Black Pearl Pub

Tárgy: Re: Black Pearl Pub Pént. Jún. 02, 2017 10:22 pm

Marion & Delilah

Ma este kalózra isszuk magunkat!

Péntek van, a legtöbben betérnek egy felesre, vagy egy sörre munka után, de az igazi élet csak este tíz után fog beindulni, de addig még van egy kis idő. Lisa segít nekem leltározni még a munkakezdés előtt, mert ma kivételesen csak nyolckor nyitunk, és ez azért érdekes, mert ha rajtam múlna, akkor már hamarabb is kitártuk volna a kapukat. Reeve megígérte, hogy elő fog léptetni, de még nem láttam se szerződést, se lóvét, és kezdtem azt hinni, hogy valóban csak a levegőbe beszélt, és egy újabb ígéret lesz, amit majd kitehetek a nem létező diplomám, és a házassági szerződésem mellé a képzeletbeli polcomra. Rühelltem, ha hitegettek, de ezt a főnököm nagyon jól tudta, és égetően szükségem lett volna a pénzre, ha nem akartam az utcára kerülni. Seattle belvárosában megfizetni egy lakást felért egy kisebb vagyonnal, ha az ember egyedülálló volt, és nem pénzelte egy gazdag pali, vagy éppen egy gazdag rokon. Nicket kitagadtam idézőjelesen, amiért ennyire aljas módon viselkedett velem. Megértem, hogy házas, de a húga vagyok, az istenit nem számít a vér? Őszintén nem érdekelte, mert elég bajt hoztam már a fejére, és ezzel is jelezte, hogy ideje a saját lábamra állni. Hirtelen azonban nekem is végesek voltak a készleteim, és közeledtem a kétségbeesés felé.
- Lilah, azt hiszem minden megvan a polcon. Még hozok ki egy üveg whiskey-t. Ha jól emlékszem, akkor holnap délelőtt megbeszélés lesz Ree irodájában, ha benéz reggel, de addig miénk a pálya. Hol van a jelmezed? – szalad fel a munkatársnőm szemöldöke, ami kissé vicces, mert még ő sem vedlette át a mai estére szánt maskaráját.
- Az öltözőben hátul, tudod…még van egy kis időnk, és ha nem muszáj, akkor nem akarok nyitás előtt abban a kalózruhában lézengeni. – sóhajtok egyet, és a fülem mögé tűröm az egyik kiálló vörös hajtincsemet. Megzabolázatlanok a fürtjeim, és nehéz kezelni is ekkora hajat, de semmi pénzért nem vágatnám le, hozzám nőtt, és imádom is. A leltárral hamar végzünk, és elégedetten pipálom ki az utolsó tételt is, így nem marad más, mint az öltözködés.

Két órával később
A fülemben a Karib tenger kalózainak a betétdala üvölt, valamelyik félnótás ezt választotta a karaoke alapjának, és nem is lett volna probléma, ha a tagnak nem hamis a hangja. Összesen hárman állunk a pultban. Lisa, Jess, és én. Mindhárman különböző jelmezben, nekem személy szerint egy kockás ing, rajta egy fekete mellény, és a tipikus kalóz sapka jutott, meg egy ajándék, kitömött papagáj, ami a vállamon pihen. Nem viselném, ha nem jönne be a vendégeknek, de úgy zabálják, hogy kénytelen vagyok magammal hurcolni.
- Kislány hol marad a szemkötő? – füttyent be az egyik férfibanda kissé ittasabb pasija. Nem ismerem, de sok a cash, és a borravaló se rossz, ezért elengedem a fülem mellett a megjegyzését, és csak egy mosollyal konstatálom.
- Mi van már…hol marad a piám…rumot akarok… - csap a pultra egy másik fószer, aki nem bír a vérével, én meg csak sandán pillantok rá, mert egyszerre két üveg szambázik az ujjaim között, és három abszintot próbálok kitölteni, hogy aztán felégessem.
- Mindjárt adja Lisa… - intek a mögöttem álló lánynak, és befejezem az előtte álló rendelést. A végén előhalászom a cukrot is, nem maradhat el a gyújtás, aminek cserébe egy jó, de velős tapsot kapok. Meghajolni sincs idő, megyünk előre, azt hiszem ez még hajnali négykor sem fog változni, amikor az egyik széken észreveszem Mariont. Derűs mosoly költözik az ajkaimra, jó egy ismerőst látni. Néhány alkalommal márt járt nálunk, szerencsére én szolgáltam ki, és szóba is elegyedtünk, de nem sokat tudok róla, és úgy tűnik neki is bejön ez a maskarás buli.
- Szia…hát te egyedül? – támaszkodom meg az alkaromon, és mosolyogva tekintek a vidám lányra.
- Mindenképpen innod kell valamit. Összedobjak egy kalózos koktélt? – vigyorogva tolom elé a mai ajánlatot, ha esetleg másban utazna, és nem bízik a választásomban.

✖ note ✖ music 628 words

Tárgy: Re: Black Pearl Pub Szomb. Jún. 03, 2017 1:25 pm

Girls in the night

A kalózos hangulat csöppet sem fura egy fekete gyöngy nevű helyen, következésképpen teljes lelki nyugalommal fogadtam belépve a pubba, hogy bizony ma este még markánsabban van jelen a téma. Még szerencse, hogy túl elegánsba nem vágtam magam, inkább az egyediség és dögség mellett tettem le a voksom. Hiányzott már, hogy kicsit feltűnőbb legyek, mondhatni a korábbi önmagam, éppen ezért úgy terveztem, ma kirúgok a hámból, ha kell, egyedül. Nekem aztán nem kell sok ahhoz, hogy a saját társaságomban is jól érezzem magam.
Karaoke. Hahh, na abból részemről senki nem eszik, tutira halálosan röhejes lennék, ellenben másokat megmosolyogni, akiknek semmi hangjuk sincs, mégis erőltetik. Szerintem határozottan nem kellene ilyenekkel foglalkozniuk, de hát istenem, feltűnési viszketegség, esetleg valamilyen fogadás, az végülis belefér, úgy én is műveltem már hasonlót, onnan tudom, hogy viselhetetlen a hangom ilyen esetben, szóval nem erőltetem még véletlenül sem.
Leülök a pult mellé, túlzottan sokat nem tervezek mozgolódni úgysem, általában akad társaságom, ma esküszöm még az is örömet okozna, ha lekoptathatnék pár bunkót. Meglátjuk, mi sül ki a magányos lófrálásomból, a végén lehet lehívom valamelyik barátnőmet szárnysegédnek, vagy felmenekülök Cathez. Őszintén remélem, hogy más opció szóba sem jöhet, mert az bizony roppant kínos lenne, ha ittasan valaki másnál kötnék ki.
- Szia! Hát, most igen, olykor ilyen is van. – Mosolyodom el, és igazság szerint ez abszolút nem zavar, sosem estem kétségbe, ha nincs társaságom, általában szereztem, de akkor sem lesz semmi gáz, ha egyedül kell iszogatnom, most valahogy még ez is jól esik, pár dolgot rendbe kell raknom a fejemben, és ehhez nem árt néha a magány. Bevallom, ritkán van benne részem, és tudom, nem egy pubtól kéne ilyen téren bármit remélnem, de magassarkúban nem járnám végig keresztül-kasul a várost. A vörös pultos lány egyébként szimpatikus, holott mindösszesen csak a nevét tudom, de velem mindig kedves volt, és ez számomra épp elég egy alap szimpátiához. Egyébként sincsenek irreális elvárásaim a világgal szemben, tudom, hogy a felszínessége sokszor az egeket verdesi, csoda, hogy van öt csodálatos barátnőm, akikkel mindent megoszthatok. Majdnem hat, csak éppen városokat átívelő barátság, ami csak online létezik, vagy épp telefonon, azért nem ugyanaz sajnos, mintha személyesen átugorhatnék segíteni, ha valami baj van. Bár gondolkodom rajta, hogy egy hétvégére elugrom Coryhoz, biztosan jól esne neki, meg nekem sem tenne éppenséggel rosszat.
- Fogalmam sincs, abban mi van, de dobj csak, jöhet nekem minden. – Kacsintok rá nevetve, kezdjük azzal a kalózos bigyóval akkor, részemről rendben van. - Úgy tűnik, ma se nagyon fogtok levegőhöz jutni. – Jegyzem meg körülnézve, és majdnem megkérdezem, hogy nem kell még nonstop fülészetre járniuk ettől a sok rémes hangtól, de végül nem vedlek át tuskóba. - Lesz valami program még a karaoken kívül, vagy a népre bízzátok a nép szórakoztatását? – Érdeklődöm kíváncsian, bár sokáig nem kellene feltartanom, hiszen nagyon sokan vannak, és nem akarom, hogy valami barom nekik essen, amiért nem kapkodják magukat. Sajnos az ilyesmi mindennapos. - Ha van valami sós rágcsátok, abból is kérnék szépen, legyen, ami felszívja a szeszt. – Mondhatni semmit sem ettem ma, úgyhogy merő baromság így elkezdeni inni, de ez most pont nem érdekel igazság szerint.

Tárgy: Re: Black Pearl Pub Csüt. Jún. 29, 2017 9:02 pm

Játék vége

Tárgy: Re: Black Pearl Pub Szomb. Aug. 12, 2017 9:01 am

Pandora & Harper

*Mivel nem igazán tudta, hogy mit kezdjen magával a bázison egy kiadós lövöldözés után, így úgy döntött, hogy átjön a városba és kicsit körbekémlel, hátha talál valami érdekeset. Bő két órás sétálgatás és jövés-menés után azonban megunja a dolgot, és az első útjába kerülő helyre megy be, ami történetesen a Black Purl Pub.
Tudhatta volna, hogy ez lesz, de most már mindegy... Érdekes módon, a helyiségben már gyülekeznek az emberek, pedig még csak reggel van; mondjuk az igaz, hogy hétvége.
Nyugodt léptekkel sétál a pulthoz, és egy távolabbi részen ül fel a bárszékre, hogy kérjen magának valamit az olvasnivalójához. Hozott magával egy régi könyvet, a borító már kissé szakadt, de ez az egyik kedvence.
Mikor a pultos lány elé lépdel, rávillantja sármos mosolyát és rendel.*

- Egy erős feketekávét kérnék tejjel és cukorral. *Adja le a rendelést, mire a hölgy bólint mosolyogva, s nekilát elkészíteni a kért italt, ő meg addig kényelembe helyezi magát és kinyitja a könyvet a megjelölt oldalon.
A megjelenéséből ítélve többen is kerülik, látszik, hogy nem idevalósi és hogy fenyegető személyiség. A fekete-zöld magasszarú Adidas cipőjében, kopott farmerjában és egy fehér, feliratos-mintás pólóban ül a pult mellett, maga mellé téve oldaltáskáját, amiből a könyvet előhalászta. Viszont a legszembetűnőbb az a combjára erősített tokban tartott pisztoly. Ettől az egytől most nem vált meg, miután a lőtéren végzett.
Lehet, hogy szólnak érte; de van papírja róla, hogy magánál tarthatja, és egyébként sem iszik alkoholt. Még csak az kéne, hogy kivágják a katonaságból egy rosszul eltöltött nap után.

Csendben olvas, miközben várja a kért italt; valamitől fel kell ébrednie, az energiaitalhoz pedig nincs kedve. De egy jó erős feketekávé mindig jól jön.
Másrészt a Monte Cristo grófja az egyik kedvenc olvasmánya. Nem tudja miért, és hogy honnan jött az egész, de Alexandre Dumas regényei mindig magával ragadják, ezek közül is kimagasodik a Montes Cristo gófja. Ki gondolta, hogy egy kis irodalmi lélek is elveszett benne.
Közben a kért ital is megérkezik, amit megköszön a pultos lánynak, majd az italát kevergetve olvas tovább.
Talán vár valakit, soha nem lehet tudni, teljesen nyitott minden eshetőségre.*

Tárgy: Re: Black Pearl Pub Pént. Aug. 18, 2017 4:59 pm

Harper & Pandora

Alig érkeztem meg néhány napja, de már képtelen voltam abban a bérelt lakásban ülni, amit apa intézett az itt tartózkodásom idejére. Az iskola sem értesített még az üdvözlő levelén kívül, amelyben közölték hogy mennyire boldogok, hogy a tanulóik között tudhatnak... vagy is hogy nem engem, hanem a nővéremet. A vőlegényem... vőlegénye pedig még nem adott élet jelet magáról. Nem mintha ezt egy percig is bánnám, mert a hideg futkos a hátamon, már a találkozás puszta gondolatától is.
Úgy döntöttem azonban, hogy nem ülhetek a lakásban a négy fal között a végzetemre várva, szóval egy térképpel a kezemben és egy hátizsákkal a hátamon a nyakamba vettem a várost, hogy egy kicsit jobban megismerjem. Engem persze nem a nevezetességek érdekeltek, hanem a közvetlen környezetem. Merre találok ruha, cipő és élelmiszer üzleteket, hol a legközelebbi gyógyszertár, és melyik busszal tudok majd leghamarabb eljutni az iskolába. Illetve az elsődleges szempont, ha már a belvárosban sikerült ideiglenes otthonra találnom, hogy találjak egy jó kis helyet, ahol finom kávét adnak. A sétálás közben nem tartott túl sokáig, hogy kiszúrjak magamnak egy jónak tűnő helyet; Black Pearl Pub névvel a homlokzaton.
- Jó napot, egy dupla presszót szeretnék két cukorral. - sétáltam oda a pultnál lévő hölgyhöz. Ahhoz képest, hogy az ebédidőig még volt hátra idő, meglepően sokan voltak a helyen. Nekem is már csak a pultnál jutott hely.
- Szia, ne haragudj, szabad ez a hely? - érdeklődtem óvatosan egy sráctól, aki láthatóan el volt merülve a könyvében. Nem akartam zavarni, de önhatalmúlag elfoglalni sem a helyet, ha várna valakire.

Tárgy: Re: Black Pearl Pub Szomb. Aug. 19, 2017 6:54 am

Pandora & Harper

*Teljesen elmerül Dumas regényében, s közben kortyol párat a kért italából, mikor egy lágy női hang szól hozzá. Kissé megzavarodva pillant a másikra, először nem is érti, miről van szó. Miközben ő olvasott, addigra teljesen megtelt a hely, így csak a mellette levő szék volt már szabad, amire a táskáját tette még mikor idejött.
Egyből elveszi onnan a táskát és maga mellé teszi a pultra, hogy a fiatal lány le tudjon ülni. Elsőre is szembetűnik neki gyönyörű aranyszőke haja és kissé félénk arca. Vajon honnan jöhetett ide?

A térkép a kezében és a táska a hátán elég sok mindent megmagyaráz, de talán egyszerűbb lenne erről a hölgyeményt kérdezni.*
- Csak tessék. *Int a székre, hogy nyugodtan foglaljon helyet, őt nem zavarja.* - Gondolom, még új vagy a városban? *Pillant kérdőn és kíváncsian a másikra, miközben fejével a térkép felé int. Azonban ha saccolnia kéne, nála biztos, hogy fiatalabb a másik. Talán diák lehet? Vagy csak ő rossz emberismerő, és vele egykorú.*
- Felfedező úton? *Kérdez ismét, ma úgy tűnik, szószátyár kedvében van. Nem is tudja, mi ütött belé, de annyi baj legyen. Mindig jó új ismeretségeket kötni, soha nem tudhatja az ember, mikor jön jól egy-két plusz infó vagy segítő kéz.* - Egyébként Harper. Benned kit tisztelhetek? *Megint egy újabb kérdés, de ezzel egy időben kezét nyújtja a másiknak. Aztán ezt Pandora vagy elfogadja, avagy sem, ez már az ő döntése.

Ha igen, akkor kezet ráznak; ha esetleg nem, mert ódzkodik tőle, akkor egyszerűen visszateszi a kezét az asztalra, s újra a kávéját kezdi el kavargatni. Ezalatt a könyvet lefordítja a pultra, hogy ne felejtse el, hol tartott pontosan.
Eközben újabb emberek érkeznek a bárba, mivel lassan delet út az óra; úgy tűnik, tényleg nagyon sokan kedvelik ezt a Pubot. Bár nem tudja biztosan, hogy itt ételt is szolgálnak fel, vagy csak italokat és szendvicseket. Majd erre később rákérdez a pultos lánykától.*

Tárgy: Re: Black Pearl Pub Szomb. Aug. 19, 2017 3:31 pm

Harper & Pandora

Egy kicsit jobban körülnézve a bárban rájöttem, hogy elég felkapott hely lehet, mert még utánam is jöttek jó sokan és voltak bizony olyanok, akiknek már nem jutott hely és kénytelenek voltak elvitelre kávét kérni. Bár a hagyományos értelemben nem kávézó voltak, de fel voltak készülve ilyen eshetőségekre is. A pult mögötti mennyezetig érő polcon számtalan szeszes ital és koktélalapanyag sorakozott csak a vendégekre várva. A boxok is kényelmesnek tűntek, sóval legközelebb talán majd korábban jövök le, ha lesz rá lehetőségem.
- Köszönöm. Igen, csak néhány napja érkeztem. - válaszoltam mosolyogva, amikor azonban a táskáját feltette a pultra észrevettem a combjára szíjazott fegyvert. Vajon ha valaki másnak adom ki magam azért lelőhetnek? Jézusom... nem vagyok normális, hogy ilyesmi egyáltalán eszembe jut! Senki sem képes minket megkülönböztetni a nővéremmel, nem véletlenül támadt az az agyament ötlete, hogy utazzak Seattlebe helyette. Én voltam a nem normális, hogy nemhogy belementem, de egyáltalán fontolóra vettem a dolgot.
- Hát... igazából egyetem és családi ügyek. - válaszoltam óvatosan. Nem akartam túl sok mindent elárulni magamról egyenlőre, hiszen még is csak egy vadidegennel álltam szemben. Persze lehet, hogy rendőr, vagy katona... vagy éppen bérgyilkos is lehet az én szerencsémmel, ami mostanában üldöz. És persze azt a lehetőséget sem merném kizárni, hogy nem apám küldte utánam, mint valami álcázott nyomkövetőt.
- Salome La'Morte. Örülök a találkozásnak. - fogadtam el a felém nyújtott kezet ahogy bemutatkoztam. Persze kis híján a saját nevemet mondtam, de még éppen időben észbe kaptam. Mennyire amatőr lett volna az első adandó alkalommal a saját nevemen bemutatkozni úgy, hogy a nővérem iratai vannak nálam. Ez de ciki... nem mintha a közel jövőben igazoltatást várnék.
- És te seattle-i vagy? - kérdetem végül helyet foglalva, és egy biccentéssel megköszöntem a kávét amelyet a pincérlány letett elém.

Tárgy: Re: Black Pearl Pub Vas. Aug. 20, 2017 9:08 pm

Pandora & Harper

*Figyeli Pandora minden mozdulatát. Észreveszi, ahogy a lány kissé ódzkodva foglal helyet, miután testközelbe került a lábára erősített tokban pihenő fegyver.
Valószínű nincs hozzászokva a látványukhoz, de ez nem is baj. Az a legjobb, ha az ember ezt soha nem szokja meg; életeket is menthet.*
- Értem. Akkor még sok felfedezni való van előtted. *Válaszol, miközben Pandora helyet foglal mellette, s közben a lány kávéja is megérkezik az aranyos pincérnő által.* - Hm… én annyira nem voltam oda a suliért, de a munkám miatt szükséges volt. Végül is, kellemest a hasznossal. *Teszi hozzá enyhén mosolyogva, s jókedvűen. No, igen, régebben rühellte az iskola gondolatát is, de a katonai képzés elég sok mindent rendbe tett a fejében, aminek most a jövőjét is köszönheti. Feljebbjutási lehetőségként pedig ott van a továbbképzés. Közben megtörténik a bemutatkozás is, s kezet fognak egymással.*
- Örvendek, Salome. Igazán gyönyörű és különleges neved van. *Pillant a másikra kék szemeivel, végül iszik pár kortyot a kávéjából, ami lassan elfogyóban van. Kéne majd újat rendelnie, de most Salome köti le jobban a figyelmét.*
- Nem, dehogy. *Válaszol egyszerűen, mert tényleg ez az igazság.* - Los Angelesben születtem és ott is laktam tizennyolc éves koromig; aztán megpattantam otthonról, elvégeztem az iskolát, és most itt vagyok, mint katona. Ide vezényeltek nagyjából egy éve. Mondhatjuk úgy is, hogy új hal vagyok a tengerben. *Teljesen laza, amolyan nemtörődöm stílusban beszél, pedig a legtöbb fiatal nem hagyja ott a családi fészket tizennyolc évesen, néha még harminc évesen sem.
Ennek ellenére ő elment egy olyan városból, ami tele van lehetőségekkel és hírességekkel; de ez őt egyáltalán nem foglalkoztatta.*
- Gondolom, első éves leszel az egyetemen. Mi lenne a cél a végén? *Kérdez érdeklődve s kíváncsian, vajon Pandora merre tanul tovább. Ha tippelnie kéne, vagy irodai munka, esetleg tévés karrier, vagy fotózás. De ezt úgy is a lány mondja meg, avagy sem.*

Tárgy: Re: Black Pearl Pub Vas. Szept. 03, 2017 10:34 pm

Harper & Pandora

Az már persze más kérdés, hogy valaki másnak a személyi irataival flangálni törvény ellenes. Még akkor is ha az a saját vérrokonunk. Nem is értem továbbra sem hogy találhatott ki ilyesmit Salome... de hát természetesen, mint a mi esetünkben mindig; kettőn áll a vásár. Nekem is lehetett volna annyi eszem, hogy nem állok kötélnek, amikor elkezdett nyúzni ezzel a dologgal. Viszont abban is egyetértettem, hogy ha valahol nem húzzuk meg a határt, akkor majd én leszek a következő... én azonban még hiszek a szabad érzések jogában. Nem mintha apa ezt annyira értékelné. Az utóbbi időben nagyon megváltozott. Jobban, mint az indokolt lett volna.
- Én eddig csak magán oktatásban vettem részt. Szóval most örülök, hogy sokan vesznek majd körül. Bár még eléggé szokatlan így hirtelen. - kalandoztam el ahogy eszembe jutott az iskolai forgatag, ami rám várhat már néhány napon belül.
- Oh... khm... köszönöm. - jövök zavarba, elvégre sosem foglalkoztam igazán a nevekkel. Legalább ha azt vesszük, hogy a sajátom nem igazán egy szerencsés választás... gondoljunk csak vissza mit szabadított ki a névrokonom abból az átkozott szelencéből. Persze a nővérem lazán tudná kezelni ha valaki bókol neki. Én nem ez a fajta vagyok. Vagy észre sem veszem, vagy pedig olyan lesz az arcom, mintha lázas lennék. Inkább a kávém felé fordítom a tekintetemet és egy adag curkot elkeverve benne a felét el is tüntetem a csészéből. Istenem... ennél nincs is jobb. Ha nem lenne túl feltűnő az albérletbe azonnal vennék egy kávéfőzőt. De mivel a nővérem nincs oda érte, így még valamit hozzáadhatnék a lemondhatok róla listához. De erre már nem voltam hajlandó.
- Én franciaországban születtem a húgommal együtt. Igen valóban az első év. Igazából még nem tudom. Az alapszakom a művészet, de hogy utána hogyan legyen, az még elég tág fogalom. Ami érdekel az a tervezés, legyen szó ruhákról, vagy éppen épületekről. - válaszolok óvatosan kissé ködösítve, mert hogy Saloménak egyenlőre nincs elképzelése az egészen biztos. Ezért is keresett apa olyan iskolát ahol szakosodni ráér a második évben.

Tárgy: Re: Black Pearl Pub Hétf. Szept. 25, 2017 4:40 pm

Pandora & Harper

*Figyelmesen hallgatja Pandora minden egyes mondatát, szinte issza a lány szavait. Egész testtartása és tekintete azt sugalmazza a másik felé, hogy nagyon is érdeklődik iránta; érdekli, amit mond. Meglepődik, hogy a lány eddig magánoktatásban volt, de az utolsó mondata megadja a választ, mivel Franciaországban született a testvérével. Így már érthető minden.*
- Értem. Érdekes lehetett Franciaország, és jó messzire kerültél onnan. *Elmélkedik hangosan, miközben megissza a maradék kávét és rendel a pincérhölgytől egy újabbat, illetve egy nagy pohár vizet is hozzá.*
- Nincs mit, tényleg szép neved van. *Vigyorog kedvesen, de nem tolakodóan; érzi, hogy a lány kissé tartózkodóbban viselkedik, talán zavarban lehet miatta, ami elég mókás. De persze emiatt nem fogja kinevetni, inkább aranyosnak találja magát az egész szituációt. Ki gondolta volna, hogy ma reggel egy aranyos egyetemista lánykával fog összefutni a kávézóban.*
- Művészet… *Ízlelgeti a szót, mintha valamilyen különleges fogalom lenne, egy olyan dolog; ami kézzel nem fogható és csak a képzelet szab határt, ami egy tökéletes megfogalmazása a művészetnek.* - Érdekesnek tűnik. Remélem sikerül elérned azt, amit szeretnél majd később csinálni. Végülis mindkettő egy kitűnő foglalkozás a maga nemében. Biztos, hogy nem lehet könnyű dolga annak, aki tervezőnek áll, vagy mérnöknek. *Teszi még hozzá elgondolkodva, mert így gondolja.
Úgy tűnik, a mai napon kicsit egyszerűen viselkedik, de néha kellenek ilyenek is. Mielőtt kérdezhetne egy újabbat, megcsörren a mobilja, s meglepődve kapja elő a telefont.*
- Igen? Nem, uram. Persze, délután ott leszek. Öt óra? Rendben. Egy lányt keresnek? Igen, köszönöm uram. *És már teszi is le a telefont, miközben egy kicsi noteszt vesz elő, s pár dolgot firkant a jegyzetbe a délután öt órás időintervallumhoz.*
- Elnézést, csak a százados keresett. Valamilyen lányt keresnek, szintén francia, mint te. *Mondja el az infókat vállat vonva, mivel nem érti, mi köze van hozzá; de soha nem tudhatja, épp mivel bízza meg a százados. Hadnagyi ranghoz az engedelmesség és segítés dukál, ha tetszik neki, ha nem.*

Tárgy: Re: Black Pearl Pub Csüt. Okt. 19, 2017 1:17 pm

Harper & Pandora

Hogy ébredés után azonnal nem kávézhatok az még rendben van. De hogy egyáltalán ne is jusson a szervezetem koffeinhez az már ki van zárva. Persze teázhatnék is, az sem rossz de nem mindig van rá igényem. Ez persze az én saját makacsságom, de hát istenem, meg kell egyem amit Saloméval együtt ilyen remekül megfőztünk. Erről a vőlegény dologról nem is beszélve. Óvatos pillantást vetek felfelé, de nem sajnos a mennyezet a helyén, én pedig még mindig életben.
- Ez valóban így van. Mindazonáltal szeretem az új helyeket. Rengeteg felfedezni való és érdekesség akad errefelé, legalább is úgy hallottam. - erre gondolván pedig el is érkeztem az terveimhez, hogy ma körülnézek egy kicsit, mégis mit merre találok. Persze csak óvatosan anélkül, hogy eltévednék. Ezért is van nálam a térkép, persze még így sincs garancia mindenre.
- Nos, a mérnök úgy érzem távol áll tőlem. És bár egy ideig modellkedtem, úgy érzem nem akarom egész életemben csinálni. Valahogy inkább a lencse másik végén érzem jól magam. - vonom meg a vállamat, majd én is rendelek a pincérlánytól még egy adag kávét. Bár nem terveztem, hogy ennyi ideig maradok, végül is nem sietek sehova sem, és nem vár rám otthon senki. Magam dönhetem el mégis mennyi időt töltök és hol. Ennyi előnye van annak, hogy idekerültem.
- Ohh... valóban? - pislogok eléggé meglepődve. Kizárt hogy apa megint tolakodna ugye? Csak nem tenné meg, hogy még itt is figyeltetne valakivel? Ha mire hazaérek testőrök fogják ellepni az épületet ahol a lakás van, meg sem állok az északi sarkig, és ott fagyasztom halálra magam. Ja nem... én most Salome vagyok. Üvöltözve fogom felhívni apát, hogy mégis hogy képzelte. Remek kilátások. De talán nem kell mindjárt a legropsszabbra gondolnom. Még bőven sok idő, mire visszamegyek a lakáomba.
- És te miért pont a katonaságot választottad?

Tárgy: Re: Black Pearl Pub Csüt. Dec. 07, 2017 2:20 pm

Pandora & Harper

*Pandora érdekes személyiségnek tűnik a számára, és amúgy is jó egy kicsit beszélgetni valakivel. Néha még neki is a fejére nőnek a munkatársai, és sok belőlük egy idő után. Ugyebár lelőni nem lehet őket, így marad az a lehetőség, hogy egy időre lelép a bázisról és úgy jön be a városba kicsit csavarogni.*
- Teljesen érthető. Ha így érzed, akkor mindenképp a fotós szakmát válaszd, ne menj más hülyesége után. *Fejti ki bővebben, hogy mire gondol. Az a legjobb, ha az ember azt csinálhatja, vagy azt tanulja, amit igazán szeret. Neki sem volt felemelő érzés, mikor a szülei olyan dolgokra kényszerítették, amiket utált. Ezért is ment folyton szembe velük, és tett ott keresztbe nekik, ahol csak lehetett; a testvéreivel együtt.
Közben megcsörren a telefonja, s egy újabb munkát kap délutánra, aminek utána kell járnia. Lassan azt sem tudja, hogy katona vagy rendőr az elmúlt időszakban, annyi olyan munkát sóznak a nyakába. Bár igaz, hogy nem rossz a meló; csak néha sok és szokatlan.*
- Igen, de majd meglátjuk, mi lesz. *Nem fűz hozzá többet, így is több mindent elmondott egy idegennek, mint amit kellett volna. Mi van abban a kávéban, igazságszérum?
Gyorsan elteszi a noteszét, és újra a lányra pillant, mikor rákérdez a katonás dologra. Csak sejtelmesen mosolyog, de a szemein látszik; hogy ennek gondolatára egyáltalán nincs jó kedve.*
- Talán úgy tudnám megfogalmazni, hogy elegem volt a szüleim begyöpösödött elvárásaiból; így leléptem otthonról, és jelentkeztem az akadémiára. Persze nem volt egyszerű egyedül fenntartani magamat a köztes időszakban, de megoldottam. Utána meg már mindenben támogatott az iskola. *Válaszol, bár nem teljesen egyértelmű; de végülis ez nembaj.* - Tényleg, mondtad, hogy még felfedezed a környéket. Nincs kedves esetleg velem tartani? *Pillant kérdőn Pandorára, miközben kék szemei vidámságtól csillognak. Az előbbi sötét tekintet a múltba vész, már csak a jelen marad.*
- Persze, csak ha nem veszed tolakodásnak. *Teszi még hozzá, hogy Pandora értse, nem kötelező elmenniük sehova, de ha van kedve, akkor szívesen elkíséri a lányt a városba felfedező túrára. Csak délután öt árára van jelenése, addig azt csinál, amit csak akar.*

Tárgy: Re: Black Pearl Pub Hétf. Jan. 08, 2018 7:23 pm

Harper & Pandora

Az persze egyedül számomra teljesen nyilvánvaló, hogy a nővérem még valószínáleg a harmadik éve végére sem fogja tudni eldönteni, hogy mit szeretne csinálni majd egész életében. Úgy értem, hogy ő eléggé csapongó típusú ebben a kérdésben. Ki szeretne próbálni mindent amit csak lehet, ami új; volt már hegyi túrán és sziklamászáson, de parádézott drága ruhákban a kifutón és fordított apának az egyik üzleti találkozóján is, mivel a családban egyedül ő beszél lengyelül. És természetesen nem szabad kihagyni a cross motorozást, amitől apa kis híján infarktust kapott. Szóval azt hiszem, hamarosan nekem is kell csinálnom valami hajmeresztő dolgot... mondjuk tehetnék egy kék vagy zöld tincset a hajamba. Persze csak kimosható festékkel, isten őrizz, hogy hosszú távon megmaradjon. Csak amíg a nővérem elő nem áll otthon az igazsággal.
- Nos, valószínáleg így fogok tenni, bár nem árt ha kipróbálok minden mást is ami érdekel. - adtam újabb óvatos a nővérem jelleméhez igazodó választ. Nem mintha túl sokáig képes lennék majd ezt folytatni. Már most kezdek teljesen belekavarodni a hazugságokba holott még eddig összesen egy kezemen megtudom számolni hány emberrel beszéltem.
- Ez tényleg nem lehetett egyszerű. Én szerencsésnek mondhatom magam, apa... nos ő a maga módján szeret minket a húgommal és biztosított mindent, ami tőle tellet. - meredek magam elé egy pillanatra és anya jut eszembe, de nem teszem szóvá. Ő... én képelen vagyok róla hangosan beszélni mióta meghalt. Egyszerűen nem megy.
- Nos, valóban jól jönne a társaság. Meg aztán hajlamos vagyok eltévedni. - vallom be enyhén elpirulva, majd egy gyors húzásra eltüntetem a második kávém maradékát a csészémből. Részemről készen állok az indulásra.
- Mit érdemes megnézni errefelé a hagyományos túrista látványosságokon kívül? - kérdezem jókedvűen. A táskámban van a fényképezőgépem is szóval, remélem tud néhány megörökíteni való helyet.

Tárgy: Re: Black Pearl Pub Szer. Ápr. 04, 2018 11:13 am

játék vége