HomeHome  TaglistaTaglista  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  

Share|

Cal Anderson Park

Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3
Admin
avatar
Admin

Avataron : J. Falahee | J. Coleman | C. Wood
Kor : 168

TémanyitásTárgy: Cal Anderson Park
Pént. Jún. 10, 2016 1:24 pm
 



 

First topic message reminder :

Vissza az elejére Go down

Theresa Reyes
avatar
Törvényen kívüli

Avataron : Nina Dobrev
Kor : 29

TémanyitásTárgy: Re: Cal Anderson Park
Vas. Ápr. 08, 2018 9:51 pm
 



 

- Ne haragudj, nem szeretnélek zavarni, van nálad esetleg egy fülhallgató?
*Hezitálás nélkül lép oda a hozzá legközelebbi emberhez a parkban, akit csak akkor néz meg kicsit jobban, mikor már kérdése végénél tart. A magas, sötét hajú, helyes pasit magánál pár évvel idősebbnek saccolja ugyan, de nem ezek miatt bizonytalanodik el. A férfi fülében nem lát fülhallgatót, akkor pedig lehet a zsebében sem lapul. Azért nem szalad el, megvárja a választ először, hátha logikai ugrásai mégse helyesek. De azért feljegyzi magának, hogy kicsit legyen körültekintőbb, ha legközelebb hasonló helyzetbe kerül. Mondjuk valószínű nem gyakran fog vele előfordulni, hogy két kilométerrel az edzés vége előtt egyszer csak vége szakad a zenének a fülében. A „So say” még megvolt, de a „Geronimo” szó már csak a Ger-ig jutott.*
- Teljesen elment a hang, szeretném remélni, hogy csak a fülesemmel van gond…
*Magyarázat közben mutatja mostanra a tokból kivett telefonját és a még mindig bal fülében lógó fülest. Kicsit piheg, már az edzés végefelé tart és csak a elmúlt bő egy percben sétált, mióta elhallgatott a zene a fülében. Ezért nem liheg jobban, sőt, ahogy hallható, teljesen képes a teljes mondatokra, még a szleng-szavak is mennek neki, annak ellenére, hogy angol nyelvkörnyezetben évek óta nem használta a nyelvet.
Feltehetően nem tett jót a vékony vezetéknek, hogy a repülőn annyit húzta-nyúzta, rá is ült párszor… lehet megadta magát. Ebben reménykedik, elvégre egy fülhallgatót könnyebb kicserélni, mint telefonját.
Lévén épp kardioedzést csinál, edzőcuccban van. Térde alá ér lábára szorosan simuló, fekete nadrágja, futócipőjének élénk türkiz színe visszaköszön pulcsiján is. Nem szemet kiégető módon, csak a díszítő csíkok kékek, a pulcsi többi része is fekete, világoskék felsője alig látszik. Hosszú, gesztenye barna haját magas lófarokba kötötte, hogy ne zavarja.*
Vissza az elejére Go down
Sean Walker Holmes
avatar
Igazság- és hadügy

Avataron : Keanu Reeves
Kor : 39

TémanyitásTárgy: Re: Cal Anderson Park
Pént. Ápr. 13, 2018 12:03 am
 



 


Épp a cigarettával kopogtatok. Csak úgy pótcselekvésként a dobozon, addig is.. annál később veszem a számba és szívom el, így csökkentve a napi adagon.
Veszettbe hajló próbálkozás...
Pedig az ég világon már mindent kipróbáltam.

Ahogy ott csak ácsorgok, és figyelem a képet, valami véletlen hang üt meg balról. Azonnal odafordulok. Egy előttem álló lány, kérdőn néz a szemeimbe, nekem meg őszintén gondolkoznom kell, ugyan mit is mondott.
Ja, hogy fülhallgató!!

- Ööö... neharagudj, nincs fülhallgatóm. - tolom be csak véletlenszerűen a jobbomba akadt cigarettásdobozt a zsebembe, és valahol mélyen, belesajdul a lelkem, ahogy gyengén érzem csak hogy a szál kettétörik.
De miért is vagyok én itt...

- Ott! - fordulok el, nem mintha egyáltalán ismerném már a környéket - Ahogy a parkba tartottam idefele, láttam egy vegyeskereskedést.. - fordulok most már újra szembe vele, ahogy befejeztem az irányba mutogatást. - Talán ott találsz valamit... De esküt nem teszek rá.. - mosolygok a szemeibe, csak mert a 'Szolgálunk és védünk' nem munkaidőbe hajló szlogen, hanem végigkísér egy egész életet.
Jó esetben...


Vissza az elejére Go down
Theresa Reyes
avatar
Törvényen kívüli

Avataron : Nina Dobrev
Kor : 29

TémanyitásTárgy: Re: Cal Anderson Park
Kedd Ápr. 17, 2018 8:39 pm
 



 

*Egy pillanatra elbizonytalanodik, de aztán ahogy ismét átveszi korábbi szavait, megnyugszik, hogy helyesen fejezte ki magát. Nyelvtanilag biztosan, kiejtése ugyan nem a legtisztább enyhe akcentusa miatt, de az biztos, sokkal érthetőbb, mint egynémely angolul beszélő skót. A pillanatnyi hatásszünetnek tehát azt tudja be a lány, hogy biztos mély gondolatok közül „ébresztette” fel a férfit… ami miatt hát valamiféle futó lelkiismeret-furdalása is van, mert megzavarta. Aztán ez elmúlik, mert legalább miatta nem gyújt rá rögtön a másik. Ha a lelkének nem is tett talán jót, de a szervezetének biztosan.*
- Ó, értem, köszi, bocsánat még egyszer a zavarásért.
*Rövid kérdésére rövid válasz érkezik. Hát nem nyert, de azért nincs világvége. Már indulna is tovább Tess, mikor további útbaigazítást kap. Figyeli a jelzett irányt és a vegyeskereskedés megmozgatja a fantáziáját. Mivel útba esik majdhogynem a szálloda felé, ezért valószínű arra megy majd, még ha nem is vegyeskereskedésben akar fülhallgatót venni. Azonban egy zöldalma és/vagy egy szelet csoki biztosan új gazdára lel személyében. Míg elér odáig, eldönti melyik legyen. Az ne tévesszen meg senkit, hogy edz épp, a legnagyobb lelki nyugalommal tol be közben egy szelet csokit. Elvégre számára a sport nem testforma-megőrző kérdés, hanem szimplán kellemes kikapcsolódás.*
- Vegyeskereskedés, oké, köszi még egyszer! Szia!
*Telefonját visszacipzárazza a karján lévő tokba, míg hasznavehetetlen fülhallgatóját betömködi picike zsebébe, észre sem véve, hogy kirántotta közben a 9 éves korában saját vérével és verejtékével hímzett zsebkendőtartót, amit apukájának készített. A girbe-gurba öltések ellenére apukája mindig az íróasztala fiókjában tartotta, csak halála után kezdte Tess használni. Monogramja is bele van hímezve, rendeltetésének megfelelően feltöltve, illetve még egy rágó is bele van passzírozva. Ez a kis csomag puhán és hangtalanul hull a földre, leginkább azért, mert egyébként is nagy a forgalom a város ezen részében, és az autók zaja a park ezen részére is beszűrődik, másrészt mellettük – pont a vegyeskereskedés irányába – két gyerek épp most kap hajba valamilyen fagylalton, miközben anyjuk megpróbálja őket lenyugtatni, mindezt úgy hogy túlüvölti a két csemetéjét, akik közül még egyik sem érte el az iskolás kort. Mikor kutyaugatás is beszűrődik a kakófóniába, akkor indul el, ismét felvéve korábbi futó tempóját, még búcsút intve segítőjének és mit sem tudva, hogy milyen kincset is hagy maga mögött a tavaszi frissen sarjadó fűben.*
Vissza az elejére Go down
Sean Walker Holmes
avatar
Igazság- és hadügy

Avataron : Keanu Reeves
Kor : 39

TémanyitásTárgy: Re: Cal Anderson Park
Kedd Május 08, 2018 10:09 am
 



 

"Ó, értem, köszi, bocsánat még egyszer a zavarásért."

Igazán szemrevaló lány. De csak egy mosollyal válaszolok, még akkor is, hogy a szavaiból feltűnik nem idevalósi. Ki az Amerikában manapság!??
A segítőszándék mégis alaptermészet, legalábbis a mi családunkban, aztmondják, és vagy ez, vagy csak tisztán a jóindulat vezet arra a lépésre hogy vélt alternatívát kínáljak, csak az ég a megmondhatója.

"Vegyeskereskedés, oké, köszi még egyszer! Szia!"

Valahogy elfelejtek válaszolni. Csak bólintok, és olyan hamar el is tűnik, hogy Spock felém rohanó csaholása a háttérben, gyorsan kitöröl minden ezirányú gondolatot.

- Hát ezt meg honnan loptad!?? Add ide! - guvadnak a szemeim kétszeresére, ahogy egy útközben valahonnan - és valakitől - összeszedett gumilabdát, az istennek se akarva elengedni cipel. Útközben meg egy elbágyadt fejű valami tacskóféle figyel a háttérben, maga után hordozva az alig 12 éves gazdát.

- Hé, Spock.. Add ezt ide... - próbálkozom. Már kitépni a szájából, óvatosan, se ő, se a labda ne sérüljön, de ő továbbra is csak védelmezi.

- Oké, a mai vacsorának is lőttek! - egyenesedem fel, ő meg elengedi. Labda hullik a földre... Jól tudtam hogy ez hatni fog!

- Ne haragudj... bocsánat... csak ez a kutya.. - érkezik az a kiskölyök a közelembe, semmit se ért, lényegében én se, Spock sose volt az a lopkodós fajta, és MÉGIS! - Biztos a légkörváltozás miatt van. - és mosolygok. A kisfiú meg félig félve visszaveszi a labdát.
Ez a nap is 1:1!

És ekkor tűnik fel az a hátrahagyott valami a fűben.

Közelebb lépek, felveszem. Pont ott, ahol az a lány ácsorgott az előbbiekben, megtapogatom, megforgatom. Nem tűnik túl átlagos eszköznek, sose láttam még ilyet, ami magával húzza hogy fogalmam sincs mi ez. Ezért belelesek.
Zsebkendő... és egy csomag rágó.

A lány után nézek, de már rég eltűnt a színtérről. Nem mintha azon aggódnék egy csomag rágó nélkül ne lenne meg, de elég... személyesnek tűnik ez az 'izé'.

- Gyere, Spock, HAZAMEGYÜNK!

Azzal nem törődve a kutya neheztelésével, eldugom a darabot a saját zsebembe.

***

Nem telnek el napok. Vagyis nem sok, csak egy. Vagy kettő. Néhány, ebben kiegyezhetünk mindenkivel, ez a nap is olyan mint a többi, kivéve, hogy a ma reggeli lap, valahogy nem érkezett meg.
A küszöb üres, pedig az indulás már alig 20 perc múlva esedékes, ezért a reggeli tűzforróvá főtt kakaó mellett ezúttal a laptopomhoz kel folyamodnom.  
Nem olyan mint az igazi... szeretem az ujjaim közt érezni a papír keltette rezgéseket, de hogy naprakészek legyünk, jelenleg megteszi.
(Majd ne felejtsek el megjegyzést tenni a szerkesztőségnél...)

És akkor világít rám az a csak pillanatokból ismert szempár.

Beugrik a gondolat, a híreket hátrahagyom, és azonnal az akármiért indulok. Ott fekszik a komódon, azóta is, talán azt gondoltam majd előkerítem.. valahogy... De a priuszos szakosztályon kutatni egy ilyen lány után felesleges, az egyebek meg... volt hogy kimentem reggel. Este is, legalábbis éjszaka, miután hazaértem, sehol senki, senki nem ismeri, megoldhatatlannak tűnt a manőver, már azon is gondolkoztam, hogy írok egy cetlit. Kirakom egy oszlopon, hogy az amit nálam hagyott, nem veszett el, megvan, és mellé egy telefonszámot, de aztán... emlékezve LA-re, sok ott az elmebeteg, talán éjjel-nappal illetéktelenek keresnének, nem hiányzik egy újabb számváltás.
Ezért maradt a megoldás a jövőre.
És úgy néz ki.. a jövő el is érkezett...

Az öltönyzsebembe túrom a darabot...


Az ebédszünet.... más esetben arra használom, hogy újabb és újabb helyet fedezzek fel. Újabb kínálatot, ízvilágot, közel a őrs környezetéhez, néha Spock az aki miatt hazamegyek, de ezúttal sikerült találnom egy 'bébiszittert'.
Ideiglenesen legalábbis...
Most, az ominózus szállodát tűzöm ki célul, a Victoriával még véletlenül sem a főbejárat elé parkolok le, mégis a főbejáraton át közelítek.
És meg is állok a recepciónál.

- Miss Reyes-sel szeretnék beszélni! Sean Holmes. - közlöm a felmerülő kérdésre, de a milyen ügyben tekintetében, nem feltétlenül közölném minden illetékessel hogy a rendőrségtől vagyok itt. Talán nem tenne jót!

- Személyes! Köszönöm.. - foglalok aztán helyet, ott a messzi ülőalkalmatosságok egyikén, megbontva az öltönyömet, és keresztbetett lábakkal, csak mint a helyben siető és ácsorgó üzletemberek többsége, még szinte ki se lógok a kínálatból.
És várok.
Jórészt akármire.
Hogy hová fog kifutni mindez...!?

Nem igazán gondoltam még végig, de tudom mit jelent elveszteni. Valami személyeset...
Valakit.
Nem kívánom senkinek...




A hozzászólást Sean Walker Holmes összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Csüt. Május 10, 2018 12:13 am-kor.
Vissza az elejére Go down
Theresa Reyes
avatar
Törvényen kívüli

Avataron : Nina Dobrev
Kor : 29

TémanyitásTárgy: Re: Cal Anderson Park
Szer. Május 09, 2018 9:23 pm
 



 

*Épp harmadjára búg bele sejtelmesen fülébe a mobilján indított hívás, mikor megcsörren asztali telefonja. Még vár két kicsöngést, de mivel nem érkezik válasz Wells-től, egy sóhajjal kinyomja a hívását és felveszi a kagylót. Megemelkedik a szemöldöke a hallotakon, de hangján nem érződik meglepettség, mikor válaszol.*
- 5 perc és lent vagyok.
*Ugyan nem volt mostanra beütemezett megbeszélése, sem találkozója, és nem sokat mond neki a név, Sean Holmes, sem, de igazán a „személyes” indokon lepődött meg. A szállodabeli munkatársakon kívül még nem igazán találkozott túl sok mindenkivel Seattle-ben, de azon kevesek nevét megjegyezte. Szóval fogalma sincs, hogy mégis milyen Sean Holmes keresheti személyes ügyben.
Mivel nem érte el Wellst, gyorsan megírja kérdéseit e-mailben és egy határozott klikkeléssel el is küldi rövidke levelét. Mire visszaér, reméli, hogy megkapja a szükséges válaszokat. Felkel íróasztalától, megigazítja szoknyája övét, még magához veszi telefonját és kilép irodájából. Hamarosan már a recepciónál hangzanak fel piros magassarkúinak ütemes koppanásai. Sötétkék, A-vonalú, mégis kissé loknis szoknyáját ugyanolyan színű és anyagú, széles öv fogja össze karcsú derekán, míg felül már-már egyszerű sötétkék-fehér csíkos, csónaknyakú felsőt visel. Haja laza hullámokban táncol vállain és hátán.*
- Köszönöm, Rachel.
*Biccent mosolyogva a recepciós pult mögött dolgozó vörös hajú lányra, mikor megkapja az útbaigazítást a lobby-ban várakozó öltönyös, jól szituált úriember felé. Tovalibeg hát felé Sean felé, miközben erősen próbál emlékeiben megtalálni egy sötét hajú Sean Holmes-t. A név továbbra sem ismerős, de az arcél és a sötét haj… nem tudná megmondani, hogy honnan, de valahonnan tényleg ismerős, de hogy honnan? Rejtély. Sajnos a két tucat lépés és három vendég kikerülése nem nyújt elég időt a megfejtésre, de ettől függetlenül megszokott, kedves mosollyal arcán szólítja meg a várakozót.*
- Jó napot, Theresa Reyes vagyok, úgy tudom engem keres. Miben segíthetek?
*Nem hadarva beszél, de túl sok lehetőséget nem hagy a közbeszólásra. Igaz, nem is beszél túl sokat egyelőre, lévén őt keresik és hát még mindig nincs túl sok tippje, miről is lehet szó.*
Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom


TémanyitásTárgy: Re: Cal Anderson Park
 



 

Vissza az elejére Go down
Cal Anderson Park
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
3 / 3 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3
Similar topics
-
» Central Park (Manhattan)

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Seattleites :: Játéktér :: 
Seattle
 :: 
Város
-
Ugrás: