HomeHome  TaglistaTaglista  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  

Share|

Utcák

Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next
Admin
avatar
Admin

Avataron : J. Falahee | J. Coleman | C. Wood
Kor : 168

TémanyitásTárgy: Utcák
Vas. Márc. 13, 2016 11:44 am
 



 

First topic message reminder :



A hozzászólást Admin összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szomb. Márc. 26, 2016 9:22 am-kor.
Vissza az elejére Go down

Harper Krevorien
avatar
Igazság- és hadügy

Avataron : Logan Lerman
Kor : 26

TémanyitásTárgy: Re: Utcák
Hétf. Ápr. 30, 2018 10:15 am
 



 




The night of terror


Csak bólint Miguel szavaira, mikor a lányok takarásba kerülnek, de talán tudtak valamit csinálni arra a pár pillanatra, amíg ez megtörténik.
Nem örül annak, hogy külön ültetik a lányoktól, de jelenleg nem pattoghat csak úgy, mint valami idióta. Leül Simon mellé a szőnyegre, miközben a házigazdájuk is mellé ül. Nem kerül el a figyelmét Salome és Tess viselkedése, főleg Salome. Látja rajta, hogy halálra rémült a lány, és talán ez nem is csoda; viszont sokkal élesebbek a reakciói, mint mindenki másnak. Az aktája szerint az anyjukat megölték, így érthető a reakció is, bár van benne valami, amit nem ért.
Közben nagyon reménykedik, hogy Ryan nem fog lejönni a lépcsőn, és hogy nem veszik észre a férfit. Így talán van ideje segítséget hívni a számukra, még mielőtt nagyobb lenne a baj.
Nem igazán örül az újabb fordulatnak, mikor a házigazdát kérdezik, és erre Simon simán Theresára mutat. Ha innen élve kijutnak, tuti, hogy kitekeri a férfi nyakát, csak kaparintsa a kezei közé. Mikor Salome rá pillant, csak aprót bólint, hogy érti, mire gondol. Nekik addig jó, amíg ezek ketten nem jönnek rá, hogy Ryan odafenn tartózkodik, bár az utóbbiból pont ez jön le. Tess-t elviszi Miguel, így csak Alan marad, és ők hárman. A legjobb lenne, ha valahogy közelebb tudna férkőzni a férfihoz, aztán szerencsejáték alapon vagy elvenni a fegyverét, vagy sem. Viszont egy félelme van, hogy a férfi inkább Salomera fog figyelni, és nem rá.
- Hé maga! Mégis mit szeretnének? Nem eltervezett akciónak tűnik ez az este… – Nem mond többet, de szavait Alannek intézi, hátha el tudja érni a férfinál, hogy esetleg közelebb jöjjön hozzá, vagy annyira felmérgesíti, hogy meggondolatlan lesz, amit ő kihasználhat. De addig is, marad a seggén.
Vissza az elejére Go down
Lullaby
avatar
Admin

Avataron : Lullaby
Kor : 168

TémanyitásTárgy: Re: Utcák
Pént. Május 04, 2018 12:12 am
 



 



the night of terror

A házi gazda személyének kiválasztásának feltehetően két oka lehet Simon részéről: taktikai lépés vagy szimpla félelem. Együttműködő magatartást mutat továbbra is, nem ingerli a behatolókat és igyekszik elkapni Theresa tekintetét, még azelőtt elindultak volna felé. A rövid pillantásnak van egy bocsánatkérő jellege, de talán hamarabb megszakad ez a másodperc, minthogy ez a néma üzenet átérhetett volna. A bátyjának szánttal ellentétben.
- Kevesebb beszédet. - erélyesen és idegesen szól rá a latin férfi és megragadja a női kart. A ház valódi tulaja fészkelődve bök a pincébe vezető lépcső felé, ami az emeletre nyúló túlfelén található. Egy ajtóval van elzárva és a kerti, hátsó bejárattal szemben helyezkedik el. Újabb káromkodást morog el Miguel és indító mozdulattal kezdi húzni Theresát, hogy mutassa az utat. A fogás meglepően gyengéd, ettől függetlenül határozott.
- Az emeletre megyünk. - a lépcsőt idefele láthatták, ez nem kérdéses, úgyhogy az útvonallal tisztában van a férfi; csak maga előtt fogja vezetni a társaságból kiszakított nőt, míg a többieket a társára bízza. - Eszedbe ne jusson semmi szarságot csinálni. - Alan bólintással reflektál a figyelmeztetésre, de látható nem jó szívvel teszi, miközben a figyelmével mindvégig a szobában maradó három felet tünteti ki az alábbi sorrendben. Salome, Harper, Simon.
Meg-megmarkolja a nála lévő fegyvert, a másik kezével hol a homlokát dörgöli, hol a nadrágjának szárát. Egyértelműen agyal és frusztráció lengi körül, ami tovább nő a provokálásra.
- Kussolsz! Nem megmondtuk? Akarsz egyet a lábadba? Vagy máséba?! - a fegyvert nem kell kibiztosítania ahhoz, hogy az ígéretét azonnal be tudja váltani, amihez kellően tettre késznek fest. A helyéről elmozdul, de nem közeledik, a fallal párhuzamosan kezd el fel s alá járkálni. Olykor gyorsan az ajtókeret felé kapja a szempárját, mintha csak ellenőrizni akarná és fülelni odafent minden rendben van-e.

A telefon túloldalán válasz nélkül hagyják a megjegyzést.
- Felírtam. A segítség úton van uram. - több beszéd nem fog elhangozni a díszpécsertől a kérésnek eleget téve. A kihangosítástól inkább zajokat hall és a beszédet csak nehezen a zsebbe helyezett telefon miatt, de végig vonalban marad.
A lépcsőn maga elé engedi Theresát Miguel és kétfelé figyel. Az egyik a nő, a másik a környezet. Az ajtó nyikorgása élénken visszhangzik a fejében és nem akar meglepetésbe botlani, azt főleg nem akarja, hogy a meglepetés botoljon belé. A pisztoly terelő eszközként funkcionál, hátnak szegezve tartja nyomás alatt a magával vitt túszát - avagy élő emberi pajzsát.
- Nincs több beszéd. Értve vagyok? - halkabban szól, de nem sokkal a normál hangszínéhez képest. Nem hülye, tudja, ha akad is fent valaki az már tisztában van a jelenlétükkel. A lőfegyverrel jelzi az irányt amerre előre küldi a nőt. A fürdő irányába, de tovább haladnak a nyitott ajtók felé, kezdve a szemben lévő hálószobával.
- Menj be. - az utasítást egy méter távolságból adja ki.

*************

reagírási határidő: 2018. május 11., péntek (ha ki kell tolni nyugodtan szóljatok!)
reagsorrend: nincs



Leander :: Jackie :: Dwayne
Vissza az elejére Go down
Theresa Reyes
avatar
Törvényen kívüli

Avataron : Nina Dobrev
Kor : 29

TémanyitásTárgy: Re: Utcák
Kedd Május 08, 2018 9:24 pm
 



 

*Nagyon csábító a gondolat, hogy a „Kevesebb beszédet” beszólás után visszavágjon, hogy „hát a mexikóvárosi Reyesek már csak ilyen szószátyár népség”. De nem mondja. Sem ezt, sem mást. Két okból, vagy talán háromból. Ha Miguel nem ismeri a Reyes családot, akkor ezzel nincs előrébb, de kockáztatja, hogy túlságosan felidegesíti a több beszéddel. Emellett Harper túlságosan közel van, nem akar a kelleténél több összefüggést is megmutatni a rendőrtisztnek. Volt egy harmadik ok is, de mire ezt a kettőt lejátszotta, már el is múlt a pillanat varázsa és már lényegtelenné vált, hogy van-e még egy, netán két vagy még több ok.
Mivel a fenti gondolatok kötötték le, így lemaradt Simon bocsánatkérő pillantásáról. Egyébként se neheztel, ez a felosztás adja meg számukra a legjobb esélyt Alan leszerelésére. Ha Simon nem bök rá, talán magától is jelentkezett volna.
Az útbaigazító mozdulatot viszont elcsípi, nem volt nagy kunszt, elvégre Simont fixírozta akkor már. Egy apró bólintással jelzi, hogy vette az adást, Simonnak nem kell tovább mocorognia, hogy elrejtse az útbaigazítást.
Az irány segít neki felidézni a lépcső képét. Kevés hiányzik, hogy homlokon ne csapja magát, hát hogy felejthette el? Elég szembetűnő, de mondjuk ilyen szituációban talán megbocsátható, hogy kiesett pár részlet a házról… talán még akkor is elfelejti, ha tényleg a saját házában lenne.
Útközben nem próbálkozik semmivel, Miguel túlságosan összeszedettnek tűnik, igencsak leszűkíti Tess lehetőségeit. Megy, amerre irányítja, nem szól, ahogy utasította. Egyedüli trükkre lát csak esélyt, mégpedig egy hajszállal hangosabban lépked, mint indokolt volna. Azért nem dübörög túl „látványosan”, de nem is oson lábujjhegyen, mint egy anya alvó csemetéje mellett – álmát őrizve a hangtalan mozgással.
Felérve a legfelső lépcsőfokra még mindig nincs válasza az újabb talányra. Fogalma sincs, hol lehet Ryan. Annyit tud csak Tess, hogy a fürdőszobába jött fel a férfi, de vajon még mindig ott van vagy máshol rejtőzött el inkább? Szerencsére nem neki kell dönteni afelől, hogy melyik helyiséget vizsgálják meg először. Engedelmeskedik a határozott utasításnak, ami viszonylag közelről hallatszik. Ha már legalább fél éve járna Ryan önvédelmi edzéseire, talán megpróbálkozna valamivel, de így egy órán túl még karcsúnak ítéli tudását.
Belép a szobása és Ryan jelenlétére utaló nyomok után kutat ő is, de a lány egyértelműen azért, hogy lehetőleg a felfedezésük előtt elrejtse őket. Beljebb sétál a hálószobába, de három-négy lépés után megáll, hátrasandít a válla fölött, hacsak nem kap instrukciót, hogy mégis meddig menjen még. Ha még menni kell, akkor is megkockáztat egy pillantást Miguelre, hogy felmérje az idegállapotát és elhelyezkedését is egyben.*
Vissza az elejére Go down
Ryan Woodrow
avatar
Oktatás

Avataron : Paul Wesley
Kor : 28

TémanyitásTárgy: Re: Utcák
Szer. Május 09, 2018 11:03 pm
 



 

Hallottam, hogy valakik felfelé lépkednek a lépcsőn. Az egyik határozottan férfi, a lépések nehéz, súlyos hangot vertek, a másik viszont női cipő kopogása volt... szóval tússzal jön fel az egyik betörő... Oké, addig jó, hogy ezek szétváltak, lent hárman vannak egy túszejtőre, ez mindjárt jobban cseng, és nekünk is kettőnkre jut idefent egy alak. Igaz, hogy a lányok egyike sem az a kimondott G. I. Jane, ám ez nem jelenti azt, hogy nem tudunk segíteni egymásnak... remélhetőleg.
Füleltem, és az ajtórésen át figyeltem a folyosót. Még levegőt sem vettem, úgy vártam, melyik helyiségbe akarnak elsőként benézni... hisz nyilván körülnézni jöttek fel. Őszintén bíztam benne, hogy nem másért választották el az egyik lányt a többiektől.
Hallottam a férfi utasítását, és hamarosan meg is pillantottam Theresát, aki elöl haladt, és szorosan mögötte egy fegyveres férfi. Az alak cirka száznyolcvan centi lehet, tetovált, nem piszkafa, sötét hajú, és latinnak tűnt. Nem éppen tiszta ideg, nem is kezdő, láthatóan. Elhaladtak előttem, de nem próbáltak bejönni. Egy másik ajtónál álltak meg, és a férfi ismét megszólalt, beküldte Tess-t a szobába. Figyeltem, de nem ment utána.
Végiggondoltam az esélyeinket. Maradhatnék, és megvárhatnám, míg ide is beküldi a lányt, majd magunkra zárhatnám az ajtót, és remélhetném, hogy nem tudja szétlőni a zárat... vagy nem kockáztatná, hogy a zajt meghallják a szomszédok... Bár még mindig be is törhetné az ajtót.
Megpróbálhatnám azt is, hogy berántom Tess-t a helyiségbe, és engedem, hogy a fickó utánadugja a fegyveres kezét, amire rávághatnám az ajtót, hátha ki tudjuk szedni a pisztolyt a karmai közül, még azelőtt, hogy elsütné, és egyikünket netán meglőné.
Esetleg ott volna az a lehetőség is, hogy megpróbáljam, hátha sikerülne kitárnom a fürdő ajtaját észrevétlenül, remélve, hogy nem nyikorogna közben, ezzel leleplezve... s ha a támadó háta mögé tudnék jutni, megkísérelném elkapni az ipse fegyvert tartó kezét, és abból kicsavarni a stukkert, illetve egy gyors manőverrel esetlegesen a támadót magát is a földre vinni, hogy ráfoghassam a fegyvert, ha sikerülne netán elvenni tőle. Ezzel elhallgattatnánk, és akár leütve megkötözhetnénk, akár bekötve a száját és megkötözve itt hagyhatnánk, illetve, itt is tarthatnánk, míg a másik betörő feljönne megnézni mi van a társával, és adandó alkalommal őt is leszerelnénk...
Csak hát az volt a baj, hogy minden ötletem rizikója az volt, hogy nem csak engem lőhet le közben az alak, de Theresát is. Az a kisebbik baj lenne, ha engem megsebesít, túlélem, de nem rajonganék a gondolatért, hogy egy ártatlan nőt lőjenek le miattam. Ha egy mód van rá, ezt azért szívem szerint elkerülném.
De hát valamit mindenképp tennem kellett. Így úgy döntöttem, egy életem, egy halálom, addig kéne lépni, míg Tess nem áll közvetlen a fegyveres mellett, illetve előtt.
Megfogtam hát a kilincset, és elkezdtem kitárni a fürdő ajtaját, közben az észrevétlenségben bízva. Ez még rendben is ment, az ajtót kitártam, tettem egy óvatos lépést az alak felé, aki épp nem engem, hanem Tess-t figyelte, ugye, érthető módon, mivel rólam még nem tudott, de a második lépésemnél a padló panaszos nyikorgással lőtt szépen bele a tervembe, ezzel felkeltve az idegen figyelmét, aki persze már fordította is felém a fejét. A helyzeti előnyömet elvesztve, gyorsan kellett döntenem, hogy most akkor mi a fenét is tehetnék még, mielőtt lelő vagy sakkba állít, engem, illetve a szobában álló Theresát is, ezért a "B terv" lépett életbe, a pasas felé vetődtem, abban a megmaradó egy másodpercben, ami még jutott nekem, mielőtt rám emelhette volna a fegyverét, így megpróbálva leszerelni.
Gondoltam, hogy a súlyom és a lendületem bevetve, megpróbálok úgy vetődni, hogy egy jól irányzott ütéssel a földre tudjam vinni a fickót, ám ez sajnos nem jött össze, elvétettem, vagy épp "jókor" mozdult, nem is tudom, gyorsan történt, de a lényeg, hogy elszúrtam, nem tudtam megütni, viszont cserébe nekem is lett egy kis mázlim, és az ütés mégis jó helyre került, kivertem a fegyvert ugyanis a kezéből, amit - át sem gondolva mit teszek - elrúgtam, minél messzebb tőlünk, Tess irányába. Már épp eltöltött volna a csalódás, mikor láttam, hogy nem jutott el egészen odáig, ahol ő állt, de ahogy mozdultam, feléje fordulva, hogy rákiáltsak, vegye fel a fegyvert, már láttam is, hogy a kezében van, aminek őszintén megörültem. Dunsztom sincs, hogy tudja-e egyáltalán, hogyan és melyik végén kell megfogni egy ilyet, de a pokolba is, lesz*rom, csak ne ennél a nyamvadéknál legyen itt előttem, addig se tud vele fejbe lőni...
Vissza az elejére Go down
Pandora La'Morte
avatar
Oktatás

Avataron : Ashley Benson
Kor : 19

TémanyitásTárgy: Re: Utcák
Csüt. Május 10, 2018 6:32 pm
 



 




The night of terror


Aggodalmasan pillantok körbe ahogy felfogom a körülöttem zajló eseményeket, amelyek nem kecsegtetnek éppen sok jóval. Egy pillanat leforgása alatt -nekem legalább is annak tűnik- Simon házigazda szerepét Tess veszi át, és így egyértelműen egyedül maradok lent mint nő. Ez bizakodásra ad okot, hiszen ha lehetőség adódik rá akkor Simon és Harper kettő az egy ellen arányban valószínűleg jó eséllyel fogja kiütni a másik fickót. A kérdés már csak az hogy vajon méri e felbosszantani őket? Elvégre nem tudom Tess járt e már itt korábban vagy sem, bár Simon apró mozdulatából ahogy a lépcsők felé int arra következtetek, hogy talán még nem.
Aggodalmas pillantásokkal kísérem Tesst és a latin túszejtőnket amíg el nem tűnnek az emeletre vezető lépcsősoron és elmondok egy imát Ryanért. Remélhetőleg volt ideje valahogy kijutni a házból, vagy ha meglépni nem is tudott, talán sikerült valamilyen módon segítséget hívnia. Más esélyt nem igazán látok számunkra a menekülésre.
- Mi több egyenesen úgy tűnik mintha valami nagyon balul sült volna el. - teszem hozzá kicsit merészebben, hátha sikerül elterelnem Alan figyelmét a fiúkról. Ha csak egy kis esélyünk is van rá azt most kell kihasználnunk. Most amíg Alan egyedül van Miguel támogatása és segítségnyújtása nélkül.
Az emeletről tompa zajt hallatszik amely akár egy test becsapódása is lehet a padlóba. Akaratlanul szökik ki egy apró sikoly a torkomon, de kezeimet rögtön a szám elé kapom elfojtva a hangot. Istenem, csak ne Tess vagy Ryan legyen az!
Vissza az elejére Go down
Harper Krevorien
avatar
Igazság- és hadügy

Avataron : Logan Lerman
Kor : 26

TémanyitásTárgy: Re: Utcák
Szomb. Május 12, 2018 9:50 pm
 



 




The night of terror


Provokálja a nagyfiút, mikor Miguel és Tess elhagyják a helyiséget, hogy az emeleten keletkezett zaj forrását megtalálják. Az meg pláne kiveri nála a biztosítékot, hogy Simon nem vállalja a felelősséget, hanem Tessnek adja át a házigazda szerepét. Persze, ebben van logika, amit később talán ki is használhatnak, hiszen így megfordulnak az arányok. Alan egyedül marad hármójukra, míg Miguel egyedül megy fel Tessel az emeletre, ahol nagyon reméli, hogy Ryan jól elbújt, vagy legalább kitalált valamit.
Nem tűri csendben az egészet, provokálja Alant, hátha közelebb megy hozzá, hogy aztán elkapja a srácot, és valahogy a földre teperje, de sajnos nem úgy tűnik, hogy ez a közeljövőben megtörténne. Minden idegszála megfeszül, főleg, mikor Salome is provokálja a férfit. Vigyáznia kell rá, most mégis attól fél, hogy Alan nem őt fogja lelőni először, hanem a lányt, amit baromira nem akar. Nem mintha az jobb lenne, ha valamelyikük kapna egy golyót.
Amint meghallja a hangos puffanást, már kezd aggódni, hogy mi a franc folyik odafenn, de minden idegszálával arra összpontosít, hogy Alan az emeletre figyeljen, és ha nem rájuk néz, akkor ugrásra készen áll, hogy a fegyveres férfira vesse magát, lesz ami lesz alapon. Ha sikerülne elkapnia, akkor talán Simon segítségével a földre vihetnék a fickót, elvehetnék a fegyvereit, és talán nyert ügyük lehetne. De így marad a kételkedés és a remény, hogy odafenn minden rendben van.
Vissza az elejére Go down
Lullaby
avatar
Admin

Avataron : Lullaby
Kor : 168

TémanyitásTárgy: Re: Utcák
Hétf. Május 14, 2018 10:01 pm
 



 



the night of terror

földszint

A vak is látja, hogy a hidegvér nem ismérve a lent maradt férfinak. Folyamatosan pótcselekszik, van momentum, amikor öntudatlanul is a szájának rágásába, tépésébe kezd. Nehezen moderálja magát, türtőzteti és azonnal ugrik minden apróságra, köztük a provokációra, aminek ki tudja meddig fog ellenállni..
Azaz pontosan tudható. Harper szólása egy dolog. Salomé egy másik, amit már nem tud a leadott figyelmeztetést követően tolerálni. Nem az agya lesz az egyetlen, ami eldurran.*
- Nem megmondtam, hogy kussoljatok ribanc?! Nem megmondtam?! De! Kurvára szóltam! - a lövést leadott fegyvert ingerülten lóbálja a csaj irányába Alan és még közelebb is megy hozzá, nem megfeledkezve, hanem rövid időre a méregtől egyszerűen csak ráfókuszálva a nőre.

* Pandora. Kérlek dobj a Dobókockával következőkre. Első dobás; 1-3 Simon, 4-6 Harper lábát éri közvetlen lövés.
Második dobás; ha 1 vagy 2 combot ér, ha 3 kívülről súrolja a combot, ha 4 vagy 5 az érték térd felett szalad a húsba a golyó, ha pedig 6, akkor egyenesen a térdet roncsolja.


emelet

Hideg fémcső ékelődik a két gerinccsigolya közé, amikor sorozatban az ötödik, valamivel hangosabb lépését teszi meg Tess és amennyiben ez a foksor tetejére érve sem halkul, határozott kéz fog a derekához nyúlni, szigorú lefelé bökő tekintet fogja egyértelműsíteni a nőben hova kellene vezetnie a sajátját. Igen, a cipőjére. Szabad kezével is mutatja a férfi, a kérését pedig kétli szavakban is ki kellene fejeznie; vegye le mindkettőt. Az arcáról nem olvasható le düh, csak a tényeket nézi és tisztában van vele, ami nem megy azt másként kell megoldani.
Amennyiben mégis csendesen jutnak fel az emeletre, ez az ukáz elmarad, a gerinc vonala visszanyeri szabadságát a fenti szőnyegpadló eléréséig.
A megcélzott szoba belsejét finoman felsejlőn világítják meg a kívülről beáramló fények, kivehető az ágy, az éjjeli szekrény sarka a folyosóról nézve. A tágas hálószoba területére lépteti be a maga előtt vezetett túszát. A helyiség ajtajában lévő kulcsra közvetlenül mellette elhaladva lehet felfigyelni.** A szemben lévő ágy széléhez érve, a visszatekintés pillanatában lép Miguel is, a falaphoz közel húzódva ellenőrzi a szoba belterét, de a néma kérdés megválaszolására már nem marad ideje. Zaj csapja meg a fülét, amire élesen kapja oda a fejét. A fegyver Ryan-re emelése már lassabb, később érkező mozdulat, aminek a befejezéséhez nincs elég ideje. Stramm fizikumánál fogva talpon marad a hirtelen rávetődés ellenére is, aminek hatására úgy mozdul a hátának érkezzen meglepetés támadója és aminek lendületét kihasználva azonnal a falhoz vágja mindkettejüket. A pisztolyt még a becsapódás előtt verik ki a jobb kezéből a kezdeményezett ütés hatására, ami másként ért célba. (A következő másodpercben megrázza az emeletet is a lent eldördülő gyilok hangja.*) A hálószoba küszöbétől alig pár centiméterre áll meg miután hangos koppanással földet ért. A férfi nem fagy le, azonnal továbblép a történteken és a bal könyökével célzottan vág az addigra a fal támasztékához préselt Ryan gyomorszája felé.***

*Tess, Ryan. Kérlek dobjatok a Dobókockával mennyire zavar meg Benneteket és gátol a további cselekvésben a pisztoly elsülése 1-től 6-ig terjedő skálán. (Régebbi tapasztalatok esetén egyeztessünk a skála változásáról.)
**Tess. Kérlek dobj a Dobókockával. Amennyiben az érték 1 és 4 közé esik észreveszed a zárban lévő kulcsot, amennyiben 5 vagy 6, elkerüli a figyelmedet.
***Ryan. Amennyiben az érték 1 vagy 2 erősen gyomorszájon talál a könyökével M. Ha 3, akkor megérzed, de nem akaszt meg a cselekvésben. Ha 4 vagy 5 sikerül kivédened az általad választott módszerrel. Ha 6 az érték nem sikerül az ütés bevitele, de úgy csavarja a helyzetet M, hogy fordultában a bal válladba kapaszkodva igyekezzen maga elé rántani.
6-os esetén ismét dobj. Ha 1 és 4  közötti az érték, sikerrel jár, ha 5 vagy 6 sikeresen ellenállsz.


*************

reagírási határidő: 2018. május 21., hétfő (ha ki kell tolni nyugodtan szóljatok!)
reagsorrend: Pandora - Lullaby - Harper - Theresa - Ryan



Leander :: Jackie :: Dwayne
Vissza az elejére Go down
Pandora La'Morte
avatar
Oktatás

Avataron : Ashley Benson
Kor : 19

TémanyitásTárgy: Re: Utcák
Szer. Május 16, 2018 7:46 pm
 



 




The night of terror


Egyértelműen a ha hallgattál volna, bölcs maradtnál volna esete, ha lehet ennyire leegyszerűsíteni a dolgokat. Persze ebben a helyzetben ezt képtelenségnek érzem. Szorosan a szám elé szorított kézzel tekintetemet alig merem levenni a plafonról holott tisztában vagyok vele, hogy úgysem láthatok semmi olyat amely megnyugtatna a barátaim testi épségét illetően.
A fickó hadonászására riadtam kapom arra a tekintetem majd pillanatokkal de talán csak percekkel később tudatosul bennem, hogy a fegyvere elsült és combon találta vele Harpert. Én és az a nagy szám! Még sosem éreztem magamat ennyire vakmerőnek, de képtelen vagyok megájt parancsolni a zsigeri ösztönnek amely a vérző sebet látva feltámad bennem.
- Maga teljesen becsavarodott! - nem éppen a legmegnyugtatóbb felkiáltás tör fel belőlem de képtelen vagyok visszafogni magamat. Térden mászva sietek Harper mellé és mindkét kezemet azonnal a vérző combjára szorítom. Most bánom igazán, hogy nem hoztam magammal egy kis blézert. Akkor legalább a kezeimen kívül mást is rászoríthatnék a sebre, hogy megpróbáljam elállítani a vérzést.  
- Sajnálom... én nem... ezt akartam. - suttogom Harperre nézve, tekintetemben egyszerre tükröződik a mérhetetlen félelem és a töménytelen bűnbánat is, hiszen végül is miattam lőtték meg.
Vissza az elejére Go down
Lullaby
avatar
Admin

Avataron : Lullaby
Kor : 168

TémanyitásTárgy: Re: Utcák
Szer. Május 16, 2018 8:21 pm
 



 



the night of terror

földszint

Simon a lövés eldördülésekor nem tudja túltenni magát a fülében csengő visszhangtól és az események meglódultának még nincs vége abban a pillanatban, hogy a golyó Harper combjába fúródott.*
- Én?! Ez mind a te hibád.. A te hibád! - idegesen fújtat és látszik, hogy az önuralma egyre fogy. Nem gondolkodik tisztán, görcsösen ragaszkodik a fegyveréhez és a lépcső felé tekint, a leszűrődő zaj rátesz az idegességére. Nem kicsit.
- Miguel! - a szeme sarkából ekkor érzékeli Salome megmozdulását, amire gondolkodás nélkül adja le az újabb lövést.**

*Harper, kérlek dobj a Dobókockával. Amennyiben az érték 1, 2, 3 vagy 4 külső combot ért a golyó, de átmegy rajtad. Ha 5, akkor artéria közelben éri a belső combot, szintén átmegy rajtad. Ha 6 abban az esetben megakadt a csontban.
**Pandora, kérlek dobj a Dobókockával. Ha 1 combot ér, ha 2 térdet, ha 3 vádlit, ha 4 lábfejet ér a golyó. Amennyiben az érték 5 vagy 6 sérülés nélkül megúszod.




Leander :: Jackie :: Dwayne
Vissza az elejére Go down
Harper Krevorien
avatar
Igazság- és hadügy

Avataron : Logan Lerman
Kor : 26

TémanyitásTárgy: Re: Utcák
Csüt. Május 17, 2018 6:53 am
 



 




The night of terror


Hirtelen nagyon felgyorsulnak az események, ideje sincs reagálni, mikor Alan fegyvere elsül. Először csak pislog, hogy mégis mi történt, az adrenalin szintje kezd az egekben lenni, így csak pár szívdobbanásnyi késéssel érzékeli, hogy a golyó őt találta el és nem mást.
Ahogy eljut a tudatáig a fájdalom, úgy kiállt fel és szorítja a kezét a combjára, hogy elállítsa a vérzést. Igaz, csak külső combot ért és egyből át is ment rajta a golyó, hogy a padlóba fúródjon. Fújtatva figyeli az eseményeket, mikor azonban Pandora megmozdul, rá kiállt a lányra, de már későn.
- Ne gyere ide! – Azonban ahogy ezt kiejti a száján, a lány megindul és Alan fegyvere újra elsül egy Miguel felkiáltás után, hogy most a védeni való személyt lőjék le a szeme láttára. A lány keze után kap és próbálná elrántani onnan, de nem sikerül. Valószínű a karjaiba zuhan, ahogy a golyó eltalálja Pandora combját, és önmagával nem foglalkozva öleli magához, próbálja szemügyre venni a sérülését.
- Ostoba nőszemély! – Mordul a lányra mély hangon, izzadság gyöngyözik az arcán a fájdalomtól, de a késztetés, hogy vigyázzon rá, sokkal erősebb. Volt már ennél rosszabb helyzetben is, majd túlélik valahogy. Egy pillanatra sem engedi el Pandorát, próbálja úgy fordítani őt, hogy még véletlenül se kerüljön újra Alan fegyverének kereszttüzébe, miközben Simon mellette csak néz ki a fejéből.
- Simon!– Ordít az idős férfira, véres keze pedig lendül egy pofonra, hogy magához térítse már a férfit és segítsen neki, ne csak üljön ott, mint egy kuka a földön. Aztán vagy sikerült a művelet, vagy nem. A lényeg, hogy Pandorára vigyázzon, ezek után végképp nem fogja kiengedni a kezei közül, ha ezt túlélik, meg úgy egyébként sem. Szorosan maga mellett tartja, ha pedig Alan közeledne, akkor az ép lábával fogja megrúgni a férfit, hogy takarodjon. Ilyenkor nincs előtte se isten, se ember, az adrenalin szintje már az egeket verdesi, szíve úgy kalapál a mellkasában, hogy majd kiszakad onnan, miközben gyorsan veszi a levegőt.
Vissza az elejére Go down
Theresa Reyes
avatar
Törvényen kívüli

Avataron : Nina Dobrev
Kor : 29

TémanyitásTárgy: Re: Utcák
Vas. Május 20, 2018 9:07 pm
 



 

*Sem nem hülye, sem nem kapcsolt ki túlélő ösztöne, így amint megérzi a hideg csövet a gerincének nyomódni, nem próbálkozik tovább. Ha Ryan figyelt, márpedig Tess feltételezi, hogy nem a WC-n olvasgatott képregényt az utóbbi percekben, akkor ennyi jelzésnek is meg kellett tennie. Némi dermedtség okozta megtorpanás után máshogy folytatja útját felfelé a lépcsősoron, nem kell semmi bonyolultra gondolni, egyszerűen csak úgy igazítja lépteit, hogy a lépcsőfok széléről lelógjanak cipőjének sarkai, ne pedig magán a lépcsőfokon koppanjanak. Így léptei feltehetően már megfelelőek lesznek.
Mivel a szobába való belépéskor kissé nekimegy az ajtónak, egészen pontosan előbb a kilincs, majd a zárban lévő kulcs üti meg csípőjét, így aztán nehéz lenne nem észrevennie a kulcsot. Meg is fogalmazódik benne, hogy ha valahogy le tudná ütni Miguelt, akkor be is tudná zárni a szobába. De hogyan tudná leütni? Vagy csak belódítani a szoba közepére, míg ő mögé kerül?? Az ágyig érve se jut eszébe semmi, habár az éjjeli szekrényen lévő éjjelilámpa ígéretes lenne, ha nem lenne a fegyver Miguel kezében… A kérdést végül Ryan oldja meg.
Hirtelen olyan gyorsan kezdik követni egymást az események, hogy Tess most először az este alatt nem is tud gondolni semmire, csak szemlélője és sajnos fülelője lesz az eseményeknek egy rövid ideig. Ryan hősies felbukkanása, a dulakodás váratlan fordulatai, a lövés… majd lövések zaja lentről… *
~Ugye… ugye jól vannak lent? Ugye nem sérült meg senki? Csak ne Salome legyen!~
*Végre újraindulnak gondolatai, ha kissé akadozva is, majd az utolsó gondolat olyan gyorsan fogalmazódik meg benne, hogy lelkiismeretfurdalásra sem jut idejéből, amiért első gondolata reménybeli barátnőjének testi épsége.*
- Uúúú..oh!
*A gazdátlanná vált fegyver látványa rázza fel és gondolkodás nélkül ugrik a fegyverért… hálistennek Miguelt úgyis lefoglalja Ryan. Amint sikeresen kezébe kaparintja a fegyvert, hátrébb lép még kettőt a verekedőktől, a biztonság kedvéért ellenőrzi a pisztoly tárát (csak hogy tudja, mennyi tölténye van… ha üres lenne a tár, akkor is ugyanúgy folytatja, reménykedve, hogy Miguel nincs pontosan tisztában, hogyan álltak), majd kibiztosítva Miguelre fogja a fegyvert. *
- Állj, hagyják abba! Igen, jól hallotta, ez a maga fegyvere... és most engedje el szépen, Miguel, a barátomat és üljön le az ágyra! Gyerünk, gyorsan!
*Hangja határozott, végre nála van a fegyver. Ha nem tud lőni vele, és ezt Miguel is tudja, még akkor is tudja leütéshez használni… vagy az éjjeliasztalon lévő lámpát.*
- És ne gondolja, hogy nem tudom vagy nem merem használni!
*Ha lehetséges, akkor fülei most megnőttek és igyekszik rájönni mi is történik lent, de nem rohan le esztelenül, először a fenti helyzetet kell megoldaniuk, utána majd tudnak lentre koncentrálni Ryannel, legalábbis Tess terve szerint.*
Vissza az elejére Go down
Ryan Woodrow
avatar
Oktatás

Avataron : Paul Wesley
Kor : 28

TémanyitásTárgy: Re: Utcák
Vas. Május 20, 2018 11:49 pm
 



 

Nem tagadom, kiszaladt tüdőmből a levegő, amint a szarházi a hátával nekilökött a falnak, és odapasszírozott. Nem vékony a pasas, van ereje, hogy megtegye, még ha nem is lettem teljesen mozgásképtelen, azért jól sem esett a hátamnak a kemény ütközés.
- Tess! Ha módod van rá, nyugodtan lődd le a barmot! - nyögöm, levegőt véve, eközben azonban társnőm figyelmét bizonyosan felkeltette ugyanaz, ami az enyémet is pillanatokon belül, ami miatt nem is kapok tőle választ, mégpedig az, hogy lent elég gyors egymásutánban, alig pár pillanatnyi különbséggel két lövés is dördült... Na most, vagy Harperék megszerezték a fegyvert, vagy épp próbálják, vagy... háromból minimum egy, de lehet hogy két túszra is lőttek lent... Banyek...
De épp nem akadt rá időm, hogy túl sokat aggódjak azon, mi van lent... megoldjuk, ha leértünk... őszintén reméltem, hogy egyikük sem lesz addigra halott... De most az kötötte inkább le a figyelmem, amint a nekem nyomódó fickó könyöke megindult a gyomrom felé. Nem vártam meg, hogy betaláljon, helyette én vágom őt gyors mozdulattal oldalba, amitől eltávolodik tőlem kissé, mire macskatempóban egy gyors lépéssel kicsusszanok mögüle, így a könyöke a falba vágódik bele...
Remélem fájt is neki.
Míg ő a feljajdulással volt elfoglalva, fülemet megcsapta a kattanás, mint egy fegyver kibiztosítása... és ahogy a háló ajtaja felé lendülök az ajtófélfába marva, hiába érzem, hogy a pasas megpróbál visszarántani az ingemnél fogva, Theresára villant szemem, aki már rá is szegezte a fegyvert a támadónkra. Magamban adok neki egy piros pontot a mozdulatért, és ahogy rászólt a másikra, hogy eresszen el, kitéptem magam ujjai közül, s tettem egy lépést oldalra.
Várok, mit lép... engedelmeskedik-e majd Theresának. Szívem szerint a kezem nyújtanám a fegyverért, mert nem tudom blöffölt-e a lány, de mindenképp jobban érezném magam, úgy, ha én fognék fegyvert erre a... Miguelre, ahogy Theresa hívta, mert magamról tudom, hogy tudok lőni, róla csak remélem, hogy tud, vagy van annyi lélekjelenléte, hogy ha azt nem is, de alaposan fejbe vágja vele a pasast. Ám tudom, ha elkérném a fegyvert, azzal elárulnám a blöfföt, és esélyt kapna Miguel, hogy ránk vesse magát félelem nélkül... ezért inkább rásegíteni próbálok a témára.
- Én a maga helyében hallgatnék a hölgyre, én tanítottam lőni, szóval elég ügyes a kislány. Simán betalál a két szeme közé. És sírni sem nagyon fog magáért. Ha szereti az életét, szerintem legyen okos, és fogadjon szót - vágtam oda, miközben tettem pár óvatos lépést Tess felé. Hidegvérrel, rezzenéstelen arccal, teljes lelki nyugalommal mondtam, amit mondtam, a bizonytalanság legapróbb jele nélkül. Egy szó se volt belőle igaz tán, de még sose vádoltak azzal, hogy bénán hazudnék, sőt.
- Hányan vannak még lent? Hány társa van ennek a baromnak, egy, kettő? - pillantottam közben szemem sarkából Tess-re, feltéve egy kérdést. Ha ezt a Miguelt meg tudnánk kötözni, vagy lecsapjuk, nekem mindegy... jó volna tudni, mennyi ilyen gyökeret várhatunk még...
Vissza az elejére Go down
Lullaby
avatar
Admin

Avataron : Lullaby
Kor : 168

TémanyitásTárgy: Re: Utcák
Pént. Május 25, 2018 9:27 pm
 



 



the night of terror

Az utcán hangosan zúg a csatornába folyó víz. A masszív esőzés tíz perccel ezelőtt hagyott alább, de nem állt el. Esernyő nélkül öt perc alatt bőrig ázik bárki, aki útnak indul. A nap már nyugovóra tért, az egyre csak kopogó vízcseppek házaikban marasztalják lakóikat, autó csak elvétve akad a környéken, vezetőik többnyire épp hazatérnek a sokáig tartó munkanap végeztével.
A kétemeletes házba kétféle bejutási mód létezik a fél emelettel magasabbra épített földszint ablakain kívül, két ajtón keresztül. Az egyik a ház utcafront felőli, kulcsra zárt, 0,7 mm horganyozott acéllemezzel megerősített bejárata.
A másik a klasszikus fehér kerítés helyett kovácsoltvassal körbeölelt kert felől található, egyszerű üvegablakú, amit betörés nyoma csúfít el. Feltehetően anyagba csavart kézzel ütötték be a kilincs belső oldalról történő lenyomásához. A hátulsó helyiség padlózatán üvegcserepek hevernek. Némelyiken vöröslő csillanás látható, ahogy a kinti fények beszűrődnek az üveg felületén, a keletkezett résen. Tovább tekintve a helyiségből előre vezető folyosón, melynek jobb falánál helyezkedik el a felső emeletre vezető lépcső, pedig feloltott lámpák fénye látható.

földszint

A leadott lövést követően Alan minimális figyelmet szentel a társaságnak. Ökölbe szorítja szabad kezét és egyszer a halántékának csapja. Majd még egyszer és a szeme sarkából látja mindössze a jelenetet; ahogy Salome-nek támasztékává válik Harper, aki nem sokkal később a félelem-adrenalin elegyétől kitágult pupillájú Simon-nak leoszt egy pofont. A valódi házi gazdát kizökkenti a sokk hatása alól a fizikai beavatkozás és látni a tekintetén, hogy hatásos volt az észhez térítés módszere.
Mozdulni mégse mozdul. Egyelőre. Tekintetét a lőtt területekre futtatja, onnan a művelettel nem foglalkozó támadójukra. Magával van lekötve, a kar lendülését, a csattanó hangot egyáltalán nem találta önmagára veszélyesnek. A folyosó felé néz, a lépcső irányába. Újra s újra. Hol oda, hol maga elé, hol a túszaira. Simon felfedezi a mintát és anélkül figyelmeztetően odavetné pillantását Harperre vesz magán erőt, hogy a térdelő pozícióból nekilódulva a magas, ázott férfi lábának vetődjön neki. Sikerrel.
Alan azt sem tudja mi történik, a fegyverét tartja, célozna, de nem jut el addig a lépésig. Nem, amikor eredetileg szeretné. A pisztoly ismét eldörren, a golyó egyenest a plafonba fúródik.
Hosszú lábával a fájdalmas földet érést követően egyből le akarja rúgni magáról a ráakaszkodót, míg a kezében tartott automatával újfent céltáblát keres magának..

emelet

Az eddig összeszedettnek tűnő férfi az események gyors alakulásával egy pillanatra kibillen a szerepéből. A lövés visszhangja volt a katalizátor, a könyöke, miként a kemény falba ütközött, a társa felszólása olaj volt a tűzre és egyből érezhetően megugrott a pulzusszáma, megváltozott az arckifejezése, ami a fájdalomtól egyébként is grimaszba gyűrődött. A düh jelei mutatkoztak meg rajta és egy néma káromkodást nyomott el, ahogy automatikusan, kínját-baját félretéve mart utoljára Ryan inge után kapaszkodóként a visszarántásához.
A női felszólítás ellenére is egy másodperccel tovább marad az ujjai közt a ruha anyaga, tépő erejének köszönhetően, pedig éles hanggal reped meg a varrás mentén. Tudja a tárban még négy golyó pihen és az orosz rulette szabályai nem játszanak, sorban, folyamatosan lehet lövést leadni vele.
- Nyugalom. – leheli két lélegzetvétel között, feltartott kezekkel, kiegyenesedett gerinccel. Több szó viszont nem hagyja el a száját, a tovább folyó kommunikáció egyoldalúvá válik. Hányan vannak még lent? Lakat a száján. Megingathatatlannak tűnik, ahogy mindez leolvasható az arcáról, nem fog köpni. A feltartott kezének kabátujj alól befigyelő tetoválásai alapján nem nehéz szimatot fogni miért lehetséges ez; börtönviselt ember. Lassan csúsztatja előre a lábát és a tekintete mindvégig Theresán pihen, nem veszi le róla, ha Ryan beszélni is próbál hozzá, akkor se. A fegyveres mozgása érdekli mindössze, miközben az utasításnak megfelelően teszi meg a lépéseit a háló irányába, ahová mindketten behúzódtak.*

*Theresa, Ryan, kérlek dobjatok a Dobókockával. Amennyiben az érték 1, 2 a leadott lövéseken kívül továbbra sem fogtok többet megtudni a lent történtekről. Ha 3, ki tudjátok venni az üvöltések alapján melyik oldal kapta be a lövéseket. Ha 4, 5 az érték csak az utóbbi puffanást fogjátok jól hallani a lövések mellett. Ha 6 szinte az egész kirakóst meg tudjátok oldani.

*************

reagírási határidő: 2018. június 2., szombat (ha ki kell tolni nyugodtan szóljatok!)
reagsorrend: Zacarías (új belépő) - mindenki más utána



Leander :: Jackie :: Dwayne
Vissza az elejére Go down
Zacarías Reyes
avatar
Törvényen kívüli

Avataron : Gábor Nagypál
Kor : 38

TémanyitásTárgy: Re: Utcák
Szomb. Május 26, 2018 9:46 pm
 



 

Feszülten bámulok ki az ablakon és próbálok uralkodni magamon. Tudom, hogy a sofőröm - nevezzük nevén is a középkorú szerencsétlent, elvégre nem egy robot csak egy keményen dolgozó családapa: Walter - olyan sebességgel suhant át a városon, amit a szakadó eső és a közlekedési szabályok kreatív hajlítgatása megengedett, de mégis félek, hogy elkésünk. Theresa sosem küldene olyan smst amit nem is olyan rég kaptam, így tisztában vagyok vele, hogy bajban van. Azon kapom magam, hogy egy pillanatra megremeg a kezem, úgyhogy inkább végigsimítok az ingem alatt lapuló - kutyafuttában felkapott - golyóálló mellényre, és kábé tizedszerre is ellenőrzöm a hónom alatt lapuló fegyvert.
Ahogy az autó lassít és megáll a jelentéktelennek tűnő kervárosi háznál, még utoljára megerősítem a kiadott utasításaimat, és örömmel látom hogy Walter és Jesse még mindig úgy figyel, mintha új információ hangzana el.
- Bemegyünk, én beszélek. Ha a húgomat fenyegetik, mindenkit és azonnal kinyírtok. Ha ideérnek a rendőrök, a támadók nyakába varrtok mindent. A testőröm és a sofőröm vagytok, én pedig gazdag üzletember, aki aggódott a családtagjáért. Semmi több.
Tudom persze azt is, hogy a nálunk lévő fegyverek tiszták és még engedélyük is van a srácoknak. A sajátom pedig... hát, azt majd kimagyarázom.
Kikászálódunk a kocsiból, és én nyugalmat erőltetve baktatok fel Jesse mögött a lépcsőn. Egykedvűen konstatálom, hogy zárva van, de kis kutatás után találunk újabb és nyitott ajtót hátul, így behatolunk. Látszólag fegyvertelenül és védtelenül, udvariasan, én még mosolyt is húzok a pofámra. Nem a legbarátságosabb az igaz, de aki nem ismer az még udvariasnak is nevezhetné.
Nem óvatoskodunk túlságosan, akárkit is találunk a nappaliban, biztosan hallja a közeledtünket. Én egy pillanatra bedugom a fejemet az ajtón, egy szívdobbanásig kivárok és körbenézek, aztán hacsak nem látok egy vérbe fagyott Theresát (más nem érdekel), beljebb sétálok.
- Helló srácok, remélem nem zavarok...
A hangom nyugodt, a fellépésem is, és az árnyékként követő két emberem sem fenyegetőzik. Olyan, mintha mi mind ide tartoznánk, mintha csak otthon lennénk. Egyelőre minden rendben. Legalábbis nálunk. Legalábbis látszólag.
Vissza az elejére Go down
Harper Krevorien
avatar
Igazság- és hadügy

Avataron : Logan Lerman
Kor : 26

TémanyitásTárgy: Re: Utcák
Kedd Május 29, 2018 6:48 am
 



 




The night of terror


Pörögnek az események, odafenn is dulakodnak és a földszinten sem épp rózsás a helyzet. Miután Pandorát is meglövi Alan, a lányt úgy szorítja magához, mintha az élete múlna rajta, miután akkora pofont kevert le Simonnak, hogyha nem vigyáz, a fal adja a másikat.
Úgy tűnik, az akciója sikeres volt, mert a férfi szemében végre értelem csillan, kezdi visszatérni a valóságba. Végre egy pont nekik a két lövés után.
- Hé, kislány! Minden rendben lesz, megígérem, jó?– suttogva próbál valahogy Pandorára hatni, miközben megnézi a lány sérülését. Úgy tűnik, Alan nem fordít rájuk sok figyelmet, ami most jelen helyzetben nekik kedvez. Nem tudja, a lány pontosan hogy van, bár vannak sejtései.
- Figyelj rám; szorítsd a tenyered a sérülésedre, ez legyen a legfontosabb, oké? – néz mélyen a lány szemeibe, és ha bólintott vagy igenlő választ kapott, akkor bólint hozzá és még egy apró, ám biztató mosolyra is futja tőle.
Újra körbenéz, hogy mit tehetnének vagy tehetne, de úgy tűnik, Alan nincs a helyzet magaslatán. Ezt bizonyítja Simon furcsa viselkedése is, aztán a következő megmozdulása még inkább. Simon váratlanul mozdul, Alan későn emeli a fegyverét, aztán a két alak hatalmas puffanással landol a padlón, hogy abba még a környező bútorok is beleremegnek tőle.
Talpra kecmereg Pandora mellett, de hiába akarna közbelépni és segíteni Simonnak, hiába lép közelebb kettőt, egyszerűen a két dulakodó annyira összegabalyodott, hogy képtelen arra, hogy segítsen az idősebb férfinak, így inkább Pandorát próbálja biztosabb helyre vinni, ki a fegyver hatóköréből, hogy még véletlenül se találja el újabb kósza lövés.
Ekkor érkezik a felmentő sereg, bár hogy valóban az-e, azt képtelen megmondani. Számára idegen férfi lép be az ajtón, bizalmatlan mosollyal az arcán, mögötte két másik emberrel.
- Mi a fasz... – na igen, nem épp a szép beszéd mintaképe, de annyira váratlanul éri az újabb három ember megjelenése, hogy nem igazán tud mit hozzáfűzni a dologhoz. Inkább csak átkarolja Pandorát és megpróbálja biztonságban tartani a lányt, bár eddig sem végzett túl jó munkát. Ezért picsán lesz rúgva, ha túlélik.
Vissza az elejére Go down
Pandora La'Morte
avatar
Oktatás

Avataron : Ashley Benson
Kor : 19

TémanyitásTárgy: Re: Utcák
Csüt. Május 31, 2018 5:33 pm
 



 




The night of terror


A nővéremmel többféle sportot is kipróbáltunk, viszont lévén hogy esetlenebb vagyok nála én igen kevésben leltem örömömet. Persze ő biztatott hogy igenis próbáljam ki például a sziklamászást, vadvízi evezést, vagy a bungee jumpingot. Salome kétségtelenül élvezte amikor elönti a szervezetét az adrenalin. Jelen helyzetben azt hiszem egy kicsit már értettem miért hajszolta ezt a fajta élvezetet.
Ahogy eldördült a lövés először fel sem fogtam, hogy mi történt valójában. Nem is a fájdalomérzet volt amiből először rájöttem hogy meglőttek, hanem a combomban beállt zsibbadás érzése, és a vér látványa, amely meglepően gyorsan kezdett távozni a szervezetemből.
- A francba... a jó büdös francba... - káromkodok magam elé motyogva, pedig én aztán elég ritkán teszek hasonlót, de hát azt hiszem, hogy ez a helyzet sem éppen hétköznapi. Valószínűleg enyhe sokkot kaphattam, mert csak Harper utasítására jut eszembe hogy most már az ő lábát ért lövés helyett a sajátomra kellene szorítani a kezeimet, ha nem akarom még jobban megszívni, és elájulni. Bár talán nem vesztek olyan gyorsan annyi vért. Persze az idő relatív lévén, hogy még senkinek nem sikerült rendőrt és mentőt hívni. Vagy ha igen hát nekünk még nem szóltak.
A következő pillanatban Simon egyetlen jól irányzott ugrással a földre dönti Alant és dulakodni kezdenek. Bár felvillan a gondolataim között, hogy meg kellene szerezni a fegyvert nem én vagyok az egyetlen. Harpernek ugyan lőtt sérülése van mégis elég fürgén mozdul a verekedők felé, de esélye sem nyílik megkaparintani a fegyvert, végül inkább csatlakozik hozzám, miután én is talpra kecmergek fél kézzel az egyik fotelbe kapaszkodva.
Váratlanul 3 férfi lép be a nappali ajtaján keresztül. Amikor felismerem az egyikükben Theres bátyját szó szerint majdnem összeroskadok a megkönnyebbüléstől, csak Harper karja, illetve a masszív fotel tartanak meg álló helyzetben.
- Ő Tess bátyja. - suttogom halkan Harpernek. Bár csak egyetlen egyszer találkoztunk és akkor is futólag mindig is jó arcmemóriám volt. A fellépése viszont és a nyugalom amely árad belőle, nos attól kiráz a hideg. Mint egy jól felépített álarc, amely pillanatokon belül robban.
- Tesst felrángatta egy másik az emeletre. - intek a lépcső felé, elvégre a húgáról van szó, és hamarosan úgyis előkerülne a kérdés. És nagyon reménykedek benne hogy odafent legalább Tess sértetlen.

Vissza az elejére Go down
Theresa Reyes
avatar
Törvényen kívüli

Avataron : Nina Dobrev
Kor : 29

TémanyitásTárgy: Re: Utcák
Szomb. Jún. 02, 2018 6:25 pm
 



 

*Nos nem csak lehetséges, hanem valóban elefántméretűre nőttek Theresa fülei, így sikerül egész pontosan felmérnie a lenti helyzetet. Az utolsó lövés után elmaradó fájdalomkiáltás és dulakodás felszűrődő tompa zajaiból nem nehéz kikövetkeztetni, hogy Miguel pajtásának szénája sem áll túl jól. Nyugodtan elrendezhetik a fenti helyzetet, nem kell mentőakciótól tartani Alan részéről. Persze jobb nem piszmogni, mert azért még nem tűnik lerendezettnek a lenti helyzet.*
- Egy, és ahogy hallom, nem igazán van a helyzet magaslatán.
*Válaszol Ryan-nek, aztán a következő lépésre koncentrál, így ugyan mintha újabb, váratlan hangok szűrődnének fel, de mivel hallja Salome hangját is, nem sikítás formájában, ezért egyelőre nem értékeli kritikusnak a lenti helyzetet, ezért most a hálóban való eseményekre koncentrál. Miguel egyelőre együttműködőnek tűnik – hogy a fenébe ne, mikor pisztolyt fognak rá -, de ahogy Tessnek folyamatosan azon pörgött az agya hasonló szituációban, hogy hogyan tudna szabadulni, feltételezi a férfi hasonlóképp agyalhat.*
- Térdeljen oda az ágy sarkához, kezeket a tarkóra!
* Leköveti Miguel mozgását és megtartja a pár lépés távolságot, erre kimondottan ügyel. Felszólítása ismét csak határozott, ahogy mosolya is az volt, mikor Ryan arról beszélt, milyen jól kitanította ő a lányt. Nos, valóban ilyen jó lövész Tess, az meg tulajdonképpen jelenleg mindegy, hogy ki tanította.*
- Az éjjeli szekrényen van az a gyönyörű lámpa, Ryan, kérlek kötözd hozzá az ágy lábához a kezeit a kábelével!
* Mikor Miguel elfoglalta az utasításának megfelelő helyét, Theresa úgy mozog, hogy szemben maradjanak egymással a szoba méretei által engedett pár lépés távolságra, így míg Ryan – hacsak nincs ellenvetése és/vagy jobb ötlete, szóval akárhogy is – megköti a másikat, tiszta legyen a célpont, ezzel biztosítja a műveletet. Ha meg nagyon ficánkolna Miguel, Ryan le is ütheti a lámpával.
Csak akkor folytatja, ha Miguel már meg van kötözve és Ryan is biztonságos távolban van tőle.*
- Be is tudjuk zárni, a kulcs benne van a zárban.
*Azt nem indítványozza külön, hogy lemenjenek, egyértelmű, hogy ez fog következni. Kilép cipőjéből, így gyorsabban, biztosbban és halkabban mozoghat. A fegyvert viszont továbbra is magabiztos kézzel tartja, Ryan láthatja, hogy tudja, hogyan kell fogni egy pisztolyt, akárhogy is, nem válna meg tőle. Így érzi egyelőre magát a körülményekhez képest biztonságban.*
Vissza az elejére Go down
Lullaby
avatar
Admin

Avataron : Lullaby
Kor : 168

TémanyitásTárgy: Re: Utcák
Kedd Jún. 05, 2018 10:38 pm
 



 



the night of terror

földszint

A dulakodást kezdeményező Simon a gyomorszáját éri az ellenfele csontos térde, aki Harper közeledésére erőt vesz a kétségbeesésétől és agresszívabban kezd kapálózásba. A két férfi görcsösen kapaszkodik össze, egyik megragadja azt, amit épp ér, a másik válaszreakciója, pedig az érintések egybőli megszakítása. Alan-nak nem marad ideje a pisztolyhasználatra, egyedül a markolatával ver isteneset a házigazda homlokára. A bőr felszakad, vére kiserken, egy pillanatra megakasztja a támadásban.
- Ti. Gyertek. Vissza. – megpróbálja kihasználni az alább hagyott lendületet a célzáshoz. A hátsó bejárat felől érkező hangokat és forrásaikat nem hallja meg. A szobában eredetileg tartózkodók kötik le a figyelmét és ingerültté válik abban a másodpercben, amikor újabbat rúg Simon-ba és ismeretlen alakok úsznak a perifériájába. Az ő érzékelése szerint a semmiből.
Háttal a földön, gondolkodás nélkül változtat a célpontján. Az automata csövének kereszttüzébe a hívatlan, beköszönő vendég, Zacarías kerül.. Kerülne.*

*Zacarías, kérlek dobj a következőre. Ha a dobás értéke 1 Alan képes célba venni - a fegyvert elsütni még nem. Ha 2, a fegyver még azelőtt elsül idegességében, hogy emberi találatot érhetne. Te választod meg helyileg hova fúródik a lövedék. Ha 3, 4, 5, 6 rajtad múlik a történet alakítása mire adódik lehetősége.

emelet

Miguel feszült figyelemmel mustrálja az erőviszonyokat megfordító Theresát. Lassan mozog, csak egy hajszállal gyorsabban, minthogy érezhetően rá kelljen szólni. Kijelölt helyének megnevezésekor a tekintetével a szoba elrendezését igyekszik feltérképezni a szeme sarkaiból. Fejét nem mozgatja. Nem kísérel meg hirtelen vagy feltűnő mozdulatot tenni. Az idegesség egész biztosan nem a fent zajlók miatt kaparja az oldalát. A lentről felszűrődő zajok vonnak bosszankodó grimaszt a pofájára. A kijelölt ágysarokhoz lépked, csendben ereszkedik lejjebb és valóban úgy fest együttműködőn áll a számára kedvezőtlen helyzethez.
Kivárja, míg Ryan kihúzza a konnektorból a lámpát és egészen közel megy hozzá, ráfog a csuklójára, hozzá hasonlóan helyezi lentebb a súlypontját a kötözés megvalósításának érdekében a háta mögött. Egész pontosan: a válla közelében.. A mozdulata hirtelen felállásnak indul, azzal a céllal, hogy közben hátra dőlve építse bele a vállát a férfi arcába vagy legalábbis kizökkentse az egyensúlyából.
Hiába áll vele szemben Theresa, láthatóan elég magabiztosan durálja magát neki a tervének annak fényében, hogy jelenleg nagyon közel van hozzá a másik „fogvatartója” és ha a belé eresztenének egy golyót fennáll a lehetősége, hogy amaz átmegy rajta, általa pedig mindketten sérülhetnek.*

*Ryan, kérlek dobj a következőkre. Első dobás: ha az érték 1 állkapcson koccint Miguel válla. Ha 2 vagy 3, akkor vállon talál el. A további értékeknél a tiéd a döntés joga, történetileg rád van bízva. Második dobás: ha páros stabilan talpon maradsz, ha páratlan elveszted az egyensúlyod.

*************

reagírási határidő: 2018. június 12., kedd (ha ki kell tolni nyugodtan szóljatok!)
reagsorrend: nincs



Leander :: Jackie :: Dwayne
Vissza az elejére Go down
Zacarías Reyes
avatar
Törvényen kívüli

Avataron : Gábor Nagypál
Kor : 38

TémanyitásTárgy: Re: Utcák
Szer. Jún. 06, 2018 12:11 pm
 



 

Rezzenéstelen arccal fogadom a lövést, elvégre nem ez az első és hétszentség hogy nem is az utolsó alkalom, hogy a fegyver rosszabbik végén állok. Egyébként sincs különösebb ok az aggodalomra, a Jóisten szeret engem és vigyáz rám - de azért az is segít, hogy jól láthatóan egy amatőrrel állok szemben. A golyó tönkretesz ugyan egy tükröt valahol a hátunk mögött dirib-darabra törve az egészet, mi viszont megússzuk sértetlenül. Én nem reagálok a dologra, inkább hagyom hogy más cselekedjen. Csak a tekintetem villan ide-oda, de arra jutok, hogy Rézit vagy alaposan eldugták, vagy az emeleten van. Esetleg a pincében.
Jesse fegyvere reflexből emelkedik és viszonozza a tüzet. Esélyem sincs megállítani és bár talán szórakoztató lenne tiszteletre tanítani ezeket a majmokat, eljátszadozni velük pár napig de igazából erre se időm, se türelmem nincs. A megtorlás gyors és pontos, és immár jogos önvédelemnek is nevezhető.
Rámosolygok a földön fekvőkre, aztán megszólalok.
- Theresát fent találom, ugye?
Választ sem várva elindulok a lépcső felé, de azért félig hátranézve még adok egy kéretlen jó tanácsot.
- Talán érdemes lenne hívni egy mentőt.
Már trappolnék is fel az emeletre, de megdermedek ahogy Jesse visszatart, és engem hátrébb tolva ő indul el felfelé, fegyverét maga előtt tartva. Egy pillanatra elönti az agyamat a szar, de nyugalmat parancsolok magamra - ő egy testőr, ezért fizetem, ez a dolga, nekem pedig meg kell végre tanulnom másra bízni a munkát. Így hát mögötte ballagok fel a lépcsőn, Walter pedig két lépéssel lemaradva követ minket felfelé.
Vissza az elejére Go down
Theresa Reyes
avatar
Törvényen kívüli

Avataron : Nina Dobrev
Kor : 29

TémanyitásTárgy: Re: Utcák
Hétf. Jún. 11, 2018 7:01 pm
 



 

*A lenti két újabb lövés a korábbi ismeretlen zajokkal nehezen értelmezhető Tess számára. Egészen pontosan fogalma sincs, mi a csuda folyhat odalent, hogy még mindig lövések hangzanak el. Ha a korábbiak valamilyen lefegyverzési kísérlet miatt is voltak, és bárhogy is sikerültek, akkor nem magyarázat a mostani lövésekre… vagy mégis?
Már épp javasolni akarná Ryan-nek, hogy a megkötözés után hívják a 911-et, csak utána induljanak lefelé, de nem marad ideje javasolni semmit. Még a kulcsra se tudja felhívni társa figyelmét, mivel a megkötözés nem alakul úgy, ahogy azt elképzelték, vagy ha Ryan nem is képzelte sehogy, akkor ahogy Tess képzelte.
Miguel nem várt olyan sokáig a kínálkozó alkalomra, hogy ellentámadásba lendüljön, mint ahogy ők vártak. Igazából inkább kialakította magának a helyzetet, amit Tess nem engedhet, hogy eszkalálódjon. Ha véletlen őrá vetné magát így rá Miguel, akkor esélye se lenne. Dulakodásról se beszélhetnének, simán ki tudná csavarni a kezéből a fegyvert… ezért is jár Ryanhez ugyebár edzésre. Szóval addig vannak csak valamennyire nyerő helyzetben, ha nála marad fegyver. Egyszóval, ártalmatlanítani kell Miguelt.
Nem ideálisak a körülmények, de ettől függetlenül biztos kézzel célozza meg Miguel jobb lábfejét. Ha ez sem higgasztaná le/nem találja el egyből, ami ilyen közelről elképzelhetetlen Tess tudásával és gyakorlatával… még ha nem is élő emberekre lövöldözött idáig. Na nem is elhunytakra lőtt idáig, mielőtt valaki félreértené. Nos tehát, ha szükséges bármilyen okból, akkor újra céloz, ismét lábfejre, pontosan azért, hogy Ryan-t nehogy szintén megsebesítse, és lő.*
Vissza az elejére Go down
Pandora La'Morte
avatar
Oktatás

Avataron : Ashley Benson
Kor : 19

TémanyitásTárgy: Re: Utcák
Kedd Jún. 12, 2018 2:18 pm
 



 




The night of terror


Ahogy Simon az Alan nevű fickóra veti magát és kezdetét veszi a dulakodás, egyre jobban aggódok, nemhogy az a fegyver még egyszer elsüljön. Persze azt hogy lelövettem magam csak saját magamnak köszönhetem meg, mindazonáltal jelenleg Simon a egyetlen teljesen sérülésmentes csapattársunk. A fejét ért ütésre és a vér látványára, igyekszem még inkább arrébb húzódni és valahogy kikerülni a közvetlen közelükből és a látóterükből egyaránt. Tess testvérének a felbukkanása pedig aztán tényleg mindannyiunkat meglepi.
Halk sikoly hagyja el az ajkaimat, amikor Alan Zacarías lábába ereszt egy golyót mindenféle előre látható jel nélkül. Mintha simán csak vaktában lövöldözne mindenre ami mozog. Csak a fejemet fordítom el amikor a Zacaríassal érkezett idegen férfi egyszerű válaszként kivonja végre az egyik túszejtőnket a forgalomból. Idelent ezzel a helyzet elsimult.
- Azt hiszem igaza van. - pillantok Harperre, majd némi nehézség árán ugyan de feltornázom magamat az egyik fotelbe. Egyik kezemet továbbra is a combomra szorítom, hogy így próbáljam elállítani a vérzést. Vagy legalább nem ennél is jobban összevérezni Simon nappaliját.
- Szerinted Tess és Ryan jól vannak? - pillantok aggódva a lépcső felé, ahol a ,,mentőcsapat" már felfelé igyekszik.
Vissza az elejére Go down
Ryan Woodrow
avatar
Oktatás

Avataron : Paul Wesley
Kor : 28

TémanyitásTárgy: Re: Utcák
Csüt. Jún. 14, 2018 11:52 am
 



 

Újabb lövés dördült...
De épp nem értem rá... vagyis, sorozatosan pillanatok hosszú sora óta sem értem még rá. Nekünk is megvolt a magunk gondja idefenn, a lentieknek is fel kell találniuk magukat... és csak remélhettem, hogy nekik sikerült... vagy fog sikerülni, és maximum bútorok sérültek csak a golyók által, és nem ők...
Miután a fickó elengedett, és én elléptem a közeléből, Tess-t közelítve meg, szakadt ingemmel nem törődtem, szemem a pasason tartottam. No meg a sarkából Tess-t is figyeltem azért. Jó lenne kiküszöbölni, hogy a hapsi ne vethesse rá magát egy elvetemült pillanatában... mert annak fix. hogy nem volna jó vége...
De talán erre nem fog sor kerülni... ha lenne annyi esze... jó lenne... mert akkor biztos hogy szarrá kellene vernem.
Miközben Miguel felemelte a kezeit, megkockáztattam egy teljes pillantást Theresa felé. Biccentettem egyet neki. Oké, tehát egy. És ugyanazon járt az eszünk. Reméltem... (reméltük), hogy a srácok lent elbírtak ketten/hárman egy betörővel. A létszámfölény biztosan előny lehet, úgyhogy már csak abban kell reménykednem, hogy nem valami kommandós nindzsa gorilla a társa emennek.
- Hát, Cimbora, hetek óta az első nyugis estémet basztad el, szóval... nem annyira vagyok nyugodt, mint szeretnék - válaszoltam az ürgének, és a lenti eseményeken malmozva fejben, Tess szavai a gondolataimat támasztották alá.
- Ja, én is ebben bízok - feleltem neki, s még épp időben visszaszívtam, hogy csak addig kell kihúznunk, míg ideérnek a tetves zsaruk... akik ebben a városban rohadtul ráérősen vonulnak ki túszdrámákhoz... És én még azt hittem, az otthoni rendőröknél nincsenek lassúbbak... de lehet, hogy a helyi erők verik a lécet... Vagy csak ennyivel szarabb kocsikkal járnak... passz... majd megkérdezem ha ideérnek még ma.
De ezt nem mondtam ki, mert emlékeztettem magam, hogy talán Miguel és társa meggyorsítanák az eseményeket, ha rájönnének, hogy úton vannak már a (remélt) megmentőink.
Tess egyelőre jól állta a sarat, és ezt örömmel láttam. Mozdulatai és szavai határozottak voltak, nem látszott hogy habozna, vagy kételkedne magában, szóval a lefegyverzett fickónak nem volt oka rá, hogy ne higgye el nekünk, lelőnénk, ha arra kerülne a sor.
Utasítás hangzott, és Miguel egyelőre engedelmeskedett. Én követtem Tess pillantását és szavai nyomán magam is beazonosítottam az említett lámpát.
- Nekem jó - bólintottam, bár én azt se bántam volna, ha alaposan fejbe vágjuk, és kész, de üsse kavics, kezdjük a megkötözéssel, és ha kell, még utána is fejbe lehet cseszni.
Odamasíroztam az említett eszközhöz, kirántottam a falból a dugót, és felkapva a lámpát, kitéptem a vezetéket abból is, s utóbbit megtartva, előbbit meg az ágyra hajítva, visszamentem hozzájuk. Bíztam benne, hogy Tess szemmel tartja a terepet, úgyhogy én magam lehajoltam Miguel-hez, hogy megkötözzem.
Abban bíztam, hogy nem idióta teljesen...
Tévedtem.
Mikor már ott voltam, hogy hátrahúztam a kezeit, és elkezdtem rájuk tekerni a kábelt, egyszer csak mozdult. Azt hittem elsőre, hogy fel akar állni, és nekilódulni Theresának, ám tévedtem, mert nem előre, hanem hátrafelé mozdult, és vállával megpróbált újfent megütni. Még épp időben kaptam el a fejem, de így is milliméterekkel kerülte el a válla a pofámat. Válaszul rálendültem, és egyik karom a nyaka köré vetve, fojtó szorításba ejtve őt, nehezedtem rá hátulról, és határozott mozdulattal igyekeztem letaszítani a földre ismét, de ellenállt a tetű, így csak akkor sikerült végül térdre lökni őt, amikor egy lövés dördülését követően, egy golyó került a baromjának a lábába... Na, erre már felbődült, és máris nem állt olyan stabilan. Végre újra térdelő helyzetbe került, és rajta voltam az ügyön, hogy úgy is tartsam.
Mindeközben épp csak annyira szorítva a nyakát, hogy alig, de még kapjon levegőt. Nem akartam, hogy elájuljon, csak azt, hogy ne ugráljon annyira. Ha Tess nem lő bele, valószínűleg kis idő múltán akkor is elgyengültek volna a lábai, de... őszinte leszek, nekem azért így jobban tetszett a dolog. Lehet, hogy nem vagyok rossz, de angyal se leszek már soha.
- Mi a jó büdös franc folyik itt, heh?! Tényleg meg akarsz dögleni?! - sziszegtem bele Miguel fülébe hevesen. - Láttuk a pofádat, mind ahányan vagyunk a házban, és elárulom, rohadt jó az arcmemóriám! A társad valszeg szarban van lent, és te se állsz jól idefent, a zsaruk pedig már rohadtul úton vannak ide, ha ki is verekeded magad most, szerinted meg tudsz ölni mindnyájunkat, és lelépni a környékről is, mielőtt ideérnek? Erősen kétlem! Szóval elég lesz már, te barom! Maradj veszteg! Viseld férfiként, hogy pofára estél! Fél lábon úgyis nehéz futni - vigyorogtam fel futólag Tess-re. Azért lássuk be, szép lövés volt, el ne felejtsem később mondani neki.
Lent ismét lövés dördült, amire felkaptam a fejem, és egy puffanást is hallani véltem... meg emberi hangokat... megjegyzem, ismeretlen hangok nagyrészt... De nem bonyolítottam túl az agyalást. Inkább újra nekiduráltam magam, hogy rátekerjem a lámpa egykori vezetékét Miguel kezére, hátha ezúttal célt is érek vele, és lemehetünk megnézni, mi a jó büdös franc folyik már odalent, és tulajdonképpen ki-kire is lövöldözik már ennyit...(?)
Vissza az elejére Go down
Harper Krevorien
avatar
Igazság- és hadügy

Avataron : Logan Lerman
Kor : 26

TémanyitásTárgy: Re: Utcák
Csüt. Jún. 14, 2018 3:34 pm
 



 




The night of terror


Gyorsan történik minden, még csak segíteni sem tud Simonnak, ehelyett inkább Pandorát viszi biztonságba, hogy még véletlenül se kerüljön újra a pisztoly kereszttüzébe.
Úgy tűnik, azonban a meglepetéssorozat nem ér véget, miután ezek ketten fetrengenek a földön és csak reménykedhetnek, hogy Simon nyer, váratlanul újabb alakok tűnnek fel a nappali ajtajában. Egy halál nyugodt, valószínűleg gazdag fazon, mellette két testőrféle alak pisztolyokkal a kezükben. Csodálkozva figyeli Zac kérdését és miután Alan lövése egy tükröt talál el, aztán válaszként meglövik a támadójukat, már inkább meg se nyikkan, csak nagyot sóhajt megkönnyebbülten.
Pandora elirányítja az embereket az emeletre, csak remélni meri, hogy Ryan és Tess jól vannak, bár már érkezik a felmentősereg, így talán egyedül is elintézik Miguelt.
Segít a lánynak leülni az egyik fotelbe, úgy lép hozzá közel, s mikor felnéz rá, próbál biztató mosolyt erőltetni az arcára.
– Most már biztosan rendben lesznek. De te hogy vagy? Hozzak neked valamit? – pillant kérdőn a lányra, de az adrenalin csökkenésével kezd erősödni a fájdalom a lábában. Ugye aki nem figyel magára és nem veszi tudomásul, hogy vérzik, az ne akarjon ugrálni semerre. Kissé kóválygó fejjel ellép Pandora mellől, hogy megnézze, Simon egyáltalán rendben van-e. Alanre nem fordít túl sok figyelmet azon kívül, hogy a kezéből kivett fegyvert szegezi a férfi irányába, hátha hősködni támad kedve már megint.
Így lépdel vissza Pandora mellé, viszont érzi, ha nem ül le, akkor bajok lesznek, ezért a karfára ül Pandorához, onnan figyeli a földön fekvőt és a lányt is.
Vissza az elejére Go down
Lullaby
avatar
Admin

Avataron : Lullaby
Kor : 168

TémanyitásTárgy: Re: Utcák
Szer. Jún. 27, 2018 11:57 pm
 



 



the night of terror

földszint:

A fejet ért ütéstől Simon megszédülten igyekszik négykézláb ereszkedve maradni. A hátrányos helyzetének tovább nem romlása érdekében. A soron következő rúgás elől épp csak annyira tud kitérni, hogy amaz a jobb combját éri nem a hasfalát vagy a célzott lágyékát. A gyorsan változó erőnléti viszonyok megfelelő lekövetése nem áll módjában a fájdalmas benyelés következtében. Alkarjára esve támaszkodik meg a támadó törzse mellett és összerezzen az elsőként eldördülő fegyver hallatán. Lélekjelenléte a Harper által leosztott saller jóvoltából élénkebb, mint előtte, így épp arra készülne gyomorszájon könyökölje viszontszívességből Alan-t, ha a második robaj nem akasztaná meg. Pontosabban az ok-okozati alapon történő test ernyedése az övé alatt..
Óriásit nyel és nem emeli fel a fejét, csak felpislog a három alakra, akiknek a megérkezését csak most realizálja igazán. A félelme szemmel láthatóan nem tűnt el. Nem alakult át a felmentőseregként érkezett fegyveresek láttán.
Alan keze hangos puffanással kísérve találkozik a padlózattal. A görcsös fogás miatt nem esik ki a kezéből az automata pisztoly. Megpihen a tenyerén.
- Van egy tartalék telefonom az éjjeli szekrényben az emeleten. - válaszol a házigazda a mentő szóba hozására. Az ötlet jó.. Lenne ennek fényében. Az onnan érkező dörrenés hamar visszaveti a megkönnyebbülését, a felállását is egy másodpercre. Ki tudja egyelőre milyenek a fenti erőviszonyok?
- Hozok valami ruhát a sebeitekhez. - a konyha felé jelez. Pár percen belül, pedig tiszta törölgetőkkel és ollóval a kezében, valamint egy kisebb elsősegélycsomaggal a hóna alatt tér vissza. Fertőtlenítő folyadék akad benne, laikusként nem hinné a jódos oldat ártana valamiféle nyomókötés felhelyezését megelőzően.

emelet:

Az ígért tizenkét perc. Még körülbelül három van belőle a rendőrök kiérkezéséig, akik úgy fest fordított helyzettel fognak szemben állni a házba belépve. A megkezdett hívás óta páli fordulatot vettek az események. A fegyvert viselő férfiból frissen avanzsálandó fogoly lett a saját játékában. Csendesen, kooperáló magatartással viseli. Látszólag azzal. A hozzá közeledést kivárja a hirtelen támadás lehetőségével együtt. A terve, mi szerint vállal üti ki Ryan-t nem sikerül és a hátrányos helyzete tovább romlik a gyors reflexek miatt. A nyakára szoruló alkart igyekszik lefejteni magáról, a körmével mar bele a bőrbe és ha tehetné, a fogait is belemélyesztené a húsba. Az elején gyorsan besült kísérletet tett rá.
Kitartóan próbál talpon maradni és ellenállni a fojtásnak. A jobbját felszabadítva nyúl hátra, kifejezetten a szemeket megcélozva, amikor lövés éri a lábát. A hangos kiáltása betölti a ház alsó szintjét is.
- Puta madre! – összeszorított fogai között talál erőt a káromkodás kipréselésére, mielőtt megadná magát. Nem bírja tartani a súlyát az éles fájdalomnak köszönhetően és a kevés oxigénnek, ami az agyába áramlik. Az obszcén kifejezés rutinból csúszott ki a száját.
Nem várja meg a nyakát szorító férfi monológjának végét. Sarokba van szorítva, de a figyelmén láthatóan még mindig kívül esik a beszéde. Tekintete mindvégig Theresán nyugszik.
- Geci.. Sokat.. Pofázol.. – az utolsót komoly koncentrálás és nehézség árán ejti ki. Biztosra vehető más nem fogja elhagyni a száját és ha nem lesz rövidesen elengedve eszméletét fogja veszíteni.

*************

reagírási határidő: 2018. július 7., szombat (záró mesélői vasárnap esedékes)
reagsorrend: nincs



Leander :: Jackie :: Dwayne
Vissza az elejére Go down
Zacarías Reyes
avatar
Törvényen kívüli

Avataron : Gábor Nagypál
Kor : 38

TémanyitásTárgy: Re: Utcák
Csüt. Jún. 28, 2018 9:04 pm
 



 

Jesse szemöldöke felszalad a homloka közepéig amikor meghalljuk a káromkodást, én pedig egy bólintással válaszolom meg a kérdést - ideje berúgni az ajtót, ami mögül hangok szűrődnek. A fa egy hangos reccsenéssel szétszakad, a testőr nyomában pedig én trappolok be türelmetlenül, telibe szarva az összes irányelvet amit az ember be szokott tartani azért, hogy ne veszítse el szó szerint is a fejét. De valahogy, talán a szentséges úristen  hatására, talán csak egy orbitális féletlen miatt de Theresa úgy tűnik, hogy... jól van. Pislogok kettőt, hogy leplezzem a zavaromat aztán egy műmosolyt erőltetek a pofámra.
- Látom nem kellett volna aggódnom...
Tapintani, vágni lehet a hangomban az idegességet, de egyúttal azt is, hogy megkönnyebbültem. Édes-drága-egyetlen húgom a jelek szerint még véletlenül sem tudja kinyíratni magát - persze ezt a véletlent később még alaposan meg fogom vizsgálni -, és a szentséges Szűz mária valamiért még mindig úgy gondolja, hogy a védelmére érdemesek a hozzá hasonló gyengeelméjűek. Ez is csak egy újabb olyan valami, amit soha életemben nem fogok felfogni. Ezt, meg a sült fagylalt tortát.
Idegesen sóhajtok egy nagyot, végigsimítok a hajamon, aztán Theresára szegezem a tekintetemet.
- Ha végeztél, talán ideje lenne rendet is tenni ebben a kuplerájban.
Ha Rézi rám figyel akkor ráhunyorítok egy pillanatra, aztán előásom a pisztolyomat, letörölgetem az ujjlenyomataimat és átadom a testőrömnek. Rajtam csak a golyóálló mellény marad, illetve a magabiztosság hogy nem eshet semmi bajom. Ugyan azt nem tudom hogy a Theresa kezében lévő fegyver kié és kinek a nevére van bejegyezve, de remélem hogy lesz annyi esze hogy ezt irgalmatlanul gyorsan kitalálja, rendezze, lehetőség szerint még azelőtt hogy megérkeznek a rend éber őrei. Ha a tárgyi bizonyítékok eltűnnek, minden más... kimagyarázható marad.
Persze nem lehet elmenni amellett hogy látványosan le se szarok senki mást ebben a szobában, de ez van - nekem csak Theresa fontos, mindenki más csak egy húsbáb, akit fel lehet használni, és akit félre lehet állítani.
Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom


TémanyitásTárgy: Re: Utcák
 



 

Vissza az elejére Go down
Utcák
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
4 / 5 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Seattleites :: Játéktér :: 
Seattle
 :: 
Város
 :: 
Belváros
-
Ugrás: