KezdőlapKezdőlap  Legutóbbi képekLegutóbbi képek  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  

Megosztás

Ebédlő & Konyha (Jackie háza)

Admin
Admin
Admin

Avataron : J. Falahee | J. Coleman | C. Wood
Kor : 174

TémanyitásTárgy: Ebédlő & Konyha (Jackie háza)
Ebédlő & Konyha (Jackie háza) EmptyHétf. Jún. 27, 2016 6:17 pm
 



 



Vissza az elejére Go down
Jackie Collins
Jackie Collins
Polgárság

Avataron : Jenna Coleman
Kor : 36

TémanyitásTárgy: Re: Ebédlő & Konyha (Jackie háza)
Ebédlő & Konyha (Jackie háza) EmptyHétf. Jún. 27, 2016 6:49 pm
 



 

TO LEE

[Június 20.]


sms üzenet to Lee from Jackie
Jelentem hősiesen a konyha végre kész, van víz és világítás, minden a helyén. Meg akarom mutatni, told át a formás hátsód és meghalok egy adag mentás fagyiért. <3

Nem is emlékszem mikor viseltem utoljára kantáros farmert, de esélyesen akkor, amikor még a hajamat is két copfba felkötve hordtam és selypegve beszéltem és úgy jó pár tíz centivel alacsonyabb is voltam. Most azonban remek ötletnek és viseletnek tűnt, merthogy szerelni kifejezetten jó benne. Van egy csomó zsebe, amiben elférnek a szerszámok és nem kell a létrán fel-alá mászni minden egyes alkalommal, amikor fejet kell cserélni a csavarhúzóban és még sorolhatnám, mert így elfér rajtam is és… és a lényeg, hogy megkönnyíti a dolgokat, ami őszintén szólva rám is fér. A terhesség kikészít, legalábbis a legnagyobb részben, ami pedig a többit érinti… oké, beismerem, vannak olyan szegmensei, amelyek kifejezetten tetszetősek. Na nyilván nem az egész napos rosszullét, az alvás igény vagy az, hogy a leglehetetlenebb és -gusztustalanabb kajákat kívánom.
Mindennek azonban a jövőhéten elvileg vége lesz, legalábbis az időpont szerint, amit a terhességmegszakításra kértem hetekkel ezelőtt. Fényéveknek tűnik innen nézve…
Beüzemelem még az új hűtőt és ezzel a „simítással” tényleg késznek ítélhető a lakás ezen pontja. Nem úgy, mint a nappali.
Elpakolom a létrát – vagyis átviszem a nappaliba – és elégedetten szemlélem meg az eredményt, miközben felcsüccsenek a konyhapult sima és makulátlan felületére. Azt hiszem ezen pontját az egész lakásnak nem túl gyakran fogom használni, hiába tudok főzni. Egy személyre tök fölöslegesnek tartom hozzáfogni, így nem biztos, hogy valaha is rendeltetésszerűen fog működni ez a helyiség, de üsse kavics, legalább jól néz ki. A felújításnak meg ez volt az egyik lényege. Oké, a normális vezetékek és vízcsövek is, amelyek vagy ezer évesek voltak már, így pedig radikálisan kisebb az esélye, hogy csőtörés miatt ázik el az otthonom vagy mondjuk gyullad a fejemre egy hibás vezeték miatt, ami valljuk meg elég gáz lenne egy tűzoltó esetében.
Abban bízva ücsörgök és várok, hogy Lee felbukkan hamarosan és, ha így is lesz, megérkezésekor, szinte pattanok, hogy házon belül eresszem.
Ajtónyitás után a kezét fogom meg köszönés helyett.
- Gyere-gyere, ezt látnod kell. – húzom is magammal, ha hagyja, keresztül a félkész nappalin a kész konyha felé.
- Tádá! – prezentálom a művet széttárt karokkal és rendkívül büszke fejjel.
- Hivatalosan is befejeztem. Hoztál fagyit? – csöppet gyorsan sikerül a témák között váltani. Rájöttem, hogy a hormonok ezért is felelősek, nem csak hangulatingadozásra képesek, hanem arra is, hogy csapongjak ide-oda két, tök különböző dolog között.

//lusta disznó voltam fejlécezni, ne hari <333//
Vissza az elejére Go down
Leander Niffenegger
Leander Niffenegger
Polgárság

Avataron : Jack Falahee
Kor : 35

TémanyitásTárgy: Re: Ebédlő & Konyha (Jackie háza)
Ebédlő & Konyha (Jackie háza) EmptyKedd Jún. 28, 2016 7:46 am
 



 

Kikapaszkodom a medence szelere, odebb setalok, hogy utban ne legyek. Hasznalhatnam a lepcsot is a kimaszas celjara, de igy jobban esett. Egyfajta rebellizmus, a magam konnyen kezelheto modjan. Olyan finoman.
Torolkozo utan nyulok, de nem szaritom meg magam, epp csak a nyakamba lenditem a darabot es ugy, ahogy vagyok, vizesen indulok meg a zuhanyzok fele. Nem sokkal kesobb mar az oltozoben nyulok telefonom utan.

Epp jokor irtal, ugyis megeheztem az edzesben. Fozeskesz a konyhad? Van egy uj receptem. Meg Harvey is el tudta kesziteni, szoval igazan basic. Nekunk is menni fog ; )

A kuldes gomb megnyomasa utan folytatom az oltozkodest, majd Jackie valaszatol fuggoen vasarolok be. Ha fozunk is, akkor nem csak fogkremizu fagyit vetelezek, hanem mast is. Egy konyvesboltot igy is ugyis utba akarok ejteni. Nem veletlenul.
Megnyomom a csengot es mar lepek is befele, amint ereszt. Bar talan a helyesebb kifejezes az lenne, hogy repulok, mert Szelvesz Kisasszonynak kebeldagaszto buszkesegrohamaban sikerul huzasaval szarnyakat adni nekem. Vigyorognom kell a lelkesedesen.
- Huha, te aztan kitettel magadert! Teged ismerve azt gondoltam, hogy egy fozofulkenyi a meret es slussz. A vegen meg megtanulsz fozni is?
Incselkedem vele, meg egy nyelvoltest is prezentalok melle, s kozben celzatosan feleje lengetem a meretes staniclit, amiben a bevasarlas tetelei sorakoznak.
- No, avassuk csak fel azt a pultot..
Hagyom fuggoben es indulok neki, hogy rapakolhassam az emlegetett takolmanyra - pardon! Mestermure - a holmikat.
- Amugy mi ujsag?
Kinalom meg kozben egy kerdessel is.

//En meg ekezetezni is xD//
Vissza az elejére Go down
Jackie Collins
Jackie Collins
Polgárság

Avataron : Jenna Coleman
Kor : 36

TémanyitásTárgy: Re: Ebédlő & Konyha (Jackie háza)
Ebédlő & Konyha (Jackie háza) EmptyKedd Jún. 28, 2016 8:17 pm
 



 

És még edényeim is vannak. Hééé, én tudok főzni! : P

Már küldöm is vissza a választ. Melóban is főzünk egymásra, mikor ki a soros, az már persze más kérdés, hogy amikor itthon vagyok, nem éppen a kedvenc foglalatosságom a tűzhely mellett ácsorgás. Meg egymagamra minek?! Bár mostanában gyakrabban előfordult, mint korábban, mármint amióta Ronnál dekkolok. Két főre már megéri kotyvasztani, egyre aligha.
Egy egész életnek tűnik, mire Lee megérkezik – ha öt perc alatt jött volna, akkor is így volna, a kívánósság az oka és a fellépett fagyi hiány – és ezért aztán inkább gyorsított tempóban közelítem meg vele a konyhát.
- Haha, nagyon vicces. – forgatom meg a szemeimet egy fejcsóválás na meg persze egy széles mosoly keretében.
- A mérete adott volt, falakat azért nem húztam fel vagy bontottam le teljesen. Így is tovább tart ez az egész, mint kellene. – hosszú hetek óta, na nem mintha panaszra lenne különösebben okom. Egész megszoktam Ronnál, de ott ugye csak átmenetileg vagyok és annak az átmenetnek lassan vége lesz. A háló és a fürdő hamarosan kész, ahogyan a nappali is.
- Ahww, a fagyi! – részemről ez az első, amit lekapok a pultra sorakoztatott dolgok közül és két kanalat is halászok a fiókból. Lee felé nyújtom az egyiket, a másikat meg megmerítem a jégkrémben és a számba tömök a hideg édességből. Hümmögve élvezem ki az ízét mielőtt megszólalnék.
- Amúgy nem sok. Jövőhétre van időpontom a dokihoz. – ingatom meg a fejem oldalirányban és nem részletezem, hogy mi miatt, főleg, mert egyébként nem járok orvoshoz, csak ha bevisznek, amikor melóban megsérülök.
- Mit is fogunk főzni amúgy? – nézek szét a bevásárolt dolgokon és, ha kiderül, hogy mi készül, akkor annak megfelelően veszek elő edényt vagy serpenyőt meg ami kell még.
- És mit segítsek? – hát a receptet nem én tudom, de legalább lelkes vagyok a magam módján.
- Kötényem az nincs. – pillogok fel Leere és újabb kanál fagyit teszek a számba. Basszus ez nagyon jó.
- És veled mi a helyzet? – passzolom vissza a kérdést újság tekintetében.
Vissza az elejére Go down
Leander Niffenegger
Leander Niffenegger
Polgárság

Avataron : Jack Falahee
Kor : 35

TémanyitásTárgy: Re: Ebédlő & Konyha (Jackie háza)
Ebédlő & Konyha (Jackie háza) EmptyCsüt. Jún. 30, 2016 9:16 pm
 



 

Nem jovok lassan, de teny, hogy gyorshajtasert sem fognak felirni. Nem vagyok olyan, aki szabalyokat szegne. Es amugy is el kellett meg mennem a boltba azert a fagyiert meg az etel hozzavaloiert. Igaz hogy a recept nevet elfelejtettem de nem bemutatkozoversenyre megy vegul is. A lenyeg hogy megvan mi kell bele es milyen sorrendben. Csak nem lesz olyan mint Rachel etke a Jobaratokban. Bar szerintem Jackie terhesen olyan mint abban Joey. A husos pudingot is megenne.
- Pedig egy ket agressziv rohamosban siman kinezem beloled meg a falbontast is. Abban lehet hogy en is segitettem volna alkalmasint.
Hiaba egy nagy adag idegbaj meg a faltoro kalapacs utos - szo szerint - kombinacio tud lenni. Amondo vagyok.
- Sose ertettem mit lehet szeretni ebben a fogkremizu szornyedvenyben.
Fejtem ki velemenyemet a fagyi kivalasztott izvilagaval kapcsolatosan mikozben kiramolok a staniclibol a pultra.
- Serpenyo merre?
Kerdezek mar a vagodeszka utan kutatva.
- Es hogy dontottel?
Mert az idopont onmagaban loszar, hogy urias legyek. A hozott holmik kozul mar csak egy valamit nem vettem elo. De azzal raerunk a kerdesek utan is igazabol. Gerillamarketing vagy nem is tudom minek nevezzem.
- Vagd fel a hagynat, a siras bem ferfias. Amigy a nevet nem tudom, flancos volt. Padlizsanos lecsonak mondanam.
A ratatouille vagy mi tenyleg nem jut eszembe de a metodusra precizen emlekszem. Mint egy haz alaprajzara.
- Pedig szexi lennel benne. Hat meg en.
Humorizalok a kotenytbilleton.
- Felem semmi ujsag. Altalaban dogletesen unalmas az eletem. Apamnak van valami noje, amitol azert mem vagyok elajulva, de ennyi. Semmi tobb. Ron-ugy hogy all?
Vissza az elejére Go down
Jackie Collins
Jackie Collins
Polgárság

Avataron : Jenna Coleman
Kor : 36

TémanyitásTárgy: Re: Ebédlő & Konyha (Jackie háza)
Ebédlő & Konyha (Jackie háza) EmptyCsüt. Jún. 30, 2016 10:15 pm
 



 

- Legközelebb pótoljuk azt is. – nevetem el magam a falbontást illetően. Nem feltétlen akarom egyhamar megint szétverni a házat, de ki tudja mikor jön rám megint az újíthatnék?! Nem volt rossz ötlet elsőre sem és az eredményt elnézve meg pláne nem. Kifejezetten tetszik a végeredmény.
- Mert sosem adtál neki esélyt, különben nem neveznéd fogkrém ízűnek. – öltök rá nyelvet viccelődve. Kinek a pap, kinek meg a papné, szokták volt mondani vagy mi a fene, a lényeg, hogy ezen íz kedvelésével nem vagyok egyedül a világon és nem is a terhességnek róható fel. A mentás fagyit mindig is szerettem és ez hála az égnek most sincs másként.
- Abban a szekrényben, ott mögötted. – mutatok a kiszemeltre, amiben a nevezett serpenyő lapul egyéb más edényekkel egyetemben.
A fagyizás közepette megállok a mozdulatban.
- Hát… ő még mindig nem akarja, én meg minek bonyolítsam az életem, nem igaz?! – vonom meg a vállamat és bekapom a fagyit, amit már a kanálra mertem az előbb.
- Amúgy tényleg komolyan gondoltad, hogyha… szóval, hogy felnevelnéd velem, ha… érted. – pillogok rá a mentás jégkrém fölött. Hetekkel ezelőtt hozta fel egyszer és valahogy kelletlenül megragadt az egész bennem.
- Mi van még a zacsiban? – mert azt látom, hogy nem üres, de nem állok neki könyékig túrni benne. Most még legalábbis.
- Akkor miért én vágom fel? – nevetem el magam hangosan. Nem sok igazán nőies vonás szorult belém, férfias már annál több, de azért neki fogok annak a hagymának.
- A ratatouillera gondolsz? – csak egy tipp, gőzöm sincs, hogy tényleg annak álltunk-e neki, mert bár a hozzávalók egyeznek, akár tök más is lehet belőle a végén. A főzés már csak ilyen.
- Szóval azt mondod be kellene szereznem párat? – vigyorgok pimaszul, aztán a kés is elkezd járni a kezemben hagyma aprítás címszó alatt.
- Miért, mi baj van a nővel? – óó, a főnök csajozik, Leenek meg ezek szerint pótmamája lesz. Jó utóbbi a költői túlzás, ezért is nem mondom ki inkább.
- Remekül. Problémamegoldásra még mindig jól működik a szex. – habár ez tényleg így van, most nem ennek kapcsán esik ki a számon, hanem, mert gőzöm sincs, hogy mit feleljek erre.
- Azt találtam mondani neki, hogy nem közömbös a számomra. – ami esetemben felér egy komplett vallomással pasi téren. Leenek pont ki szoktam mondani, hogy szeretem, de ilyen szempontból teljesen más eset.
Vissza az elejére Go down
Leander Niffenegger
Leander Niffenegger
Polgárság

Avataron : Jack Falahee
Kor : 35

TémanyitásTárgy: Re: Ebédlő & Konyha (Jackie háza)
Ebédlő & Konyha (Jackie háza) EmptyHétf. Júl. 04, 2016 9:45 pm
 



 

- De, adtam neki. Traumatikus élmény volt, hetekig nem hevertem ki ezt az ízorgiát. - fintorgásom jelzi, hogy igen mély nyomokat hagyott bennem a mentás fagyi. Pedig nem is részegen vagy másnaposan ettem, hogy rossz emlékkel társuljon olyan téren. Egyszerűen csak gyerek volt és emlékszem milyen nagyon szerettem volna fagyizni, kikértem, megkóstoltam és elment az életkedvem is. Bezzeg azt mondta a nagyi, hogy nem vesz nekem másikat, ezt kell megegyem, mert ezt kértem ki. Nos, kedves Jackie, a mentás fagyi eljátszotta az esélyeit nálam, sokszorosan is.
- Ez így is elég bonyolult. - kínálom meg a kendőzetlen igazsággal. Amilyen finoman és csendesen szólok, miközben vadászom elő a serpenyőt, annyira ütős amit mondok. Nem megnyugtató, én tudom. De valahogy sose voltam híve az üres, nyugodalmas szavaknak.
- Igen, komolyan. Jogilag semmibe se szólnék bele, úgy nevezed el, ahogyan csak akarod, viselhetné a te vezetéknevedet, nem kellene apának szólítson, ha már olyan nagy lesz, hogy beszélni tud, ha nem akarod.. csak a tekintélyem maradjon meg előtte nevelési kérdésekben. - vállat vonok, ahogyan ő tette az előbb. Úgy próbálok tenni, mintha nem gondoltam volna át ezt, mintha nem agyaltam volna rajta, de abból, amit elmondtam az imént, pont nem ez szűrhető le.
- Külön szobád lehetne, meg minden. És neki is. Évek óta tervben van a felújítása a lakásomnak, volna benne bőven hely a két szoba kialakítására.
A serpenyőt a tűzhelyre készítem, hogy ne kelljen már elővenni később, s nekilátok a zöldségek megmosásának, vágódeszka szekrényből való kivételezésének.
- Kiveheted, ha akarod, a tidé lesz, szóval ha összefagyizod, az sem az én gondom. - ingerkedek vele játékosan, de közben legszívesebben leharapnám a nyelvemet. Már hülye ötletnek tartom, hogy elhoztam, megvettem, de.. - Akciós volt. - hazudom és magamba nyelem, hogy tulajdonképpen kicsit Jackien élem ki mindazt jelenleg, amiben nekem sosem lehet részem. Ezt egyre biztosabban tudom.
Ha kiveszi a csomagból a benne hagyott holmit, egy könyvet talál. Anyakönyvezhető nevekkel. Gerillamarketingnek tűnik és látens talán az is. Én magam sem tudom.
- Mert nő vagy. Tudod, cicik és egyebek. - öltök rá nyelvet, ha ugyan még van kedve viccelődni velem és nem vágta a fejemhez a könyvet.
- Az, hogy nem az anyám. - húzom el a szám és inkább Ront keverem szóba, mert apámról és az új párjáról beszélni elég groteszk. S különben sem én szeretnék a porondon lenni jelenleg.
- Aha. Szóval már nem vagy kanos. Jó tudni. - vigyorgok rá minden szégyenérzet nélkül. Nem feszélyez a téma közöttünk, sose volt olyan, hogy így lett volna. Viszont a záráson meglepődöm.
- És neki erre mi volt a válasza, reakciója?
Vissza az elejére Go down
Jackie Collins
Jackie Collins
Polgárság

Avataron : Jenna Coleman
Kor : 36

TémanyitásTárgy: Re: Ebédlő & Konyha (Jackie háza)
Ebédlő & Konyha (Jackie háza) EmptyHétf. Júl. 04, 2016 10:26 pm
 



 

- Hány éves is voltál akkor? – vonom feljebb az egyik szemöldökömet, még mindig játékos jókedvvel. Egyszer mintha mesélte volna a történetet, de nem vagyok benne egészen biztos. Persze, ha nem kedveli, akkor nem, ez tényleg ízlés kérdése, ha egyszer nem jön be neki, akkor nem jön be.
Halkan szusszanok egyet. Igaza van, nagyon is és szeretem, hogy kimondja, amire gondol, szóval nincsen ezzel semmi problémám.
Megforgatom a szemeimet, mielőtt még válaszolnék érdemben is a szavaira.
- Feltűnt. – nem tagadom, hogy nem egyszerű, főleg, hogy át is élem és jócskán meghaladja az a bonyolultsági faktort, amit egyébként elviselnék. És mégis itt tartok, ahol tartok.
Kikerekedett szemekkel hallgatom, ahogy részletesen mesél arról mennyire is gondolta komolyan pár hete azt, hogy felnevelné velem ezt a gyereket. Hiába én hoztam szóba, most sem hat kevésbé hideg zuhanyként az egész, mint amikor először hallottam.
- Te aztán jól kigondoltad ezt. – csendesen jegyzem meg, mert tényleg ez az érzésem. Gyakorlatilag mindenre gondolt, amikor én még azt sem döntöttem el, hogy egyáltalán fontolgassam-e az egészet. Mármint… hogy végiggondoljam. Könnyebb volt terelni az egészet és nem foglalkozni vele, amíg nem muszáj, csakhogy lassan kifutok az időből és nem tudom már hová tovább halasztgatni.
- De miért tennéd ezt meg? – tudom, hogy barátok vagyunk és nekem is hihetetlenül sokat jelent Ő, de ez akkor is hatalmas áldozat lenne a részéről.
- És szerinted működne? – nem, semmi mellett sem határozom el magam a kérdéssel, egyszerűen csak… csak beszélgetünk.
- Oké. – belenyúlok a zacsiba és előveszem a könyvet, amitől kis híján dobok egy hátast. Jó, ennyire drámai reakciót nem produkálok, de lesek azért egyet.
- Te aztán nem bízod a véletlenre a dolgot. – nem akadok ki azon, hogy megvette vagy, hogy nekem vette, a célzást viszont kristálytisztán értem. És ettől csak egyre nehezebb lesz az egész. A jó kedvem pedig végleg elszáll.
- Szerinted meg kellene tartanom. – halkan jelentem ki a mondatot. Nem kérdésként, nem annak szánom.
Halvány mosollyal konstatálom az összefüggést, hogy miért is nekem kell felaprítani a hagymát és neki fogok a dolognak.
- Találkoztál vele? – nem ítélkezek és nem tartok kiselőadást arról, hogy miként is érezzen az apja nőjével kapcsolatban. Nem akarok és amúgy sem az én dolgom. Az érdekel, hogy mit gondol és érez ezzel az egésszel kapcsolatban, azon túl, hogy az a nő nem az anyja.
- De igen. – vonok vállat és egy halvány kis pimaszul játékos mosoly azért visszatér ajkaim sarkába. Hát noh, ez is a terhesség mellékhatása, ezt viszont legalább nem bánom.
A kérdést hallva csak megrázom a fejem röviden egy újabb vállvonás kíséretében.
- Valami olyasmi, hogy biztosan maradni akarok-e?! Az életében, a lakásában… zavaros beszélgetés volt. – könnyebb ennek definiálni, mint ami valójában volt.
Felé nyújtom az összevágott hagymát közben, amivel elkészültem.
- Oké, ne kímélj, halljam mit gondolsz. – neki valahogy mindig is jobban ment megfogalmazni mindazt, aminek a végiggondolásáig én még csak el sem jutottam.
Vissza az elejére Go down
Leander Niffenegger
Leander Niffenegger
Polgárság

Avataron : Jack Falahee
Kor : 35

TémanyitásTárgy: Re: Ebédlő & Konyha (Jackie háza)
Ebédlő & Konyha (Jackie háza) EmptyHétf. Júl. 04, 2016 11:35 pm
 



 

- Elég idős ahhoz, hogy kialakult ízlésem legyen. - kap egy nyelvöltést. Ezzel húzom az időt, amíg fejszámolok.
- Azt'szem tíz.
Nos, az se ma volt, de ettől még az esélyadásban rossz vagyok, hát van ez így, meg lehet kövezni érte, függetlenül tőle így marad. Gondolom én.
- Nem mondom, hogy olyan jól kigondoltam, de agyaltam rajta a műszak üresjárataiban. Tudod, elfogyott a sorozat, amit néztem épp, szóval nem volt jobb dolgom. - ütöm el ennyivel, mert egyrészt nem kívánom kellemetlen helyzetbe hozni, másrészt meg minden komolyságba elfér egy kis komolytalanság, ha nem akarjuk megölni teljesen a hangulatot.
- Mert te vagy a legjobb barátom és a barátok ott segítenek, ahol tudnak. Nem mellesleg pedig azért, mert ennél közelebb sose kerülhetek ahhoz, hogy gyerekem legyen.
Nincs szájhúzás, nincs vállvonás, nincs kelletlenkedés. Csak a ropogós zöldségek - illetőleg egyelőre a hagyma - dinsztelése - vagy mije - közbeni tényfeltárás vagyon.
- Nem tudom, hogy működne-e. Ám ebben a szituációban szerintem az én nem tudomom semmivel sem erősebb vagy gyengébb annál, hogy te sem tudsz semmit sem, pláne nem azt, hogy mit akarsz. - nem sértegetem, továbbra sem. De a tények azok tények, én így látom a helyzetet.
Aztán jön a fekete leves helyett az, hogy megnézi a könyvet. Én hülye. Hát minek hoztam azt ide?
- Szerintem szükséged lenne arra, hogy ne legyél egyedül, mint egy kezeden a hüvelykujj, s igen, kellene az életedbe valaki, aki megtanít rá, hogy nőnek születtél és hogy a te életed tragédiái nem determinálják azt, hogy ne lehetne jobb.
Barokkos körmondat ide vagy oda, igen. Szerintem meg kellene tartsa és ez előttem sem volt eddig kristálytiszta, ám egyszerre sikerült megértenünk. Engem. Mondjuk van ennek egy erős viccfaktora, hiszen az ő élete, nem engem kell itt megérteni.
- Nem, még nem. És tudom, hogy esélyt kellene adjak neki, de valahogy nem fűlik a fogam hozzá. Ettől nyilván rémes ember vagyok. Ugye? - a kérdés költői, mert én magam is érzem, hogy a hozzáállásom gáz, de ettől még nem lenne rossz, ha azt mondaná, annyira nem vagyok förtelem.
- Akkor mondom máshogy. Legalább van, aki készséggel kielégítsen. Továbbra is.
Ennél nyersebben meg se fogalmazhattam volna, hogy együtt vannak, vagy mi. De ez már közöttünk csak így megy.
- És biztosan maradni akarsz? Mert ha igen, akkor bizonyos döntéseket vele együtt kell meghoznod és nem csak úgy odavetni a saját elképzelésedet, mint szingli nő, összevetve az ő egyedülálló pasi elgondolásával. Ha párként akarsz maradni, akkor párként kell megbeszéljétek, hogy vállaljátok-e a felelősséget az összehozott tetteitekért, s annak alakulóban levéséről.
Nos, megelőzöm a kérdését, mondom én anélkül is, számolatlanul mindazt, amit gondolok. Csak győzzön vele mit kezdeni. És közben készül még a francia lecsó is. Ratatatamm. Vagy mi a túró a neve. Jackie fél perce se volt, hogy mondta, de megint nem jut eszembe. Nyelvérzék a béka segge alatt.
Vissza az elejére Go down
Jackie Collins
Jackie Collins
Polgárság

Avataron : Jenna Coleman
Kor : 36

TémanyitásTárgy: Re: Ebédlő & Konyha (Jackie háza)
Ebédlő & Konyha (Jackie háza) EmptyKedd Júl. 05, 2016 9:50 pm
 



 

A nyelvöltést látva csak megforgatom a szemeimet és egy vigyort is mellékelek.
- Akkor a kedvemért adhatnál neki egy újabb esélyt. – kínálom felé a kanalamat a következő adag jégkrémmel. Persze, ha nem fogadja el, akkor nem erőltetem a dolgot, ilyesmi nincsen szándékomban.
- Hát… mindenesetre jobban kigondoltad, mint én. – akármennyire is legyen csak amolyan unaloműzőként beállított dolog a részéről, ami engem illet, még eddig sem jutottam el. Ami azért valahol elég cikis, főleg, hogy a bennem lévő gyerekről van szó. Mentségemre legyen, hogy még csak a leghalványabb lila gőzöm sincs arról, hogyan máshogyan is álljak hozzá bármihez is, mert nemhogy édesanyám nincs, családom se, akik közül bárki is tanácsokkal láthatna el.
Nekem Lee van és talán Ron és ezzel be is zárult kör. És úgy tűnik életem két legfontosabb személye épp a tökéletes ellentétek irányába vonzana és jelent pillanatban nem tudom kire is hallgassak és az nem segít, hogy magamra a leginkább…
- Miért hiszed, hogy neked sosem lesz vagy lehet gyereked? – őszintén meglepődök és elkerekednek a szemeim a szavait hallva. Hiszen, ha nem is éppen a nőneműekre bukik, akkor is adott a lehetőség, hogy saját gyerekei legyenek, a tudomány már bőven ott tart, ezért nem igazán vagyok képben azzal, hogy miért is mondja, azt,amit az előbb.
- Ez nem volt szép. – nincs feddés a hangomban, pontosan azért, mert nagyon is tudom, hogy igaza van.
- Tudom, nevetséges vagyok. – húzom el a számat, mert tudom, ha valaki más lenne a helyemben, valaki, akit kívülről látnék, akkor nem érteném, hogyhogy nem tud végre döntésre jutni, főleg, hogy alapvetően nagyon os tudom, hogy mit akarok. Általában.
Most azonban végtelenül elveszettnek érzem magam, ami nagyon nem tetszik, mert ilyesmiben sosem volt még részem korábban. Egyszerre frusztrál és rémiszt meg az egész.
És ekkor Lee hangot ad mindannak, amit már eddig is tudtam, csupán sosem ismertem be magamnak…
Lehetne családom, ha megtartanám.
Lehetne valaki, aki mellett ténylegesen is nő lehetnék. Anya.
Lehetne valaki, aki a családot jelentené számomra.

És amennyire megrémít, pont annyira vonzz is ez a gondolat. Vajon ettől rosszabb leszek, mint bármelyik emberi lény a Földön??!
Hirtelen nem is tudok mit felelni a szavaira, de a tekintetemben benne van, mennyire a lelkem mélyéig szaladt, akkor is, ha alapvetően nem szokásom az érzelmeimről beszélni vagy azok szerint élni. Általában nincs annyi, hogy bármit is meghatározzanak az életemben, de most… amióta teherbe estem, mintha felerősödtek volna az eddig sosem ismert érzéseim… és ez összezavaróbb, mint bármi más az életben.
- Te aztán tudod, hogyan ríkass megy egy lányt. – annak ellenére, hogy eszemben sincs elbőgni magam – és ez nem is történik meg – mégis elhangzik a számból. Mert tisztában vagyok azzal, hogy mennyire igaza van és ezt mennyire nem akarom beismerni. Főleg nem kimutatni. És mégis megteszem, amikor színt vallok neki. Nem könnyekkel és további kétségekkel, egyszerűen csak azzal, hogy elismerem, mit is jelentenek a szavai számomra.
- Nem, nem vagy rémes, csak ember, barátom. – leteszem a kést és a keze után nyúlok, hogy megszoríthassam azt és a tekintetét magamra vonhassam egy pillanatra.
- És szerencsés, amiért ott van az apád, akinek ki nem állhatod a barátnőjét. – mosolyba szaladnak az ajkaim. Nincs bennem ítélet, inkább csak a téma komolyságának elütése, amiért egy egészen parányi részem irigykedik rá. Mert legyen akármilyen is a főnök – az apja – neki még él és nekem már tényleg nincs senkim. És igen, hiányzik az apám és az anyám, legyen ez akármennyire is nyálas dolog.
- Jah, ez igaz. – bólintok egyet a témaváltás közepén, bár Ron nem csak ennyit jelent számomra, azonban nem óhajtom tovább cifrázni ezt a dolgot, mert az már nem én volnék. Nem szokásom túlságosan mélyen lelkizni – kicsit sem mondjuk – és nem most szeretnék gyökeres változást mutatni a témát tekintve. Mondjuk semmikor sem akarok, ha már itt tartunk.
- Szerinted nem vagyok rá képes. Igaz? – nem is igazán várok megerősítést – vagy cáfolást – egyszerűen csak kicsúszik a megjegyzés és hiszem, hogy ez így is van.
Tudom, hogy maradni akartam, hogy maradni akarok, hogy emellett tettem le a voksom és szeretem is tartani magam a szavaimhoz, de Lee kétkedésének talán helye és ideje is van. Vajon tényleg képes lennék annyi mindent elengedni érte? És meg is érné? Igazság szerint, gőzöm sincs.
Vissza az elejére Go down
Leander Niffenegger
Leander Niffenegger
Polgárság

Avataron : Jack Falahee
Kor : 35

TémanyitásTárgy: Re: Ebédlő & Konyha (Jackie háza)
Ebédlő & Konyha (Jackie háza) EmptySzer. Júl. 06, 2016 11:03 pm
 



 

- De csak a tiédért.
Nyúlok a kanala után, amint vesz egy újabb adagnyi fagyit rá, s Jackie csuklóját fogva, a kanalas kezét magam felé fordítva eszem le a falatnyi jégkrémet. Fintorba szalad orrom rögvest.
- Nem változott semmi.
Jegyzem megfellebbezhetetlenül, mit sem foglalkozva azzal, hogy igazából ennyi idő alatt még le se érhetett igazén a gyomromba és az ízlelőbimbóimat is éppen csak lehűtötte a fogkrémes "csoda".
- Tudom, hogy nem lesz. Nagy eséllyel szexuális kiteljesedéseim tárgyai nem teherbe ejthetők.
Nem a vélt homoszexualitásom, biszexualitásom, nevezzükaminekakarjukom az oka annak, hogy így gondolkodom, de azt hiszem nem lenne fair éppen itt és most megosztani Jackievel azt, ami miatt részegre ittam magam aznap este. Azon a bizonyos estén. Hiába, nem szabad szakítani a hagyományokkal, s van, aminek jobb, ha homályban marad medikálisan.
- Tudom, hogy nem volt, mindazonáltal nem bírtam megállni.
Vallok színt, mert én is érzem, hogy erős túlzás volt, amit elkövettem ellene, ha ez támadásnak minősíthető egyáltalán, de.. tényleg nem tudtam megállni. Még csak azt sem mondhatom, hogy véletlenül mentem be a könyvesboltba, elsétáltam mellette és a kirakat a szemembe köpte az ötletet. Abszolút tudatos volt a megvétel eldöntése és egyáltalán nem akciós ajánlat.
Hagyom a fenébe a zöldséget leégni, összeszotymadni, akármit csinálni. Ellépek a tűzhely mellől, leteszek mindent a kezeimből és ha nem tiltakozik ellene foggal-körömmel, akkor karjaimba zárom Jackiet.
- Bocsáss meg, nem akartam belemászni a lelkedbe. Egyszerűen csak néha rászorulnál arra, hogy észrevedd mennyire is vagy.
Dicsérem ekképp. Nem tartom hosszan az ölelést, hacsak nem akarja másként, inkább rátérek apám szerelmi életére.
- Igazad lehet.
Nem kérek újfent elnézést, azért pláne nem, mert nekem van apám, neki pedig nincs. De elönt valami maximálisan kellemetlen érzés ezt az egészet illetőn. Torkot köszörülök, s visszatérek a főzéshez, azzal is lekötni igyekszem magam.
- Szerintem képes vagy rá, csak nem akarsz képes lenni rá. Ez nagy különbség. Miért félsz ennyire attól, hogy valaki olyan mellett kötelezd el magad, aki vágyik is erre az elköteleződésre?
Nem ítélkezem, de a hallottak alapján ez nyilván nem Ron.. ám erre ha valakinek rá kell ébresztenie, az csakis önmaga lesz, nem én.
Vissza az elejére Go down
Jackie Collins
Jackie Collins
Polgárság

Avataron : Jenna Coleman
Kor : 36

TémanyitásTárgy: Re: Ebédlő & Konyha (Jackie háza)
Ebédlő & Konyha (Jackie háza) EmptySzer. Júl. 06, 2016 11:45 pm
 



 

- Nagyon helyes! – nevetem el magam és nem is nagyon kell irányítania a kezemet – persze nem bánom kicsit sem –, hogy végül a fagyi és a kanalam is a szájában landoljon.
- Oké-oké, elhiszem. – vigyorgok még mindig, amikor fintorogni kezd az ízhatást követően. És ettől valamiért ingerem támad újabb adagot magamba lapátolni az édességből.
- Jó, de a tudomány ma már elég sok mindenre képes és adhat alternatív lehetőségeket... – kb kismillió -féle mód van már arra, hogy lehessen neki is gyereke és ha biológiailag mégsem összehozható, az örökbefogadás még mindig járható út. Feltéve, ha tényleg ennyire szeretne gyereket.
- Szeretnél egyébként? Apa lenni, gyereket nevelni, családot alapítani? – hogy kivel az most nem is annyira lényeges, mint inkább az, hogy van-e ilyesmi a tervei között vagy inkább csak fellángolásszerű volt a gondolat. Ami mondjuk azóta jól átgondolt lett, mármint abból a szempontból, ami engem is érint(het).
Bólintok egyet a könyvvel kapcsolatban. Nem haragszom, még csak meg sem orrolok vagy ilyesmi. Visszateszem inkább a zacsiba és ahogy átölel, belé kapaszkodok. Nem húzom el a dolgot, tart, ameddig tart és nagyon is jól esik ez az érintés, ahogyan a karjai körém zárulnak.
- Nincs miért megbocsássak, nem haragszok. – bontakozok ki az ölelésből és egy puszit nyomok az arcára, amihez kénytelen vagyok lábujjhegyre pipiskedni alacsonyságom okán.
- És igenis észreveszem, hogy nő vagyok, főleg, amikor cicifixet vagyok kénytelen venni. – ütöm el végül az egész téma komolyságát egy nem túl jó poénnal.
Kicsit összébb húzott szemekkel figyelem, ahogy inkább visszahúzódik a főzéshez az apját illető téma következtében. Valamiért azaz érzésem, hogy talán nem igazán úgy találtak célba a szavaim, ahogyan értettem azokat, de nem bolygatom a dolgot, hagyom elengedni. Ha bántja valami, akkor azt hiszem vagyunk már annyira régen jó viszonyban, hogy megossza magától is anélkül, hogy bele kellene szaladnom bármilyen módon is. Amit nem szeretnék.
- Nem tudom. Talán, mert nem hiszem, hogy van ilyen személy, aki erre vágyna… mármint úgy igazán. – vonom meg a vállam és felülök a konyhapultra Lee mellett.
Ha a gyerekre célzott, nos egyelőre még sok vágya nincs, hiszen mekkora lehet, mint egy dió?! Jelen állapotban csak növekszik és fejlődik és ennyi.
A másik pedig, hogy már átmentem azon, milyen elveszíteni mindenkit, aki fontos volt, akit szerettem és akik viszont szerettek és nem akarom, hogy még egyszer megtörténjen. Nem véletlenül nincs sok barátom és nem engedek közel másokat. Könnyebb, ha eleve be sem eresztem őket az életembe.
Vissza az elejére Go down
Leander Niffenegger
Leander Niffenegger
Polgárság

Avataron : Jack Falahee
Kor : 35

TémanyitásTárgy: Re: Ebédlő & Konyha (Jackie háza)
Ebédlő & Konyha (Jackie háza) EmptyPént. Júl. 08, 2016 7:52 pm
 



 

- Lefalapp.. - nyelem le a fagyit, hogy minél hamarabb eltűnjön a nem kívánt íze a számból, és így legalább nem kell úgy beszélnem, hogy az egyrészt udvariatlan, másrészt meg érthetetlen legyen. - Több marad neked.
Visszafordulok a főzéshez, bár azt gondolom, hogyha degeszre tömi fagyival magát, akkor maximum én fogok enni. Nem, mintha lenne ezzel bármi bajom, ha valaki egyedül él az hozzászokik ahhoz, hogy egyedül egyen. Igaz, nem vendégségben, de oda se neki.
- Alternatívan örökbe is fogadhatnék, ez így igaz, de egy gyereknek anya kell, szóval egyetlen apával nem lenne kisegítve. - vállat vonogatok. Neki - akárki is lenne - nem lenne ott a nagyanyja, mint ahogy nekem volt. És egyéb okai is vannak annak, hogy nem preferálnám annyira ezt a lehetőséget. Jackie és a gyereke más lett volna. De ezt már mondtam neki.
- Szeretnék, de nem szeretnék, de nem azért, amiért te vagy éppen Ron nem. Már legalábbis feltételezem, hogy neki sem azonosak az okai az enyémekkel. Szóval nem azért nem, mert szerintem veszélyes a munkám vagy rossz apja lennék.
Egyelőre elég ennyi, senkit nem akarok sokkolni és olyan jövőbe tekinteni, ami még éveket fog váratni magára. Különben sem lehetek biztos benne, mondta az orvos. De ettől még nem könnyebb elviselni a fejem fölött lebegő Damoklész kardját.
- Mi az, hogy vagy kénytelen? - feljebb vonom szemöldököm - Tudtommal idén megint az a divat, hogy a nők nem hordanak. Csak tudnám, hogy ennek a divatnak miért azok hódolnak, akik térdvédőt kéne hordjanak inkább, nem cicifixet.. - szemforgatásom után felröhögök. Hiába na, néha - nem csak néha - nagyon gonosz tudok lenni, ez most is világosan kiderült. Bár én inkább úgy mondanám, hogy szókimondó.
- Úgy érted, hogy rád? Mikor lettél ilyen kishitű? - a kérdés költői, hiszen azonnal folytatom is. - Remek nő vagy, pontosan tudod hogy állj meg a lábadon egyedül, de ez nem azt jelenti, hogy ne lenne olyan, akinek épp terád lenne szüksége illetve az sem szégyen, ha neked van szükséged valakire. Egyébként ha már itt tartunk.. akarod egyáltalán? A kapcsolatosdit valakivel. Mint jövőkép..
Nem feltétlen Ronnal, ő most ebben a képletben teljesen másodlagos - nekem - ezért is nem hozom szóba őt.
Vissza az elejére Go down
Jackie Collins
Jackie Collins
Polgárság

Avataron : Jenna Coleman
Kor : 36

TémanyitásTárgy: Re: Ebédlő & Konyha (Jackie háza)
Ebédlő & Konyha (Jackie háza) EmptyPént. Júl. 08, 2016 8:33 pm
 



 

- Igen, ez igaz. – vigyorodok el és magamba kanalazok még egy adag fagyit, azon meg nem aggódok, hogy nem fogok abból enni, amit épp készít, mert mostanában, amitől nem fordul fel a gyomrom, abból képtelen mennyiséget is be tudok vinni.
- A csonka család sehogyan sem ideális, de még mindig jobb egy gyereknek, mint a semmilyen család. – jegyzem meg, mint egy mellékesen. És pont ezért gondolom, ha tényleg vágyik gyerekre, akkor megoldás lehet ez is.
- Ezt, hogy érted? Miért nem akarod, amikor… valójában akarod? – kicsit ráncolom a szemöldököm és mindenféle köntörfalazás nélkül kérdezek rá, mert érdekel, hogy mire is céloz ezzel az egésszel, amit az előbb elmondott.
Nem tehetek róla, de a térdvédő említésekor felnevetek hangosan. Az előbb még rossz kedvem volt, most meg tessék. Köszi hormonok, marha vicces, hogy egyik pillanatról a másikra két totálisan végletes érzelem is el tud önteni. Tényleg nem vagyok önmagam.
- Jó, de nem szeretem, amikor nincsenek a helyükön tartva. Kényelmetlen és rosszabbul kényelmetlen mondjuk meló közben úgy, mint mikor leszorítom őket és egy pontban fixálom. Istenem, de hülyén hangzik ez így... – vigyorgok még egy sort, de ez a lényeg. Áldom azt, aki feltalálta a sportmelltartót, ha már itt tartunk. Nem egy csinos vagy szexi darab egyik sem, de rendkívül praktikus tud lenni.
- Mondjuk itthon nem hordok, ez is igaz, de itthon nem is kell emeleteket berohangálni teljes menetfelszerelésben. – azért a felszerelésünk nem éppen öt dekát nyom és ha még ki is kell hozni valakit egy lángoló épületből vagy mondjuk egy balesetből kivágni – szó szerint –, akkor tényleg az a kényelmesebb, ha viselem azt a bizonyos „nőies” ruhadarabot.
- Ez nem kishitűség, inkább önismeret. – leteszem a fagyit, azt hiszem ennyi elég is volt belőle egy evésre.
- Igen, tudom. Tudom hogyan oldjak meg magam körül mindent és, hogy nem szorulok rá senkire és azt hiszem pont ez a lényeg. – nem igénylem a tutujgatást és nem esek kétségbe, ha be kell valamit szögelni vagy csavarhúzót kell használni. És a döntéshozatalaimban is erre támaszkodok, majd egyedül megoldom. Azt hiszem emiatt nem értettem – és most sem értem –, miért is vette zokon Ron, amiért nem feltétlenül akartam beavatni a másállapotom tényébe.
- Hát… úgy tűnik igen. Vagyis… megvolt a lehetőségem, hogy elsétáljak, de maradni akartam… Nem tudom Lee. Nem hozza rám a frászt a gondolat, hogy egyedül legyek, ugyanakkor meg… azt sem akarom, hogy eltűnjön az életemből vagy én az övéből. – megvonom a vállam és lecsúszok a konyhapultról, hogy aztán beálljak Lee mellé a tűzhely elé.
- Hülyeség ugye?! Ne válaszolj, tudom, hogy az. – megfogom valamelyik éppen következő hozzávalót és átadom.
- És te? Össze akarod kötni egyszer valakivel az életed? Mármint nem feltétlen nagyharangos értelemben, hanem érted, kapcsolatosdi módon... – pillantok felfelé és oldalvást rá, hogy az arcát, a tekintetét láthassam.
Vissza az elejére Go down
Leander Niffenegger
Leander Niffenegger
Polgárság

Avataron : Jack Falahee
Kor : 35

TémanyitásTárgy: Re: Ebédlő & Konyha (Jackie háza)
Ebédlő & Konyha (Jackie háza) EmptySzomb. Júl. 09, 2016 12:19 am
 



 

- Ez így igaz. Éppen ezért vannak gyerekek, akiknek nem kell megszületni. Bár ez nyilván a tervezési fázisban még ér valamit, mint elgondolás. Hupsz! Bocs.. Nem úgy értettem. - nyelvembe harapok, mert kissé élesen sikerült reagáljak. Mármint erősen, bár a hangom gyengéd maradt és nem volt szándékomban Jackiet megbántani. Egyzerűen csak ez is arra csatolás, hogy nem akarok gyereket. Vagyis akarok, de nem akarhatok.
- Nem vagyok benne biztos, hogy tudni szeretnéd. Mármint ezzel nem arra célzok, hogy nem érdekelne, hiszen biztos érdekel, azért kérdezed. Egyszerűen csak.. hát annyira nem vidám.
És még baromság is, tehetném hozzá, de nem teszem. Már csak azért sem, mert magam sem tudom, hogy mennyire az, vagy mennyire nem. Eleget gondoltam rá az utóbbi időben ahhoz, hogy el akarjam felejteni, hogy ne akarjak foglalkozni vele, de valahogy mégsem működőképes az egész. Pedig csak gyanú. És nincs is a családban jel rá. De ha az apám nem veszélyeztetett, ha a nagyanyám nem az, akkor.. vajon ki vagyok én?
- Így se definiálták még nekem a melltartót. Mind egy pontban fixáló leszorító eszköz. - ahogy ő a térdvédőn, úgy én meg ezen nevetek, olyannyira, hogy kis híján elejtem a fakanalat, amivel éppen egy tálra halmozom a kész francia lecsót.
- Ilyen leírás után a melltartód is teljes menetfelszerelésnek hangzik. - vigyorgok rá szemtelenül.
- Tányérok? - nem kezdek kutakodni, de ha megmondja hol találom őket, kiveszek kettőt és rákészülök, hogy az ebédlőasztala felé orientáljam a tányérokat, a tálat a lecsóval és majd ott kérdezzek rá, hogy az evőeszközöket melyik csodafiókban lelem.
- Érzelmileg értettem a rászorulást, nem az élet nagy elintéznivalói között. Érzelmileg mindenki rászorul arra, hogy társa legyen. - osztom meg vele a kéretlen, általam vélt igazságot. Nem célom a lelkébe mászni, de szeretném, ha megértené mennyire értékes is és mennyire nem kell egyedül lennie. Nem erre született, nem hiszem, hogy így lenne.
- Nem, nem az. - Bár arra kért ne válaszoljak, én azért válaszolok. És megmosolyogtat, amit hallok tőle, egy kis ilyen drukkolok nektek feelingje is lesz a mondandómnak ettől.
- Szedjek neked vagy szedsz egyedül? - szívom a vérét kedélyesen, mert azért ilyen magas labdát még a kérdései kereszttüzében sem lehet kihagyni.
- Régen úgy hittem, hogy igen, s egy részem most is azt mondja, hogy erre vágyik. Viszont van egy másik, aki szerintem teljesen jogosan azt súgja, hogy amíg nem vagyok tisztában azzal, hogy ki is vagyok és mit akarok, addig ne ábrándozzam ilyesmiről. Elég bonyolult. Vagy csak én hallom annak magam?

//Supportsupport (;//
Vissza az elejére Go down
Jackie Collins
Jackie Collins
Polgárság

Avataron : Jenna Coleman
Kor : 36

TémanyitásTárgy: Re: Ebédlő & Konyha (Jackie háza)
Ebédlő & Konyha (Jackie háza) EmptySzomb. Júl. 09, 2016 12:46 am
 



 

Legyintek egyet és egyszer megrázom a fejem a szavait hallva.
- Nem gáz, értem. – nagyon is. És még egyet is értek vele. Tényleg van olyan eset, amikor jobb, ha nem születik meg az a bizonyos gyerek, csakhogy utólag mindig mindenki sokkal okosabb tud lenni, azonban akkor és ott, amikor erről dönteni kell… még a biztosnak vélt elhatározás sem mindig az…
- Én biztos vagyok abban, hogy tudni szeretném, de erőltetni nem fogom. Meghallgatlak, ha úgy érzed, hogy beavatnál. – erőszakkal nem tudom és nem is akarnám kihúzni belőle, de ha már belekezdett és utalgatott rá, akkor azt hiszem, hogy megérett a válasz ezzel kapcsolatban benne; szeretne beszélni róla, csak még nem tudja, hogyan vagy miképp. Én legalábbis így tudom értelmezni ezt és itt vagyok, meghallgatom és még csak színes csomagolásba sem kell rejtenie a dolgot, mert nekem nyersen is megteszi.
- Hát, de az. – forgatom meg a szemeimet vigyorogva, mert számomra ez a melltartó lényege. Persze, nekem is vannak szexis darabjaim, de mondjuk úgy, hogy azok nem a saját kedvemre vannak… inkább a felvezetést és a tálalást szorgalmazzák egy másfajta éhség kielégítéséhez.
- Az is, oké?! – nevetem el magam újra. Ha jobban belegondolunk, tényleg annak számít.
- Mögötted. – mutatok a megfelelő szekrényre, evőeszközt meg addig veszek elő, hogy azzal már ne kelljen bajlódni és átmegyek az asztalhoz, ha már ilyen is van a házban.
- Érzelmileg egy répa is többet képes nálam produkálni. Legyünk őszinték, sosem tudtam kellő figyelemmel, megértéssel és együttérzéssel kezelni bármit is. – nem véletlen érzem úgy, hogy emiatt nem vagyok eléggé nő. Valahogy tőlem távol áll az, ami a legtöbbeknek normális.
- Tudod mit?! Rád bízom magam. – öltök rá nyelvet a pimasz megjegyzése nyomán és a kezébe nyomom a tányéromat is, miközben szélesen és szemtelenül mosolygok rá.
- Hát nézd… az én gyerekem felnevelésére kész terved van, szóval azt hiszem minden jogod megvan, hogy erre vágyj és amúgy is, fantasztikus lennél egy párkapcsolatban, és nagyon jó apa is, ha arra kerülne a sor. Nem is sejted mennyire csodálatos ember vagy. – megérintem a kezét, de csak egy rövid időre, amíg felveszem vele a szemkontaktust.
- Én meg egészen nyálas hangulatú a hormonok miatt. Ne is figyelj rám. – felállok a székről és poharakért indulok, hogy ne legyek ennyire végtelenül szentimentális picsa, mert lassan a falat kaparom saját magamtól. Akkor is, ha őszintén így gondolkodom Leeről.
Vissza az elejére Go down
Admin
Admin
Admin

Avataron : J. Falahee | J. Coleman | C. Wood
Kor : 174

TémanyitásTárgy: Re: Ebédlő & Konyha (Jackie háza)
Ebédlő & Konyha (Jackie háza) EmptyVas. Júl. 31, 2016 11:22 am
 



 





játék vége




Vissza az elejére Go down
Jackie Collins
Jackie Collins
Polgárság

Avataron : Jenna Coleman
Kor : 36

TémanyitásTárgy: Re: Ebédlő & Konyha (Jackie háza)
Ebédlő & Konyha (Jackie háza) EmptyVas. Jan. 28, 2018 5:55 pm
 



 

Zara & Jacks



Amikor Neela jelezte, hogy átadja Zach teljes ügyét – és így minket is – valaki másnak, nem mondhatni, hogy túl boldog voltam. Neelat gyerekkorom óta ismerem és kedvelem is, a tudat pedig, hogy ezentúl egy idegen fogja intézni és kezelni a dolgainkat valahogy nem igazán tetszett. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne vettem volna tudomásul vagy jeleztem volna egyetlen személy kivételével akárki felé is, miként is érzek vagy gondolkodom a dolog felől. Ron ma nem tud itt lenni, Zach pedig - mint a többi öt éves társa is - oviban van, mint rendesen lenni szokott, így a megbeszélt időponton a gyámhivatali alkalmazottal csak szerény személyem lesz jelen, már amikor majd megérkezik.
A ház teljes egészében tiszta és rendezett, beleértve a gyerekszobát is, amit reggel rántottam össze, miután a fiatalembert elvittem a gyerekmegőrzőbe. A játékok a helyükön, az ágynemű tiszta és frissen áthúzott. Szereztünk egy bébiszittert is azután, hogy januártól Ron visszament dolgozni betegállományból. A segítségünk azokon a napokon van vele, amikor mi nem tudunk a beosztásunk miatt – egyikünk sem hivatali időben dolgozik – és Zach is megkedvelte, különösebb panaszunk pedig sincs rá. Eddig minden olyan napot és éjszakát vállalni tudott, amikor szükség volt rá és a kisember sem jelezte, hogy bármi miatt is aggódnunk kellene vele kapcsolatban.
Az asztalra teszek ki poharakat egy tálcára, mellé pedig ásványvizet és üdítőt is, kávét/teát meg akkor főzök, ha kér is a nő, akit várok az előre egyeztetett időpontra. Mással azonban nem készülök, valójában abban sem vagyok teljesen biztos, hogy mire számítsak vagy mit várjak a mai találkozótól. Csak meg akar ismerni (minket) vagy más egyéb miatt is felkeres? Az is kérdéses, hogy egyáltalán milyen hosszúra fog nyúlni a megismerkedés és, hogy mennyit tud vagy nem tud rólunk. Ez a fajta tudatlanság pedig valójában feszélyez.
Ahogy tőlem, tőlünk telik, annyira vigyázunk a ház legifjabb lakójára és megtesszük, amit csak lehet érte. Most már úszásra és baseball edzésre is jár – a saját kívánalma szerint – és annyi időt töltünk vele, amennyit csak lehetséges. A panaszok egy ideje megszűntek az ovi felől a viselkedését illetően, pedig alig több, mint egy hónapja van még csak velünk. Ez jó hír, nem igaz?!
Utolsó simításként még elpakolom, ami a konyhapulton maradt a reggeli készítés után, aztán már tényleg nem marad más hátra, minthogy megérkezzen a várt személy.
Vissza az elejére Go down
Admin
Admin
Admin

Avataron : J. Falahee | J. Coleman | C. Wood
Kor : 174

TémanyitásTárgy: Re: Ebédlő & Konyha (Jackie háza)
Ebédlő & Konyha (Jackie háza) EmptyCsüt. Márc. 22, 2018 11:59 am
 



 





játék vége




Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom


TémanyitásTárgy: Re: Ebédlő & Konyha (Jackie háza)
Ebédlő & Konyha (Jackie háza) Empty
 



 

Vissza az elejére Go down
Ebédlő & Konyha (Jackie háza)
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal
Similar topics
-
» Nappali (Jackie háza)
» Fürdőszoba (Jackie háza)
» Hálószoba (Jackie háza)
» Zach szobája (Jackie háza)
» Bejárat & Előszoba (Jackie háza)

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Seattleites :: Játéktér :: 
Otthonok
 :: 
Házak (kertváros)
 :: 
Jackie Collins háza
-
Ugrás: