HomeHome  TaglistaTaglista  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  

Share|

Seattle-Tacoma Nemzetközi Repülőtér

Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2
Admin
avatar
Admin

Avataron : J. Falahee | J. Coleman | C. Wood
Kor : 168

TémanyitásTárgy: Seattle-Tacoma Nemzetközi Repülőtér
Vas. Márc. 13, 2016 4:50 pm
 



 

First topic message reminder :





A hozzászólást Admin összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Pént. Márc. 30, 2018 1:23 pm-kor.
Vissza az elejére Go down

Sigmund Gallagher Mallors
avatar
Egészségügy

Avataron : Kevin McKidd
Kor : 43

TémanyitásTárgy: Re: Seattle-Tacoma Nemzetközi Repülőtér
Szomb. Ápr. 15, 2017 11:12 am
 



 

:: to my little girl

Nehéz szívvel engedtem el a lányomat Európába. Volt az a részem, amelyik tudta, hogy erre van szüksége, de ettől függetlenül nagyon nem volt könnyű révennem arra magam, hogy bólintsak és engedékeny apaként megkönnyítsem a dolgát.
Bizonyos részletekhez ragaszkodtam. Meg kívántam ismerni a szörnyet srácot, akivel utazik; én akartam megvenni a jegyeiket, hogy a legjobb helyre foglaljak nekik oda és vissza is a repülőn helyet; s tudni szerettem volna minden napjuk alakulásáról, így kész tervvel kellett előállniuk arra vonatkozólag, hogy mikor és mit néznek meg a művészetek fellegvárában.
Nem vagyok idióta és naiv se. Sose voltam. Tudtam akkor is, amikor mindezt megköveteltem tőlük, hogy úgyse tartják majd be. De legalább nem volt nekik se olyan könnyed és szivárványos az elindulás. Eléggé dögöljön meg a más macskája effektus, de nem érdekelt. Amíg én a kefét eszem minden nap azt várva, hogy mikor kapok valami rossz hírt, addig ők is megérdemelnek ennyit.
A reptérre vezető út egész könnyedén telik, ha csak azt nem vesszük figyelembe, hogy a forgalom akkora, mint hat másik városban volna. Nevetséges egyébként, hogy itt csak akkor van dugó, ha sietnék valahová. Vagy csak akkor veszem észre, mert a mentőben általában nem az időre figyelek, hanem a betegekre.
Rácsapok a dudára, amikor előttem egy eszetlen olyat fékez a reptéri parkolóba bevezető szakaszom, hogy majdnem beléje szalad az egész sor. Dohogva szállok ki a kocsiból, lenyelem a merő undort, ami kikívánkozna belőlem és inkább mosolyt ragasztok a képemre. Hiszen nem akarom, hogy Sadie a morgós apját lássa meg először.
A jobbik képemet kívánom láttatni, de amikor meglátom a lányom bugyiszínű rózsaszín haját, kis híján dogok egy hátast. Olyannyira meglep, hogy még csak köszönés sem gurul elő belőlem. Makacsul hallgatok egy odaintés közben, összeszorítom a számat, mert félek, hogy artikulálatlan üvöltés és szitok szaladna ki rajta, s nem lenne a legjobb üdv itthon kincsem színezete.
Beszarás. Mégis hogy jutott eszébe az ilyesmi? Megfojtom ezt a kölyköt, hogyha megtudom, hogy az ő keze van a hajszínben..
- Sziasztok! - találom meg végül az egész normális hangomat. Lenyúlok a lányom csomagjának füléért.
- Jól utaztatok?


//Még mindig imádom a kódjaid //







Drive until you lose the road

Or break with the ones you've followed
Vissza az elejére Go down
Sarah Mallors
avatar
Oktatás

Avataron : • kat mcnamara • •
Kor : 19

TémanyitásTárgy: Re: Seattle-Tacoma Nemzetközi Repülőtér
Szomb. Ápr. 15, 2017 11:05 pm
 



 

•• to daddy ♥ ••

Látom rajta, amikor megpillant, hogy egy ideig még nem tudja hova tenni a dolgot, de azt hiszem jobb is mindkettőnknek, ha nem most kezd el megjegyzéseket tenni a hajamra. Meg amúgy is. Nem olyan nagy dolog ez. Hiszen tulajdonképpen két-három mosás után már búcsút inthetek a pink szín minden egyes nyomának, de pontosan ezért is szeretem annyira. Nem túl állandó. Kicsit változatos. Imádtam Párizst és, ha tehetném vissza sem jöttem volna, de sajnálatos módon be kell fejezni a sulit utána pedig csak még több kínszenvedés vár rám. Bár, ha valaki azt csinálja, tanulja amit szeretne nem lehet olyan kínszenvedés. De sok esetben a szakosodás még várat magára. Addig pedig valami általános szarsággal akarják megtömni a fejünket, amelyeknek a nagy részének úgy sem vesszük hasznát. Mindig valami úja tanulunk. Folyamatosan szűkül a kör, de addig valahogy elengedhetetlennek érzik azt, hogy mindenféle hülyeséggel megtömjék a fejünket. Még akkor is, ha nincs is rá igazán szükségünk a saját ágazatunkhoz. Mert miért ne.
- Remekül. A kérdés már csak az, hogy mikor megyünk vissza. - Hatalmas vigyor terül el az arcomon, amely szintén csak a boldogságomat tükrözi. Feltöltődtem teljes mértékben. Most már tényleg úgy érzem, hogy készen állok arra, hogy visszatérhessek a néha túlságosan is borúlátó életemhez.
- Na is legalább kiélvezted, hogy távol voltam? Hány nőt vittél haza? Vagy te mentél hozzájuk? Viszonylag logikusabb, mert akkor nem tudják hol laksz és így semmiképp sem tudnának téged zaklatni. - Néha már tényleg azt érzem, hogy apának túl kellene lépnie anyán. De ugyanakkor anya sem képes túllépni rajta, mert minden áldott alkalommal másik pasival megy el. Akik pedig bizonyos vonásokban kísértetiesen hasonlít apára. Mintha őt keresné, de még magának sem lenne hajlandó bevallani. Kellett ide ez a válás. Egyikük sincs túl igazából a másikon. Bár határozottan jobb lenne, ha már előrébb lépnének valamelyest, mert ez a helyzet nem a legnormálisabb állapot. Túlságosan közel billen az elfogadhatatlanhoz.  

Vissza az elejére Go down
Sigmund Gallagher Mallors
avatar
Egészségügy

Avataron : Kevin McKidd
Kor : 43

TémanyitásTárgy: Re: Seattle-Tacoma Nemzetközi Repülőtér
Hétf. Ápr. 17, 2017 12:15 pm
 



 

:: to my little girl


Nem illik arcba fintorogni az embernek a saját lányát, így nem is teszem. A hajáról alkotott epés véleményemmel együtt a gondterhelt sóhajomat is megtartom magamnak. Értem én, hogy már nem kislány, hogy lassan el kell engednem a kezét, de ettől még rettenetesen rosszul esik az, hogy tapasztalom: inkább menne egészen Európáig, semmint itt legyen a közelemben. Rendben van, hogy nem így mondja, de magamra veszem. És emiatt is az anyját okolom, ki mást?
- Az attól függ, hogy mi dolgotok ott. - a kijelentés tulajdonképpen kérdés is, s jobb, ha beszélek - ha másról beszélek - mert ha nem így teszem, akkor a végén még kipereg ajkaimon a "csak a holttestemen át", s az nem lenne épp szerencsés nyitány.
- Sarah! - szólok rá erélyességet oltva a fojtott megjegyzésbe. Nem a becenevén szólítom, nem véletlenül.
Egyébként se viselem jól, hogyha a nőügyeimbe avatkozik - kislány (na persze) még ő ahhoz, hogy bármilyen szinten a nemi élet szóba kerüljön nála, pláne a nemlétező enyém - de ha mégis teszi, nem egy nyikhaj szoknyapecér füle hallatára kéne tegye.
- Biztos vagyok benne, hogy Mattet nem érdekli mindez. Várjuk meg, amíg megérkeznek a szülei, s mi meg majd a kocsiban megbeszéljük ezt. - toldom meg magyarázattal azt, ami az előbb elég instant elfojtósra sikeredett. Nem vagyok én olyan rossz arc - minden csak viszonyítás kérdése - mint amennyire annak látszom. Próbálkozom tartani magunkat a normális család képéhez. Legalább remélem, hogy ezt értékeli a gyermekem.
- Mi tetszett a legjobban Párizsban? - teszek fel inkább egy kérdést, amivel talán tovább tudom lendíteni rólam azt a bizonyos szekeret, mielőtt kilapít. Nevetséges valahol, hogy egy tizenéves szorít sarokba, s késztet elgondolkozásra, de akárhogy is: így igaz. Szóval nem tudom, hogy mit várok jobban: Matt szüleinek ideérését és a lányomról való leválását vagy azt, hogy mire a kocsihoz érünk, Sadie elfelejtse az én ügyeimet froclizó érdeklődési körét.








Drive until you lose the road

Or break with the ones you've followed
Vissza az elejére Go down
Sarah Mallors
avatar
Oktatás

Avataron : • kat mcnamara • •
Kor : 19

TémanyitásTárgy: Re: Seattle-Tacoma Nemzetközi Repülőtér
Hétf. Ápr. 17, 2017 10:11 pm
 



 

•• to daddy ♥ ••

Tudom jól, hogy apának sem tetszik teljesen az új hajszínem, ami habár nem fog sokáig tartani, nekem annál nagyobb szerelmem. De hálás vagyok azért, amiért minden negatív dolgot lenyel magában, bár lehet, hogy otthon azért még megkapok egy-két gúnyos megjegyzést rá, mert hát valamilyen szinten azért elengedhetetlen. De legalább annak örülök, hogy nem Matt előtt akar beégetni. Akkor már véletlen rágurulnék a lábára, hogy érezze a törődést. Egyre felszabadultabbnak érzem magam a helyzetemmel kapcsolatban. Elfogadtam, hogy ki vagyok. Még akkor is, ha nem volt olyan könnyű, mint az elsőre gondolná valaki. Időre volt szükségem, de kinek nem? Felfordult az életem, de most már én magam is vele együtt fordultam. Alkalmazkodtam. Tehettem mást? Nem igazán. De bevallom, hogy élvezem az életemet és szerintem ez a legfontosabb dolog.
- Hát.. Párizs a szerelem városa.. Vajon mégis mi dolgunk lehetne ott? Tudod.. Egy kis romantika.. Egy kis ez meg az. - Szándékosan húzom az agyát és belül már könnyesre nevettem magam, mert pontosan tudom, hogy Matt-ről nem rí le, hogy velem egy csapatban játszik. Teljesen el tudom képzelni amúgy, hogy valamikor együtt újra elutazunk majd Párizsba és együtt fogunk pasikra vadászni. Ha arra van szükség, hogy szerezzünk neki valakit én még azt is bevállalom, hogy elkísérem egy meleg bárba. Hát nem tenné meg minden jó barát? Meg mellesleg ott nem akarna senki sem rám mászni. Ez legalább tuti biztos. Habár így sem sokan környékeznek meg, ha megpillantják a kétkerekű járgányomat. Azért viszont külön köszönet jár neki, hogy a fenekemet folyamatosan védelmezi a markoló parasztoktól.
- Ó, pedig hidd el.. Matt-től kaphatnál néhány igazán hasznos tippet, hogyan kell befűzni valakit. - Ha valaki szakértő a kapcsolatok terén, akkor ő az. Elég sokszor töltötte be a megfigyelő szerepét néhány kapcsolatban, hogy tudja miről beszél.
- Ha akarnék se tudnék kiemelni semmit sem, hogy a legjobban. Gyönyörű város. Még annyi minden van benne, amire nem volt időnk.. Úgyhogy, ha akarnék sem tudnék igazán válaszolni a kérdésre. - Ha lehetséges, akkor én biztosan beleszerettem a városba. Egyszerűen varázslatos és teljes mértékben magával ragadó.  

Vissza az elejére Go down
Sigmund Gallagher Mallors
avatar
Egészségügy

Avataron : Kevin McKidd
Kor : 43

TémanyitásTárgy: Re: Seattle-Tacoma Nemzetközi Repülőtér
Vas. Május 07, 2017 8:59 am
 



 

:: to my little girl

Örülök annak, hogy Sadiet felszabadultabbnak látom, hogy nem szomorú. A hajszínét mondjuk ettől még nagyon nehezen tudom lenyelni, de amit elvárok tőle, azt igyekszem magam is teljesíteni, s hát ez az, hogy ne a kölyök előtt tárgyaljuk ki a család belső dolgait. Ilyen például az én nemi életem - kincs, ami nincs - és az is, hogy a lányom hajszínétől konkrétan úgy tudnék üvölteni mérgemben, mint egy bőgőmajom.
- Ezt most meg se hallottam. - szűröm fogaim között. Nagyon komoly önuralomra van szükségem ahhoz, hogy itt helyben ne szaggassam cakkosra az egész világot. Tristan jut eszembe és az, amit Roseról és a pasizásról mondott annak idején, s hát be kell lássam, most fordult a kocka. Nem rajta röhögnék én, hanem ő röhögne rajtam. És ha kívülről szemlélném a helyzetet, akkor lenne is min, de így belülről ez több, mint frusztráló.
- Tehát akkor ti most együtt jártok? - célzok Mattre, természetesen. Nincs nekem melegradarom, nekem a férfi az férfi, a nézeteim pedig vaskalaposak még akkor is, hogyha egy olyan világban élek, ahol sok mindent láttam rá. És milyen faramuci már, hogy szinte vágyom arra, hogy most erre azt válaszolja, hogy igen, mert akkor egyrészt nem kell a lányomat cédának tartanom, másrészt nem kell azon aggódnom, hogy mikor bukkan fel egy francia macsó a küszöbömön az ő kis vörös - párdon, rózsaszín - románcát keresendő.
- Pont arra van szükségem, hogy egy kis taknyos korodbeli adjon nekem tanácsokat. - fújtatok dühödt bikaként.
- Remélem, hogyha ennyire ért a befűzéshez, akkor az óvszert is fel tudja húzni magának. Vagy rád hagyta netalán?
Oké, ez még tőlem is erős, pláne így a lányomnak címezve, tudom én. De olyan szinten elöntötte a szar lila köd az agyamat, hogy nehezemre esik egyáltalán bárhogyan gondolkodni, nem hogy logikusan.
- Arra van a kocsi. Köszönj szépen el a lovagodtól.
Nagyon remélem, hogy nem kell semmiféle búcsúcsóknak szemtanújaként funkcionálni. Kezdem érteni már azokat a férfiakat, akik puskát tartanak otthon. Lehet nekem is kéne rá engedélyt szerezni. Lőni amúgy is tudok, megtanultam a tengerentúlra utazás előtt. Szinte sajnálom, hogy le kellett adnom leszereléskor a katonai fegyverem.

//Bocsáss meg angyalom, apád egy kőkorszaki grumpy cat Very Happy//








Drive until you lose the road

Or break with the ones you've followed
Vissza az elejére Go down
Sarah Mallors
avatar
Oktatás

Avataron : • kat mcnamara • •
Kor : 19

TémanyitásTárgy: Re: Seattle-Tacoma Nemzetközi Repülőtér
Kedd Május 16, 2017 4:42 pm
 



 

•• to daddy ♥ ••

El sem tudom mondani, hogy mennyire szórakoztató a számomra, hogy húzhatom az apám agyát. Bár nem volt tervben ez az egész. Egyszerűen ő következtet valamilyen szinten erre. Bár az is lehet, hogy egyszerűen csak minden férfit-fiút fenyegetésként él meg, de hát én erről aztán igazán nem tehetek. Mondjuk szerintem minden apa ennyire védelmező és azt hiszem ez így is van rendjén. Mármint így legalább jót szórakozhatok magamban. Nem is sejti, hogy mi bújik meg a háttérben, de hát néha nem vagyunk hajlandóak meglátni a nyilvánvalót. Hogy húzom az agyát. Idővel azért majd összerakja. Vagy sem. Nekem mindaddig vicces marad, úgyhogy engem nem igazán zavar igazából..
- Együtt? Pff.. Dehogy.. Szabad vagyok, mint a kismadár. Így szeretek élni és nem kötöm le magam senkivel, ahogyan Mattheo is még keresi az igazit, ha jól tudom. - Legalábbis a múltkori tényállás szerint még nem volt senkije. Aztán meg, ha lenne remélem, hogy beszámolna nekem, mert igazából mindent megosztunk egymással. Nem olyan régen ismerkedtünk meg, de mégis úgy érzem, hogy régóta ismerem és olyan, mintha a nem létező tesóm lenne. Imádom, szeretem és ezen semmi nem változtathat.
Akaratlanul is nevetésben törtem ki is hátravetett fejjel kezdtem el nevetni és láttam Theo-n, hogy ő sem bírta benn tartani ezt már. Nem bírom.. Már szinte a könnyeim is kicsordultak apu megnyilvánulásán. Hát tényleg sikerült olyan területre lépnem, amelyre soha nem kellett volna betennem a lábam. Egek, mennyire szórakoztató. Pedig nem kellene, hogy az legyen. Csak túlságosan is élvezem.
- Ugyan kérlek, miért is használnánk mi olyat... - Legyintek egy szemforgatás keretében, majd letörlöm a könnyeimet a szemem sarkából. Ha eddig nem sokkoltam még eléggé, akkor most már biztosan. Bár így talán még a végén szegény Mattheo járja meg, de előbb gurulok én közéjük, mintsem apa hozzá tudjon érni egy ujjal is.
- Légy jó, majd beszélünk. - Azzal egyszerűen csak összekoccintjuk az öklünket és figyelem Theo távolban elenyésző alakját. Elég szapora léptekkel távozik ebből arra merek következtetni, hogy egy picit talán berezelt apától.   

Vissza az elejére Go down
Sigmund Gallagher Mallors
avatar
Egészségügy

Avataron : Kevin McKidd
Kor : 43

TémanyitásTárgy: Re: Seattle-Tacoma Nemzetközi Repülőtér
Hétf. Jún. 05, 2017 4:20 pm
 



 

:: to my little girl

Az a gond ezzel, hogy egyszerű vagyok, mint a faék. Amennyire a munkámban széleskörű a látásmódom, annyira nem az, hogyha magánéleti kérdések ütik fel a fejüket. A lányom ügye pedig pláne a homályos és egysíkúan elgondolt kategóriába esik nálam. Hogy a magamét ne is részletezzük inkább.
- Mi az, hogy "pff"? - csinálok idézőjelet a kezeimmel lányom laza elszólására. Lassan úgy érzem, hogyha nem lenne a koponyám csontja, akkor már kidurrant volna az agyam a világűrig legalább.
Minden önuralmamra szükségem van ahhoz, hogy ne feszítsem keresztre a kölyköt azt hallva, amiket Sarah mond róla. Egy részem megnyugszik mondjuk, hogy a pasi úgy tűnik nem a lányom fickója, de egy másik több okból kifolyólag felháborodik. Egyrészt milyen trógernek nem elég jó a lányom ahhoz, hogy az igazi legyen? Másrészt pedig ha nincsenek együtt, s csak lefeküdtek egymással - mert alap, hogy erre gondolok, s nem tudom elengedni a gondolatot, legyen ez bármennyire is gáz - akkor a szeretője Sadie és ez még sokkal rosszabb annál, mintha a barátnője lenne. Minél többet agyalok ezen, annál rémesebben hangzik az egész.
Attól sem lesz semmi sem sokkal jobb, hogy kinevetnek. Egy normális férfinek itt eszébe jutna azért, hogy talán csak szórakoznak vele, de bennem fel sem merül. Eddigre már túlságosan elönti a harctéri ideg az agyamat.
- Azt hittem, hogy ennél felelősségteljesebbre neveltelek. De bizonyára anyád áldásos tevékenysége vetette fel a fejét ebben a kérdésben is. - morgom az orrom alatt, borostás képemre pedig letörölhetetlenül kiül a csalódott düh.
Az elköszönés módját azért valamilyen szinten pozitívnak fogom fel, de ebben a helyzetben már nem merek levonni következtetéseket. Némán segítem be a lányomat a kocsiba, s amíg a széket összecsukom, hogy a csomagtartóba férjen, megpróbálom kissé lehűteni magam. Így némiképp nyugdtabban, hidegebb fejjel ülök be Sadie mellé, s ösztökélem indulásra a masinát.
- És akkor most kezdjük elölről. Így, hogy nincs itt a pasi, nem kell menőnek látszanod és vagánykodni a faterral való szemtelenkedéseddel. Lefeküdtél vele vagy sem? És ha igen, védekeztetek egyáltalán? Komolyan, Sarah! Tudom, hogy lassan kész nő leszel, megemésztem, nincs ezzel probléma. De ha aktív nemi életet kívánsz élni, előtte meg kellene látogatni egy nőgyógyászt. Nem feltétlenül Joëlt, de ha benne bízol, lehet ő is. A Virginia Masonben ő a legjobb.. Kérlek szépen, légy őszinte velem.


[/quote]






Drive until you lose the road

Or break with the ones you've followed
Vissza az elejére Go down
Sarah Mallors
avatar
Oktatás

Avataron : • kat mcnamara • •
Kor : 19

TémanyitásTárgy: Re: Seattle-Tacoma Nemzetközi Repülőtér
Kedd Júl. 11, 2017 1:56 am
 



 

•• to daddy ♥ ••

Nem is tudom, hogy miért kezdtem bele ebbe az egészbe. Az igazság az, hogy nem is igazán számít. Szórakoztató húzni apának az agyát még akkor is, ha tudom, hogy valahol érzékelnem kellene a határt, amelyre már nem szabad átlépnem. Bár nincs Theo homlokára tetoválva, hogy nem érdeklődik irántam ettől függetlenül nem lenne szabad ítélkezni felette. Persze minden apa félti a lányát, de előfordul, hogy nem is sejtik, hogy máshol kellene keresgélni a fenyegetést. Mármint én őszintén kíváncsi lennék arra, hogy mégis mit szólna apa ahhoz, hogyha mondjuk másik irányba nézelődnék. Akkor is ennyire féltene, vagy az már nem számítana? Fogalmam nincs, de egyszer minden kiderül. Csak ne kelljen megejteni semmilyen komoly beszélgetést erről, mert kifutok a világból. Épp elég tájékozott vagyok én magam ahhoz, hogy még apa is megpróbáljon egy kis világosságot csempészni a sötét gondolataim közé.
Látom rajta, hogyha ez így folytatódik akkor egyszerűen fel fog robbanni. Talán tényleg közel kerültem volna ahhoz a bizonyos határhoz, amit nem szabadna nekem feszegetni? Hát lehet. Még a végén baja esik, mert annyira felpumpálja magát a semmin. Mert nem tettem semmit. Nem vagyok az a típus, aki szétrakja a lábait bárkinek, vagy bármi ilyesmi. A fejemre még nem estem azért ekkorát, hogy gyökerestül megváltozzon a világnézetem.
- Anya is csak azért szórakozik, mert figyelemre vágyik. Eleinte pedig minden pasi megadja ezt addig a pontig, míg meg nem kapta amiért jött... - Nem mondhatnám, hogy anya újdonsült kapcsolatai olyan sikeresek lennének. Általában két-három alkalomnál nem tart tovább, akkor meg már könnyedén megtörténhet bármi. Egy túlfűtött pillanat.. Bármi lehetséges.
A kocsiig teljesen némán tesszük meg az utat, habár benne még mindig ott van egy rakás nevetés elraktározva. Az egyszer biztos, hogy ezt a pillanatot és apa arcát sosem fogom elfelejteni. Nincs azaz emlék, ami ezt felülmúlhatná. Azonban, mikor a kocsit elindítja ismételten felhozza a témát és nem tehetek róla, de felnevetek. Ezek szerint igen csak meggyőzőek voltunk. Ugyanakkor nem éppen ez az a téma, amit komolyabban apával akarok megvitatni.
- Nem, nem feküdtem le vele. Soha nem is fogok. Nem mondhatnám, hogy én vagyok az esete. - Még a végén arra kezd el kalandozni, hogy én próbálkozok, mint valami rossz ribanc, de neki egy fittyingért se kellenék. Vagy, ha fizetnének értem se. - Arról van szó, hogy ő meleg apa. Ha nem lenne még nyilvánvaló.  

Vissza az elejére Go down
Sigmund Gallagher Mallors
avatar
Egészségügy

Avataron : Kevin McKidd
Kor : 43

TémanyitásTárgy: Re: Seattle-Tacoma Nemzetközi Repülőtér
Szomb. Júl. 22, 2017 3:45 pm
 



 

:: to my little girl

Értem én. Vicces dolog húzni az ember apjának az agyát, tudnám is mennyire szórakoztató, ha valaha mertem volna ilyesmit megengedni magamnak a saját apámmal szemben. Józanul. Úgy soha. Mr. Mallors nem arról volt híres, hogy kifejezetten jó ember lenne, s lám, meg is lett a következménye annak, amikor az ő agresszív jelleme, s az én alkoholmámorom találkoztak egymással. Azért nem hallok rendesen a bal fülemre, s azért kell mindig úgy forduljak, hogy a hang irányában legyek, amennyire lehetséges.
- Amiért jött? - elkerekednek a szemeim. - Azt gondoltam, hogy ennél több tartás van anyádban. De úgy tűnik ennyi év alatt sikerült rendesen félreismernem őt.
Nem az a fajta nő volt, aki csak úgy széttette a lábait akárkinek egy-egy randi után. Tiszteltem azért, mert már kamaszként sem volt olyan, mint a kortársai, s később, mikor már csak elméletben lehetett a tartást osztani, hisz asszony volt, s anya, akkor is úgy nyilatkozott, ahogy élt korábban. Ehhez képest amit most hallok? Ég és föld az egész.
- Egyáltalán boldog? - fogalmazódik meg bennem a kérdés, mely ki is szalad a számon anélkül, hogy különösebben átgondolnám.
Semmi közöm hozzá, de.. nem tűnik el a múlt csak úgy. Szeretem őt, ha nem is úgy, ahogy annak idején, de ettől még törődöm vele. És kívánom, hogy boldog legyen, még akkor is, ha szerintem ő olyan fajta, aki képtelen erre, mert örökké elégedetlenkedik.
- Hogy micsoda? Nem, nem volt egyértelmű, cseppet sem. - nyelem félre krehálva a nyálamat. - Azért ezt jó tudni. - vakarom meg vörös üstökömet, s megengedek magamnak egy megkönnyebbült kaccanást.
- És van, akinek az esete vagy? - lovagolok tovább ezen a témán, mert bár kínos - nekem az, mindenképp - de ha már Sadie lehetőséget teremtett rá, úgy vélem itt az ideje ennek a beszélgetésnek a hazafelé úton.







Drive until you lose the road

Or break with the ones you've followed
Vissza az elejére Go down
Sarah Mallors
avatar
Oktatás

Avataron : • kat mcnamara • •
Kor : 19

TémanyitásTárgy: Re: Seattle-Tacoma Nemzetközi Repülőtér
Kedd Szept. 05, 2017 12:29 pm
 



 

•• to daddy ♥️ ••

Rendkívül szórakoztató volt a számomra, hogy ennyire húzhattam apának az agyát. Valahogy felszabadító volt. Tudom, hogy neki koránt sem volt ilyen élvezetes ez az egész helyzet, de ez nem azt jelenti, hogy én nem szórakoztam jól. Persze megértem, hogy az ő helyében én sem venném olyan könnyedén a dolgot, de én nem tudtam kihagyni ezt a lehetőséget. Valahogy átlagosnak éreztem magam azzal, hogy egy kicsit lázadhatok a rózsaszín fürtjeimmel vagy azzal, hogy egy kicsit szívom a vérét, mert mégis miért is ne. Újra kezdtem jól érezni magam a bőrömben és azt hiszem pontosan ez az út az, amit nekem végig kell járnom.
- Boldog akar lenni. De ez legtöbbször ajtócsapkodásban ér véget, mert valami gyökérrel hozza össze a sors. - Nem mondom azt, hogy anya hibája lenne, hogy bedől mindenkinek, de azért neki sem kellene ennyire naivnak lennie. Csak keresi a boldogságát, amit elveszített. Egy férfit, aki ténylegesen érdeklődik iránta és nem csak kihasználja. Mindig úgy gondolja, hogy tanul a hibájából és nem engedi, hogy újra megbántsák, de aztán jön egy újabb pofára esés, amire egyáltalán nem számított. De nem mondhatom, hogy ne éreznék együtt vele, hiszen az édesanyámról van szó. Szeretném megóvni mindentől, de nem tehetem és azt hiszem nem is igazán az én dolgom lenne.
- Utoljára, amikor őszintén boldognak láttam az akkor volt, mikor még nem akartatok minden egyes pillanatban egymás torkának esni. - De úgy gondolom még ez is jobb. Hogy egymás torkának akarnak esni. Azt jelenti, hogy törődnek egymással. Nem engedhetik el egymást olyan könnyedén, hiszen már megvolt az életük. Én vagyok az életüknek a konstans emlékeztetője. Valami, amit nem lehet egy csettintéssel megszüntetni.
- Ha lenne is, akkor sem kötném feltétlenül az orrodra. - Nem kívánok vele belemenni ebbe a beszélgetésbe. Igazából sem most sem máskor nem kívánok ilyeneket megvitatni vele, mert lehet, hogy szeretem, de azért az életemnek megvan a magam része, ami privát és, habár én előszeretettel mászok bele az övébe ez nem azt jelenti, hogy neki is lehet. Bár én sem úszkálok az információkban, ami a szerelmi életét jelenti, de nem is zavar. Csak annyit akarok tudni, hogyha legalább anya nem is, ő legalább megtalálja, amitől boldog. Még akkor is, ha ez néha leginkább a munkája.  


nehari, hogy eddig tartott.  
Vissza az elejére Go down
Sigmund Gallagher Mallors
avatar
Egészségügy

Avataron : Kevin McKidd
Kor : 43

TémanyitásTárgy: Re: Seattle-Tacoma Nemzetközi Repülőtér
Vas. Szept. 17, 2017 7:50 pm
 



 

Nincs azzal semmi baj, hogyha az emberen a lánya szórakozik, de amikor ettől egy csapásra megannyi ősz hajszálam kezd el sorakozni kinövésre várván a fejbőröm alatt, az egy kicsit azért bosszantó. Mindegy, hát van nekem önuralmam, fel nem robbanok, de azért messze van a jelen helyzetünk - akármilyen felhozott témát érintsünk - részemről a komfortostól.
- Ha annyira akart volna, akkor még mindig egy család lennénk, s velünk akarta volna rendbe hozni a közös életét. Cseppet se tudom szánni amiatt, mert nem sikerül találnia egy pasit, aki szeszélyes igényeinek megfelelő. - morranok fel. Nem igaz, amit mondok, mert sajnálom Katet olyan szinten, hogy tényleg megérdemli a boldogságot, de az is tény, hogy még mindig szálka a szememben ez az egész válás, amit nem én kezdeményeztem, s aminek okait száz meg száz százalékban az én nyakamba varrta, mégsem érzem azokat a magaméinak.
- És te minden ilyen gyökeret - használom a lányom szavait a hallottakra - ismersz anyád életéből, vagy vannak előtted titkai?
Semmi közöm ahhoz egyébként, hogy a volt feleségem kivel randevúzik, de valahol azért mégis cseszegeti a csőrömet és nem tudok leszállni a témáról.
- Édesem, az elég régen volt. Már idejét sem tudom, hogy mikor viselkedtünk egymással civilizált emberekként. - sóhajomba nem kevés bűntudat vegyül. Részese vagyok annak, hogy ez a házasság a tönk szélére futott és bár mint férfit kevésbé zavarna, de mint apát sokkalta inkább. Mert egy gyerek csak boldog házasságban nőhet fel gondtalan. S mi ezt nem adtuk meg Sadienek. Legalábbis nem túl soká.
- Ugye tudod, hogy ezzel most nem altattad el a gyanakvásomat, kisasszony? - vonom fel a szemöldököm. Hát szépen vagyunk, jól megkaptam. Nem mondom, hogy nem jogos, mert az, de azért na. Rosszul tud esni a tudomásulvétele annak, hogy a lányom majdnem felnőtt nő, s mint ilyen már nem osztja velem meg az összes titkait.
- Azért remélem, hogy bízol bennem annyira, hogy ezt megtedd. - teszem még hozzá - Pár perc és otthon vagyunk. Mit ennél? Rendeljünk pizzát, kínait vagy másra vágysz?

//Semmi baj, a lényeg hogy írtál //






Drive until you lose the road

Or break with the ones you've followed
Vissza az elejére Go down
Admin
avatar
Admin

Avataron : J. Falahee | J. Coleman | C. Wood
Kor : 168

TémanyitásTárgy: Re: Seattle-Tacoma Nemzetközi Repülőtér
Vas. Dec. 24, 2017 8:26 pm
 



 





játék vége






Leander :: Jackie :: Dwayne
Vissza az elejére Go down
Zacarías Reyes
avatar
Törvényen kívüli

Avataron : Gábor Nagypál
Kor : 38

TémanyitásTárgy: Re: Seattle-Tacoma Nemzetközi Repülőtér
Hétf. Márc. 19, 2018 7:25 pm
 



 

A kerekek a szokásosnál is keményebben csapódnak a betonnak, én pedig felébredek és zavartan körbenézek. Csak a Jóisten tudja hogy mikor aludtam el, de kizárásos alapon ez az utolsó állomásunk - Seattle. Kinézek az első osztály ablakán - bah, első osztály... mint az állatok! -, és megállapítom hogy ez a hely sem lesz a kedvencem. De ez most egy fontos munka. Pár pislogással próbálom eltüntetni az álmot a szememből, és figyelem ahogy lassít a gép és lassan közelítünk a terminál felé.
- Na hugi, itt vagyunk. Remélem ezt akartad... - nevetek fel, hiszen igazi hulladék idő van, lóg az eső lába és ránézésre is elég hideg van. Még mindig nem értem hogy Theresa miért ragaszkodott annyira ehhez az úthoz, de a repülőút alatt elérte hogy már ne is érdekeljen különösebben. Elvárom, hogy elvégezze amit vállalt, méghozzá kifogástalan minőségben. Ha közben még valahogy azt is meg tudja oldani, hogy ne kapjak tőle idegösszeroppanást, az már csak hab lesz a tortán. Megdörzsölöm a borostás pofámat, aztán két rántással igyekszem megigazítani a zakómat is.
- Ismered a szabályokat. Semmi feltűnés, semmi ugrálás. Megnézzük a hotelt első körben, és kipihenjük magunkat. A többi pedig majd alakul.
Na nem mintha nem lennének konkrét terveim, de pihenés és egy tisztességes kaja nélkül nem megyek sehova. Arról nem is beszélve, hogy az is sokat elmond majd az itteni állapotokról, hogy ki és mikor keres majd meg. Unottan előásom az okostelefonomat, de csak a szokásos értesítéket látom rajta... aztán előásom a másikat - a különleges Blackberryt -, de egyelőre ott sincs aktivitás. Elhúzom a számat, aztán újra kibámulok az ablakon. Lassan beparkolunk a helyünkre.
Vissza az elejére Go down
Theresa Reyes
avatar
Törvényen kívüli

Avataron : Nina Dobrev
Kor : 29

TémanyitásTárgy: Re: Seattle-Tacoma Nemzetközi Repülőtér
Hétf. Márc. 19, 2018 8:37 pm
 



 

*Az utat elvileg olvasással töltötte, de gyakorlatilag csak ölében feküdt a könyve, míg ő hol az ablakon bámult ki, hol a sűrűn szedett sorokon futott végig a tekintete, anélkül hogy a szavak értelmét felfogta volna. És nem azért, mert angol nyelven íródott a regény. Nincs problémája az angollal, ezért is lehet ugyebár itt a gépen, és perceken belül itt Seattle-ben. A terve csiszolgatásával foglalkozott. Nem az üzleti terve csiszolgatásán, bőven lesz ideje elvégezni a munkát, alaposan felkészült otthon. A nagy betűs Tervét kezdte meg kidolgozni, de jelen állapotban ez most még leginkább csak az „ábrándozás” kategóiát merítette ki, ami alapvetően nem jellemző Tess-re. Talán ezért is élvezte annyira. Zac hangja persze kirángatja már-már emelkedett hangulatából, felszabadult mosolyával viszont nem tud mit kezdeni. És nem is akar.*
- Pontosan ezt.
*Válaszolja őszintén és meglehetősen szűkszavúan. Sőt, bátyja nem is tudja, mennyi értelemben igaz Tess számára. Pontosabban, mennyi értelemben szeretné Tess, hogy igaz legyen. Itt lenni Seattle-ben egy dolog, de itt is maradni már egy másik dolog lesz.*
- Tudom-tudom.
*Már majdnem az is kicsúszott a száján kissé pökhendien, hogy ő bizony már nem kezdő. Ez egyrészt valahol igaz (Zac szemszögéből ez persze valahol viszont biztos nem lenne igaz), ugyanakkor jó lesz most bátyja kedvében járni, így inkább csak ő is határozott mozdulatokkal elkezd bepakolni válltáskájába, nehogy rá kelljen várni.
A turbulenciák és a kissé erőteljes landolás meg se kottyant a lánynak, de a csigalassú parkolás és leginkább a kötelező várakozás a biztonsági öv kioldásának engedélyezésére sokkal inkább nehezére esik, mikor már úgy menne. Fogalma sincs miért van úgy besózva, a gépről való leszállással még ugyanúgy bátyjához a kartellhez van kötve.
Csak kialszik a jelzőlámpa végre fejük felett és Tess azzal a lendülettel pattan fel, pedig egyébként szereti megvárni, míg eloszlik a tömeg. Nem mintha itt szó szerint tömeggel lennének körülvéve. Nem rohan az ajtóhoz azért, szigorúan Zac-hez igazítja mozdulatait, addig nem indul, míg bátyja nem indul el. Ekkor persze kihasználja, hogy egy gyors mozdulattal megigazítsa bátyja zakójának gallérját, ami kissé begyűrődött. Saját kabátja galérját is megigazítja a biztonság kedvéért, aminek kivitelezése közben visszafordul kissé, pillantása pedig pont az ülésére téved.*
- Hoppá, az ülésemen maradt a fülhallgatóm, ó, a francba. Mindjárt jövök, fél perc és utolérlek.
*Nem szétszórt típus, egyáltalán mázli, hogy észrevette a dolgot. Mivel meglehetősen alapos, így nem kell huszonhatszor ellenőriznie, hogy mindene megvan-e. Most sem tette, csak visszapillantott a világoskék ülésére és meglátta ott virítani a fehéren tekeredő vezetéket. S ugyan megengedhet magának még másik két vadonatúj fülhallgatót is akár, de hát úgy nevelték, hogy nem szabad pazarolni. Így aztán visszaverekszi magát az üléséig, ami kimerül kábé két "bocsi" és egy "elnézést" elmormolásában, na meg három hasbehúzásban és csak mikor diadalittasan felmarkolja a fülhallgatót, billan be neki, hogy ezzel a kis malőrrel nem elképzelhetetlen, hogy kissé felhúzza Zac-et. Már ha nem éri időben utol a terminálban.*
Vissza az elejére Go down
Zacarías Reyes
avatar
Törvényen kívüli

Avataron : Gábor Nagypál
Kor : 38

TémanyitásTárgy: Re: Seattle-Tacoma Nemzetközi Repülőtér
Hétf. Márc. 19, 2018 9:00 pm
 



 

Csak a szemem villan meg a gallérigazításra - nembírjakibazmeg, nem bírja ki! -, de aztán inkább visszanyelem a dühömet. Én is végigsimítok még az átok galléron még egyszer, hogy enyém legyen az utolsó szó, aztán csak a fejemmel biccentek az ajtó irányába. Amint Theresa hátat fordul és elindul, lassan fújom ki a levegőt, és igyekszem megnyugtatni magatm. Fogalmam sincs hogy hogyan csinálja, de a legapróbb dolgokkal is képes másodpercek alatt kikészíteni. Persze alig lépünk kettőt, de már vissza is fordul valami ott hagyott cuccért, én pedig liluló fejjel viharzok ki a gépből, egy pillantást sem pazarolva az amúgy szemrevaló és kedves utaskísérőkre. Végigcsattogok a folyosón, át egy újabb ellenőrzésen aztán végre megállok és kifújom magam, és elkezdem fixírozni a szállítószalagot, hátha feltűnik a mi motyónk is.
Én persze nem hoztam sok mindent, minden megvehető pénzért ami kell... ellenben Theresával, aki mintha az egész ruhatárát bepakolta volna. Erővel próbálom lehűteni magam, és inkább az előttem álló dolgokra igyekszem koncentrálni. Nevek, helyek, üzletek, összegek kavarognak a fejemben, és ez biztosan csak a töredéke annak ami itt zajlik. Bambán bámulok hát magam elé, miközben összefont karokkal állok és figyelem ahogy elhalad előttem a sok kisebb-nagyobb csomag - persze a miénk sehol.
Újra ellenőrzöm a telefonjaimat, és meglepve tapasztalom hogy egy érdekesebb üzenet is jött. Semmi különös, csak egy név, egy hely - valahol Tacomában. Grimaszolok egyet, most hallok erről először, de a forrás megbízható, így elrakom későbbre, az elintézendők közé. Egyelőre csak egy forró fürdőre, meg egy tisztességes étkezésre vágyom, arra viszont nagyon.
Tovább várok a szalag mellett, és néha hátrapillantok, hogy hol a francban kódorog már Theresa.
Vissza az elejére Go down
Theresa Reyes
avatar
Törvényen kívüli

Avataron : Nina Dobrev
Kor : 29

TémanyitásTárgy: Re: Seattle-Tacoma Nemzetközi Repülőtér
Szer. Márc. 21, 2018 3:05 pm
 



 

*Gyorsan feltekeri a fülhallgató vezetékét és elrejti táskája mélyében meglapuló zsebbe telefonja mellé. Már menet közben húzza vissza táskája cipzárját, de így is majdnem utolsóként köszön el a kedves stewardessektől. Megszaporázza lépteit, és nem csak azért, hogy mielőbb utolérje Zac-et. At átszivárgó hideg, ugyan csak pár méterről van szó, de azért mégis kellemetlenül  érinti a gép kellemes melegéhez szokott lányt. Nem is beszélve az otthoni sokkal lágyabb időjárásról.
Persze a gépből kipillantva romantikusnak tűntek a nagy szürke esőfellegek, kint majd a saját bőrén tapasztalva a nyirkos huzatot, már messze nem lesz olyan kiváló élmény. Ezzel tisztában van Tess és igazából egy cseppet se bánja. Ahogy bátyja kérdezte is, ő pont ezt akarta. Ez valami egészen más lesz.
A folyosó után kiszélesedik a tér, azonban jóval nagyobb tömeg hömpölyög, ráadásul már mindkét irányba, nem is beszélve a bőröndökkel lecövekelő s így kisebb szigeteket alkotó utasokról, akik talán még jobban akadályozzák a rendkívül sietni vágyó lányt. Érzése szerint kényelmes, mégis csinos öltözéke, vagyis tejeskávé szín nadrága és fehér blúza, átmeneti kabátja és bokacsizmája, kissé kuszább összhatást nyújt, mire megérkezik Zac mellé.*
- Helló! *Hívja fel magára a figyelmet, ami feltehetően teljesen felesleges. Elvégre ha már alig karnyújtásnyira megállt a másiktól, az meglehetősen figyelemfelkeltő. Ki más állna bele a bátyja magánszférájába, ha nem a kedves hugi?* - Fú, te, hogy mennyit szöszmötöltek előttem egy családdal az ellenőrzésen. Megint rossz sorba álltam be, de csak ide értem.
*Végigpillant magán, de igazából ruhája teljesen rendben van, haja kócolódott össze, ahogy kerülgette az embereket nagy sietségében, hogy behozza az ellenőrzési ponton elvesztegetett időt.*
- Még nem voltak a csomagjaink?
*Kérdi a nyilvánvalót, hiszen nincs Zac előtt egy fia bőrönd se.*
- Sokadik kör megy már? *Nincsen zsúfolásig a szállítószalag, ebből saccol a lány, hogy sok táskát már levettek, talán már ment is egy teljes kört némelyik csomag.* - Remélem nem keverték el a bőröndjeinket.. mondjuk ha képesek voltak lefelejteni az enyémet a gépről, akkor mindenkinek szemüveg kell…
*Gyakorol vigyorogva némi öniróniát, tisztában van bőröndje gigantikus méretével. Szerencsére mindig is szerette a divatot, így nem kellett külön magyarázkodnia, miért is űríti ki majdnem teljesen gardrobe-ját.*
Vissza az elejére Go down
Zacarías Reyes
avatar
Törvényen kívüli

Avataron : Gábor Nagypál
Kor : 38

TémanyitásTárgy: Re: Seattle-Tacoma Nemzetközi Repülőtér
Szer. Márc. 21, 2018 8:31 pm
 



 

Összerezzenek, ahogy bámulom a szalagot és várom a csomagjainkat.
- Nem nagyon érdekel mi tartott fel. Idegen helyen vagyunk, idegen emberek között, ráadásul egy reptéren, ahol mindig figyel valaki. Ne kóricálj el, nem vagy már gyerek. Ha majd megmelegedtünk kicsit és megszoktuk a placcot, akkor már azt csinálsz amit akarsz.
Csak arra reagálok amit fontosnak tartok, de a hangom egy fokkal hidegebbre és érzelemmentesebbre sikerül mint szeretném, de ez valószínűleg csak a fáradtság hatása. Sóhajtok, megmasszírozom az orrnyergem, és megerőltetem magam, a családi béke kedvéért.
- Bocs. Fáradt vagyok. Szedjük össze a szarjainkat, és húzzunk innen a francba. A tököm tele van már az utazással, ki kell pihennem magam. A szobáink a Hyatt Hotelben vannak, de hisz úgyis tudod. Te ajánlottad.
Mondjuk nem egészen értettem hogy miért épp oda megyünk és Theresa miért ragaszkodott hozzá foggal-körömmel, de itt és most már nem is izgat különösebben.
A pofázmányom aztán kisimul amikor feltűnnek végre a bőröndjeink a szalagon, én pedig egy hirtelen jött jófejségi roham következtében úgy döntök, hogy a nagyobbakat, nehezebbeket - az övéit - fogom meg, ő pedig gurulhat az én kisebb motyómmal, és így talán nem fog annyira csúnyán nézni. Akárhogy is, de végre talán sikerül elindulni... és már csak azt remélem hogy odakint találunk egy kellően méretes taxit.
Vissza az elejére Go down
Theresa Reyes
avatar
Törvényen kívüli

Avataron : Nina Dobrev
Kor : 29

TémanyitásTárgy: Re: Seattle-Tacoma Nemzetközi Repülőtér
Szer. Ápr. 04, 2018 8:14 pm
 



 

*Nem szól vissza semmit, pedig a nyelve hegyén tolul jópár csípős válasz. A szemeit forgatja csak meg, azt úgyse látja Zac, maximum a legközelebbi oszlop fém felületén visszatükröződő arcképét, de az meg nem elég éles, hogy pontosan látni lehessen a szemeit. Csak az tartja vissza, hogy elhatározta még a gépen, hogy nem húzza feleslegesen Zac idegeit… khm, egészen pontosan egyáltalán nem fogja cincálni bátyja idegeit. Aztán már nem is esik annyira nehezére nem kiakadni, elvégre megkapta a kisebb bőröndöket. Ugyan szeret(ne) független lenni, de ez nem összeegyeztethetetlen azzal, hogy elfogadja az udvarias gesztusokat, mint most ezt is.*
- Köszi!
*Hangjában már nyoma sincs korábbi majdnem-sértődöttségének. Egy nagyon kicsit persze az is segített végső soron, hogy be kellett látnia, hogy bátyjának igaza van. Ők nem egyszerű turisták és/vagy üzletemberek, így körültekintőbbnek kell lenniük. Nem is vacakol, elindul, amint Zac is megindul, de közben figyelmesen olvassa az útbaigazító táblákat, láthatóan keres valamit. Hamar meg is találja a 4. sorszámmal jelölt átkötő folyosóra mutató táblát. *
- Vágjunk át a másik terminál felé, ezt a 4-es átjárót javasolták, gyere, ott kényelmesebben fogunk tudni taxit fogni.
*Ha nem ellenkezik Zac... vagy talán már a beleegyezése előtt kicsivel elindul a folyosó felé. Persze, hogy utánanézett az utazás szervezésekor az ilyen apróságoknak is. És lám, milyen jól jön szervezési mániája, lerövidítheti a taxivadászatot, így fáradt testvére hamarabb pihenhet meg. Vagyis plusz pont a láthatatlan gyűtjőfüzetébe... már ha bejön a tipp. Nagy levegőt vesz hát, amint a forgóajtó egyik cikkébe belépnek, hogy alig pár lépés múltán már kint is találják magukat.*
- Jó hát, nincs húsz taxi, de tumultus sincs legalább.
*Konstatálja mikor kiérnek a terminál elé a taxikhoz. Az biztos, hogy itt nem fognak a sarkukra taposni, hogy elhappolják előlük bármelyik kocsit. Négy autó áll előttük, az összes többi a másik kijáratnál a tolongó érkező utasokért áll sorba – ahogy azt megírták, mindenki ment ugye a másik után és így mindenki a főkijáraton ért ki. Ráhagyja a döntést Zac-re, neki édes mindegy melyik sofőr viszi őket.*
Vissza az elejére Go down
Zacarías Reyes
avatar
Törvényen kívüli

Avataron : Gábor Nagypál
Kor : 38

TémanyitásTárgy: Re: Seattle-Tacoma Nemzetközi Repülőtér
Csüt. Ápr. 05, 2018 8:21 pm
 



 

Vállat vonok, nekem aztán édesmindegy hogy melyik kijárat és melyik taxi.
- Ahogy gondolod. De nem hiszem hogy sokáig kéne keresgélni. Ez Ámerika, minden szarra van külön ember.
Kuncogok halkan, kicsit sajátos véleményem van a kapitalizmusról és annak eredményeiről. Akárhogy is, elkezdem cígölni a csurig pakolt, hatalmas bőröndöket, és némi kanyargás, caplatás és visszafogott szitkozódás után már kis is jutunk az épületből.
- TAXIIII!
Üvöltöm el magam, és már ugrik is egy pocakos fickó hogy segítsen bepakolni. Elvigyorodom, és még arra is futja a jókedvemből hogy kinyissam Theresának az ajtót, és megvárjam amíg becsomagolja magát a hátsó ülésre. Melléhuppanok, és bemondom a címet.
- Grand Hyatt hotel, a Pineon...
Ahogy elindul velünk a taxi, egyszerűen csak kibámulok az ablakon. Odakint csak egy tipikus amerikai várost látok, idegen kultúrát, egy újabb... helyet. Kicsit sem nyűgöz le a tisztaság és a rendezettség, és cseppet sem vonz az amit mutat magából. A rendezett felszín alatt ez is csak ugyanolyan, mint a többi. Mocskos, korrupt, és velejéig rohadt. Az amerikai álomnak már rég nem az aminek az emberek gondolják... de épp ez az ami miatt mi olyan jól keresünk ezen a dicsőséges országon. Elmosolyodom, elvégre valahol végtelenül vicces hogy épp a világ legjobb helye változott ilyenné. Oldalra fordulok, és végigmérem Theresát, ahogy ő is kibámul az ablakon, talán csak még a szája is nyitva van, és egy pillanatra - csak egyre - elönt a feltétlen testvéri szeretet. Aztán visszazökkenek a való életbe. Mint mindig.
- Ma este kipihenjük magunkat, szóval szabad program van. De nem szeretném ha eltűnnél a szemem elől. Sok dolgunk lesz, és fel kell rá készülnünk...
Próbálok gondoskodó hangot megütni. Remélem sikerül.
Vissza az elejére Go down
Theresa Reyes
avatar
Törvényen kívüli

Avataron : Nina Dobrev
Kor : 29

TémanyitásTárgy: Re: Seattle-Tacoma Nemzetközi Repülőtér
Csüt. Ápr. 05, 2018 9:35 pm
 



 

*Jó, hát így is lehet taxit fogni. Nem valami szofisztikált megoldás, de hatásos. Lám-lám, a „hintójuk” rögtön elő is áll. Szerencsére jó nagy csomagtartóval rendelkezik a kocsi, így elnyeli az óriás bőröndöket és Zac kisebb csomagját is probléma nélkül.*
- Köszi!
*Köszöni meg lelkesen az újabb udvarias gesztust, miközben rögtön átcsusszan a sofőr mögötti ülésre, hogy bátyja is be tudjon ülni mellé, anélkül, hogy körbe kéne kerülnie a fél kocsit. Így gyorsabb. No meg, így biztosan kényelmesebb is lesz neki, legalábbis Tess szerint. Az ekkora körfogatú hassal rendelkező sofőr mögött általában kisebb hely marad az utasnak és hát Tess formás lábai nem túl hosszúak, lévén az egész nő nem megy égimeszelő.
Míg kiérnek a reptéri épületek közül, most először ránéz telefonjára, mostanra már megtalálta a megfelelő szolgáltatót és csatlakozott is a hálózatra a telefon, de az emailekkel nem foglalkozik egyelőre, hanem egy rövid üzenetet kezd pötyögni.*
- Írok anyának, hogy szerencsésen landoltunk…
*Mormogja, tisztában van vele, hogy aztán még a szállodából is írhat egyet, hogy oda is megérkeztek szerencsésen. De muszáj, ha nem akarja, hogy anyjuk elkezdje hívogatni őket. Még nagyjából öt percet saccol az első hívásig, de azt nem akarja megvárni. Tess sose értette, hogy az ő életvitelük mellett, miért ezen az egy dolgon pörög Signora Reyes, hogy az ilyen utaknál megérkeztek-e. Na mindegy.
Aztán ölébe ejti telefonját és a mellettük elsuhanó tájat figyeli. Egyre hevesebben ver a szíve, lelkesültsége feltehetően arcára is kiül, de nem bánja. Gondolatban új otthonát üdvözli és elmormol egy imát, hogy új otthona ugyanolyan lelkesen fogadja őt, ahogy ő maga megérkezett és amennyire le szeretne itt telepedni.
Rengeteget tanulmányozta a várost, így egészen jól be tudja lőni, hogy merre járnak. Tágra nyílt szemekkel csodálja élőben is az utcákat és tereket, talán még levegőt is kissé elnyíló ajkain keresztül veszi - fránya megfázás, ennek is most kellett kijönnie rajta! -, miközben gyerekesen azt találgatja magában, hogy vajon hol fog majd vajon lakni egyszer.*
- Jó, rendben.
*Mikor bekanyarodnak a szálloda elé, sóhajt egy nagyot és nem túl nagy lelkesedéssel ugyan, de visszarángatja magát a földre. Még sokat kell dolgoznia, mielőtt beköltözhetne valamelyik rózsaágyással ellátott házba.*
- Ki se teszem a lábamat a szállodából, de lehet, lemegyek úszni egyet, túl sokat ültem egész nap. Jól esne egy kis mozgás. Neked nincs kedved lejönni velem?
*Kicsomagolást is tervez, de feltételezhetően még így se tudna nyugodtan elaludni, túlságosan hozzászokott a rendszeres testmozgáshoz és most ez a sok izgalom. A taxi kifizetését bátyjára bízza, ő maga túlontúl elfoglalt a repdeső örömének kordában tartásával, végre megérkezett!*
Vissza az elejére Go down
Zacarías Reyes
avatar
Törvényen kívüli

Avataron : Gábor Nagypál
Kor : 38

TémanyitásTárgy: Re: Seattle-Tacoma Nemzetközi Repülőtér
Vas. Ápr. 08, 2018 7:14 pm
 



 

Biccentek egyet.
- Az valóban jó ötlet. Édesanya sosem bírja telefon nélkül. Jó lenne ha nem zaklatna minket. Sőt, ha lehet akkor főleg te beszélj vele amíg itt vagyunk. Nekem azt hiszem nem tenne jót... Kizökkent.
Elmosolyodok udvariasan, tízből tizenegyszer balhézok össze a saját anyámmal. De ez nem is csoda, egy felnőtt, sikeres "üzlet"embert lehet hogy talán már nem kéne folyamatosan nevelni. Legalábbis az én véleményem szerint... és épp itt van a nézetkülönbség kettőnk között. Akármennyire is szeretem, néha elfogy a cérna, és olyankor idő kell amíg lehiggadok. Ilyen figyelemelterelést pedig nem engedhetek meg magamnak.
- Oké, ahogy gondolod. Én egy tusolás és valami kaja után már el is teszem magam holnapra, menj csak egyedül. De azért remélem tudod majd kezelni ha valami helyi hülyének megtetszel... Ami a holnapot illeti, egyelőre elég laza a napirend, először körbenézünk a belvárosban, meglátogatunk egy-két helyet, és holnap este találkozom az itteni kapcsolattartónkkal. Ez a megbeszélés... opcionális számodra. Jöhetsz, de szigorúan irodai ügyekről lesz szó, nem biztos hogy ez számodra érdekes.
Próbálok udvariasan fogalmazni mint általában, de azt is tudom hogy Theresa pontosan tudja hogy miről van szó. És azt is, hogy néha, tényleg csak néha emberek tűnnek el vagy halnak meg az ilyen megbeszéléseken. A döntést mindenesetre rábízom, különösebb titkolózásnak jelenleg nincs értelme.
Zökken egy nagyot a taxi, a sofőr szitkozódik, én pedig hidegen elmosolyodom. Lassítunk és megérkezünk a hotel elé, én pedig úriember módjára bőséges borravalót adok amikor fizetek. Elvégre egyszer sem próbált meg szóba elegyedi velünk a sofőr, és ezt kimondottan értékelem.
- Megjöttünk.
Foglalom össze a nyilvánvalót, aztán kikászálódok a kocsiból.
Vissza az elejére Go down
Admin
avatar
Admin

Avataron : J. Falahee | J. Coleman | C. Wood
Kor : 168

TémanyitásTárgy: Re: Seattle-Tacoma Nemzetközi Repülőtér
Vas. Ápr. 08, 2018 11:08 pm
 



 





játék vége






Leander :: Jackie :: Dwayne
Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom


TémanyitásTárgy: Re: Seattle-Tacoma Nemzetközi Repülőtér
 



 

Vissza az elejére Go down
Seattle-Tacoma Nemzetközi Repülőtér
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
2 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Seattleites :: Játéktér :: 
Seattle
 :: 
Külterület
-
Ugrás: