KezdőlapKezdőlap  Legutóbbi képekLegutóbbi képek  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  

Megosztás

Tottini bababolt

Admin
Admin
Admin

Avataron : J. Falahee | J. Coleman | C. Wood
Kor : 174

TémanyitásTárgy: Tottini bababolt
Tottini bababolt  EmptySzomb. Május 14, 2016 2:33 pm
 



 

Tottini bababolt  Tumblr_otjtkq1XVP1svzm7do5_500
Vissza az elejére Go down
Chloe Ward
Chloe Ward
Szolgáltatók

Avataron : Emily Didonato
Kor : 31

TémanyitásTárgy: Re: Tottini bababolt
Tottini bababolt  EmptyKedd Május 17, 2016 12:42 pm
 



 

Tristan and Chloe


A babavárás örömteli esemény, hiszen minden nő fel van készülve rá, hogy egyszer anya lesz. Amy esetében ez egy jó nagy adag hisztivel, és csoki fagyival párosult, amikor áthívott magához, hogy megcsináljuk a tesztet. Nem kis feladatot bízott rám, amikor a gyógyszertár összes létező fajtájából össze kellett gyűjtenem egy-egy darabot, hogy aztán két liter málnaszörp, és egy üveg ásványvíz után röpke tíz terhességi szart csináljunk végig. Nem mondta meg, hogy mikor fogant, esetleg ki lesz a szerencsés apuka, csak közölte, hogy menjek át, mert nagy baj van, és ott kell lennem vele, ha összedől a világ körülötte. Az eredmény minden esetben mosolygós fejecske, vagy két csík volt. A második lépés az összeomlás után a tervezés lett. Ki más lehetne a támasza, ha nem én? Amelia nagyon korán veszítette el a szüleit, így a nagymamája nevelte fel, de sajnos tavaly nyáron ő is eltávozott közülünk. Nehéz időszakon ment át a barátnőm, és egy darabig nálam is lakott, amíg nem kapta össze magát. Ha örömhírt kapott, akkor velem osztotta meg először, ha bánat érte, akkor hozzám rohant. Mondhatjuk, hogy egymás testvérei voltunk, mert egyikünknek sem született húga, vagy bátyja. Apa minden karácsonykor szívesen látta New Yorkban, és a nagyobb ünnepeket is együtt töltöttük el. Nem akartam erőszakos lenni, de tudnom kellett volna róla, hogy ki az apa. Lehet még ő se tudja, és akkor nem kellene nyaggatnom. A következő lépcsőfok a megfelelő orvosi vizsgálat elvégzése, hiszen a tesztek sem száz százalékosak. A szívem szorult el tőle, hogy egyből egy valaki jutott az eszembe. A laptop előtt ülve bandukoltunk az orvosi oldalakon, hogy megtaláljuk az igényeinek megfelelő dokit, amikor leesett neki, hogy kivel is voltam Kubában.
- A szexistened véletlenül nem nőgyógyász? – a fogamat is hamarabb kihúzhatták volna, hogy erre igent mondjak, de mégis megtettem.
- De, Joel az. A városban állítólag a legjobb, de nem tudom, hogy fogad-e új betegeket. – innentől kezdve Amy másról sem akart hallani, csak hogy kérjünk időpontot dr. Roux magánrendelésére. Kiírtam neki a telefonszámot, de nem voltam hajlandó felhívni a rendelőt. A napokban voltam én is nőgyógyásznál, mert felfáztam. A vizsgálat elmaradt, és kiszúrta a szememet egy kis fájdalomcsillapítóval. Beszedtem ugyan, de tegnap nem éreztem magam a legjobban, és ma se igazán vagyok topon.
- Csütörtökön délután ötkor eljössz velem. – ezt úgy mondta, hogy még ellenkezni se maradt időm. Végül feladtam a küzdelmet, és inkább befeküdtem vele az ágyba, hogy egy kiadós desszertbombát szabadítsak magunkra.

Két nap telt el az ominózus eset óta, és elindultam bevásárolni. Néha akadtak olyan napok, hogy céltalanul bolyongtam a belvárosban, és ma is így történt ez. A bababoltokat eddig messze elkerültem, de mióta megkaptam Amy csodálatos hírét, hogy babát vár, hát nem voltam rest, és a kíváncsiságomnak engedve betértem a bevásárló negyedben az egyik ilyen üzletbe. Az eladó nem rohant le, így maradt egy kis időm nézelődni. Mi lesz, ha kislánya lesz…vagy kisfia? A rugdalózók mellett álltam meg, és figyeltem a kék masnival ellátott ruhadarabokat. Óvatosan húztam végig az ujjamat rajta. Ilyen kicsi lesz, ha megszületik? Nagy álmodozásomban nem figyeltem fel, hogy a közelben áll egy férfi, és szimplán belebokszoltam a hasába, amikor megfordultam.
- Jaj, annyira sajnálom. Nem vettelek észre. – léptem tőle hátra egyet, amikor jobban megnéztem magamnak. Kicsit tanácstalannak, vagy éppen elveszettnek tűnt ebben a boltban. Nem csoda, hiszen ez elsősorban nem a férfiak világa.
- Segíthetek valamiben, ha már beléd jöttem? – szelíd mosoly ült ki az arcomra, amint végigmértem őt.

Vissza az elejére Go down
Admin
Admin
Admin

Avataron : J. Falahee | J. Coleman | C. Wood
Kor : 174

TémanyitásTárgy: Re: Tottini bababolt
Tottini bababolt  EmptyHétf. Jún. 27, 2016 2:56 pm
 



 





játék vége



Vissza az elejére Go down
Angelique B. Mallors
Angelique B. Mallors
Polgárság

Avataron : Lily (Chloe Ninette Thomson) James
Kor : 41

TémanyitásTárgy: Re: Tottini bababolt
Tottini bababolt  EmptyVas. Aug. 07, 2016 9:11 pm
 



 

Francois Ralf ¨ Angie Blanche


Ki mást hívhatnék magammal, ha nem Ralfot? Ő nem orvos, benne nem virágzik a jaj már, vigyázz magadra életérzés a terhességem kapcsán, legalábbis én így vélekedem róla. Mondjuk semmit sem tudok arról, hogy mit vél ezzel az egész gyermekáldás kérdéskörrel kapcsolatosan, nem tudok az asszonyról, a balesetről, semmiről. Nem is hiányzik a tudás, hiszen nem feltételezem, hogy valamit ne mondana el nekem. Mégis, olyan fura az egész..
Amióta kisbabát várok, sokan találtak meg a hülye babonáikkal. Ne várásolj előre, mert balszerencsét hoz! és a többi, és a többi. Hát mit ne mondjak, eddig bírta a fészekrakó ösztönöm.  
Felhívtam Ralfot - aki nekem örökké Francois marad - hogy rá(m) ér-e. Azt a telefonban nem közöltem, hogy milyen merénylettel is készülök ellene, de most, hogy már itt vagyunk, határozottan rájöhet, hogy merre van a kutya elásva.
- Nyugi, nem kell sok minden és elég célirányos igyekszem lenni.
Vigyorgok rá, előkotorva a táskámból a bullet journalomat - ez az új szerelmem, az utóbbi 2-3 hónapban szoktam rá a vezetésére és abszolút kiélhetem benne a kreativitásomat, sokkal jobb, mint bámilyen határidőnapló - hogy fellapozzam a heti összesítő melletti bevásárlólistámat benne.
- 2-3 babalepedő, némi babaruha meg valami hálóing az elefántra, ami igen, én vagyok.
Olvasom fel a lista elejét. Nem akarom a bátyámat zavarba hozni, nem emlegetek semmi melltartót, pláne nem mellszívó-készüléket. Azokkal amúgy is ráérek és esélyesen egyedül fogom megvenni őket. Rose után nem maradtak ilyesmijeim, vagy ami mégis, az erőteljesen molyette már.
- Amúgy hallom, találkoztál te is Chloeval..
Rántom bele Joëlt is közvetve ebbe a beszélgetésbe így, miközben befelé indulunk a boltba Ralffal.
Vissza az elejére Go down
Francois Raphaël Roux
Francois Raphaël Roux
Polgárság

Avataron : Adam Levine
Kor : 49

TémanyitásTárgy: Re: Tottini bababolt
Tottini bababolt  EmptyHétf. Aug. 08, 2016 6:53 pm
 



 

Napok óta ki sem mozdultam otthonról. Szabadságot vettem ki, kikapcsolta a mobilom, a vezetékesen tartottam a srácokkal a kapcsolatot. Mi történt? Egy terhes nőnél beindult a szülés, 7 hónapos terhes volt és a baba halottan került a karjaimba.
Csak mi hárman voltunk és a telefonközelben Joël… amiért roppant hálás vagyok érte, mert segített ahogy tudott. Nem tudtam megemészteni, hogy megint miattam történhet megint egy haláleset…. Remélem Töki még nem kürtölte szét....
Egy gyermek halála hatalmas súly… elvesztettem a fiamat, más gyerek halálát nem akarom! Valahogy életkedvem nem volt, lementem a boltba, aztán hazajöttem és néztem ki a fejemből, meg TV-t néztem, de a húgom hívása kizökkentett egy pillanatra és persze, hogy elmegyek segíteni. A testvéreimnek/ testvéreimért bármikor rajtkőhöz állok.
Lényegtelen hova is kell menni, segítek… de a húgom eléggé meglepett ezzel a babboltos mizériával. Nincs mit tenni, egy laza mozdulattal karolom őt át, hogy magamhoz húzva fejbúbon csókoljam.
- Az mi? Had ni’. - vigyorgok mint a tejbe tök, kiszúrva a kezében lévő masinát - tisztára mint egy gyerek -, olyan lelkesedéssel veszem át, ha oda adja.
Jól meglesem, lapozgatok, olvasgatok, vagy legalábbis próbálok, olvasószemüveg nincs nálam, anélkül nem megy, max csak felnagyítva. Aztán a rövid tanulmányozás után vissza is nyújtom neki.
- Hányadik hónapban is vagytok? - pillantok rá kedvesen, jelenleg nem érdekel, hogy Tristan az apja a lurkónak, mondjuk ha más lenne, akkor idegbeteg lennék, de semmi közöm hozzá, de mégis.
A bátya vagyok. Kezdek beletörődni nah…
- Elefánt? A kismalac jobban illik hozzád… - szusszanok, nem sértésnek szánom, de az, ha felszed egy két plusz kilót, majd leadja….
A tekintetem átvándorol a világos kék ruhákra, ilyeneket még mi is vettünk, főleg miután kiderült, hogy fiúnk lesz… már 5 éves lenne… bannyek… azt veszem észre, hogy a kezem ökölbe szorul, szóval inkább a figyelmem újra a húgomé.
- Elég lesz ennyi minden? - érdeklődök, mivel úgy is én cipekedek vehet több mindent is. Bár tuti tőlem is fog kapni kis ruhákat. Ami azt illeti a többiek sem fognak kimaradni. Mindenkitől kapni fog valamit. Ruhát, cumikat, kis zoknit, kiscipőt, kendőt, előkét…  
Mint anno Rose esetében.
Kérdésére megvakarom a fejem… majd elmosolyodok. - Igen. Találkoztam. A barátnője a születésnapja alkalmából megkért, hogy repítsem el és segítsek neki kikapcsolódni. - ennyi történt, lévén még nincs teljesen kijátszva, elég cuki volt a csaj, hallani se akart Joëlről, bár a magánügyét a Töki a kis csajjal úgy intézi, ahogy akarja, csak ne legyen gondja belőle. Mondjuk összeillenek…
A tekintetem a kiscipőkre téved, egyet meg is fogok, jól szemügyre veszem, olyan kis pöttöm, el se hiszem hogy létezik ilyen kis csöpp lábikó.
- Hogy vagy amúgy? Reggeli rosszullét? Rose várja már?
Vissza az elejére Go down
Angelique B. Mallors
Angelique B. Mallors
Polgárság

Avataron : Lily (Chloe Ninette Thomson) James
Kor : 41

TémanyitásTárgy: Re: Tottini bababolt
Tottini bababolt  EmptyVas. Szept. 18, 2016 8:59 am
 



 

A családom férfitagjai egytől egyig hülyék a maguk egyedi módján. Nem felejtettem ám el Ralf ellenérzéseit Tristannel kapcsolatosan, de szeretném, hogyha magához térne és megemésztené a kérdést éppen ezért szó nem lehetett arról, hogy mást hívjak magammal rajta kívül erre a bababoltos túrára.
Elmosolyodom, amint magához húz és megpuszil. Fél kézzel át is karolom közben, majd lábujjhegyre emelkedve puszit cuppantok az arcára.
- Határidőnapló, de nem eleve megírva egy évre, hanem én írom hétről hétre a heteket is benne, szóval tökéletesen saját ízlésre van szabva.
Magyarázom neki, miközben hagyom, hadd nézegesse a grafomániámat kielégítő "ketyerét". Nincsenek benne titkok, bár csajos dolgok akadnak, de azért túlzásba nem esem.
- Hetedik.
Mint a gonoszok, mondhatnám a végére, de nem teszem. Inkább másféle információt osztok meg vele.
- És kislány. Nem tudom ezt mondtam-e már.
Nyelvet öltök rá, amikor kismalacnak titulál.
- Az elefántokat jobban szeretem, bár a minimalac is aranyos. Mondjuk nem értem kinek támad rá gusztusa, hogy ilyet tartson otthon. Én leakadtam a kommersz háziállatoknál. Kutya, macska, aranyhal.. bár egyik se kell. Rose mondjuk szeretne kutyát.
Hiába, mindig szófosást tudtam kapni, főleg ha lényegtelen dolgokról kellett fecsegnem. Most sincs ez másként. A képzettársításaim messze földről híresek.
- Igen, egyelőre elég. Nem szeretek mindent megvenni az elején, majd riasztom Trist, hogy vásároljon be, amíg én a kórházban leszek.
Rosenál nem ez volt a helyzet, de most szerintem így lenne a legjobb. Na meg igen, tény, hogy mindenki el fogja halmozni a csöppséget, Rosenál is megszaladt a vásárlási mániájuk.
- A barátnője? Mármint.. hogy is hívják ezt a lányt?
Nem merem azt kérdezni, hogy Chloe-e az, hiszen Joelnél sose lehet tudni. De azért nagyon kíváncsivá váltam a dolgot illetőn.
- Édes, a reggeli rosszullétek már vagy három hónapja elmúltak.
Nevetem ki. Hiába, honnan is tudhaná milyen egy terhesség lefolyása? De azért vicces ez így megkérdezve.
- Apropó barátnők és a bátyáim. Veled mi a helyzet?
Vissza az elejére Go down
Francois Raphaël Roux
Francois Raphaël Roux
Polgárság

Avataron : Adam Levine
Kor : 49

TémanyitásTárgy: Re: Tottini bababolt
Tottini bababolt  EmptySzomb. Szept. 24, 2016 1:13 pm
 



 

Jó érzés együtt lenni a kis húgommal, kikapcsolódni és elfelejteni az élet gondjait pár órácskára. Utána már úgy is kezdődik minden elölről. Amióta együtt vagyok titokban Dove-val, nagyjából helyre rázódtak a dolgok… bár nem teljesen, de egyre jobban örülök úgy mindennek. Főleg hogy egy újabb poronty érkezik a családba… Angie kislánya… és Mallorstól. De leszarom a csávót, ha a testvérem boldog vele akkor egy szavam se lehet tényleg. Nem az apja vagyok. De a határidő napló féle eléggé felkeltette az érdeklődésem, szóval az köti le a figyelmem, mint az a ficsúr.
A kis lurkó 2 hónap után már várható lesz, már alig várom érkezését, szóval úgy mond tűkön ül mindenki.
- Hogy eltelt az idő… mintha csak tegnap lett volna, hogy bejelentetted az újabb bébit. - ingatom a fejem, hiszen tök hamar eltelt tényleg az idő…. most hogy igy bele gondolok, Dovéval is rég óta húzzuk egymást… be kellene már jelentenem a dolgot Rouxéknak? Áh, még nem… most még nem. Majd ha Angie megszült, addig nem szeretnék semmi veszekedést…. semmilyent se szeretnék ez miatt…
Rose kutyát szeretne… - És akartok venni? Vaaagy…. menjen el dolgozni és szó szerint dolgozzon meg érte? Egyáltalán a kutyakakit felszedné? - Rosét ismerve…hát erről inkább nem nyilatkozok. A babaruha meg tényleg ráér, lehet venni kilóra is, de minek? Amikor hetek alatt rengeteget nő és már nem fér bele a megvett ruciba… nah annak mi értelme? Jóformán semmi, csak csinos a gyerek benne, aztán jó lesz a következőnek.
Chloé utazása New Jerseybe csodálatos volt, a nő barátnője meg… fura szerzet, de jobb barátnőt el se tudna maga mellett képzelni az ember… - Öhm… rossz a névmemóriám. - hm, tényleg rossz. Vagy csak túl lusta vagyok egy kicsit is gondolkodni... Ennyi nevet meg jegyezni…. vállat vonok, úgy se találkozok túl sűrűn azzal a két nővel, aztán hogy az öcsém és ő közte mi van? Rejtély. A reggeli rosszullétek meg elmúltak, erről is lemaradtam, nah mintha annyira látni akartam egyet is… bár Dove egyik nap a WC-ben ragadt, mikor náluk voltam…. azt mondta semmi gond, csak összeevett mindenféle földi jót. Ráhagytam, velem is szokott ilyesmi előfordulni. Kérdésére elvigyorodom, de hamar el is ülepszik ez a mosoly.
- Angie… ha az első kapcsolatom sikerült volna 15 éves fejjel… nos már rég unokáim lennének… látsz körülöttem egyet is, akik papáznak? - szusszanok, ezt nem így kellett volna. - Bocs. A helyzet változatlan kérlek szépen. - megint a régi köröket futom újra és újra… Hogy félnék-e bevallani a kapcsolataimat a testvéreimnek? Nos olyasmi kering a levegőben… a bátyuk csak egy pilóta és még csak nője sincs. Normális az élete…. szeretném ha még egy egészen kicsit így is gondolnák.
Egy rózsaszín rugdalózót akasztok le, kisebb csipkés és Angie felé mutatom. - Rose-nak is volt hasonlója nem? - terelem el az előbbi beszélgetést másfelé.
Vissza az elejére Go down
Angelique B. Mallors
Angelique B. Mallors
Polgárság

Avataron : Lily (Chloe Ninette Thomson) James
Kor : 41

TémanyitásTárgy: Re: Tottini bababolt
Tottini bababolt  EmptySzomb. Okt. 22, 2016 10:46 pm
 



 

- Tekintettel arra, hogy annyi meló van a szállodában, hogy a nyelvem kilóg és te is össze-vissza repkedsz, valóban olyan, mintha tegnap lett volna. De egyébként azért heti egy találkára visszaállhatnánk. Hiányzik a fejetek. – bokszolom őt játékosan oldalba. Igazság szerint miattam nem találkozunk annyit, hiszen kissé megrettentem attól, ahoyg reagált és úgy voltam vele, hogy hagyjuk vízben a dolgokat is meg a vízilovat is. Nem akartam feszültséget sem kelteni, meg valahogy.. nem is tudom. Jobb volt úgy, hogy nem kevertem szóba Trist, de meg se kellett védenem, így egyszerre álltam mindkét oldalra. Hiszen ők mind a családom. Nem szívesen veszem ezt a nagy ellenségeskedést Ralf részéről.
- Még nem beszéltünk róla. – Tristannel, természetesen, de megint terelek, a bátyám nem ostoba, fogja tudni, hogy kire is gondolok ekképp. A nyelvemen van, hogy megint szóba hozzam mi is a baja a kedvesemmel, de tényleg a nyelvembe harapok inkább. Tény, hogy miattam nem lehet találkozni velem. Nehezen fogom be ugyanis a szám.
- De valami yorkie lenne jó, vagy havanese, bolognese. Azok ugyanis nem hullajtják a szőrüket és nem lenne velük annyi meló. – előrelátó vagyok, a baba mellett a takarítás így is úgy is több lesz, nem kellene nekem még a kutyaszőrsikálás is. Mert az szép dolog, hogy a lányom akar kutyát, de előre látom, hogy úgyis nekem kéne a legtöbbet foglalkozni vele. Éljen a szobalány múlt és jelen, ez mondjuk egész flottul megy. Már a takarítás része. De azért na. Egyre nehezebb így az én állapotomban. Utána meg.. nincs utána. Egyszerűen csak nem nagyon szeretnék Rosenak kutyát vásárolni. Ennyi az egész.
- Fogalmam sincs arról, hogy felszedné-e. Nem volt dolga még állatürülékkel, de egyébként szorgalmas lány, szóval.. – vállat vonok. Lám, Ralf is megragadta a lényeget, ő is ismeri az unokahúgát. Egy rugóra jár az agyunk akkor is, ha én igyekeztem az imént elég óvatosan fogalmazni.
- Merde! – szalad ki a számon a francia szitok. Összevonom a szemöldököm, szusszanok egyet. - Nem értem, hogy miért. Jó pasi vagy és nagyon rendes ember. Valami gyanús nekem ebben a nagy egyedüllétben, már ne is haragudj. Mit titkolsz? Egy barátnőt titokban tartó báty elég nekem.
Hopp! Szám elé kapom a kezem, s ha tehetném, menten elsüllyednék. Remélem, hogy nem kérdez rá, miről is beszélek, mert nem tudok igazán hazudni nekik, de Étienne titkát nem tisztem kiadni senkinek.
- Volt, igen. Valahol megvan még Mrs. Mallors padlásán szerintem. Ehhez mit szólsz? Szerinted menne egy Daisyhez? – veszek a kezembe egy fehér alapon fekete pöttyös, mellkasán macskafejmintás bodyt, s mutatom Ralf felé. Tématerelésből jeles. Neki is, nekem is.
Vissza az elejére Go down
Francois Raphaël Roux
Francois Raphaël Roux
Polgárság

Avataron : Adam Levine
Kor : 49

TémanyitásTárgy: Re: Tottini bababolt
Tottini bababolt  EmptyHétf. Okt. 24, 2016 9:16 am
 



 

A régi élet. A találkák. Az új minden… felbolygatja mindenki zsenialitását. Nyugalmát és idegeit. Angie terhes. A két ifjabb öcséim szétdolgozzák az agyukat. Az idősebbik öcsémmel már lassan másfél hete nem dumáltam. Pedig két naponta öklözünk… ez van.
- Jaja. Megoldom egy pizsi partival. Mit szólsz? - mindenkit elrángatni a melóból, hogy egy este közös vacsit és tv nézést tarthassunk. Mekkora lenne már. Nálam… nem férünk el. Majd a húgi kitalálja hol legyünk. Már ha benne van a buliban…
De ez a kutya téma… jesszus… - Pont lábtörlőt akartok? - mert ezek a kis zsebkutyák azok… - Azt hittem normális kutyát.. mondjuk egy boxert, vagy egy dogot. Na ezek kutyák… - adok véleményt magam felől is.
- Vagy egy kopasz kínai kutyát… nincs szőr, nincs gond. – ennyi, le van tudva a szőr után való takarítás. A szitokra behúzom a nyakam és úgy pillantok le drága húgomra… mint akit most visznek a kínzó padra.
De a szavai végével azért vitába szállnék. De nem itt és nem most. Van nekem is annyi eszem kire gondol, de ezt nem most kell megvitatnunk, itt a bolt kellős közepén. Ráadásul nem is egy terhes nővel…
- Nincs titok, nincs fejfájás. – vonok vállat egyszerűen, hiszen nem titkolózok, csak nem mondtam még el semmit Dove-val kapcsolatban… na meg Derresie-vel kapcsolatban se árultam el még semmit. De mint mondottam, ezt nem egy terhes asszonnyal fogom letárgyalni. Neki erre igazán nincs szüksége, szóval lépjünk tovább… a body-ra.
Meg különben is... mindennek eljön a maga ideje. Még ezeknek a dolgoknak is.
- Kislánynak ilyet? Miért nem egyből fullosan feketét akarsz ráhúzni? Húgi... egy rózsaszín jobban illik egy leányhoz. - mert olyan jól tudom én ezt. Rosenál is megmondtam a tutit... - Vagy egy világos lila lepkés mintával... - mutatok arra a body-ra is, külön lóg, könnyen kiszúrható.
Vissza az elejére Go down
Angelique B. Mallors
Angelique B. Mallors
Polgárság

Avataron : Lily (Chloe Ninette Thomson) James
Kor : 41

TémanyitásTárgy: Re: Tottini bababolt
Tottini bababolt  EmptyCsüt. Nov. 17, 2016 8:07 pm
 



 

- Benne vagyok! Ha összehozod, hogy Étienne is el tudjon jönni, akkor egy isten vagy. Komolyan nem értem, hogy merre kószál mostanában. Régebben legalább egy kóbor "ne érek rá"-val elintézett, de az utóbbi időben még csak ennyit sem vág hozzám, hogyha ráírok egy üzenetet. Hívni nem is próbálom, esélye nincs, hogy felvegye.
Hangomból kihallatszik, hogy azért morcos vagyok a bátyámra, de mindegyiküket annyira szeretem, hogy nem tudok soká haragudni rájuk.
- A szállodába mehetünk, akkor senkinek nem kell a saját lakását bedobni a közösbe, mindenkinek új lesz a terep - már amennyire nekem új lehet a szálloda, ahol nap mint nap dolgozom - és ha szerencsénk van, akkor még ingyen kaját is kapunk.
Nem szorulunk éppen rá, én egyébként is szeretek főzni, de valljuk be, hogy a szállodai svédasztalos koszt jobb, mint a házi. Egyébként meg úgyis mindig csak az én főztömet eszik, hogyha összeugrunk testvérestet tartani, lehet, hogy már unják. Fő a változatosság, én úgy gondolom.
- Mi bajod a kistestű kutyákkal? - hökkenek meg rendesen.
- Nem fogok Rosenak valami nagy fenevadat szerezni, amelyik a végén még idegbajában megharapja vagy ilyesmi.
A paramami effektus fel sem tűnik nekem, pedig benne van a hangomban vastagon. Mondjuk az, hogy lábtörlőnek nevezi a kutyafajtákat, amikről beszéltem megmosolyogtat. Hiába, nem vagyunk egy véleményen. Még jó! Én a csajos kutyákat szeretem, de Ralftól fura is lenne azért..
- Annak is van szőre, s az is kihullik. Egyébként meg annál rusnyább szerzetet keveset ismerek. Talán a kopasz tengerimalacot. Abból is a rózsaszínt. Na akkor a jóisten tényleg bánatos lehetett, amikor azt a fajtát teremtette. Miért, milyen kutyát vennél neki te, ha te választhatnál?
Nem, nem választhat. De azért a véleménye - mint általában mindenben, ami nem Tristannel kapcsolatos - érdekel.
- Jaj ne szórakozz már velem!
Húzom el a számat, de nem ragozom - egyelőre - tovább ezt a barátnő-kérdést. Tényleg nem értem miért nem tud összeszedni egy rendes csajt se, de talán nem ez a megfelelő hely erre az eszmecserére.
- Te ma úgy keltél, hogy fogadalmat tettél arra, hogy mindenben ellenkezni fogsz velem? - öltök rá nyelvet és ha nem hoppan arrébb, akkor még oldalba is csípem játékosan. Persze a body visszakerül a helyére, nem fogok megvenni valamit, amit diszkréten, de bárki leszólt a szeretteim közül.
- A rózsaszín olyan kommersz. És egyébként sem biztos, hogy illeni fog a színeihez. De a lila az jöhet.. A lepkéket szeretem. És egyébként mi a helyzet veled mostanában? Volt valami érdekes utasod?
Vissza az elejére Go down
Francois Raphaël Roux
Francois Raphaël Roux
Polgárság

Avataron : Adam Levine
Kor : 49

TémanyitásTárgy: Re: Tottini bababolt
Tottini bababolt  EmptyKedd Dec. 13, 2016 6:11 am
 



 

- Ha találkozom vele, vagy ha elérem lesz kapsz ne aggódj miatta... - szusszanok, hiszen igen, az öcsém (és az ő bátyjuk) eltűnt egy jó ideje és detektívest kell játszani utána. - Huha, rég voltam már szállodában.... - Derresiével látogattam először szállodát mikor "összejöttünk", titokban lett tartva még ez a része is, erre tessék. - Szuper lesz. - mosolyodom el őszintén a húgom szemébe pillantva. Jó lenn már egészében összefutni és nem ilyen.... darabokban.
Közös fénykép, közös program, nem összemérni Raoullal az erőnket...de hiányzik.
A kutyára térve... - Ha már egyszer kutya, akkor normális fajta legyen.... - mindjárt elröhögöm magam, de egyelőre tartom magam... szavai hallatán a kopasz malacka a rúsnyább, régen is undorodtunk tőle, nem változott a helyzet... nem tartana egyikőnk sem.
- Ha a véleményemet kérdezed... ami gyerekszerető lehet... német juhász vagy egy boxer... Attól függ hogy van nevelve kölyökkorától kezdve. Ha együtt nő fel a gyerekkel, ott már gond nincs. - magyarázok, ha már a véleményemet kérdezte, hiszen ezt gondolom, amelyik kutyát harcra képezték, sose fog nyugodtan ülni egy fotó erejéig egy 2 hónapos gyermek mellett.
Kérdését hallva magamhoz húzom finoman oldalával, elvigyorodva adok feje tetejére egy finom pusszanóst.
- Nem, ugyan, dehogyis húgica. - ha már ellenkezés, akkor tegyük díszesebbé ezt a részét, terelve a barátnő kérdést és ezt az egészet. Felejteni és folytatni. Ezt kellene tennem.
- Áh semmi extrém nem volt mostanában... - azt meg se merem említeni hogy nemrég a légi folyosónkra keveredett egy másik gép és 1000 lábbal emelnem kellett a gépet, hogy az ütközést elkerüljem... azt hiszem ezt se kell elmondanom. A végén még oda fel sem mehetnék.
De ez a munka ezzel jár.... de talán most nem a munka az elsődleges, hanem a kis tesóm és a gyermeke... ezért is jöttünk ide és amíg vele lehetek... én már boldog vagyok.


/ Bocsi a késésért. Köszönöm a játékot és bocsi, hogy eddig tartott, ha nem gond ez itt a záróm, tekintve hogy már megvan a kislány XD és Ralfi már dajkálni akarja,  Hamarosan érkezik egy kezdő...  Tottini bababolt  1139198741 /
Vissza az elejére Go down
Admin
Admin
Admin

Avataron : J. Falahee | J. Coleman | C. Wood
Kor : 174

TémanyitásTárgy: Re: Tottini bababolt
Tottini bababolt  EmptyHétf. Feb. 20, 2017 7:50 pm
 



 





játék vége



Vissza az elejére Go down
Heidi Wagner
Heidi Wagner
Igazság- és hadügy

Avataron : Phoebe Tonkin
Kor : 31

TémanyitásTárgy: Re: Tottini bababolt
Tottini bababolt  EmptyPént. Jún. 02, 2017 9:26 pm
 



 


Analysse &
Heidi



Mosolyogva készülődtem otthon az indulásra, hogy vásárolni menjek. Ezúttal viszont nem a szokásos élelmiszer bevásárláson járt az eszem, hanem néhány babruhán és ágyon. Szerettem volna időben kiválasztani a megfelelő ágyat a babának, hogy ne az utolsó pillanatban kelljen vele foglalkozni. Egyébként is tegnap megérkezett a volt főnököm által eladott képeim utáni összeg. Természetesen azonnal fel is hívtam Mr Lenoxot, hogy nem történt e valami tévedés, de azt mondta nem. Mi több a vevők családi képeket szeretnének de nem ragaszkodnak hogy Londonba utazzak. Fényképeket keresztül is megfesthetem majd, ami hamarosan meg is érkezik majd a címemre, egy borítékban mivel elvállaltam. Nem tudom ki rendelte meg pontosan a képeket, mert szám szerint négy darabról van szó, de egészen biztosan, nem egyszerű közemberek, elvégre már csak az eladott három képem után, egy fél lakás ára van a számlámon.
Ilyen gondolatokkal zártam be magam után a lakás ajtaját, majd sietve elhagytam az épületet és a belváros déli vége felé vettem az utamat. Elég sokan voltak ahhoz képest, hogy délelőtt még mindenkinek dolgoznia kéne, és még az ebédszünet sem kezdődhetett el. Hacsak valaki nem lóg a munkahelyéről már kora délelőtt. Analysse-al a Tottini bababolt előtt beszéltük meg a találkozást, mert ő a város ellenkező végéből jön. Alig vártam, hogy végre újra találkozhassunk hiszen már egy ideje ahogy őt is lekötötte a munkája, úgy engem is egy kicsit lefoglalt a rajzolás, illetve hamarosan most már a festés is újra a része lesz az életemnek mint munka. Elvégre ha ezek a képek jól sikerülnek meglehet további megbízásokra is számíthatok.
Nem telt mindössze fél óra és kényelmes sétával már láttam is a bababoltot, barátnőmet viszont még sehol. A karórámra pillantva hamar konstatáltam, hogy még így is tíz perccel korábban érkeztem. De hát annyi baj legyen, várok.
 
Vissza az elejére Go down
Vendég
Anonymous


TémanyitásTárgy: Re: Tottini bababolt
Tottini bababolt  EmptyHétf. Jún. 12, 2017 6:46 pm
 



 



Heidi & Analysse




Nagyapa szerint a pontosság a királyok és királynők erénye. Én pedig félelmetes mennyire nem élek ezzel az igen értékes tulajdonsággal. A mai nap sok szempontból ígérkezik különlegesnek. Egyrészt megkaptam a sorozatom következő évadának nyers forgatókönyv változatát, melyből világosan kitűnik, hogy az előzőeknél több szereplési lehetőségem lesz, és talán végre kijátszhatom a karakterem lelki fejlődését a saját szemszögéből, és nem abból ahogyan a főszereplő látja. Talán az egyetlen probléma az egésszel, hogy kivételesen jobban örültem volna annak, ha hagynak kicsit a háttérbe húzódni ebben az évadban. Az utóbbi időben valahogyan kerültem az emberek társaságát, még azokét is akikkel korábban jóban voltam. Valahogyan úgy éreztem mindaz ami velem történt, mindaz amin keresztül mentem szinte a homlokomra van írva, és senki nem hinne abban, hogy nem én vagyok a hibás. Nem akartam, hogy ez az egész megtörténjen. Az egyetlen fénysugár az egész pokoli rohanás közepette a barátságom Heidivel, és ami lefoglalt leginkább, hogy a születendő babája körül forogjanak a gondolataim. Mintha kicsit az enyém is lenne, ami tudom, hogy butaság, és nem utolsó sorban a valóságtól való tökéletes elrugaszkodás, én mégis valahogyan felelősnek kezdtem érezni magam azért, hogy ez a pici mindenből a legjobbat kapja, és mindig érezze, hogy a környezete mennyire szereti. Szerintem ez a legfontosabb dolog egy apróság életében. A forgatókönyvet egy hanyag mozdulattal dobtam az íróasztalomra és tompa puffanására egy hangyányit elmosolyodtam. Ritka vendég volt ez mostanság az ajkaimon. Szokatlanul ritka, nem úgy ahogyan azelőtt. A ruháim színárnyalat szerint hajtogatva a szekrényemben, mindennek megvolt a saját helye, szerettem magam körül a rendet és a tisztaságot és erre oda is figyeltem. Nem voltam pedáns, ez azért erős túlzás lenne, de alapvetően rendszerető embernek tartottam magam. Nem is az a fontos, hogy mibe megyek a megbeszélt találkozóra a barátnőmmel, sokkal inkább a mai lelkiállapotom. Egyrészt örömmel töltött el, hogy sok órán keresztül válogatunk majd a gyerek holmik között, másrészt pedig volt bennem egyfajta megmagyarázhatatlan keserűség. Nem is tudom, lehet, hogy ostobaság, de időnként az volt az érzésem, mint egy mélyről felfelé igyekvő úszónak: én kapaszkodnék a felszínre, de valami láthatatlan erő állandóan visszaránt. És lehet csak képzelődöm de bizony sokszor láttam átsuhanni ugyanezt az érzést Heidi arcán is. Mi voltunk azok akik mégis rendületlen próbálkoztak, akik nem adták fel. Egyszerűen nem tehették ezt. Sokszor belegondolok, hogy hol is tartanék most ha azon a végzetes napon nem éppen ő van ott, nem éppen ő figyel rám kitartóan, és sokkal megértőbben mint bárki más. Az, hogy egyáltalán tudok róla beszélni, hogy már nem csuklik el a hangom rögtön az első szavak után, amikor erről kell mesélnem, azt annak a sok biztatásnak és figyelemnek köszönhetem amit a barátnőmtől kaptam. Persze ez még nem jelenti azt, hogy bárkinek is beszélni szeretnék róla. A stúdióban nem tudják a teljes igazságot. Csak annyit amennyit szükségesnek vélt a management elmondani róla: egy szórakozó helyen egy elvakultabb rajongó rám támadt. Ettől többről senkinek nem volt tudomása, és ezért végtelenül hálás voltam. Még magam sem tudtam önmagammal letisztázni a dolgot, és féltem, hogy másokkal is képtelen lennék.
Nem készülődtem sokáig, és mielőtt belevetettem volna magam a város tömegeközelkedési útvesztőjébe, még gyengéden átöleltem nagyapát a nappaliban, és ráncos, gondterhelt homlokára nyomtam egy csókot. Halovány mosollyal búcsúzott, és játékosan megpöckölte az orrom. Gyereknek fogom érezni magam örökké mellette és azt hiszem nem is akarok belegondolni sem abba, hogy mi lesz ha már ő sem lesz nekem...halhatatlannak hittem. Egészen gyerekkoromtól abban ringattam magam, hogy a mama elment ugyan, de a nagyapa örökké itt lesz majd velem, hogy vigyázzon rám. Még mindig ezek a gondolatok pörögtek a fejemben, amikor buszra szálltam, és minden bizonnyal az ábrándozásom volt a ludas abban, hogy egy megállóval hamarabb szálltam le. Mindezt akkor konstatáltam, amikor körbepillantottam, és rájöttem, hogy ismerős ugyan a környék, de nekem nem itt kellene lennem. A sarkon álló apró kis antikvárium, ahol a legjobb régi mesekönyveket lehet beszerezni, ódon illatot árasztó lapjait forgatni esős hétvégéken. Vagy mellette két házzal az a pékség, ahol a legfinomabb foszlós kalácsot sütik, és ha még forró akkor kell a vajat rákenni, és úgy enni, hogy szinte égeti az ember száját. Hajlamos vagyok az ilyen apró dolgok között elveszni, és most is ez történt, így aztán sietősebbre kellett fognom a lépteimet, mert úgy éreztem késésben vagyok. Pedig nem voltam, csak a zavarodottságom okozta, hogy elveszítettem az időérzékemet.  Mikor aztán már a járdán haladtam határozott léptekkel előre, éppen akkor pillantottam meg Heidit amint az órájára pillant, majd mosolyogva emeltem a kezem a magasba és kalimpálva közeledtem felé. Némán, hangok nélkül tátogtam neki, mintha ugyan éppen kiabálni akarnék a nevét. Jól eső érzéssel öleltem át abban a pillanatban, hogy karnyújtásnyi távolságba került hozzám.
- Ne haragudj ha kicsit késtem, csak….tudod - vontam fel szégyenlősen a vállaimat, és elengedtem őt.- Egy megállóval hamarabb szálltam le.- azt már nem tettem hozzá, hogy az ábrándozásom volt az oka, mert persze ez az a dolog amiből soha nem lehet kinőni.
- Nem tudom mennyire sietsz, de ha itt végeztünk - intettem kinyújtott balommal a bolt irányába - meglátogatnám veled azt a kis pékséget két utcával lejjebb. Még mindig az orromban érzem a sült, kakaós kalács illatát. Kínszenvedés volt otthagyni.- szimatoltam bele a levegőbe, mintha tényleg még mindig érezném, vagy követett volna idáig az az isteni aroma.
- Ráadásul azt olvastam valahol, hogy a várandós nőknek jót tesznek az efféle nassolások. Úgy értem büntetlenül megtehetik. Szóval én meg ugye együtt érzek veled meg minden, szóval...lehet meggyőzöm magam arról, hogy ha lufi alakúra hízom, akkor az az önfeláldozásom jele.- szórakozottan fecsegtem, bár ez inkább annak szólt, hogy jól esett itt lenni vele.
- Na vessük bele magunkat ebbe az apró kis birodalomba! Van már valami elképzelés mi mindent kellene megnéznünk? És mire lenne még szükséged?- húztam a bejárat felé magammal. Nem csupán erről akartam vele beszélgetni, hanem tudni, hogy mi van vele, hogy érzi magát, mi nyomja a lelkét. Csupa olyan dolgok amikért egy barát a másik mellett van, de mégsem rohanhatom le rögtön ezzel. Ha valaki, hát én tudom, mit jelent lassan hagyni a másikat beszélni.


Vissza az elejére Go down
Heidi Wagner
Heidi Wagner
Igazság- és hadügy

Avataron : Phoebe Tonkin
Kor : 31

TémanyitásTárgy: Re: Tottini bababolt
Tottini bababolt  EmptyKedd Jún. 13, 2017 10:12 pm
 



 


Analysse &
Heidi



Várakozás közben pedig a tekintetem elkalandozott a kirakaton, ahova leginkább ruhácskákat, cipőket és néhány apróbb játékot tettek mint sem ágyat, vagy éppen babaszoba bútort. Persze tudtam, hogy a boltnak van egy hatalmas raktára, ahova akár személyesen is el lehet menni kiválasztani a berendezési tárgyakat, de úgy döntöttem egyenlőre elég lesz ha a katalógusban találok valami nekem tetszőt. Utána még mindig ráérek megkérni valamelyik testvéremet, hogy jöjjön el velem autóval és hozzuk el a kiválasztott darabokat. Persze ezt még nem az elkövetkező néhány hétre terveztem. Először valahogy azt is be kell nekik adagolnom, hogy a közeljövőben elszeretnék költözni egy saját lakásba. Ez is elég kínos téma lesz így hirtelen majd a semmiből. És persze ehhez előfeltétel az is, hogy találjak egy megfelelő otthont magamnak és a kicsinek.
A nézelődés során megakadt a tekintetemet egy közepes méretű hófehér lelógó fülű plüssnyuszin, amely küllemre annyira puhának tűnt, hogy eldöntöttem mindenképpen megveszem majd. Elvégre várjak akár kisfiút, akár kislányt, gyermekként egészen biztosan értékelni fogja a plüss puhaságát. Én magam is emlékszem fiatal gyermekként hányszor aludtam el egy puha tigrist szorongatva.
Elmélkedésemből az ajtó csukódása hoz vissza, és látom amint egy fiatal férfi néhány szatyorral a kezében távozik. Nyilván egy boldog apuka, vagy figyelmes családtag lehet. Ismételten az órámra tekintve látom, hogy milyen hamar el is repült az a tíz perc, majd felpillantva a szemközti járdán egy kezeivel kalimpáló Analyssera siklik a tekintetem.
- Szia, semmi baj a lényeg, hogy el tudtál jönni. Annyira régen nem találkoztunk már. - viszonozom a meleg ölelést és csak halkan elnevetem magam a mondandóján. Nem is ő lenne ha néha nem ábrándozna el annyira, hogy még a valóságról is megfeledkezik közben.
- Ez remekül hangzik, mert bár reggeliztem már újra képes lennék enni. - nevetek fel holott bármelyik másik nő valószínűleg elszörnyülködne azon az étel mennyiségen amit reggeli címén magamba lapátoltam. Kezdtem négy szelet vajas-epres pirítóssal, majd folytattam egy szintén négy tojásból álló rántottával, ami alá szalonnát pirítottam és ezt mind egy hatalmas pohár narancslével és desszertnek egy nagy szelet csokoládétortával koronáztam meg. Igaz a doki azt mondta a múltkor nyugodtan egyek amit megkívánok, de nem vagyok biztos benne, hogy erre gondolt.
- És én ezért az önfeláldozásodért szeretlek annyira. Egyébként is, ami a babágyat illeti egyenlőre csak a katalógust vesszük szemügyre, és szeretném ha segítenél választani. Meg néhány ruhát és cipőt szeretnék vásárolni. - mosolygok rá, majd belé karolva végre belépünk az üzletbe. A halvány barackszínű falak barátságosak, és a hozzájuk választott kissé sötét színű bútorok összhatása, amire a játékokat és baba ruhákat helyezték tökéletes. Az eladó a pult mögül barátságos mosollyal az arcán rögvest oda is lép hozzánk, lévén immáron mi vagyunk az egyetlen vásárlók a boltban.
- Jó napot, a nevem Marisell miben tudok segíteni önöknek?
- Jó napot, úgy tudom van katalógusok a baba bútorokról, azt szeretnénk megnézni, és egyet el is vinnék ha nem probléma. - vetem fel a lehetőséget, és néhány percen belül már a kezemben is tartom a katalógust. Analysset az üzletben található kanapé felé húzom, hogy ott böngésszük át kényelmesen a számtalan lehetőséget, amelyet a prospektus nyújtani tud.
 
Vissza az elejére Go down
Vendég
Anonymous


TémanyitásTárgy: Re: Tottini bababolt
Tottini bababolt  EmptyPént. Jún. 16, 2017 10:00 am
 



 



Heidi & Analysse




Heidi az a fajta lány volt, akinek kifejezetten jót tett a várandósság, és csak reménykedni mertem benne, hogy ezúttal sokkal kegyesebb lesz hozzá az élet mint korábban. Jó volt vele újra találkozni, jól esett megölelni, és pár kedves, bár talán csacska fecsegéssel megadni a beszélgetésünk alaphangulatát. Hiszen mind a ketten alaposan megkaptuk az élettől a rosszat, így aztán ideje volt annak, hogy forduljon a kocka és immáron a jó kerüljön előtérbe. Mindig is azt tanultam a nagypapától, hogy ha két szomorú ember, vagy olyan találkozik egymással akiket valamilyen szinten megtépázott az élet, akkor kétszeres erővel kell törekedniük arra,hogy vidámságot csempésszenek egymás életébe. Még akkor is, ha ez számukra, pontosan a fent említettek miatt, éppen olyan kétszeresen nehezükre esik is. Úgy éreztem, hogy mióta a barátomnak tudhatom őt, valahogyan életemben először látok reményt arra, hogy nem csupán átvészelem azt ami velem történt, hanem sikerül majd jobb irányba kormányoznom az életem kissé megviselt, de még kitartóan előrehaladó hajóját. Heidi, és én ezt valahogyan ösztönösen megéreztem, jó ember volt. Éppen ezért tartottam igazságtalanságnak mindazt ami vele történt. Ugyanakkor, még ha örültem is annak a pici életnek amely kitartóan kalapálta az élet ritmusát a szíve alatt, minimális keserűséggel idéztem fel, hogy ennek a picikének nincs néven nevezhető apukája. És ez baj. Mégsem hiszem, hogy én lennék az, aki ezt szóvá kell tegye, de nem fogyott el a reményem arra nézve, hogy egyszer majd betoppan a barátnőm életébe valaki, aki felelősséget érez iránta, és talán végre úgy fogja szeretni ahogyan megérdemelné. Nehezen bontakoztam ki az öleléséből, már csak azért is mert, jól esett annyi idő után újra látni. Nagyon régen találkoztunk, ami elsősorban az én bűnöm volt, még ha ezt nem is nevezhetnénk igazi hibának. A munkám eléggé lefoglalt mostanság, és elvállaltam egy jótékonysági fotósorozatot is, egy bántalmazott gyerekek megsegítésére specializálódott alapítvány részéről. A jövő évre készült naptársorozat nyári hónapjait velem tervezték elkészíteni. Igazából mindenre igent mondtam, ami elfoglaltság volt, noha tudom, hogy ez csak a fejem homokba dugása, semmint a valódi gondok megoldása lehetne. Valahogyan könnyebben tudtam elképzelni, hogy Heidi gondjainak megoldásában segédkezzek, semmint a sajátjaim felett gondolkodjak.
- Ezer éve meg vagy hét napja.- feleltem mosolyogva az első mondatára kicsit továbbra is tréfásabbra véve a beszélgetést.
- És az az érzésem, hogy elég sok dologról le is maradtam veled….veletek kapcsolatban...- a második szónál a pocakja felé pillantottam, amelyen még nem látszottak jelei a benne növekvő életnek, de a tudat azt hiszem mindennél nagyobb boldogsággal töltötte el őt. Amikor megemlíti, hogy újra tudna reggelizni, őszintén és szívből jövően felnevettem.
- Kezdem azt képzelni, hogy a várandós nők, titokban hobbitok. Reggeli, második reggeli, tíz órai, ebéd, második ebéd...és a többi….és a többi.- legyintettem a levegőbe színpadiasan, aztán megcsóváltam a fejem, mintha csak önmagamat korholnám a buta tréfáért.
- Egyébként meg nem baj az sem ha többet eszel a kelleténél, vagy éppen többször mint az normális lenne, vagy amit mások annak tartanak. - miközben belekaroltam közelebb hajoltam akárha egy bizalmas dolgot súgnék a fülébe, de a hangsúlyomból érezhette, hogy továbbra is csak tréfálok. Jól esett látni, hogy mosolyog. Ámbár egy baba boltban elég nehéz lenne komoran végigsétálni azt hiszem. Az a rengeteg édes kis holmi, te jó ég!
- Van a stúdióban egy rendező asszisztens lány. Azt hiszem a hatodik hónap környékén járhat. Az egyik kezében a mappa, ujjai között mindig ott szorongat egy nyers répát, a másikban többnyire egy félig kibontott csokoládé, a zsebéből pedig egy szép kis fűszeres bagette kandikál ki.- kuncogtam és kissé elhúzódtam, hogy most ő tudjon belém karolni. Bólogattam a terveit illetően, és áldottam az eget, hogy minden egyéb programot lemondtam az elkövetkezendő órákra, mert ismerve magamat, és persze Heidit is, egyhamar nem fogunk innen szabadulni. Egyedül a munkahelyi mobilomat hagytam bekapcsolva, amelyen elért az ügynököm, a stúdió és persze nagyapa is ha akart. Őszintén szólva még valaki más is elért ha akart….de persze sosem hívott rajta. Miért is tette volna? Kollégák vagyunk. És persze barátok. Érthető módon.
- Jól esik, hogy ezt mondod. Bár ez nálam valahogyan magától értetődő. Elvégre a barátnőm vagy, és nem csak akkor szeretnék melletted lenni amikor minden csodás, hanem akkor is amikor nem éppen felhőtlen az ég feletted. Hálás vagyok azért, hogy vagy nekem.- néhány komolyabb gondolat a nagy vidámság közepette, de már ismerhet annyira, hogy én ilyen vagyok. Nehezen fedem fel magam bárkinek, és legtöbbször csupán másodpercekre tudok kibújni a csigaházamból egy-egy mondat erejéig. De neki meg volt tudat alatt is az a képessége, hogy előcsalogasson.
- Lehet hamarosan valami jegyzetfélét kellene írnod arról, hogy mi mindenre lesz szükséged. Annyi minden lesz még a ruhákon, az ágyon kívül. Csomó apróság….egy szöveg könyvet képes vagyok bebiflázni, de ennyi mindent megjegyezni….baaaah!- emeltem az ég felé a tekintetem mosolyogva, majd a barátnőmre néztem.
- Még én is képtelen lennék észben tartani. Csodálom azokat a nőket akik gyakorlatilag felkészülten várják a babájuk születését. Nem is hiszem, hogy én valaha képes leszek erre. Embert próbáló feladat, csodállak érte!- jegyeztem meg őszintén, és ez tényleg így is volt. Mondjuk nem mintha az a veszély fenyegetett volna, hogy mostanság terveztem volna akár csak minimálisan is eljutni a gondolatig, hogy kisbabám legyen. Jelen pillanatban néha még magamért sem nagyon mertem volna felelősséget vállalni. El is hallgattam mert már ott is termett egy csupa mosoly, segítőkész hölgy. Viszonoztam a köszöntést, és diszkréten a háttérbe húzódtam, elvégre én csak kísérő vagyok, Heidi az akinek esetleg útbaigazításra vagy effélére lesz szüksége, én majd megyek utána.
- Köszönjük.- udvariasan azért még én is hátrafordulva mondtam köszönetet az eladónak néhány pillanat erejéig, majd követtem a barátnőmet, pontosabban hagytam, hogy egyik kezében a katalógussal a másikkal az én kezemet ragadva meg egy kénylemesnek tűnő kanapé felé húzzon. Lehuppantam mellé, a másik oldalra helyeztem a capuccino színben virító és egy macifejet ábrázoló táskámat (kicsit gyerekes tudom, de élek halok a plüss medvékért) és onnan sandítottam a katalógusra.
- Oké nézzük! Illetve te nézd ott, én meg megpróbálom megtalálni itt a rengeteg holmi között a boltban. - pillantottam körbe, noha azért volt egy olyan érzésem, hogy nem lesz ez olyan egyszerű művelet a millió féle babakocsi, babaszék, babaetető és minden babával kezdődő áru között, amely a bolt kínálatában szerepelt.
-Meg persze olyan színben amiben neked is tetszene. Gondolom mivel még nem tudod a nemét, valami semlegesebb színben gondolkodsz. Mi az ami neked tetszene?- érdeklődőn tekintettem rá, majd a kezében időközben általa lapozgatni kezdett katalógusba, majd megint vissza rá.
- Amúgy….amúgy, hogy vagy mostanság?- a kérdés két dolognak is szólt. Egyrészt az egészsége után érdeklődtem, másodsorban pedig a lelke után. Egy egyszerű és ártatlan kérdés, amire sokféleképpen lehet válaszolni.


Vissza az elejére Go down
Admin
Admin
Admin

Avataron : J. Falahee | J. Coleman | C. Wood
Kor : 174

TémanyitásTárgy: Re: Tottini bababolt
Tottini bababolt  EmptyVas. Dec. 24, 2017 8:02 pm
 



 





játék vége




Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom


TémanyitásTárgy: Re: Tottini bababolt
Tottini bababolt  Empty
 



 

Vissza az elejére Go down
Tottini bababolt
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Seattleites :: Játéktér :: 
Seattle
 :: 
Város
 :: 
Belváros
-
Ugrás: