Kora hajnal van, és én még mindig nem alszom. Még mindig. Álmosan dörgölöm meg a szemeimet, és felülök az ágyban, hogy rásandíthassak a szemközti falon led-el megvilágított órára. Hajnali hatot mutat a számlap, mire felnyögök, és visszahanyatlok a párnák közé. Ernyedt végtagokkal heverek kettő réteg takaró alatt. Elnyomok egy ásítást, mielőtt felkattintanám a lámpát, aztán ismét felülök, kissé tüzetesebben szemügyre véve a szobát. A szőnyeget feltúrtam, mikor betántorodtam este. A monitorokat letakartam egy fürdőlepedővel, mondván, hogy előjön onnan valami, mint a Tükrökből... a ruháimat szanaszét dobáltam a fürdőszoba előtt. Az egyik bakancsom valahol a szennyes kosárban kaphatott helyet, a másik pedig nyilván az előszoba közepén hever békés együttérzésben. Jó kis éjszaka volt…buli forever. Anyámnak nem tudtam régen sem szót fogadni: és mi lett az eredménye? Összevesztünk, talán egy életre, én nem vagyok hajlandó felvenni a telefont neki, és ha csak a nevét meglátom… a szívem összevissza zakatolni kezd, néha kihagy egy ritmust, nem egyszer előfordult már, hogy egy poharat összetörtem, amikor megcsörrent Anya nevével a telefonom. Még arra sem vagyok hajlandó, hogy odamenjek és kinyomjam, nem hogy akár rá is bagózzak. Ha humoromnál lennék, mondhatnám azt, hogy cirka húsz percen keresztül táncolok egy-egy híváskor a csengőhangra, de mivel nem vagyok, ezért… érthető a dolog. Ignorálom a picsába. A konyhába csoszogok, miután vettem egy jeges zuhanyt, ébresztő gyanánt és töltök magamnak kávét. Reggeli lehet… vagy tegnap esti… Ja tegnap esti, hiszen én főztem mielőtt leléptem volna. Emlékszem valamire azért. Becsapom a mikróba másfél percre, és fáradtan nekidőlök a konyhaszekrénynek. Zsebkendőért kutatok a kenyértartó mellett, majd mikor találok, gyengén kifújom az orrom, majd rácsapva a csilingelő mikróra, a szemetesbe rámolom a pulóverem zsebéből kiforduló mocskot. A teknőc a lábam körül ténfereg, mint valami házőrző… de hogy került ide? Tegnap este még az emeleten léptem át, de mindegy is. Megszánom, és adok neki a hűtőből egy salátalevelet. - Gyereknap. - sóhajtom, majd belekortyolok a - kissé felforralt - kávémba. A pára az arcomba csap, mire fintorogva lerakom a bögrét a pultra. Odabent megszólal a hét órai ébresztőm rádiója, és kezdetét veszi a szokásos talkshow. Fáradtan felnevetek az elcsépelt viccre, ami az imént elhangzott, és elhatározom, pizzát eszek reggelire. Van ilyenkor bent valaki, hogy elhozzon nekem cirka 5 perc alatt nagy családi pizzát? De lehet rendelek a srácoknak is… a telefonomért nyúlok a zsebembe, meg a hűtőről leszedem a pizzás lapot és kutakodok….
Kezdőlap 
Tárgy: Konyha (Tiernan rezidencia)
