a srác lepacsiz a bandájával, addig vigyorogva fogadom a kiscsávó fejét, és még a fagyimat is megkaphatná, akár, ha nem lenne ugye telebaszva Reese's-el. Ezé' gyors kinyalom, meg bólogatok a legkisebbik kérdéseire, noha túl sok értelmes válasszal nem szolgálhatok, meg aztán el kell húznom a belem a fürdőig. Az egyik pakkot random felmarkolom, majd odaintve Jimnek követem a frontemberük a nekem kellő helyiségig. Végre.
- Kábé kurvamindegy, így is lassan egymás szarjait használjuk, mint valami elbaszott házaspár. Legközelebb ne hagyjam itt neked az egyik fogkefémet? - röhögök, ahogy betámasztja az ajtót, míg én lekúrom a pakkot, majd áthúzom fejemen a felsőmet. - Na, mi az, végig akarod nézni? - vonogatom a szemöldököm, de zavarni mondjuk nem zavar, ahogy lerúgom a gatyát is és beállok a zuhanytálcára. Onnan pár másodperc alatt zúdul fejemre a víz, így egy elégedett sóhaj keretében állok neki lesikálni magamról a gecit. Mivel baromira ráérek, ezért a hajam is megmosom mellé, noha ezen a ponton épp nem vágom, még ott dekkol-e, bár ennyire azé' nem vagyok egy érdekes látvány. Azért kinyújtom a karom és elkérem a törcsit, ha még áll az ajánlat.
- Eléggé bejön a fürdőtök - szárítkozom, majd magamra rántom az egyik frankó nadrágot, meg mellébaszok egy vagy két számmal nagyobb, redvavékony, csíkos felsőt is, ami lelóg a vállamról, de úgyis rohadás meleg van.
- Még mindig ki akarod pingáltatni velem a szobád? - vigyorodom el, majd a derekát átkarolva dőlök kicsit hátra, hogy gyerekesen a sarkamon előre-hátra billegve bámuljak fel rá, mint egy kretén. Na, máris jobb!