New Orleans

Talán hatalmas hiba volt ez részemről, de egyszerűen képtelen voltam most azzal foglalkozni, hogy mekkora önzés részemről elhallgatni Richard létezését. Most nem akartam rágondolni, csak saját magamra, és Maxre, valamint kiélvezni a pillanatot, ami nekünk adatott. Az pedig, hogy ennek később mennyire fogom meginni a levét, a jövő zenéje volt. Ugyan volt bennem némi félsz amiatt, hogy majd mindent elrontok csupán azzal, hogy utólag árulom ezt el, de majd akkor meg fogjuk oldani valahogy. A kimagyarázás kevés lenne, de bíztam abban, hogy esetleg lesz esélyünk valami igazira, együtt.
Csókomba legalább annyi szenvedélyt próbáltam vinni, mint amekkora a testemet ostromolta. Finom harapásai csak felkorbácsolták bennem a vágyat iránta, így a csók fojtotta kuncogással húzódtam még közelebb simulva, ahogy a fenekembe markolt. Ám épp csak megéreztem a belőle áradó vonzó hőt, már fordított is meg. Én pedig engedelmesen hátráltam el, és ültem fel a jakuzzi szélére, hogy aztán élvezzem a testemen végigszaladó ujjak bizsergető érintését. Ez pedig csak tovább fokozódott, ahogy elérte a bugyim vékony anyagát.
Ajkamba harapva nyögtem fel, önkéntelen reakció volt ez részemről. Szemeimet félig lehunytam, próbáltam nem túlzottan kapkodni a levegőt, de nem voltam valami sikeres benne.
- Max… - suttogtam alig hallhatóan, szinte már elfúlóan. Fejemet hátrabillentettem, ahogy a hajamnál fogva húzta meg, míg ujjaim a kezére fonódtak, arra szorítottam rá enyhén, minden egyes olyan pillanatban, amikor sikerült magasabbra tornáznia bennem az élvezet érzetét, közelebb lökdösve a beteljesüléshez. Egész testemben vibráltam, és lassacskán kezdett eluralkodni rajtam a türelmetlenség, holott nagyon is imponált, hogy ekkora figyelmet szentelt nekem. Lábaim még nagyobb terpeszbe nyíltak hát, hogy több helyet adhassak neki, csípőm pedig bele-belemozdult az ő dörzsölgető, felfedező simításaiba. Én magam is dörgölőztem hozzá, ezzel sürgetve tovább kényeztetésre. Ugyanezen okból fakadóan túrtam bele rövid hajába is, hogy még közelebb érezhessem magamhoz.
Halk kis sikoly kúszott ki elnyíló ajkaim közül, amikor végül sikeresen beférkőzött a bugyim alá is. Ujjaim már-már kétségbeesetten markoltak a vállába, mintha kapaszkodóra lenne szükségem, míg kéklő tekintetem elsötétült a vágytól, ahogy felpillantottam rá. Nyilván már ő is érezte, hogy mennyire sikerült feltüzelnie, és hogy ne maradjak adósa, tétován nyúltam a rajta maradt alsó után. Le akartam húzni róla, méghozzá most azonnal, és a saját testemet fedő ruhadarabokat is roppant bosszantónak találtam.
- Vedd le… - kérleltem elfúló hangon, kicsit felemelkedve a jakuzzi széléről, hogy megkönnyítsem valamelyest a dolgát, már ha engedett a követelésemnek. Amennyiben igen, és én felállhattam, úgy kihasználtam a lendületet, hogy megszabadítsam a textiltől őt is. Ujjaim lopva simultak rá a keménységre, míg ajkaim a mellkasán kalandoztak el, aztán fel a nyakára, a lüktető érre.

Alig vártam, hogy megszabadítson a fehérneműtől, amit már annyira feleslegesnek éreztem. Mintha börtönben tartott volna, de amint könnyedén lecsúszott rólam az átnedvesedett anyag, máris felszabadultabb lettem, és csak még vágyakozóbb minden egyes érintésre. Ahogy megéreztem a kioldódó melltartót, már bújtam is ki belőle, amennyire képes voltam az adott helyzetben. Bimbóim fájdalmasan meredeztek, áhítozva az újabb érintésre, ami nem is váratott sokáig magára.
Úgy simultam bele az érintésbe, mint egy engedelmes alattvaló. Egyáltalán nem bántam, hogy nem én voltam a dominánsabb fél, mert én valahogy mindig is azt szerettem, ha egy férfi tud uralni, tud hatni rám. Hogy ezt finoman, vagy határozottabban tette, már csupán részletkérdés volt. Annyi bizonyos, hogy nem vagyok törékeny virágszál, így Max közelségét csak még türelmetlenebbül áhítottam.
- Harapd meg! – nyögtem elfúló hangon, ahogy ajkai a bimbó köré zárultak. Fejem hátrabillent, szemeimet szorosan hunytam be, noha nagyon szerettem volna minden egyes pillanatot látni. Egyszerre viszont nem voltam képes mindenre, így csak elnyíló ajkaim között kapkodtam szaporán levegő után, hogy időnként néhány fojtott nyögés is kicsusszanjon onnan. Ujjaim kissé talán durvábban túrtak bele a hajába, mint szerettem volna, de nem voltam képes teljesen koordinálni minden mozdulatom intenzitását.
Egész testemben remegtem meg, ahogy megéreztem az ujjait belém csúszni. Először egyiket, majd a másikat is, én pedig automatikusan mozdultam bele minden egyes érintésbe. Csípőm a kezéhez dörgölőzött, még mélyebbre engedve kényeztető ujjait, míg körmeim a karjába, a vállaiba vájtak, ahogy igyekeztem valamiféle kapaszkodót keresni a fenekestül felforduló világomban. Csak ő volt az egyetlen biztos pont, mintha valamelyest a külvilág is megszűnt volna létezni, és csak a szapora lélegzeteink maradtak, és a testemet beborító fájdalmas vágyakozás, a kielégülés után. Próbáltam őt közelebb húzni magamhoz, tenyerem a gerince mentén siklott végig cirógatóan, hogy aztán rekedt nevetéssel a fenekébe markolva rántsam kicsit közelebb.
Két lábammal köré próbáltam fonódni, ha engedte, míg ujjaim hátulról finoman csúsztak előre. Körmeim enyhén karistolva ismerkedtek a hasán feszülő izmokkal, időnként lopva pillantottam fel az arcába, hogy magam is meggyőződjek róla, ez tényleg a valóság. Kezem végül automatikusan talált rá ismét a felém meredező férfiasságára, hogy ujjaim végül szorosan fonódjanak rá. Lassan ismerkedve kezdtem ingerelni, élvezve a hatást, amit kiváltottam belőle. Fogaim ajkamba vájtak, ahogy le sem vettem róla tekintetem, próbáltam magamba inni minden egyes pillanatot. Ha lehetséges egyáltalán, a látványnak és a hathatós közreműködésének köszönhetően csak még nagyobb nedvességet észlelhetett, és a bennem lüktető vágyat, ami lassan, de biztosan közeledett a kielégülés felé.
Kifulladva fogtam rá végül a csuklójára, így kérve némi pihenőt, és egyúttal lehetőséget is arra, hogy én is adjak neki valami. Én nem vagyok önző típus, szerettem éppen annyira adni is, mint kapni. Ajkaim kutatóan simítottak a hasán, egyre lentebb kalandozva a csípője irányába, hogy aztán a kezemben tartott férfiasságát úgy irányítsam, hogy nyelvemmel épphogy hozzáérhessek. Csakis annyira, hogy kicsit az őrület határára rugdossam vele. Gonosz kis mosoly szaladt arcomra, ahogy aztán ajkaim közé csúsztattam. Nem teljesen, de annyira mindenképpen, hogy nyelvem ingerlő játékba kezdhessen a lüktető erek mentén.

Nem éreztem zavarónak, sem pedig sürgetőnek, amikor a kényeztetése közepette a hajamba túrt. Más talán zokon vette volna, de én csak annak tudtam be, hogy tetszik neki, amit csinálok, és ezzel próbál tovább biztatni. Nem is maradtam hát adósa, nyelvem hol gyorsabban, hol lassabban simított végig az ágaskodó férfiasságán, míg ujjaim könnyedén cirógatták végig a combja belső oldalát, fel egészen a lábai találkozásáig. Enyhén fogtam rá csupán, finoman masszírozgatva, míg ajkaim továbbra sem pihentek.
Hol erősebben szívtam meg, hol hagytam egy kis pihenőt neki, hogy aztán nyelvem játékához ujjaim is kapcsolódjanak. Nem hagytam túl sok pihenőt neki, egészen az őrület határáig akartam űzni, aminek a peremén végül mégis megálltam. Szándékosan nem engedtem, hogy megkönnyebbüljön, de mivel kifáradtam egy kicsit, így végül nem kínoztam tovább. Helyette felemelkedtem, hogy két tenyeremmel a mellkasán támaszkodjak meg, ajkaimat pedig forró csókra nyújtsam.
Ha nem gátolt meg benne, akkor mit sem törődve a közénk feszülő keménységgel, egész testemmel odasimultam hozzá. Szívem a szívével együtt lüktettet, míg ajkaimon hívogatóan nyíltak szét, szenvedélyes táncba hívva az övéit. Ujjaim az arcán időztek el, aztán a barna tincsek közé túrtak, úgy húztam magamhoz még közelebb, és közelebb. Nem akartam egyetlen centimétert sem kihagyni testének felfedezéséből, és arra sem adtam esélyt, hogy távolság alakuljon ki közöttünk.
Nyakába csimpaszkodva vontam magammal, egészen a jakuzzi széléig, hogy ott felüljek és ezzel együtt őt is közelebb húzzam magamhoz. Nem eresztettem, még akkor sem, mikor férfiassága az ölemnek feszült. Némán kérlelő tekintettel pillantottam fel az arcába, de még nem rántottam annyira közel, hogy belém is hatoljon. Inkább csak finom játszadozással ingereltem tovább, időnként hozzáérve, hadd érezze a nedvességet, amit ő hívott elő.
- Max… - súgtam teljesen átszellemülve az egyetlen nevet, ami jelenleg a fejemben keringett. Richard úgy kitörlődött a gondolataim közül, mintha soha nem is létezett volna, pedig eleinte vele terveztem valami egészen hasonló estét. Ha őszinte akartam lenni magamhoz, akkor egyáltalán nem bántam, hogy végül másképp alakultak a dolgok. Azt, hogy Max végül megtette azt a lépést, amit valószínűleg én sohasem mertem volna, azt is megkockáztatva, hogy valami nagyon jóról maradok így le. Nos, a sors végül úgy intézte, hogy megtapasztaljam, milyenek azok az ajkak, amikre már olyan sokszor sikerült mosolyt csalnom, a rosszabb napokon is.
Enyhén emeltem meg csupán a csípőmet, ezzel adva meg az engedélyt, hogy könnyedén belém hatolhasson, hacsak nem tervezett más „merényletet” ellenem. Lélegzetvételeim szaporábbak lettek, ahogyan a pulzusom is az egekbe szökött, de nem bántam. Azt sem, hogy lángolt az egész bőröm, hogy egyszerre voltam libabőrös és forró a vágytól. Csak az járt a fejemben, hogy minél előbb enyhüléshez jusson mind a kettőnk. Az, hogy az a megzabolázhatatlan kéj, ami ott lappangott a bőröm alatt, most kitörjön, és a testem tökéletes egységet alkotva, egyszerre mozduljon Max testével.

Kár lenne tagadni, hogy mennyire élveztem a helyzetet. Azt, hogy ekkora hatással voltam egy férfira. Ráadásul nem is akármilyen férfira, hanem arra, aki nagyon is tetszett nekem, akihez titkon vonzódtam talán már hónapok óta. Ám ezt még most is nehezemre esett bevallani magamnak, ráadásul ostobaság ugyan, de még mindig volt bennem egy aprócska rossz érzés Richard miatt, holott azt sem érdemelte volna meg, hogy szemen köpjem.
A finom paskolásra fojtott nevetés volt a válasz, ahogy belekuncogtam a csókba. Testem ívben feszült neki Max testének, teljesen hozzápréselve magam. Minden egyes pillanatot megragadtam, amikor teljesen odasimulhattam hozzá. Izgatóan hatott rám, vonzott a közelsége, és nem is akartam úgy tenni, mintha nem így lenne. Hívogatóan húztam hát magammal, nem volt kedvem tovább odázni a beteljesülés pillanatát. Ugyan még húzta egy kicsit az időt, amivel halk, kéjes nyögéseket csalt elő belőlem, de szerencsére nem túl sokáig ingerelt már olyan őrjítően, és az én ügyeskedésem is megtette a hatását.
Abban a pillanatban, ahogy végre megéreztem őt, torkomból fojtott nyögés tört fel, ajkaim könnyedén nyíltak el, levegő után kapva. Szemeimet félig lehunytam, és hagytam, hogy hátra húzza a fejemet. Talán magától is megbillent volna, de a hathatós közreműködésének hála esélyem sem volt ellenkezni. Ujjaim vadul túrtak a barna tincsekbe, enyhén rámarkolva azokra, hogy úgy húzzam közelebb magamhoz Max ingerlő ajkait, finoman karcoló fogait.
Testemmel úgy játszhatott, akár egy hangszeren. Minden egyes mozdulatra reagáltam, csípőm pedig készségesen simult bele a mozdulataiba, rásegítve azokra egy kicsit. Az enyhén feszülő érzéssel már abszolút nem foglalkoztam, inkább izgatott, semmint fájdalmat okozott volna, valahányszor egyre mélyebbre és mélyebbre hatolt belém. Olyannyira sikerült felkorbácsolnia bennem a vágyat, hogy mit sem törődve az esetleges kellemetlen érzéssel, egyik kezemmel hevesen markoltam a fenekébe, és húztam magamhoz közel, teljesen befogadva őt.
A világ szép lassan kezdett atomjaira hullani körülöttem, két karommal kapaszkodtam bele Max nyakába, hogy könnyebben vehessek lendületet, hiszen vele együtt mozdultam minden egyes alkalommal. Legalábbis addig a pillanatig, amíg képes voltam irányítani a saját testemet. Ám egy idő után a megzabolázhatatlan vágy utat tört magának, kezeim pedig lassan siklottak le a nyakáról, végig a mellkasán, hogy aztán testem ívbe feszülve, hátra döntsem. Igyekeztem némi kapaszkodót találni a jakuzzi szélén, úgy hajolva meg hátra, hogy ő közben mélyebbre és mélyebbre lökhesse magát. Lábaim az oldalához simultak, tekintetem időnként elfelhősödött ugyan, de rendre visszatért Max arcára, amit igyekeztem elraktározni az emlékeimben.

Max teljesen a hatása alá vont, így a gondolataim kuszaságába esélye sem volt beszökni kétségeknek, vagy szégyennek, amiért egy szálloda erkélyén estünk egymásnak. Pedig alapvetően nem vagyok ilyen, nem szoktam belemenni efféle dolgokba, de most mégis annyira vonzott az egész, maga Max, hogy képtelen voltam ellenállni. Talán felesleges is lett volna, hiszen olyan régóta érlelődött ez már, csak éppen nem voltam hajlandó meglátni a fától az erdőt. Annyira Richardra koncentráltam, hogy nem vettem észre, mennyire közel kerültem valaki máshoz.
Testem minden egyes érintésére készségesen válaszolt, mozdulatai pedig felkorbácsolták bennem még inkább a vágyat. Csípőm automatikusan mozdult úgy, hogy még mélyebben fogadhassam magamba őt. Sűrűn kapkodtam levegő után, éreztem, hogy már nem kell sokat munkálkodnia azon, hogy elérjem az áhított csúcsot, ami felé kölcsönösen űztük mind a kettőnket, közös erővel.
Amikor nem éppen a csókjaiban merültem el, akkor fejem oldalra billent, vagy éppen hátra, miközben zakatoló szívem dobbanásai a füleimben vertek visszhangot. Túl nagy hatással volt rám, és ettől valószínűleg alapesetben a frász kerülgetett volna, de jelenleg nem volt bennem semmilyen félelem. Csak az járt a fejemben, hogy minél hevesebben, minél közelebb kerülhessek hozzá. Később is ráérek majd aggodalmaskodni, és azon filózni, hogy mikor került ennyire közel hozzám, ugye?
Mindössze újabb pár perc elég volt, hogy elérjem azt a bizonyos határt. Arcomat a nyakához szorítottam, szapora, forró leheletem a felhevült bőrén csapódott le. Fogaim enyhén vájtak az érzékeny területbe, hogy ezzel fojtsam el a kitörni készülő kiáltást. Testem önálló életre kelve remegett meg, izmaim szorosan fogták satuba férfiasságát, ahogy odasimultam hozzá. Nem tudtam volna pontosan megmondani, hogy meddig tartott, hogy mennyi idő kellett ahhoz, hogy valamelyest tisztulni kezdjenek a gondolataim. Csak amikor ez megtörtént, akkor voltam képes arra, hogy finoman mozduljon meg a csípőm újra, meg újra, kicsit ingerelve még őt.
Ajkaim finoman simítottak végig a nyakán, a mellkasán, amint a testem csillapodott egy kicsit. Hallgattam az ütemes szívveréseit, ami kellőképpen megnyugtatott, kissé talán el is bódított. Abszolút az élmény hatása alá kerültem, úgy kapaszkodva Maxbe, mintha a világon csak ő létezne, és csak belé csimpaszkodva maradhatnék meg a felszínen.