Denny Way

Tárgy: Denny Way Hétf. Aug. 15, 2016 8:32 pm

First topic message reminder :

Denny Way - Page 2 Tumblr_otjstcgD4I1svzm7do8_500

Tárgy: Re: Denny Way Szer. Márc. 14, 2018 5:49 pm

to Frank

Ha az ember megcsíp egy piszok jó autószerelőt, akkor már nem is akar máshova menni. Van nekem ez az egyszerű kis verdám és elég fura hangokat adott ki. Pár dolgot én is tudok, de nem voltam képes segíteni rajta. Szakemberhez kellett fordulni. Olyat is megnézett benne, amiről nem is tudtam, hogy van! Plusz kiadás lett, de szerencsére jól állok. Azért nem üres kézzel érkeztem ide, az FBI mindig elintézi, hogy aki beépül, ne kerüljön az utcára. Egy rendszergazda amúgy is jól keres, nem? De. Két napig nélkülöznöm kellett a járgányt. Nem buszoztam. Bérelt kocsival nyomultam. Már hiányzott a saját. Ez a védjegyem, a haverom. A társam. Hülye gondolatok. Azért születnek, mert már baromira unom a banánt. Egyedül vagyok itt, nagyon egyedül.
A szerelő kint praktizál a halál farkán, úgyhogy most a kertvárosi részből jövök vissza. Szuper a kocsi hangja, egyáltalán nem zavaró, megszűnt az a fura zakatolás. Behajtok egy utcára, ahol még csak két autó megy a sávomban. Jó lesz ez, hamar hazaérek. Hosszú még a nap, messze az éjszaka, amikor nekem komoly feladataim lesznek. Lefordulok balra, megyek még egy kicsit. Látom, hogy mögöttem is jönnek, meg a másik sávban. Van, aki ilyenkor taxizik. Például. Nem is lenne gond, hirtelen viszont kihajt elénk egy óriási teherautó. Farönköket szállít. Lassítani kell. Én vagyok legelöl, nagyon reménykedem, hogy nem nyomnak seggbe a többiek. Még éppen meg tudok állni. Csak sajnos a fáskocsi is ezt teszi. Akkora, hogy ezt a kis utcát pont elzárja.
A nyitott ablakomon keresztül hallom a szentségelést és még az ütéseket is. Gondolom a kormányt vagy a műszerfalat püföli a fickó. A motorházból dől a füst. De frankó. Mögöttem vagy öt kocsi, megfordulni semmi esélyem. Ahogy a mellettem álló taxisnak sincs. Megszívtuk. Kínomban elröhögöm magam. Nem sietek sehova, de az ilyen eseteket utálom. Szemétbe dobott idő. Megnézhetném a telefonomon az üzeneteket, a híreket, intézkedhetnék, mert mindig van mit. Előbb-utóbb majd kitolatnak a hátsók, de annyian bejöttek ide közben, hogy szerintem nyugodtan megebédelhetek, még a desszert után se tudnék elindulni.
A dagadt sofőr kiszáll, körbejárja a teherautót és elkezd telefonálni. Na, szuper. Most mondom be az unalmast. Nem szállok ki. Lesz, aki odamegy, beszól, sürgeti. Én csak nézek. Nem akarok feltűnést kelteni. Van két sáv, ennyi. A taxisnak az igazi szívás. Látom, nincs utasa, de akkor is. Mintha már láttam volna. Biccentek egyet.
- Szép munka, mi? Így elindulni, hogy nem nézi meg, rendben van-e az a monstrum, amit hajt. Ez aztán a szolgáltató...
Ha én képes lennék egy egész utcát feltartani a lerobbant kocsimmal, tutira kétszer olyan figyelmes lennék. A szállító meg szart az egészre. A combját csapkodja most is, káromkodik össze-vissza. Ja, mintha őt is ismerném. Szokott járni az egyik klubba, ahol megfordulok. Nagy piás.

Tárgy: Re: Denny Way Szomb. Márc. 31, 2018 3:56 pm

Lou & Frank

Egyet s mást megtanultam a munkám során. Ezek közül időről időre felüti a fejét egyik s másik, de ami a mai napon felszínre bukik az a következő: a forgalmi dugó legalább akkora ellenség, mint az alternatíva nélküli útvonal. Nem szeretem ezt a szakaszt, nem sokszor jövök erre, de a következő címig ez volt a legrövidebb út, hát úgy gondoltam - így utas nélkül egyelőre - hogy jó lesz ez, kivételesen tehetek engedményt és kivételt, s jöhetek erre, amerre ~~normális taxis nem jár~~ a madár se jár. Nos, mondanom sem kell, hogy mekkorát tévedtem.
Ha nőből lennék és az ezerhatszázas - vagy ötszázas? Ki tudja, nem voltam soha jeles történelemből, valahogy ez kimaradt. Ha már humán, akkor az irodalom jobban vonzott mindig is, de maradjunk annyiban, hogy inkább az se. Csak a matek és a földrajz. Legalábbis ezt mondják, s én hajlamos vagyok elhinni, mert ha valami a mai napig jól megy, az ez a kettő. Emlékek ide vagy oda. Ezen tudásaim visszakúsztak, vagy bőr alatt maradta, fene se tudja - években élnék, még a végén rám lehetne fogni, hogy boszorkány vagyok. Mert a zsigereimben éreztem, hogy az a tragacs még megszívat minket. Na de hogy ennyire?
Rátaposok keményen a fékre, a sárga jármű nagyot ránt, de megáll, s nem száll bele az előtte álló seggébe az orra. A biztonsági öv is csak módjával szorítja ki belőlem a levegőt, jók vagyunk, egyelőre. A címet persze buktam, a füstfelhőt látva azonnal beszólok a központba, hogy küldjenek ki mást. Nincs arra szükségem, hogy letiltsanak a kereseti lehetőségemről napokra egy ilyen marha miatt.
- Nem mindenki figyel oda arra, hogy mi a protokoll. Amint látható, őt nem érdekli a mások megélhetése, de ahogy kinéz a testi épsége sem. - szállok be vadidegenül is a dohogásba, valahogy jólesik nem némán füstölögni a saját volánom mögött, hanem interakcióba lépni valakivel.
- Hé, valaki segítene esetleg? - hallatszik valahonnan a sorból, de az is lehet, hogy csak képzelem. Loura pillantok.
- Késni fog valahonnan?
Ki tudja. Hátha ő is sietett épp valahová.

Tárgy: Re: Denny Way Hétf. Ápr. 02, 2018 7:18 pm

Azt a satuféket. Kapcsolt, de ha nem, ebből jó kis hír lett volna. Akar a franc bekerülni az újságokba. Itt is hagytam volna a kocsit, amíg lecsillapodtak volna a kedélyek. Kínosan kell ügyelnem minden ilyen esetre.
- Valahogy úgy. Hogy miért nem mentem én is szállítónak...
Farönköket fuvarozni más, mint embereket. A taxis olyan, mint a kocsmáros. Szolgáltat, de közben nyugtat, vidít, panaszokat hallgat, élettörténeteket. A fa nem dumál. A tuskónak... Hátranézek, hogy ki kiabál. Egy pali kocsija mellett jó kis tócsa van. Nem volt itt, mikor jöttem.
Visszanézek a kormányhoz, amin a kezemet nyugtatom. Odafordulok a taxishoz.
- Lehet. Nem tudom, meddig időzünk itt. Magának utasa lenne vagy már lejár a műszak?
Éppenséggel lenne dolgom, de nem sürgős. A lényeg többnyire éjszaka történik. A napfény nem barát. Pedig jót tenne. Csak kimenni napozni. Vagy strandolni. De nem, én a legnagyobb melegben se tehetem. Prüszkölést hallok elölről. A dagi bent ül és valamit csinál. A járgány nagyon szenved alatta.
- Mint a lovak. Mitől ad ki ilyen hangot? - kérdezem a sorstársat.